Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-22 / 259. szám
2002. SZEPTEMBER 22. GAZDASAG 5 Kényszerű A kényszervállalkozás tipikusan magyar találmány. Talán nincs is még egy olyan ország a világon, ahol olyan nagy tömegben vonulnának ki munka- vállalók a foglalkoztatási piacról, mint nálunk. Persze, nem önszántukból, az esetek többségében a munkaadó állítja válaszútra a dolgozókat: vagy számlát adnak ezentúl, vagy utcára kerülnek. így lesz a számtalan közteher sújtotta bérekből egyszerűen leírható költség, a munkavállalóból pedig vállalkozó. A baj csak az, hogy így nem léphetünk be az EU-ba. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) most arra készül, hogy a Munka törvénykönyvének módosításával kiszűri a kényszer- vállalkozókat. A módszerrel kapcsolatban máris sok a kétely. ■ A kényszervállalkozások többsége még a ’90-es évek közepén született, s valószínűleg sokan vannak, akik úgy vélik, megérte váltani. Ám ez csak a látszat. Mert lehet, hogy a forma szerint vállalkozóként, megbízási szerződéssel, számlára kapott pénz valamivel több lett, ám az így dolgozók kiszolgáltatottsága is jelentősen megnőtt, és a terheik is szaporodnak. A kényszervállalkozóknak például maguknak kell fizetniük társadalombiztosítási járulékot, többségüknek könyvelőt is kell alkalmazni, a betegszabadságot nem vehetik igénybe, munkaszerződés, kollektív szerződés hiányában kiszolgáltatottakká válnak, a fizetett szabadság is csak a munkaadó jóindulatán múlik, arról már nem is beszélve, hogy a magát minimálbéren foglalkoztató „vállalkozó” csak minimális táppénzre jogosult, s ha nincs egyéb megtakarítása, a majdani nyugdíjához is erős nagyítót kell majd vennie. Az Európai Unió persze nem fogja hagyni, hogy a Magyarországon működő cégek sajátos bérmegtakarításaik révén effajta versenyelőnyt élvezhessenek. Éppen ezért a szaktárca a Munka törvénykönyvének módosítására készül - jelentette be nemrég Kiss Péter miniszter. Az őszre tervezett módosítás szerint a munkakör, a munkabér és a munkahely megnevezését tartalmazó szerződéseket automatikusan alkalmazotti jogviszonynak minősítenék. Ezenkívül a jogszabályban világosan meghatároznák, mikor és milyen viszony minősül alkalmazásnak. Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Egyesületének elnöke szerint nem biztos, hogy ez a helyes módszer. A módosítással jelentkező szigor ugyanis pillanatok alatt kijátszható lenne.- A megbízási szerződésekben egyszerűen nem jelölnék meg munkahelyet, hanem csak a feladat jellegét. Ehelyett még járhatóbb útnak tartom, ha megjelölnének bizonyos munkaköröket, amelyeket csak alkalmazottakkal lehetne betölteni. Egyébként a kényszervállalkozások ellen indított kampány nagyon veszélyes is lehet, mivel foglalkoztatáspolitikai problémákat vethet fel. Magyarul: sok munkáltató valószínűleg megválna dolgozói egy részétől, s ez beláthatatlan folyamatokat indítana el. Borsik János, az Autonóm Szak- szervezetek Szövetségének elnöke, furfangok az Országos Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros elnöke is úgy véli: a jogi szabályozásnak csak részben lehet eredménye.- A jelenség annál sokkal összetettebb, mint amilyennek azt a szaktárca érzékeli - mondta. - Minden törvény ugyanis csak annyit ér, amennyit betartanak belőle. Ahhoz, hogy a tervezett módosításnak hatása legyen, javítani kell a munkaügyi ellenőrzések feltételein: a munkaügyi ellenőrök számát minimum a duplájára kell emelni, s a fizetésüket is tisztességes szintre kell felhozni. Ezzel eddig minden kormányzat adós maradt. Arra a hírre, miszerint a kormány a foglalkoztatás növelése érdekében tovább csökkenti a bér-, járulék- és adóterheket, januártól például a fix összegű egészségügyi hozzájárulást kívánja mérsékelni, Borsik János úgy reagált: naivitás azt hinni, hogy a közterhek csökkentése növeli a munkaadók alkalmazási hajlandóságát.- A munkaadói oldal mindig is bérköltségcsökkentésre fog törekedni, legyenek bármilyen alacsonyak is a közterhek - jelentette ki. - Ezért a kormányzatnak nem csak a kényszervállalkozókat kellene megcéloznia, hanem a munkáltatókat is. Addig ugyanis, amíg azon az oldalon nem történik szemléletváltás, a kényszervállalkozók száma sem csökken számottevően. Az már most tudható, hogy sok vállalkozó meg fog lepődni azon a szigorúságon, amit a tagállamok a versenyegyenlőség és a foglalkoztatás ellenőrzése terén tanúsítanak. Szakemberek szerint addig kell lépni, amíg erre nem külső kényszer szorít rá minket, mert akkor már késő lesz. D. T. Repülőtéri forgalom FoatÁS: KSH 1980 1990 1996 1997 1998 KübI 2000 Érkezett utasok 889 670 1226491 1642 343 umÉ 1947 575 * 1 2 127 507 2321586 Induló utasok "TSK 890445 1270328 1671677 1825 783 1993 292 2197 206 2375 166 Fogadott gépek 16 340 20278 29666 wí, 31604 33043 35557 40172 ■ Egy harmadik utasterminál kialakítása, egy új cargo-bázis és egy szálloda építése - többek között ez szerepel abban a több százmilliárd forintos stratégiai tervben, amelynek megvalósítását a Budapest Airport (BA) Rt. tűzte ki célul. A Ferihegyi nemzetközi repülőtér tízéves stratégiai fejlesztésének első szakasza fél éven belül megkezdődhet. Jelentős hitelre is szükség lesz, de uniós pályázati források bevonásával is számolnak. Csődök a konzerviparban? ■ 40 milliárd forintos egyszeri befektetésre volna szükség ahhoz, hogy a magyar tartósítóipar versenyképessége biztosítható legyen az európai uniós csatlakozást követően is - hangoztatták a Magyar Tartósítóipari Szövetség vezetői. Galambos József, a szövetség titkára úgy fogalmazott: a most működő üzemek 30 százaléka is csődbe mehet az EU-csatlakozást követően, ha nem kap az iparág segítséget. A tartósítóipar idei támogatása gyakorlatilag nulla. A szövetség titkára szerint ahhoz, hogy az iparágban átlátható viszonyok legyenek, rendbe kellene tenni a vállalatok hitel- és tőkeellátottságát, megfelelően kellene szabályozni a fontosabb zöldség- és gyümölcs-termékpályákat. A foglalkoztatás területén pedig adókedvezményeket kellene nyújtani, mivel igen magas a szakképzetlen munkaerő aránya. Az iparágban jelenleg 250- 260 cég tevékenykedik, amelynek 10 százaléka, azaz 25-30 cég adja az iparági összárbevétel 90 százalékát. A magyar tartósítóipar a 2,5 millió tonnás magyar zöldség- és gyümölcstermesztésnek körülbelül a felét dolgozza fel. HÍREK Traubik névháborúja ■ Elutasította a Traubi Hungária Rt. cégnévhasználatra vonatkozó perújítási kérelmét a Fővárosi Bíróság. A Legfelsőbb Bíróság (LB) 2000 februárjában jogerős döntést hozott, ami alapján a Traubi Hungária Rt.-t azonnali hatállyal eltiltották a Traubi szó használatától a cégnévre vonatkozóan. Azóta a védjegyként bejegyzett cégnevet kizárólagosan a felperes Warimpex AG használhatja. Mikófalvi Gábor, a felperes jogi képviselője elmondta: a Traubi Rt. az LB döntése óta továbbra is használja a cégnévben a Traubi szót. Fejleszteni kívánt ipari parkok ■ Az ipari parkok többsége fejlődésének első harmadában van, tehát további infrastruktúra-, logisztikai, innovációs és informatikai fejlesztésekre szorul. Ezek állami támogatás nélkül nem valósíthatóak meg, mivel a beruházások rövid idő alatt nem térülnek meg, így nem vonzzák a befektetői tőkét - jelentette ki Némon Zoltán, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium logisztikai vezetője. Hozzátette: az ipari parkok gazdasági súlyát jelzi, hogy az ipari foglalkoztatottak 14 százalékát, az ipar teljes értékesítési árbevételének 26 százalékát, valamint az ország ipari exportárbevételének 38 százalékát adják. Létszámleépítés a Matávnál ■ A Matáv csoportszinten 2003-ban mintegy 9 százalékos létszámleépítést hajt végre, 2004-ben pedig mintegy 3 százalékos csökkentést tervez a hatékonyság további javítása érdekében - közölte a távközlési társaság. A létszám-racionalizálás a vezetés becslése szerint hozzávetőleg 8 milliárd forint költséget jelent 2002-ben. A létszám- csökkenés társasági szinten 2003-ban várhatóan 1100 főt, 2004-ben 250 főt érint. Japánok Észak-Magyarországon ■ Élénk érdeklődést mutat az észak-magyarországi befektetések iránt Japán Akita tartománya. A szigetország képviselői egy regionális gazdaság- és technológiafejlesztési konferencián ismertették elképzeléseiket Miskolcon. Hideo Senba, az Akita tartomány tudomány és technológiafejlesztési és ipartámogatási programjának szakpolitikai igazgatója elmondta: a tartomány vállalkozói közül a TDK- konszern már jelen van Észak-Magyarországon, a cég a Nógrád megyei Szécsényben épített gyárat. Fejlesztik a pogányi repteret ■ Nemsokára elkezdődhet a pécs-pogányi repülőtér három ütemű rekonstrukciója, miután a pécsi és a Baranya megyei önkormányzat 570 millió forinttal megemelte a repteret üzemeltető Air-Horizont Kht. jegyzett tőkéjét, s a szükséges engedélyeket is beszerezték. Az első ütemben 442 millió forint értékű fejlesztést végeznek el, korszerűsítik a terület infrastruktúráját, valamint ezer méternyi új kifutópálya, illetve gurulópálya épül. A kivitelezésre kétfordulós közbeszerzési eljárást hirdettek. —12SZFK PÉNZÜGY: ÉS SZÁMViTEi: FŐISKOLA: KAR TOVÁBBKÉPZÉSI ÉS SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT PÓTFELVÉTELT HIRDET! KÖZGAZDÁSZ SZAKMÉRNÖK ÉS SZAKÉRTŐI FELSŐFOKÚ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSRE (MÁSODDIPLOMÁS KÉPZÉS) PÉNZÜGY SZAKON- VÁLLALKOZÁSI SZAKÉRTŐ- KÖZPÉNZÜGYEK SZAKÉRTŐ- EURÓPAI UNIÓS PÉNZÜGYEK SZAKÉRTŐ- ADÓ, ILLETÉK, VÁM, JÖVEDÉK SZAKÉRTŐ- ADÓ ÉS PÉNZÜGYI ELLENŐR SZAKÉRTŐ SZÁMVITEL SZAKON- VÁLLALKOZÁSI SZAKÉRTŐ ÉRDEKLŐDNI LEHET: tel.: 221-2076 vagy 383-8491/177-es mell. INTERNET: www.wb.hu/pszfb JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐ: 2002. szeptember 25. CÍMÜNK: BGF PSZF KAR Budapest 1149 Buzogány u. 10-12. TÁJÉKOZTATÓ A FŐISKOLA PORTÁJÁRÓL ELVIHETŐ! ________________ IN GATLAN Száz év panel Magyarországon az '50-es évek végén, '60-as évek elején kezdtek szovjet mintára házgyári elemekből lakótelepeket építeni. Az utolsókat a '80-as években fejezték be. Jelenleg 700-720 ezer ipari technológiával épített lakást tartanak nyilván a szakemberek, ebből 540 ezer a panelházi otthon. A közhiedelem úgy tartja, hogy ezek az épületek legföljebb 25-50 évig állhatnak, de az egykori tervezők és kivitelezők állítják: száz évet is kibírnak a szerkezeti elemek. Baj nem is ezzel, hanem az időközben tönkrement szigetelésekkel, elavult épületgépészeti berendezésekkel van. ■ A panellakások ára sok mindentől - településtől, helytől és állapottól - függ. Az emberek a lakótelepeken is a kis lakásokat keresik, lehetőleg a viszonylag újabb, vagy legalább jó környezetben fekvőket. Budapesten a budai lakótelepeken viszonylag jobb árat is el lehet érni,.még a külső kerületekben is, ám a vidéki nagyvárosokban már nehezebb ezt az összeget föltornászni. A panellakásokat fiatal házasok, illetve az egyetemi városokban tehetősebb diákok, pontosabban szüleik keresik kollégium helyett. A rendszerváltás előtt épült lakótelepeken nem fordítottak nagy figyelmet a szigetelésre, mivel az állam támogatta az energiahordozók árát. Ezek a szigetelések mára tönkrementek, miközben az energiaárak fölkúsztak. Elavultak az épületgépészeti berendezések, fűtő- és szellőző rendszerek is.- A német kormány 1996-ban hárommilliárd forintnak megfelelő márka értékben nyújtott olyan kedvezményes kamatozású hitelt, amelyet a panellakások fűtési rendszerének, az épület szigetelésének, a fűtés és melegvíz-fogyasztás lakásonkénti mérésének kialakítására lehetett - volna igénybe venni - mondta Sebestyén Ágnes, a Belügyminisztérium (BM) lakáspolitikai osztályának szakembere. - A német hitelből egy lakóközösség legfeljebb 800 ezer forintra pályázhatott. Hiába volt azonban nagyon kedvező kamatozású a hitel, a legtöbb lakóközösség vagy nem volt hitelképes, vagy képtelen volt előteremteni a szükséges 25 százalékos önrészt. Első körben a német hitel harmadát használták föl Magyarországon. A határidőt ugyan később módosították, meghosz- szabbították, de tudtommal még így is bent maradt a fele. A hitelt egyébként a fűtéskorszerűsítésre csak abban az esetben vehették igénybe az érintettek, ha előzetesen vagy a korszerűsítéssel egy időben a szigetelést is megjavíttatták. Sebestyén Ágnes hozzáfűzte: természetesen azóta is több hasonló erőfeszítést tettek a különböző kormányok a panel lakótelepek korszerűsítésére. Egyebek mellett a nyüászárók cseréjét is támogatták. Az elmúlt időszakban 3-4 milliárd forintot szánt a költségvetés energiaprogramra. Ezt nem kötötték lakóközösségi pályázathoz, lakásonként az igénylő akár 350 ezer forintot is kaphatott. Ebbe a támogatási rendszerbe idén kerültek bele a panellakások, de a pénz egyelőre elfogyott. A szakember úgy véti, 2003-ban a panellakásokban élőknek ismét lesz lehetőségük hasonló konstrukcióval élni. Jelenleg is működik az a vissza nem térítendő támogatás, amelyet csak lakóközösségek vehetnek igénybe a panellakások felújítására. Lakásonként maximum 400 ezer forintra pályázhatnak, a kikötés csak annyi, hogy egyharmadot a lakóknak, egyharmadot az önkormányzatnak és egyharmadot az államnak kell vállalnia a költségekből. Igaz, az önkormányzatok ezt akár át is vállalhatják a lakóközösségektől. További könnyítés, hogy nem szükséges valameny- nyi lakó bekapcsolódása a felújításba, elegendő a tulajdonostársak 90 százalékának részvétele. A panellakások korszerűsítését a jelenlegi kormányzatnak is támogatnia kell, mert törvény írja elő, hogy a távfűtésbe kapcsolt lakásokban külön mérőt kell elhelyezni, ennek pedig csak a jól szigetelt és korszerűsített fűtési rendszerrel ellátott épületekben van értelme. Különben a panellakások rezsije végképp megfizethetetlenné válhat. I. S.
