Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-03 / 240. szám

6. OLDAL NAGYPALL BEMUT ÁTKOZIK 2002. Szeptember 3., kedd Szépség és hagyomány A MOSÓ-FORRÁSNAK alig akad párja az országban. Természetesen Nagypallon sem csak a ruhákat öb­líteni gyűlnek össze az asszonyok. Képünkön Szili Jánosné - Maris néni magyar népviseletben-, és Me- ző Jánosné - azaz Katica - dögönyözi a ruhát. _________________________________________________■ Me ggyőződéssel állítható, hogy akik Nagypallra látogatnak, azo­kat számos meglepetés éri majd. Azonnal szemre vételez­hetik a népi építészet gyönyörű emlékeit - tornácokat, udvaro­kat, bolthajtásos német préshá­zakat, de megtekinthetik a mű­emléki védelem alatt álló, 1793- ban épült késő barokk reformá­tus templomot is. Ha az ünnep­lő faluba érkezünk, láthatjuk az óvodásokat német népviselet­ben, és hallhatjuk a helyi hagyo­mányőrző vegyeskórusuk éne­két is. E szemnek-fülnek kedves látnivalók és a lankás táj szépsé­ge mellett meglátogathatjuk a német és magyar népi viseletét, eszközöket és bútorokat bemu­tató tájházat, a nemrégiben megnyitott pincegalériát - sőt, egy csuhémúzeum közelgő lét­rehozásával már három neves kiállítóhely is lesz a faluban. Jeles napok Csuhémúzewnot nyitnak Három olyan aktív egyesülete is van a településnek, amely mind büszke lehet eddigi te­vékenységére. Jelentősen megcsappant a vagyon elleni bűnesetek száma a község­ben a Nagypalli Polgárőr Egyesület 1995-ös megalakulása óta. A 34 ta­gú fegyelmezett csapatnak Csille Lajos az elnöke, és kiskertek, házak védelmére szerveződött. Ugyaneb­ben az évben alakult a Magyar- Német Barátság Klub időseMata- lok bevonásává. Nemcsak az el­származottak találkozóit szervezi, de a nyugdíjasok kirándulásait is, és egyebek közt vegyeskórusa van. A település kulturális életének fel­lendítésére jött létre, elnöke Bérces Boldizsámé. Kapcsolatokat ápoló tevékenységüknek is köszönhető a Dunamenti Svábok Alapítványától kapott 1 millió forint, amit a klub berendezésére fordíthattak. Sajátos a Régi Mesterségeket Fel­elevenítő Közhasznú Egyesület születése a millennium évében. Előző év őszén ugyanis a Pécsi Csa­ládsegítő Szolgálat munkanélküli­ek számára indított volna csuhé- tanfolyamot, de egyre inkább ügyes kezű asszonyok érdeklőd­tek, köztük tojásfestők, szövők, ko­sárfonók, szalmabábu-készítők. A Nagypallon is meghirdetett tanfo­lyam révén végül számos népi kis­mesterség művelője verbuválódott össze, akik tavaly már országos tá­bort rendeztek a csuhé-készítő mesterek számára, és most egy csuhémúzeumot szeretnének lét­rehozni. FRANCIA tulajdonú panzió Francia kapcsolatok Egy francia tulajdonosnak panziója van faluban, egy holland pincegalériát nyitott. Nagypallt már a franciák is felfe­dezték, két francia tulajdonú ház is van itt, az egyik panzió. Ezzel együtt négy napraforgós ház várja a vendégeit a községben, amely nagyszerű kiindulópont a bakan­csos turistáknak, de az autóval ér­kezőknek is. A megpihenőket kul­turált környezet, két kisvendéglő, népi építészeti értékek, köztük né­hány ritkaságszámba menő német présház várja. A közeli horgászta­vat napijeggyel vehetik igénybe az érdeklődők, és a történelmi levegő­jű Pécsvárad is mindössze 3,5 kilo­méterre van. Egy holland család pincegalériát nyitott ez év májusában a Szabad­ság utcában, ahol most a Baranya Megyei Kézműves Kamara tárlata - szőttesek, fazekasmunkák, fotók láthatók. A művészeteket szerető holland tulajdonos maga is amatőr fotós. ■ Értékek védelmében A falu júniusban-júliusban tart fa­lunapot. A mindenszentek ünne­péhez kapcsolódik a nagypalli bú­csú október utolsó vasárnapján. Novemberben rendezik az idősek napját óvodások és iskolások kö­szöntő műsorával. Hasonlóan zaj­lik a falu ajándékozással egybekö­tött közös karácsonyestéje és a far­sang is. A rendezvényeket az ön- kormányzat és a .Magyar-Német Barátság Klub szervezi az intézmé- nyek, egyesületek bevonásával. ■ nagypall. dmantulinaplo. hu Az oldal a nagypalli önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert A rangosodó Nagypall A község vezetői Polgármester: NidUngné Grátz Eri­ka (37 éves, főállású). Alpolgár­mester: Bérces Balázsné (56, nyug­díjas). A képviselő-testület tagjai: Bartos Antal (65, nyugdíjas), Gemer Józsefné (47, konyhai ki­segítő), Nagyházi Sándor (48, vil­lanyszerelő), Schnell Ferenc (48, magánfuvarozó). Az önkormány­zat címe: 7731 Nagypall, Szabad­ság út 35. telefon: 565-001. Nagypall önálló jegyzőség, jegyző dr. Makkos András. Az alsó tagozatos iskola vezetője Arnold lánosné. Óvodavezető: Gál Lajosné. ____________________■ A FALU TÖRTÉNELME Az Árpád-kori település a Pécsváradi Püspökség része volt. Nagypall (Pol, Pali -1220-as években olvasható először) neve a Pál személynévből ered, gyakoriságát erősíti, hogy 1700-as években Nagy Pál az itteni Hegyi-földek birtokosa. A török hódolt­ság alatt magyarok lakta falu, ahová a XVIII. századtól telepednek le németek. Arányuk fokozatosan növekszik, 1930-ban 274 magyar és 349 német anyanyelvű él itt, egykori elkülönülésüket a „Némöt utca" és a „Magyar utca” - a mai Szabadság illetve Petőfi utca - emléke jelzi. Annál jellemzőbb, hogy a kitelepítések után felvidéki magyarokat helyeztek el a német házakban. Ám a hazatérő katolikus németek türelmét és a református magyarokét is jelzi, hogy az elkülönülés már történelem, régóta teljes békességben, elvegyülve élnek. Hagyománytisztelő, szorgos múltjuk tükre, hogy rendszerváltás után jelentős fejlesztésekkel emelkedtek ki a szerep nélküli települések sorából. Falumúzeum - felvételünkön Arnold Józsefné iskola- és múzeumvezető Első nap az iskolában Sok fiatal marad vagy visszatér A kilencvenes évekig a közeli bányák, téeszek adtak munkát a nagypalliaknak. Ma ugyan utaznak a szélrózsa minden irá­nyába, de a község vonzereje nő, visszatérnek a fiatalok. A hajdanán tej csarnokkal is ren­delkező faluban már a hatvanas években megszűnt a termelő- szövetkezet, a férfiak többsége a bányákban - Pécs-Vasas, Kom­ló, uránbánya - talált magának munkát, sokan dolgoztak a Pécsváradi Állami Gazdaságban és a Zengőalja Termelőszövet­kezetben is. Ma a szélrózsa minden irányába utaznak, a munkanélküliség csak 5-8 szá­zalék körül mozog. A félszáz gyerek után kifizetett kiegészítő családi pótlék azért jelzi, hogy a jövedelmek alacsonyak. A helyi vállalkozások - két kulturált sö­röző, két vegyesbolt, közüzemi fuvarozó, víz-gáz szerelő, vállal­kozásban működő posta, szennyvíz-szippantó, kőműves, fodrászat, biztosítási ügynök, marketinges stb. - a szolgáltatá­soknak szinte a teljes körét kép­viselik. A falu iránti egyre növekvő ér­deklődés jele az ingatlanok árá­nak emelkedése, a fiatalok kötő­dése, visszatérése a faluba, a szü­letésszám emelkedése, s hogy egy-két kivétellel valamennyi ön- kormányzat által árusított ház­hely gazdára talált. A gondozott udvarok, virágokkal befuttatott kerítések mögül a német és a magyar népi építészet remekei is előbukkannak: alig több, mint egy évtized kellett ahhoz, hogy nagyot fordul­jon a világ a 456 lakost számláló településsel. Ráadásul 1990- ben Nidlingné Grátz Erika személyében az ország legfiatalabb polgármesterének szavaztak bizalmat Nagypallon.- Bevallom, féltem az első önálló lépésektől. Huszonöt évesen, szinte élettapasztalat nélkül és nőként... De nem csak a lakosság döntött végül mellettem, hanem néhány település vezetője is biz­tatott, nem szólva a szüléimről, akik az első perctől támogattak. És azért voltak előzményei is. Itt dolgoztam a korábbi tanácsnál, néprajzi kiállítást csináltam, a kultúrház felújítását és a II. világ- háborús emlékmű létrehozását én jártam ki még 1990 előtt. Azt is láttam, mennyi még a tennivaló. Most családanya is vagyok, és egy nőnek sokkal nehezebb ezt a munkát vállalni, hiszen a gyerek- nevelés, a háztartás a feleség dől­Hosszűhetény V Pécs^rad A Vasas IX V o Somogy NAGYPALL Hirdn 1- Martonía Kékesd Pereked y Szilágy ( Bogád ° Bo’ Romonya b Nagykozár Erzsébet oLovászbetény Fazekasboda Geresdiak cl Berkesd Szellő b Maráza ga. A fiam négyévesen csöppent bele abba a sajátos helyzetbe, hogy az édesanyja polgármester. A férjem a kereskede­lemben dolgozik. Amíg szívesen jövök be a hi­vatalba, addig csiná­lom, és mondják is; „ha már kikapartad a gesz­tenyét, ne hagyd abba”.- 1990 szeptemberé­től 1992. december 31- ig még a Pécsváradi Körjegyzőséghez tar­toztunk, és a korábbi tapasztalatok alapján ekkor még nem sok jö­vőt jósoltak a nagypal­li önállóságnak. A rendszerváltásig szinte nem is volt itt semmi, se víz, se gáz; régi, poros utak, kurblis tele­fon jellemezték a falut. 1991-ben a víz bevezetésével kezdtük a fej­lesztéseket és a lakosság mozgó­sításával óvodát építettünk, 1993- ra az egy tanerős alsó tagozatos iskola kéttantermes lett három pedagógussal, napközis ellátás­sal. Kiépült a kábeltévé-hálózat, a crossbar-rendszer, a megyei ön- kormányzat 2,1 milliós támogatá­sával leburkoltuk a Petőfi utcát, ami összesen 5,8 millióba került. Felavattuk Sebes Schobert József jezsuita pap, Kína-szakértő em­léktábláját a szülőházánál. Majd következett a kultúrház, a ravata­Nidlingné Grátz Erika polgármester asszony lozó felújítása, a harangláb felállí­tása a temetőben a lélekharang­gal, amit a legenda szerint a víz sodort ide még a múlt század ele­jén. 1996-ban vezettük be a gázt, a következő évben a Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivataltól 2,7 milliót kaptunk az iskola fel­újítására, 1999-ben falumúzeu­mot, orvosi rendelőt avattunk. Nagypall története a millennium évére jelent meg az önkormány­zat kiadásában, emlékoszlopot emeltünk. Tavaly új járdákat épí­tettünk és a közvilágítást is kor­szerűsítettük; az idén már a köz­terület csinosítására is gondolhat­tunk. Játszótér épült, a vas gya- loghidakat környezetbarát fahi- dakra cseréltük. Készülőben a rendezési tervünk is, ebből a bel­vízrendezés folytatását, a csator­názást, a sportcentrum és egy csuhémúzeum létrehozásának tervét emelném ki.- Ezek tények, de nem jöhettek volna létre a falubeliek segítő­készsége, és néhány nagyon aktív egyesületünk - Magyar-Német Barátság Klub, Polgárőr Egyesület vagy a millennium évében alakult Régi Mesterségeket Felelevenítő Közhasznú Egyesület - nélkül. A képviselő-testület összetétele alig- alig változott 1990 óta, és 1994-től a német kisebbségi önkormány­zatunk települési önkormányzat­tá alakult. Ez nemcsak a testület nagyon jó együttműködését je­lenti, hanem azt is, hogy a német­magyar elkülönülés Nagypallon már legfeljebb az emlékekben él. 1 < 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom