Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-23 / 260. szám
6. OLDAL BODOLYABÉR B E M U T A T K 0 Z I K 2002. Szeptember 23., hétfő A FALU TÖRTÉNELME A Baranya-csatorna jobb partján fekvő Bodolyabér 1950- ben jött létre Kisbodolya és Egyházbér egyesítésével. Egyházbért 1290- ben, Kisbodolyát 1332-ben említik először a történeti források. Az elmúlt századokban a települések neve gyakran megváltozott, lélekszámúk az 1700-as években, a török hódoltság után kezdett növekedni. Első iskolájuk 1802-ben épült, de a kis gyereklétszám miatt a rendszerváltozás idején bezárták. Az 1950-től 1965-ig önállóan működő tanácsot összevonták a magyarhertelendivel. Az 1990-94. közötti ciklusban közös képviselő-testületük volt, azóta pedig közös körjegyzőségben működik a két község. Templomuk nem épült, van viszont két haranglábuk. Jelenleg a kultúrházi imateremben gyűlhetnek ösz- sze a hívek. J ty— Kistiajmfc BODOLYABÉR Mi%ar. oszentfcatalin hertélend Húsztól1'’ °Koyács8zénája OtofVőtgy p cAbatiget oHetvehely öOrfű bodolyabér. dunantuhnaplo. hu Az összeállítás a bodolyabéri önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Koha Zsuzsa A szőlőtermelő Bodolyabér A falu domboldalai ilyenkor ősszel szüretelőktől hangosak. A falusi turizmus fellendítésében is a bornak szánják a főszerepet. Az aktív korúak nagyobb része ingázik, helyben kevés a munka- lehetőség. A kereskedelmi és az orvosi ellátás megoldott. A falu termőtalaja alkalmas búza, ban főként a szőlőtermelés hatá- kukorica, őszi árpa és napraforgó rozza meg a mezőgazdasági pro- termesztésére, mostanság azon- fiit. Néhány éve tizennyolc szőlőtermelő gazda megalakította a Szőlősgazdák Egyesületét, Kelemen Márton elnökletével. Minden évben tartanak szakmai bemutatókat, és borversenyen is összemérik a nedűk minőségét. Böröcz Tibor Böröcz Tibor polgármester polgármester, aki maga is tagja az egyesületnek, úgy véli, Bodolyabér a borkóstolás és a pincelátogatás élményét tudja nyújtani a Mecsek-hegyháü térségbe látogató üdülővendégeknek. Az idegen- forgalmi kiadványokban is ezt az adottságukat hangsúlyozzák. A községben munkalehetőség alig akad, az önkormányzat és egy vállalkozó foglalkoztat csupán néhány embert. Az aktív dolgozók nagy része Komlóra, Magyarszékre és Pécsre jár dolgozni. A regisztrált munkanélküliek száma jelenleg 32, a nyugdíjasoké 128 fő. Bolt mindkét falurészben van, egy kis eszmecserére az italboltba lehet betérni. A magyarhertelendi háziorvos hetente egyszer rendel Bodolya- béren, más napokon a szomszéd Templom híján régen a haranglábnál gyűltek össze a hívek faluba riek. kell utazniuk a betegekA falu vezetői A település főfoglalkozású polgármestere Böröcz Tibor (53 éves), alpolgármester Dobszai István (51, gépészmérnök). Képviselők: Bogdán József (46, rendszeres járadékos), Cserfai Sándor (73, nyugdíjas tanító), Liptai István (55, nyugdíjas), Nádas Zoltán (48, forgácsoló szakmunkás), Ungi Imre (56, nyugdíjas). Körjegyző: dr. Vaskó Ernő. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 322 1 497 503 I 391 299 1 I | § i „ 1687 1784 1900 1960 1980 2002 Fejlesztések évről évre Az önkormányzat nem mulaszt el egyetlen pályázati lehetőséget sem, és önerőt sem sajnál az infrastruktúra fejlesztésére. A vízvezeték 12 éve, a telefonhálózat hat éve épült ki. A közvilágítás korszerűsítése 2001. tavaszán történt meg, azóta energiatakarékos lámpák világítanak az utcákon. Nagy gondot fordítanak a csapadékelvezető rendszerek rendbetételére, karbantartására. A közhasznú munkásoknak a közterületek, temetők rendben tartása mellett ez a legfontosabb feladatuk. Mindkét temető ravatalozóját előtetővel bővítették a múlt évben, ehhez pályázati támogatást is nyertek. Megújult a falu buszmegállója is, de szívesen vennék, ha gyakrabban térnének be a buszok Bodolyabérre. Területfejlesztési támogatásból felújították a kisbodolyai vegyes rendeltetésű kultúrház tetőszerkezetét és homlokzatát, valamint a mellette lévő orvosi rendelő és te- lekunyhó épületét is. A telekuny- hóban három számítógép, fénymásoló és telefax áll a falulakók rendelkezésére. Felújításra szorulnak az utak és a járdák is, de a falulakók által nagyon várt szennyvíz- és gázberuházás előtt nem érdemes erre áldozni. A szőlőhegyre vezető utat a vidékfejlesztési tárca támogatásával sikerült idén részben szilárd burkolattal ellátni. Próbálkoztak kábeltévé-beruházással is, de sikertelen volt a pályázatuk. A faluszépítő megyei szintű versenyekre rendszeresen beneveznek, két éve díjazottak lettek. Gondoskodó falugondnok Többszöri próbálkozás után 2000 őszén sikerült pályázati támogatás segítségével beindítani a falugondnoki szolgálatot. Ekkor kaptak minisztériumi támogatást a falugondnoki mikrobusz beszerzésére is. Nagy Jenő képzett falugondnok szállítja naponta a hertelendi óvodába és általános iskolába a gyerekeket, és szükség esetén orvoshoz viszi a nehezen mozgó időseket. Lebonyolítja a rászorulóknak a gyógyszer- és ebédszállítást, valamint a helyben levett vért elviszi laborvizsgálatra, és meghozza annak eredményét. Péntekenként bevásárlójárat indul Sásdra, mindenkinek adott a lehetőség, hogy ezt igénybe vegye. A sz_.gáltatások nagy népszerűségnek örvendenek. A KISBODOLYABÉRI KULTÚRHÁZ felújításával 1998-ban helyet kapott az épületben a szociális foglalkoztató, mely jelenleg 15 reha- bilitáltnak nyújt kereseti lehetőséget. A foglalkoztatottak éppen játékautókat szerelnek össze. ■ PÁPRÁD BEMUTATK O Z I K ___________A FALU TÖRTÉNELME______________ A megtalált első írásos emlékek szerint a feltételezhetően magyarlakta települést még az 1260-as évek tájékán ajándékként kapták meg a margitszigeti kolostor apácái. Az e korból származó iratok Papraad, Papragh,.Pabrod néven említik. A hódoltság időszakában a pozsonyi „clarissák” kezére került. A lakott terület az 1660-as években pusztává vált, a lakosság elmenekült. A 18. században az akkor vajszlói uradalomhoz tartozó település a katolikus egyház tulajdonába került. A megtalált dokumentumok olvasatában az 1750-es években 8 család élt a településen, míg 1787-ben már 122-e lakták. Ezt követően folyamatosan növekszik a lakosság száma, de a hetvenes évektől kezdve csökken. Az itt élők vallási hovatartozása vegyes képet mutat, viszonylag egyforma arányban kötődnek a katolikus, illetőleg a református egyházhoz. Szabadidőpark létesül A műemlék templomot fel kellene újítani, ám erre sem az önkormányzatnak, sem az egyházközösségnek nincs pénze. A fiatalokat viszont itt is kiemelt támogatásban részesítik. Beiskolázási segélyként az általános iskolásoknak 8, a középiskolásoknak 12 ezer forintot juttatnak. A Bursa Hungarica-ak- cióban egy, a felsőfokú intézményben tanulónak folyósítanak havi 2 ezer forint ösztöndíjat. A falunapot - amelyet a gyermeknappal együtt tartanak - az idén támogatta a helyi takarékszövetkezet. Az adminisztráció és az információkhoz való hozzájutás lehetőségét bővítendő rendelkeznek már nagyteljesítményű számítógéppel is. A KÖZSÉG GAZDÁI. A polgár mester Lőrincz János (48 éves, gazdálkodó), alpolgármester Gnand- néKajsza Valéria (34, kereskedő). A testület tagjai: Vörös Zoltánná (57, óvónő), id. Biczók Géza (63, nyugdíjas), iff. Lőrincz Béla (27, biztonsági őr) és Kovács István (44, szakmunkás). Körjegyző Papp Csilla, falugondnok Illés Lajos, m paprad. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a páprádi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor nagy része igen kedvezően fogadta az egészséges ivóvíz bevezetését, a legtöbben a házukban is kiépítették a vezetékrendszert, fürdőszobát alakítottak ki. A polgár- mesteri hivataltól megtudtuk, a vízfelhasználók túlnyomó többsége ki is fizeti a vízdíjat, az elenyésző kisebbség sincs a fizetéssel elmaradva egy hónapnál tovább. Büszke nép lakik itt, nem szeretnek adósok maradni. Annak ellenére tartásuk van, hogy sokan váltak az elmúlt évtizedben munkanékülivé. A lakosság túlnyomó többsége a mezőgazdaságban tevékenykedik, itt nem jellemező az ipari termelés. Az állami gazdaságok, valamint a környékbeli termelőszövetkezetek megszűnése szinte az egész falu munkaképes korú lakosságát a „padlóra küldte”, a kilencvenes évek elején szinte naponta növeUtcarészlet Páprád többre képes A Vajszlóhoz közel lévő településnek mindössze három utcája van. Megközelíthető autóbusszal, vasút nem érinti, bár a 4 kilométerrel arrébb fekvő Vajszlón vasúti csatlakozást is elérhetnek a páprádiak. A település megmaradásra rendezkedett be, jövőképében az előrehaladást csak az jelentheti, ha megépül a régen várt drávai határátkelőhely és az odavezető autóút. Tizenkét évvel ezelőtt a lakosságnak az volt a legnagyobb gondja, hogy ha már van önálló költségvetése a településnek, vagyis van szabadon megválasztható célra pénzük, akkor a legsürgősebb feladatként a járdákat kellene felújítani és újraépíteni. A nem túl nagy tapasztalatokkal megáldott emberekkel teletűzdelt önkormányzati testület természetesen méltányolta a régi lakossági igényt, s megépített több mint másfél kilomé- Lőrincz János polgármester tér járdát. S mivel volt még pénzük, no meg a meghirdetett, igen kedvező állami támogatások igénybevétele lehetőségének hatására s a szintén lakossági igényként jelentkező ivóvízproblémát is megoldották. Az állami támogatás több mint 80 százalékos volt, az önkormányzat is hozzátette a maga szerény összegét, ennek következtében az itt lakóknak egy fillérjébe sem került az egyébként mindenhol igen drágán megvalósított infrastrukturális beruházás. Ugyancsak kiépítették a vezetékrendszert a valamikori állami gazdaság által létesített, s manapság lakott gazdasági épületekhez is. A lakosság kedett a munkanélküliek száma. Manapság sincs sok remény a 30 százalékos arány csökkentésére, bár az itteniek közül kevesen rendezkedtek be a tartós munkanélküliséggel járó szociális segélyre.- Megoldottuk a temetőhöz vezető út felújítását, a ravatalozóhoz villanyvilágítást teremtettünk, hűtőt vettünk - említi a polgár- mester, Lőrincz János. - Ez sokak szemében nem nagy dolog, de hát erre tellett, akkoriban ezt tudtuk a szerény ellátmányból megvalósítani. ' Gáz nincs, annak ellenére, hogy a szomszédos település, Vajszló éppen ezekben a hónapokban vezeti be az olcsó energiaszolgáltatást. Az itteniek viszont még mindig kedSumorryo Gyöngyfa Kisasszonyfa_ 6° O .O” Magyarmecske Magyar- leseny 0G„r 00Zd,alUTengä "pKákics Besence B^ädmindszertc, ..M °. . m HegyszentPAPRAD9 márton Csányoszrö öNagycsány vezőbbnek tartják a hagyományos fűtést. Már csak azért is, mert a gáz bevezetése a házhelyig is csaknem eléri a százezer forintot, s akkor még nem is beszéltünk a lakásba vezetésről. A szennyvízelvezetésben is csak a tervekig jutottak, mert Vajszló visszalépett.- Jó helyen fekszik településünk - vázolja a jövőt a polgár- mester -, ez viszont jelenleg még nem jelenti fejlődésünk alapját. Az iparosításra nincs sok reményünk, arra számítunk, hogy a sellyei ipari parkban majd olyan vállalkozók telepednek meg, akiknek szükségük lesz nagyobb mennyiségű munkaerőre. Addig viszont csak küszködünk és várunk a jobb időre. A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA 236 197 196 211 1960 1995 2000 2002
