Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-17 / 254. szám

10. OLDAL BAKÓ N Y A BE MUTATKOZIK 2002. Szeptember 17., kedd Polgárőrség A Bakonyai Polgárőr Egyesület 2000 áprilisában alakult meg kiskertek, présházak védelmére. A 21 tagból álló egyesület elnö­ke Galambos János. A bako- nyaiak korábban a cserkútiakkal alkottak közös csapatot, majd bizonyos tanulóidő után tavaly önállósodtak. Hozzávetőleg har­minc présház és számos kiskert gazdája érezheti a tulajdonát na­gyobb biztonságban a polgárőr­ség megalakulása óta, amely rendszeres éjszakai járőrszolgá­latot is teljesít. Létrehozásának szükségességét egy közelben történt betörés-sorozat, 15 bodai présház módszeres feltörése, csak megerősítette. Bakonyai Hírharang Az 1999 őszén alapított újság az önkormányzat havonta 150 példányban megjelenő információs lapja. A példányszám is jelzi, hogy minden bakonyai családhoz el­jut egy lapszám, hogy tájéko­zódhasson a helyi és önkor­mányzati hírekről, társadalmi cé­lú közleményekről, hirdetések­ről. Az újság közli a Paksi Radio­aktív Hulladékot Kezelő Köz­hasznú Társaság aktuális híreit is, amely az itt folyó kutatások miatt nemcsak támogatja a helyi önkormányzatokat, hanem a Mecseki Információs Társulás munkájához kapcsolódva min­dig informálja is a lakókat. Az újságban rendszeresen ol­vashatjuk dr. Pallos Zoltán házi­orvos egészségügyi tanácsait, válogathatunk receptek közül, de a versek, novellák és termé­szetesen a sporthírek sem hiá­nyoznak a Bakonyai Hírharang­ból. A lapban a leggyakrabban megjelenő szerzők: id. Kondacs Pál, Galamb Rita, valamint Re­gős Ferencné, aki a gombák és a gyógynövények szakértőjeként nyitott rovatot. Az újságot Ga­lambos Jánosáé szerkeszti és részben írja is. Vöröskereszt, alapítvány A községben aktív vöröskeresz­tes csoport is működik Rozmer Györgyné elnökletével, amely véradó napokat és ruhagyűjtést tart, tevékenységével támoga­tást nyújt a rászorultaknak is. 2000-ben alakult meg 100 ezer forintos törzstőkével a Bakonya Fejlődéséért Alapítvány is, amely a tőke nagyságától függő­en dolgozhatja majd ki a profil­ját, és hosszabb távon az okta­tást, a kultúrát, valamint egy-egy szervezet munkáját egyaránt se­gítheti majd. A csodás környezetben, a Nyugat-Mecsek déli lejtőjén fekvő falucska nem messze a bezárt uránlelőhelytől új életét építi. Túl vannak a termelőszövetkezet karcsúsításával járó sokkon is, tudom meg Varga István polgármestertől; köznapjaik gaz­dagításában a civil szervezetek játszanak növekvő szerepet.- Azt szeretném, ha most a civil szervezeteink kapnának munká­jukhoz méltó figyelmet, hiszen alapvető a szerepük a falu szellemi arculatának formálásában, szépülé­sében, megtartó erejében. Példát adnak arra, hogy a lakosságot ho­gyan lehet értelmes célok érdeké­ben mozgósítani - hangsúlyozza a polgármester. A múltról csak annyit említenék, hogy a kilencvenes évek­ben számos lehetőséggel nem élt a falu, gondolok itt a bányarekultivá­cióval járó kártalanításra - Szőlős, Cserkút vezetékes vizet kapott -, és BAKONYA LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 494 382 388 1970 1997 2000 meg kellett volna kísérelni tulajdon­jogot szerezni bizonyos ingatlanok­ra, épületekre - például a Markó csárda, a vegyes- ■p|pgjp|B bolt, az italbolt is I volt. Most annak fontosabb Töttö- ■HH sig, amely 7 kilo­méterrel rövidí­tené le az ide vezető utat. Kész ter­vekre kérhetünk árajánlatot, de a legalább 100 milliós beruházáshoz pályázati források, állami támoga­tás vagy hosszú lejáratú hitel kell.- Az elmúlt években is jelentős változások történtek, 1999-ben be­vezettük a közintézményeinkbe a gázt, 2000-ben felújítottuk az óvo­da tetőzetét, a plébániát, 2001 au­gusztusában helytörténeti múzeu­mot, millenniumi parkot avattunk, az idén játszótér, kosárlabdapálya épült, korszerűsítettük a közvilágí­tást, csillagpontossá tettük a kábel­tévét, megújul a hivatal épülete. Ami a közeljövőt illeti, a plébánia szép épületét szeretnénk turisztikai célokra kialakítani, látnivalót je­lent szép műemléki templomunk, és nyolc helyileg védett paraszthá­zunk van. Nem nehéz munkát ta­lálni: területünkön több kisebb, de életrevaló vállalkozás van, nem __ sz ólva Pécs déli iparterületéről. Van óvodánk, alsó tagozatos iskolánk mindkettőt be­zárás fenyeget­te nem is olyan régen, azonban mindkettőhöz minden erőnk­kel ' ragaszko­dunk. Fejlődé­sünkről sokat elmond, hogy 1998-ban még 23 milliós költ­ségvetésből gaz­dálkodtunk, az idén a pályáza­toknak, befolyt adóknak kö- A plébánia műemléki épülete szönhetően már 52-ből. A szenny­vízcsatorna kivételével minden közművel rendelkezünk - az ön- kormányzatnak már nincs eladó telke, bár foghíjak még vannak a faluban. A civil Bakonya A FALU TÖRTÉNELME A megye legősibb falvainak egyike. Az újkőkor korai és középső szaka­szában a Dunántúl vonaldíszes né­pe élt itt, amelyről kisbakonyai szór­vány kerámiák tanúskodnak. A kelták i. e. 350 és 280 között, a vaskor késői szakaszán lak­tak itt. A Szabó­kúti dűlőben két vaskés, a Kisba- konyaiban telep­szórvány, kerá­miatöredékek és hombár került elő a földből. A község nevét 1235- ben olvashatjuk először, a szláv eredetű bukovina - bükkös, bükk- erdő - szóból ered. Endre király elődei adománylevelét is megerő­sítve iratban utal arra, hogy Bako­nya a Pécsi Székesegyház kegy- urasága alá tartozik. A török hódolt­ság alatt is lakott hely, népesség máig túlnyomórészt magyar. Az itt élők egészen 1950-ig, az uránbá­nya feltárásáig mezőgazdasággal, elsősorban állattartással foglalkoz­tak. A talaj termőképessége átla­gon felüli, vízgazdálkodási tevé­kenyégre viszont alkalmatlan. Ne­vezetes látnivalója a XIII. századi, románkori temploma, melyet Szent György tiszteletére emeltek. Virágok igézetében A település vezetői Beke Zoltánná és Schaff Antalné a falumúzeumban A gyönyörű Árpád-kori temp­lomot fenyőfák kettős sora öleli körül, a házak előtt futó­muskátlik díszlenek.- A fenyőket még 1972-73-ban ül­tették, nagyon sokan nem élnek már az ültetőik közül - mondja Schaff Antalné, a Bakonyai Falu- szépítők Egyesületének tisztelet­beli elnöke, aki a jelenlegi elnök­kel, Beke Zoltámíéval együtt irá­nyítja a több mint harmincfős szervezetet. „Ha nem törődünk velük, csendben elhervadnak, de nem bántanak. Ez sajnos ember­társainkkal nem így van. A mi kis községünkben mindig is voltak pártfogók és segítők.” Ez a né­hány szép gondolatot Schaff An­talné - Margitka - vallomásából emeltük ki. Margitka férjét, a fa­lu díszpolgárát, Schaff Antal egy­kori iskolaigazgatót említi, aki a faluszépítő mozgalmat három évtizede elindította Bakonyán.- Mi nem csak beszélünk er­ről, hanem csináljuk is - moso- lyodik el Schaff Antalné -, és azt valljuk, akinek a kertje rendben van, annak a lelke is rendben van. A falu jellegzetes virága a fu­tómuskátli és a leander. Hol bo­roshordókat helyezünk ki, hol más megoldást választunk, min­den évben találunk ki valami újat, hogy a községünk szebb, vi­rágosabb legyen. Társadalmi munkára is mozgósítunk: tavaly hihetetlen erőfeszítéssel egy szinte romos parasztházból falu­múzeumot hoztunk létre. Persze nem ez volt az első és nem ez lesz utolsó, amit így, együtt való­sítunk meg. 'A település polgármestere: Varga István (56 éves, gépész- | technikus). Alpolgármester: Vörös Béláné (46, dajka). A Képviselő-testület tagjai: Sza­bó Barnabás (58, nyugdíjas), Hegedűs József (47, bányász), Galamb János (54, villanysze­relő). Kisebbségi önkormány­zat nincs. Bakonya a cserkúti körjegy­zőséghez tartozik, körjegyző: dr. Szász László. Háziorvos: dr. Pallos Zoltán. Iskolaigazgató: Bognár Pi­roska. Óvodavezető: Mészáros Erika. Az önkormányzat címe: 7675 Bakonya, Fő utca 19. Tel.: 72/564-065. Jeles napok Hagyomány ősszel az idősek köszöntése, a Mikulás-napi ün­nep; a búcsút minden április­ban a Szent György napját kö­vető vasárnapon tartják. bakonya, dunantulinaplo. ha Az oldal a bakonyai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Nyughatatlan nyugdíjasok Mókus Béla, a nyugdíjasklub elnöke Noha évről évre valamelyest újjá kell toborozni a csapatot, ma is közel harminc aktív idős ember veszi ki részét a nyugdíjasklub életéből.- Az idősebb nyugdíjasaink csalá­di, ünnepi estekre eljönnek, de nehéz mozgósítani őket kirándu­lásokra, fürdőhelyekre - mondja Mókus Béla, a klub elnöke, irányí­tója, mindenese. - Most 28-an va­gyunk, de Bakonyán legalább 80 nyugdíjas korú él. Tagdíjat sze­dünk, amelyből a saját költségein­ket fedezni tudjuk, de hosszabb utak esetén mélyebben a zsebünk­be nyúlunk, és az önkormányzat is rendszeres támogatónk. A kü­lönböző szervezetek munkáját és gyakran a tagságát sem mindig le­het elkülönítem egymástól egy üyen kis faluban: együtt dolgo­zunk a faluszépítőkkel, jómagam például a lakatosmunkákhoz ér­tek, és van egy nyugdíjasunk, Kon­dacs Pál, aki régészeti, helytörté­neti kutatásokká foglalkozik, gya­rapodó gyűjteménye van. A ldub azért egy kis kulturális szerepet is betölt: profi kórusunk nincs ugyan, de a templomban azért gyakran felsorakoznak és összeáll­nak énekelni az asszonyok, főként az idősebbek.- Ebben a faluban kezdtem a második életemet 21 év uránbá­nyában töltött év után, amikor a nejemmel közösen elhatároztuk, hogy kitelepedünk ide a város­ból. Megfogott a község varázsa, emberei, jó levegője - már nem tudnánk elszakadni innen. Jelenet egy előadásból Az Ötlet Színjátszó Kör A környék a bakonyai társulatnak tapsol A bakonyaiak elkényeztetik Tháliát, a színjátszás isten- asszonyát is: 1999-ben Ga­lambos Jánosáé vezetésével megalakult az Ötlet Színját­szó Kör.- Egy anyák napi színdarabot ír­tam még kilencvenes évek elején, ami nagy sikert aratott Kővágósző­lősön - réved vissza a múltba Ga­lambos Jánosáé... De talán már is­kolában kezdődött, ugyanis ötödik osztályosként Shakespeare volt a kedvencem, ettől aztán akadtak többen is, akik egy kicsit furcsán néztek rám. Ráadásul én egy ideig még el is hittem, hogy az emberek Shakespeare nyelvén beszélnek az életben is. Tizennyolc éve élek eb­ben a szép faluban, férjem gazdál­kodik, egy huszonkét és egy tizen­hét éves lányom, tizenhat éves fiam van: mostantól egyre gyakrabban szentelhetem az időmet arra, hogy színdarabokat írjak. És amióta Var­ga István a polgármester, lendületet vehetett nálunk a színjátszás - 19 felnőtt és a 11 gyerek van a társu­latban. Már korábban is nagyon sok színdarabot írtam, többet át is dolgoztam, és csináltam táncos-ze­nés show-t is - ezzel az utóbbival is bejártuk már a környéket. Most kaptunk felkérést, hogy október 12- én Bicsérden lépjünk fel. A község­ben rendszeresen megtartjuk az idősek napját, amikor étellel-itallal, virággal és a mi műsorunkkal vár­juk az öregeket, a Mikulás-napon a gyerekeknek kedveskedünk mese­játékkal, de az április 24-i, Szent György-napi búcsú is mindig pódi­umon talál bennünket. Örülnek ne­künk, és mi nagyon szeretjük ezt csinálni, és a gyerekek roppant te­hetségesek. A gyerekek mindig egy kicsit túltesznek rajtunk. ______■ Eg y kis figyelmet kérek! Képünkön Galambos Jánosné. * 4 4 < 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom