Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-16 / 253. szám

6. OLDAL 2002. Szeptember 16., hétfő A közös kincs: az iskola A Magyartelek és Kisasszonyfa bevonásá­val közös fenntartású általános iskola már 1987-re országosan is példaadó felzárkóz­tató program szerint nevelte diákjait. Ennek a kis bemutató cikknek a címe tulajdon­képpen a „Közös kincs” helyi hátránykompen­záló és fejlesztő program nevére utal. Magas színvonalú pedagógiai alkalmazása már 1990- ben magas elismerésben részesült - ; a tantes­tületet „Állami Ifjúsági Díjjal” tüntették ki. Az iskolakörzethez tartozik Magyartelek, Kisasszonyfa és Güvánfa, az iskolába járók kétharmada cigány tanuló, de még ennél is magasabb a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek száma. A diákok jó része szociálisan és lelkileg is veszélyeztetett, olyan családi környezetből érkezve, amelyre a munkanél­küliség, sok esetben a szülők italozó életmód­ja a jellemző. A kisdiákok motiválása és felké­szítése az alapismeretek elsajátítására nem­csak szakmai feladat, nem pusztán a felzár­kóztatást és a képességfejlesztést szolgálja, hanem szociális is: az iskola biztosítja a nap­közis ellátást a rászorulóknak és a napi há­romszori étkezést is. Az intézmény műhely jellegét szakkörök, klubok, iskolaújság, kéz­művesműhely példázzák. Sok más közt ok­tatják a cigányság múltját, kézműves és zenei hagyományait, választható nyelv a francia. Önismereti műhellyel, barkács szakkörrel büszkélkedhetnek. Külföldi kapcsolataik nyelvoktatás, nemzetközi zenei találkozó stb. - révén kinyíltak a világ felé is. Aki ma belép ebbe a szép, gondozott intéz­ménybe, mindig egy-egy új tárlatra - helyi vagy partneriskola kiállítására - bukkanhat, Libasorban ahol a zenei rendezvények sem maradhatnak el. Az iskolának most 185 tanulója van. Az itt folyó munkáról talán az árul el legtöbbet, hogy egy évtizede tanévenként még 4-5 diák fejezte be az iskolát idő előtt, ma viszont leg­feljebb egy-kettő akad, aki a tankötelezett­ségét 16 éves koráig nem tudja teljesíteni. A FALU TÖRTÉNELME Magyarmecske lendületben Az elmúlt évtizedre visszatekintve kevés település startolt ak­kora lendülettel, mint ez az ormánsági falu. Jóhírét kiváló is­kolája vitte messzire először, ma pedig már a változó, szépülő falukép bizonyítja a gyorsan zajló változásokat.- Megválasztásom évében, 1994- ben 57 munkanélküli volt a község­ben - mondja Horváth Gézám pol­gármester asszony, akiről talán ke­vesen tudják, hogy 2001-ben magas kitüntetésben, Főnix-díjban része­sült, az ezzel járó Kistelepülések Nagyasszonya címet elnyerve. - Számuk mára jelentősen lecsök­kent. Többségük a mezőgazdaság­ból jött, de sok szakmunkás is el­vesztette az állását. Sok embernek napi ügyei intézésében kellett segí­teni, hogy fordítani tudjon a sorsán, de az önkormányzat ma is arra tö­MAGYARMECSKE LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA 330 358 363 — 1995 2001 2002 rekszik,hogy a lakosság kiszolgáló­ja legyen. Ez még teljesebbé vált a létrehozott falugondnoki szolgálat­tal, Samu János odaadó munkája révén, aki a pályáztatásban és a szo­ciális földprogram megvalósí­tásában is az önkormányzat jobb kezének számít. A közel­jövőben pedig még több szá­mítógép, kibővített internetes hálózat segíti a munkánkat. Pedagógus vagyok - 1990- ben igazgatóm kérésére a Gil- vánfai Óvodába mentem át dolgozni, ahol nem volt szak­képzett óvónő, és a gilvánfai polgármesternek is segítve egy fejlődő, jól felszerelt óvodát hagytam ott, amikor a polgármeste­ri teendőket elvállaltam. Örömmel jöttem vissza, és abban a remény­ben dolgozom, hogy folytathatom a munkámat, és az induló beruházá­sokat is irányításom alatt fejezhet­jük be, majd foghatunk a követke­zőkhöz.- Az elmúlt években korszerűsí­tettük a közvilágítást, a belvízrende­zés keretében hidak épültek, kor­szerű tejcsamok szolgálja ki a kör­jegyzőségi falvak tejtermelő gazdá­it, 1998-tól építőanyaggal támogat­juk azokat, akik felújítják házaikat, sportpálya létesült. 1999-ben létre­hoztuk a Családsegítő és Gyermek- jóléti Szolgálatot huszonnyolc tele­Horváth Gézáné polgármester asszony pülés összefogásával, és a mezőőri szolgálatot is a külterület ellenőrzé­sére. A katolikus kápolna önkor­mányzati és egyházi támogatással újult meg, felújítottuk a református templom mennyezetét, tetőzetét és oldalkapuit is. Mindez Boros Csaba üszteletes és Bóka András esperes segítségével valósulhatott meg. Bo­Sumonyc Gyöngyfa Kisasszonyfa _ MAGYARMECSKE* Téseny °nknrün ,elek ‘■Ózdfalu X Gtlvánfa Tengeri '^Kákics Bogádmindszétítp Beserccé0 ,, Hegyszent­Sellye ~ö T? márt°"-ft Csányoszró Nagycsiiy ros Csabának köszönhető, hogy a napközi épülete, amely valamikor egyházi iskola volt, a község tulaj­dona maradhatott. A község 4,8 milliót adott át a napközi épületé­nek megváltására az egyháznak, amely 2,8 millióból a református ta­nítónak vásárolt lakást, míg 2 milli­ót a templom homlokzat-felújításá­ra költenek majd. Hosszan sorolha­tók felújításaink, és az egyik legna­gyobb esemény a gázvezeték kiépí­tése, amely most fejeződik be; eb­ben Kékkői Zoltán országgyűlési képviselő és Nórántné Hajós Klánt, Sellye polgármester asszonya volt a segítségünkre. A falu növekvő meg­tartó erejéről talán az mond a leg­többet, hogy kilenc új ház épült Ma- gyarmecskén az elmúlt évtizedben, a családok többsége igénybe vette a szociálpolitikai támogatást. Ez azt is jelenti, hogy a faluban az elhalálo­zások számánál a születések száma magasabb, csak az elmúlt néhány évben 24 kisgyermek született. A község vezetői Polgármester: Horváth Gézáné (59 éves, pedagógus). A képvi­selő-testület tagjai: ifj. Balogh Imre (33, családi gazdálkodó), Baár Ernő (31, vállalkozó), Szép Jánosné (47, vállalkozó) Samu Attila (27, húsipari szakember), Zieglemé Farkas Emília (31, bol­ti eladó). Testüleü döntés alap­ján a valamennyi önkormányza­ti képviselő alpolgármesteri jo­gokkal is rendelkezik. A Cigány Kisebbségi Önkor­mányzat elnöke Balatoni Zsolt (27 éves, szociális gondozó), képviselők: Kormányos Zoltán­ná [27, gyes), Schilling Beáta (22, forrasztómunkás). Magyarmecske körjegyzőségi székhely, amelyhez Magyarte­lek és Kisasszonyfa tartozik. Körjegyző: dr. Bíró László. ■ magyarmecske.dunantuünapb.hu Az oldal a magyarmecskei önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert A rézkorban is lakott terület első írásos említése 1332-ből való, amikor a környékbeli plébániákat ösz- szeírták. Az akkori századokban Meche, Mekcse alakban is szerepel a neve, kisbirtokosai is Mechey László és Mechey István a XVI. század második felé­ben. A török hódoltság alatt szinte teljesen elnéptele­nedik a község, de a XVIII. század végén is gyér még a lakosság, majd az azt követő századokban kezd benépesülni. A hon­foglalás óta magyar település, melyet elkerülnek a ki- és betelepítések­kel járó feszültségek, tragédiák. A második világháború előtt jelentős körjegyzőségi székhelyközség, ma csak Kisasszonyfa és Magyartelek , tartozik ide. A község az ormánsági falvak sorsában osztozva a szegé­nyebbek közé tartozott, de a múltjának, lakói összefogásának és szor­galmának, valamint kitűnő iskolájának köszönhetően a rendszerváltás után számottevő fejlődésnek indult. Mit hozhat a közeljövő? Samu János és Roska Ferenc, a sportegyesület elnöke: és mit hoz a jövő a sportban? Tervek és tervek: A szenny­vízcsatornáé már készen áll. A íalurendezési terv elkészí­tése is a küszöbön álló felada­tok egyike. A közeljövő beruházásai közt a temető rendbetételét kell említe­nünk, igen fontos a falu útháló­zatának felújítása és a zöldterület bővítése is. Ehhez kapcsolódik a gesztenyést kiváltó fásítási prog­ram is. Aligha vitatható, a legjob­ban várt és legnagyobb beruhá­zás a szennyvízcsatorna-hálózat, amely állami forrásokból építhe­tő csak ki. A Sziget-Víz Kht. szer­vezésében a tervek elkészültek, remélik, hogy a kivitelezése 2003 második felében megkezdődik. Pénzt kell áldozni á rendezési terv elkészítésére is, hiszen a he­lyi katolikus kápolna és néhány régi parasztház helyi védelmet érdemel, és programot kell kidol­gozni a lakótelkek előtti utcai elő- kertek virágosítására, rendezésé­re, egy egységesebb falukép ki­alakítására is. Fel kell újítani a szolgálati lakásokat már a közel­jövőben, erre 2003-2006 között kerítenének sort. Ami az anyagi lehetőségeiket illeti, az idén 107 milliós bevétel­lel számolnak, míg a kiadás ol­dalán 115 millió szerepel, tehát forráshiányos a költségvetés. Ezen jó, takarékos gazdálkodás­sal és pályázatokkal igyekeznek segíteni, hogy a megpályázott fejlesztési támogatásokhoz a megfelelő önrészt biztosítani tudják. Egy program, száz család Nemzedékek kézfogója Az 1996-ban Magyarmecskén is útjára indított szociális földprogram, a családok szor­galmát is dicsérendő, a legke­resettebb támogatási forma. Egyebek közt szociális földprog­rammal igyekszik a családokon segíteni az önkormányzat, amely jövedelemmegtakarítást jelenthet számukra, és a munka- nélküliek gondján is valame­lyest enyhíthet. A programot gó­bék kihelyezésével kezdték meg, majd borjakat adtak át ne­velésre úgy, hogy a felnevelt üszők eladásából származó be­vételt a szerződés szerint a csa­ládra, illetve a ház felújítására kellett fordítani. Hat család vál­lalkozott erre, és ma is öten tar­tanak szarvasmarhát a faluban a program jegyében. Van olyan fi­atal család is, aki bikaborjakkal foglalkozott. A baromfitartást pedig ma már szinte minden háznál igénylik - az utóbbi idők­ben évente 3-4 ezer napos ba­romfi - csirke, kacsa - kerül szétosztásra igény szerint. Több ezer forint értékben jutnak vető­maghoz is. Azt mondják, a ki­sebb háztáji gazdaságokban a csemegeszőlőé és a gyógyszer­növényé a jövő: egy ötgyerme- kes család csemegeszőlő gondo­zását vállalta hasonló, szerző­désben rögzített feltételek mel­Majdnem minden házban élnek a szociális földprogram lehetőségeivel lett. Jelenleg a malacok kihelye­zése folyik. Az önkormányzat bérbe vehető traktort is vásárolt, de a még szükséges kiegészítő eszközöket nem tudta beszerez­ni a megemelkedett sertésárak miatt. A faluban legalább száz család (illetve egyedülálló) csat­lakozott a programhoz, és az élénk háztáji gazdálkodásról árulkodik az is, hogy az önkor­mányzat birtokában lévő legelő­re ma 30 tehén jár ki. tói 20-20 ezer forint kíséretében. Magyarmecskén magas ugyan az idősek aránya, de a nemzedékek egymás kezét fogják, hiszen ugyanakkor növekszik a legkiseb­bek száma is: az itt élők mintegy harmada 14 éven aluli gyerek. Egyre több porta udvara, elő- kertje díszlik virágoktól, de a la­kók igényességén túl fásítási program is indult a közelmúltban az Ormánságfejlesztő Társulás keretében Phare-támogatással. A legsürgetőbb a megbetegedett mecskei gesztenyés kényszerű kivágása, amelyre az önkormány­zat megkapta már az engedélyt, hogy helyére fenyőt és őshonos, alacsony lombozatú hársfát tele­pítsenek. Hosszan sorolhatnánk mindazokat a változásokat, ame­lyek kezdik átformálni, lakályos, vonzó településsé tenni Magyar- mecskét. A községben egy magántulaj­donú vegyesboltba és egy Áfész- boltba térhetnek be a lakók vásá­rolni; valamint egy bérelt italbolt mellett egy magántulajdonú presszó egészíti ki a kínálatot. A falu a szolgáltatásaiban is szinte teljesnek mondható ma már, a gyerekek iránti megkülönböztetett figyelem számos jelével. előírásainak megfelelően korsze­rűsítették az anya- és csecsemővé­delmi rendelőt. Példaértékű az is, hogy 2000-2001-ben az akkor született csecsemők illetve szüle­ik millenniumi emlékérmet és ok­levelet kaptak az önkormányzat­Az új, nyírott füvű sportpályánál mesterségesen épített szánkó­domb árulkodik erről a figyelem­ről, de nemrégiben létesült a ho­mokozó és a játszótér is, épülő­ben a napközi otthon, felújítás alatt áll a kultúrház. A rendelet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom