Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-17 / 254. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TŰK Ö R 2002. Szeptember 17., kedd MII RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. szeptember 16.) Borsodchem 5 025 Ft ft Egis 11900 Ft O Matáv 795 Ft ft Mól 5 285 Ft ft OTP 2170 Ft ft Richter 12 600 Ft ft TVK 4 450 Ft ft Zalakerámia 1390 Ft ft BUX: 7471,47 +1,2% eltérés az előző záróértékhez képest BU 770& X INDEX IX. 10-16-1G | •7631.161 ! J 7600 __ 75 t0^J%; T382.56; 7500 % ■ i7471-47! 7400 ____; 73 00 ; hmm*, :| pont Kedd Szerda Csütörtök Péntek Hétfő AZ MNR HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 388,67 Cseh korona 8,02 Euró 243,77 Japán jen (100) 205,50 Lengyel zloty 59,96 Svájci frank 166,07 Szlovák korona 5,65 USA-dollár 251,65 Hírek VÁLTOZÁS. A Pénzügymi­nisztérium az adóügyekre vonatkozó egységes 8 éves elévülési idő bevezetését java­solja, amely az adómegál­lapításhoz és az adóvégrehaj­táshoz, való jog mai 5 plusz 5 éves elévülési idejét is magá­ban foglalja. A tervezet értel­mében a költségvetési támoga­táshoz, adó-visszatéritéshez fűződő jog érvényesítésére is 8 év áll majd az adózók ren­delkezésére. A 8 év elévülési idő megegyezik az adócsalás büntethetőségének elévülési idejével, illetőleg a számviteli törvény is 8 évben határozza meg az iratmegőrzési hátár- időt. A javaslat szerint az új elévülési szabály 2005. január 1-jétől lépne hatályba, így a 2004. december 31-éig elévült adómegállapítási, végrehajtási jog tekintetében az új szabályt nem kell alkalmazni, europress SZÜRET. Ha a szőlősgazdák a családi szükségleteken felül a piacra is akarnak termelni, akkor az összefogás elenged­hetetlen - mondta Kiss Elemér, a Somlói Szüreti Napok ren­dezvényén. A kancelláriami­niszter szerint a legfőbb prob­lémát az jelenti, hogy a terme­lés apró parcellákon folyik, nincs együttműködés a termelők között, mti SZÖVETSÉG. Járai Zsig- mond, a Magfar Nemzeti Bank elnöke és Szász Károly, a Pénzügyi Szervezetek Álla­mi Felügyeletének elnöke hosszú távra szóló együttmű­ködési megállapodást írt alá. Az elnökök megállapodtak a két intézmény közötti adat­csere, valamint a jövőbeni együttműködés részletes szabályairól is. mti DISZKRIMINÁCIÓ. A kor mány a foglalkoztatás növelése érdekében tovább csökkenti a bér-, járulék és adóterheket, ja­nuártól a fix összegű egészség- ügyi hozzájárulást mérséklik - fejtette ki Kiss Péter munka­ügyi miniszter. Közölte: a kor­mány a pályakezdők, a gyesről és gyedről visszatérő nők, a munkájukat elvesztő 45, illetve 50 év fölötti nők és férfiak, valamint a sérült emberek és a romák esetén pozitív diszkri­minációt alkalmaz, mti VADÁSZSZEZON. Jól kezdődött a vadászszezon a Gyulaj Rt. Pincehelyi Erdészetének németkéri va­dászkerületében. Régen nem látott terítéket mutattak be a kistápéi vadászház előtt. A trófeák értéke majdnem tízmillió forint. Öt trófea kapott érmet, kettő aranyat, három ezüstöt. A legnagyobb 11 kiló 92 dekát nyom és 225,57 pontos, ezzel nagy aranyérmes lett, a második se sokkal kisebb, 10,45 kg súlyú és 213,28 pontot ér. A gímbikákat visszajáró német és spanyol vadászok ejtették el, Neumann Péter, Puskás Mihály és id. Kovács Károly vadászok segítségével. A spanyolok eddig más kerületbe jártak, de úgy lát- szik, megérte átrándulni a németkéri határba. _____________________fotó: tolnai népújsáo/oottvald károly Un iós alapok: adnak, kapnak Az év végéig elkészülő Nemzeti Fejlesztési Terv az ország uniós csatlakozását követő há­rom év fejlesztésének fő irányvonalait tartal­mazza. A belépés után megszűnnek az elő­csatlakozási (Sapard, Ispa) alapokból pályáz­ható támogatások, ugyanakkor megnyílnak a strukturális és kohéziós alapok. Ezek műkö­déséről kérdeztük Halmai Pétert, a Szent István Egyetem professzorát. Budapest A kohéziós alapok az országokra, míg a struktu­rális alapok a régiókra koncentrálnak. A Kohézi­ós Alap az átlagtól elmaradó országoknak nyújt segítséget, a Strukturális Alapból pedig legna­gyobb részben a gazdasági fejlődésben elmaradt régiók igényelhetnek támogatást. Azok a régiók - köztük Magyarország teljes területével - tar­toznak ide, ahol az egy főre jutó GDP nem éri el az uniós átlag 75 százalékát. Az Európai Unió struktúrapolitikája az eltérő fejlettségű területeket igyekszik egymáshoz kö­zelíteni, a régiók közötti különbségeket mérsé­kelni. A közösségi pénzek igénybevételéhez kell kidolgozni a Nemzeti Fejlesztési Tervet, ugyanis az abban megjelölt prioritások mentén osztja Brüsszel a támogatást. A pénzek 95 százaléka meghatározott célfeladatokra vehető igénybe, a fennmaradó öt százalékból közösségi kezde­ményezéseket támogatnak. Az alap öt célra összpontosít: a gazdaságilag elmaradt régiók fejlődésének, szerkezeti átalakí­tásának elősegítése, a strukturális nehézségek­kel küszködő térségek támogatása, a hosszú tá­vú munkanélküliség leküzdése, a munkaerő­piaci alkalmazkodási folyamatok, a fiatalok munkába állításának előmozdítása, a mezőgaz­dasági területek szerkezeti átalakítása. A progra­mok felét nemzeti forrásból, felét közösségi pénzből finanszírozzák, a gazdasági fejlődésben elmaradt régióknál az EU 75 százalékot fizet. A támogatásokat akkor folyósítják, ha a nem­zeti fejlesztési tervek egybevágnak a brüsszeli elképzelésekkel. A strukturális alapból felhasz­nálható pénzek öt százalékát közösségi kezde­ményezésekre lehet igényelni, mint például a nagyvárosi agglomerációval kapcsolatos fejlesz­tési programokra, a munkaerő-piaci egyenlőt­lenség, egyes csoportok hátrányos megkülön­böztetésének kezelésére, a határokon átívelő regionális együttműködés ösztönzésére, vagy a „Leader plus” vidékfejlesztési programokra. A Kohéziós Alapból az adott ország egészét érintő infrastrukturális beruházásokra lehet pénzt igényelni. A részfinanszírozási követelmé­nyek itt jóval kedvezőbbek, előfordul, hogy a program 85 százalékát is Brüsszel finanszírozza. A csatlakozásig hátralévő időszakban még rendelkezésre állnak az előcsatlakozási pénzek, hazánk tagságát követően azonban az Unió már nem fogad el új projekteket. Magyarország az előcsatlakozási alapokból 2004-ben mintegy 200 millió, 2005-ben 180 millió, 2006-ban 80 mülió euró támogatásra számíthat. Halmai Péter szá­mításai szerint a strukturális alapokból az első esztendőben, 2004-ben 360 millió euróval lehet számolni, amely 2006-ra 600 millióra emelked­ne. A kohéziós alapokból igényelhető támogatás összege 2004-2006 között 140 millió euróról 360 millióra emelkedik. Összességébe véve, ha a strukturális támoga­táshoz hozzáadjuk az előcsatlakozási pénzeket és a mezőgazdasági támogatásokat is, akkor már tagságunk első évében közel egymilliárd, 2006- ban pedig 1,9 milliárd euró folyhat be a költség- vetésbe az Európai Uniótól, míg a befizetési kö­telezettségünk nagyságrendileg egymilliárd eurót tesz ki. A mintegy nettó 800 mülió euróval évente 200 milliárd forint térítésmentes forrás áramlik az országba. 2006-tól az uniós pénzek további növekedésére lehet számítani. Hogy mennyi pénzt kap hazánk, az végső soron nem Brüsszeltől, hanem tőlünk függ: nevezetesen at­tól, hogy mennyire leszünk képesek megvalósít­ható projektekkel ostromolni az EU-t, illetve igénybe venni a rendelkezésre álló forrásokat. ÚJVÁRI GIZELLA Felfutóban a biogazdálkodás Néhány év alatt megtöbbszöröződhet a biogazdálkodással foglalkozó egyéni gazdaságok és mezőgazdasági cégek szá­ma, illetve az ilyen jellegű művelésbe vont terület nagysága. A biotermékek népszerűek az Unióban, és a belföldi kereslet is élénkül irántuk. PÉCS 1986-ban mindössze 120 ezer hektáron folyt ökogazdálkodás az Európai Unióban, napjainkban viszont 4 millió hektárnál is több az ilyen jellegű művelésbe vont terület. Az ágazat felfutását az in­dokolja, hogy egyre nagyolpb az igény a kemikáliáktól, mestersé­ges anyagoktól mentes termékek iránt. Az exportlehetőségek roha­mos bővülése mellett a belföldi igény is egyre nagyobb piacot biztosít a termelők számára. Magyarországon a Biokontroll Hungária Kht. által ellenőrzött és regisztrált gazdálkodók tartoznak az ellenőrzött biogazdaságok kö­rébe. Számuk 2000-ben 741 volt, ők összességében 47,2 ezer hek­táron gazdálkodtak. Ez a hazai összes mezőgazdasági területnek mindössze 0,8 százaléka. A bővülés jeleit mutatja^ vi­szont a KSH által végzett Álta­lános Mezőgazdasági összeírás, amelynek keretében mintegy 10 ezer gazdálkodó nyilatkozott úgy, hogy a jövőben biogazdálko­dást kíván folytatni. Az érintettek száma rövidesen már 13 ezernél is több lehet, amelyekhez már mintegy 450 ezer hektár terme­lésbe vont földterület tartozik. A hazai ökogazdálkodás tevé­kenységi körébe elsősorban a biotechnológián alapuló növény­termesztés, gyümölcstermelés tartozik, de ebbe a körbe sorolha­tó az egyre nagyobb teret nyerő gyógy- és hasznos növény gyűjté­se, illetve a kemikáliáktól mentes méhészkedés is. A legfrissebb adatok szerint minden régióban, sőt minden megyében folyik biogazdálkodás. A gazdaságok számát tekintve a dél- és észak-alföldi, illetőleg az észak-magyarországi régió mesz- sze megelőzi a többit, a termelés­be vont terület nagyságát tekintve a közép- és dél-dunántúli térség, azon belül is Komárom, illetőleg Baranya megye emelkedik ki. Az ökotermesztés fajlagos költsége, illetve finanszírozás­igénye jóval magasabb a szokvá­nyosnál, ezért a nagyobb tőke­erővel, támogatási lehetőséggel bíró gazdaságok bekapcsolódása járhat előbb eredménnyel. KASZAS ENDRE Tovább nőtt a hiány Budapest Az államháztartási rendszer hiánya augusztusban elérte az éves előirányzat 130 szá­zalékát. A növekményt első­sorban a társadalombiztosí­tás deficitje okozta - a nyug­díjemelés, a 19 ezer forintos nyugdíjjuttatás a gyógyszer­ár-támogatás és a családi pót­lék emelése következménye­képpen. Az államháztartás helyi önkor­mányzatok nélkül számított hiá­nya augusztusban tovább növe­kedett, és a hónap végére elérte a 656 milliárd forintot, ami 30 szá­zalékkal meghaladja az egész év­re előirányzott összeget - közölte Várfalvi István, a Pénzügymi­nisztérium helyettes államtitká­ra. A központi költségvetés au­gusztus végéig 413,6 milliárd forint deficitet halmozott fel - az éves előirányzat 85 százalékát -, amelyben jelentős szerepet ját­szott a kormányzat néhány rend­kívüli kiadása, az emelt összegű családi pótlék fizetése. A társadalombiztosítás az év első nyolc hónapjában 249,5 mil­liárd hiányt mutatott, ami az egész éves előirányzat több mint tizennégyszerese. E deficit fő oka a 4,5 százalékos visszamenőle­ges nyugdíjemelés, a gyógyító­megelőző ellátás, a gyógyszerár­támogatás magas kiadása, vala­mint az egyszeri 19 ezer forintos nyugdíjjuttatás volt. Várfalvi Ist­ván szerint az államháztartási rendszerek idei hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 4,2-4,4 szá­zalékát teszi majd ki, ám az Eu­rópai Unió számítási rendszere alapján - amely valamennyi köz­pénzkiadást tartalmaz - év végén az államháztartási hiány a GDP 6 százalékára rúg majd. Az EU el­várásai szerint 2003-ban ezt a mutatót 4,5 százalékra kell mér­sékelni. DÓCZY Európa felé tekint a NABI Budapest A NABI Észak-amerikai Jár­műipari Rt. neve NABI Autó­buszipari Rt.-re változik - döntöttek a részvényesek a társaság tegnapi rendkívüli közgyűlésén, ahol a tulajdo­nosok új osztalékpolitikát szavaztak meg. A névváltoztatás mögött tartal­mi, stratégiai ok áll, mivel a NABI-csoport autóbuszait a jö­vőben, az eddigi USA piac mel­lett, az európai kontinensen is értékesíteni kívánja. A NABI részvényesei új osztalékpoliti­ka bevezetéséről is döntöttek: a cég a jövőben, az eredménytar­talék-képzés hazai szabályaival összhangban, konszolidált pro­fitjának 24-33 százalékát fizeti ki osztalékként. A cég eddig nem fizetett osztalékot. A tulajdonosok megszavaz­ták, hogy az igazgatóság maxi­málisan 25 százalékos alaptő­ke-emelési jogát öt évvel, 2007 szeptemberéig meghosszabbít­sák. A közgyűlésen az is el­hangzott, hogy az Első Magyar Alap (EMA) egymillió darab 1000 forint névértékű NABI- részvényét jövő év elején érté­kesíteni kívánja a New York-i tőzsdén - lévén, hogy az EMA 2003 végén megszünteti tevé­kenységét. A NABI telephelyeként beje­gyeztették a társaság kaposvári gyárát, ahonnét néhány napja kigördültek az első autóbuszok, hogy a városi közlekedési válla­lat járműparkját erősítsék. EUROPRESS Változatlan aggodalom u 7 Budapest ____ Vá ltozatlanul aggodalomra ad okot a mezőgazdaság jelenlegi helyzete. Tavaly to­vább nyílt az agrárolló, az ágazat támogatottsága pedig még mindig elmarad a kívá­natos mértéktől - hangzott el egyebek között az Agrárgaz­dasági Tanács hétfői ülésén. Németh Imre, a földművelési tárca vezetője elmondta: tavaly - 2000-es évi áron számolva ­14,3 százalékkal nőtt a mező- gazdasági kibocsátás. Az agrár­olló 9 százalékkal tovább nyílt, azaz az ipari termelői árak eny- nyivel nagyobb ütemben emel­kedtek a mezőgazdasági árak­nák. Az élelmiszerek árnöveke­dése 4,6 százalékkal haladta meg a fogyasztói árnövekedést. A növénytermesztési és kerté­szeti ágazat termelése 27 száza­lékkal emelkedett, míg az állat- tenyésztés teljesítménye elma­radt a 2000. évitől. Az agrár- kivitel 2,5 milliárd, az import 1,1 milliárd dollár volt. A mezőgazdasági társas vál­lalkozások adózás előtti ered­ménye 2001-ben 41 milliárd fo­rintot tett ki, az egyéni gazdál­kodók adózás előtti nyeresége pedig elérte a 6 milliárd forin­tot. A miniszter utalt arra is, hogy az ágazat állami támoga­tásának mértéke tavaly 17 szá­zalékkal nőtt, 2001-ben elérte a 213 milliárd forintot. Ez a támo­gatottsági szint még mindig el­marad az agrárgazdaság fejlesz­téséről szóló törvényben előírt mértéktől. - újvári ­A turizmusnak is kell cégér Budapest Megfelelő marketing nélkül megállíthatatlan a visszaesés az idegenforgalomban - hang­zott el egyebek mellett a Pest Megyei Turisztikai Iroda rendezvényén. Magyarországon az idén jelen­tősen visszaesett az idegenfor­galom: a bevételek 16 százalék­kal alacsonyabbak, míg a kiadá­sok 8 százalékkal emelkedtek. A távoli utak számának erőteljes csökkenése érezhető a nemzet- gazdaság teljesítményén is, a tu­rizmus eddigi 10-15 százalékos hozzájárulása alacsonyabb lett - mondta Budai Béla Dénes, a Pest Megyei Turisztikai Iroda igazgatója. Patthelyzet alakult ki az ide­genforgalomban. A bevételek és a vendégek számának visszaesé­sével az ágazat számos költség­csökkentő intézkedést vezetett be, elsőként a marketing- és rek­lámkiadások terén. A nem meg­felelő reklám viszont a vendé­gek és az idegenforgalomi bevé­telek további csökkenéséhez ve­zet, s így a szektor szolgáltatói még nehezebb helyzetbe kerül­hetnek. Budai szerint megfelelő mar­keting nélkül megállíthatatlan a visszaesés. A reklám eredmé­nyesebb, ha nem csupán az or­szágról szól, hanem konkrét eseményekre invitálja a turistá­kat. Ebben a fontos szerepük van az önkormányzatoknak, idegenforgalmi szervezeteknek. Nem utolsósorban fontos a bel­földi turizmus fejlesztése is, hi­szen vásárlóerőt tart itthon, a kereslet növekedése révén javul­hat a hazai szolgáltatások szín­vonala, amely áttételesen más ágazatok eredményességét is javítja. ____ (ujvárii

Next

/
Oldalképek
Tartalom