Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)
2002-09-13 / 250. szám
10. OLDAL FAZEKASBODA B E M UTATKOZIK 2002. Szeptember 13., péntek MZPKASROOf' A FALU TÖRTÉNELME A kerámiatöredékbői álló régészeti leletek szerint a rézkor fcésői szakaszában a mai Fazekasboda környéken az úgynevezett Badeni kultúra volt jellemző időszámításunk előtt 2100-1900 között. Ez az első ismert népcsoport, amely a mai község területén élt. A rómaiak korából a településen hét sírból álló késörómai temetőrészt tártak fel, amelynek éremanyaga és leletei a IV. századra mutatnak. Egyes feltételezések szerint a mai Fazekasboda római őrhely volt Gurumbana néven. A VI-IX. században a környéken élt avarokra vonatkozóan Fazekasbodán több sírt tártak fel a régészek, valamint sok égetőkemencét is, tehát hajdan sok fazekas élhetett a környéken. Az államalapítás után már létezett a falu, de a régészeti leletek szerint a mai helyétől kissé északkeletre. Nevének alapjául a Boda-Buőa, valószínűleg cseh személynév szolgál. A falu 1232-ig királyi birtok volt, majd a pécsváradi apátság tulajdona lett. Bár az apátsági alapítólevél 1220-ból származó megújított átirata szerint már Szent István idejében a pécsváradi bencések tulajdona volt. A későbbi adólajstromok szerint Nagh Boda a pécsváradi prépostságé, majd a XV. században a pécsi kispréposté volt a falu. A török hódoltság alatt is élt a településen néhány család, majd a felszabadító háborúk során elnéptelenedett. A németek betelepülése az 1720-as évek elején kezdődött meg. A község első pecsétjét 1724-ből ismerjük, 1732- ben már iskolája is volt. A falu 1778-ban, Mária Terézia uralkodásának végén a pécsváradi uradalommal együtt az egyetemi alapé lett. Az 1945 után kitelepített németek helyére Hatvan környékéről és a Felvidékről érkeztek magyar családok. Fazekasboda a tanácsrendszer végén Geresdlakhoz tartozott. Önállóvá válása után Geresdlakkal és Marázával 1990-ben körjegyzőséget alakított, amelyből azonban 1992-ben kivált és saját jegyzőséget hozott létre. Templom és búcsú Fazekasboda katolikus temploma Fazekasboda barokk stílusjegyeket magán viselő templomát 1735-ben a mindszentek tiszteletére szentelték. A falu azóta is döntően katolikus vallású. A II. világháborúban és utána munkaszolgálatosként 48 fazekasbodai német hunyt el. Emléküket - az első világháború áldozataival együtt - a templom falán elhelyezett tábla őrzi. A vasárnapi misékre hosszú ideig a geresdlaki plébános járt át, most a hímesházi. Geresdlakon a plébánián van egy fiatal hitoktató házaspár, ők is tartanak Fazekasbodán miséket. Nagyon megszerették őket a falubeliek. Templomának védőszentjeiből következően a község legrégibb állandó rendezvénye a helyi búcsú november első vasárnapján, amikor a fazekasboda családok összejönnek, és közösen ünnepelnek a faluból elszármazottak is az itt maradt szülők, nagyszülők örömére. ■ Gránitra alapozott adottságok Fazekasboda környékén a táj felszíne erősen tagolt, dombos-völ- gyes hátság. A területet a Karasi- ca uralja, amely több patakból táplálkozik. A környék alapkőzete már a geológiai ókorban létező, letarolt, lesüllyedt őshegység, anyaga a gránit. Erre helyezkedik a felszíntől általában nem mélyen húzódó mészkő-homokkő konglomerátum, a régi tenger üledéke. A geresdi tönk néven is ismeretes rész magassága 250-270 méter. Jellemzője a barna erdőtalaj és a nyers öntéstalaj. A környék vízkészlete változó, Fazekasboda környékén közepes. A Geresdi-dombság időjárási szempontból mérsékelten meleg, kevésbé változékony, bár dombvidék jellegéből adódóan mikro- klímában ugyancsak gazdag. ■ A fejlődésnek a múlt a lendítője Látkép a Karasica partján fekvő Fazekasbodáról A község költségvetésének zöme fenntartásra megy el. Fazakasboda hátrányos helyzetűnek számít a gazdag múlt ellenére. Az önállóság visszanyerése a gazdaságföldrajzi körülmények miatt még nem tudott igazán kamatozni. Az utóbbi években szerencsére megállt az elvándorlás, amely még az 1970-es években kezdődött. Akkor a továbbtanulók közül senki nem telepedett le a szülőfalujában.- Állás nem volt, építési engedélyt sem adtak, csak a közös tanács központjában, Geresdlakon. Egyébként édesanyám itt lakik még, és anyósomék is - meséli Stiefel Béláné polgármester, aki 1998-ban vállalta a tisztséget. - Az a falu, amelyből elmentem, még összetartó volt, a mostam már kevésbé az. Hajdan mindenki arra törekedett, hogy tanuljon, több legyen. Most a fiatalabb generációból sokan napi szociális gondjaikra koncentrálnak. Az idősek azonban még mindig azonnal beállnak a sorba, legyen az társadalmi munka, vagy rendezvény. Aktív dolgozó nagyon kevés van Fazekasbodán a bejárás, a városoktól való távolság miatt. Munka- lehetőség Geresdlakon és Pécsváradon akad.- Az önkormányzatnál nincs regisztrálva, meny: nyi a tényleges munkanélküli. Állandó munkanélküli-segélyt jelenleg hárman kapnak. Ez nem sok a népesség számához képest, de á fiatalok között van néhány, akik hivatalosan nincsenek sehol foglalkoztatva és szociális ellátásban sem részesülhetnek. A polgármester asszony sorolja a sajátos helyzet egyéb összetevőit: iskola, óvoda helyben hincs, a körzeti orvos geresdlaki, hetente egyszer jár ide, a védőnői szolgálat ugyanilyen szisztémájú. Az okmányiroda és a családsegítő szolgálat Pécsváradon van. Fazekasboda azonban, amely hajdan a pécsi járáshoz tartozott, a kistérségi határokat meghúzók ténykedése folytán Mohácshoz került a kórház és az orvosi szakrendelések szempontjából. Mohács 22, Pécsvárad 9 kilométerre esik tőle. Mindezek ellenére szép eredményeket is elkönyvelhet a falu az utóbbi évekből.- A kultúrház elég jó állapotban van, a berendezése és a vizesblokkja is új. Támogatást nyertünk a pince-partfal és a közvilágítás-korszerűsítési pályázaton, jelentős összeget kaptunk a közös óvoda tetőszerkezete felújítására. A rendezési terv elkészítéJellegzetes falusi porta sének támogatására benyújtott pályázatunk elbírálás előtt áll. Az idősek klubjának épületében orvosi rendelőt alakítottunk ki közel 800 ezer forintért. Megépült a temető kerítése, a kőfal és a világítás közel másfél millió forintos beruházásban, de ezt a fejlesztést még folytatni kell. Két közhasznú munkásunk a közterületek rendben tartásán dolgozik. A község közművesítettsége a szennyvízcsatorna kivételével teljes. Minden háznál van vezetékes víz, a gázvezeték is elkészült, és a lakosság nagyobb hányada rá is kötött a hálózatra. Az útjaik szilárd bur- kolatúak, a vezetékes telefonhálózat kiépített.- A szennyvíz- csatornázás kemény dió. Csatlakoznánk a geresdlaki tervezett fejlesztéshez, ám a két falu közti domb miatt ezt csak átemelővel lehet megoldani, és nincs is szükség ilyen kapaci- Stiefel Béláné polgármester tású vezetékre és szivattyúra nálunk. A szakemberek szerint másféle, helyi megoldás jöhet majd szóba. Á szemétszállítás költségét teljesen az önkormányzat állja, még a kukákat is ingyen kapta a lakosság. Helyi adó nincs. Az állami támogatásokat csak a pályázatokon nyertek nyomják meg egy-két millióval a község költségvetésében.- Nagyon kell spórolni. Idén eddig két nagyon rászoruló személy kapott csak szociális segélyt. A gyermekvédelmi támogatás viszont két-három kivételével minden gyerekre Idterjed. Az idősek közül 7-8 méltányossági közgyógyellátásban részesül. A gyerekeket nagymértékben támogatjuk. Az iskolásoknak egyenként közel 9 ezer forintot adtunk tankönyvekre, és a buszbérletüket az önkormányzat fizeti.- Ha lenne az önkormányzatnak néhány millió forint szabad felhasználású pénze, Ön mire költené legszívesebben?- Jó lenne egy szép játszótér. Tavaly hét gyerek született. Igaz, korábban nem volt példa ilyenre, és sajnos idén sem gyarapodunk. A kultúrház felszereltsége is javulhatna még. Informatikai pályázaton nyertünk két számítógépet. Ha ezeket jó helyre telepíthetnénk, az iskolások esténként gyakorolhatnának rajtuk. Falumúzeumot is el tudnék képzelni. Többen jelezték, van teljes bútorzatuk a régi időkből, és akad egy kovácsműhely is. Csakhogy sokba kerülne a kiszemelt öreg ház felújítása.- Mibe kapaszkodhatna Fazekasboda a gazdagabb jövő érdekében?- A felemelkedés egyik útja talán a falusi turizmus lehetne. Úgy gondolom, jobban támaszkodhatna a falu a hagyományaira, különösen a német nemzetiségi voltára.__________________________■ í Hosszúhetény ...\ Vasas J ° / V osjosv FAJtMSBQPA9 J32»' MMonta «‘“"oV Geresllak B0gad Perekei 9 Szilágy Í£nsébet I "O.' Romonya bNagykozár Berkesd Káíofy p Szellő Maráza A község vezetői A települési községi önkormányzat testületé: Stiefel Béláné polgármester (társadalmi megbízással), 45 éves, könyvelő, Dobszai György alpolgármester, 40 éves gépjárművezető, Szemesi József képviselő 54 éves, nyugdíjas, Stefán László képviselő, 52 éves, vasbetonszerelő, Gál Zoltán képviselő, 49 éves, esztergályos, Heil Ádámné képviselő, 37 éves, kerámiafestő, formázó. A jegyzői tisztség jelenleg betöltetlen, helyettesítéssel látják el a legszükségesebb teendőket. A polgármesteri hivatal címe: Kossuth Lajos utca 26. Telefon: (69)350-850. Német kisebbségi önkormányzat: Lutz András, az önkormányzat vezetője, nyugdíjas, Treitz Miklós képviselő, nyugdíjas, Heil Jánosné képviselő, bolti eladó. ■ Népességszámok 1930-ban a 478 lakos közül 31 fő vallotta magát magyar, 446 német és 1 horvát anyanyelvűnek. 1960-ban 81 magyar és 308 német nemzetiségű élt itt. A szám és az arány 1^70-ben sem változott, viszont 1975 után felerősödött az elvándorolás. 1985-ben már csak 266 lakosa volt a községnek. Az évezred végére 237 fő lett a lakosság száma, és évek óta e körül stagnál. A legfrissebb adat szerint Fazekasbodának 230 lakosa van. Kétharmaduk német nemzetiségű. A lakosság mintegy 28 százaléka 60 éven felüli, és nagyjából egynegyede 18 évesnél fiatalabb. A népesség több, mint fele nyugdíjas az életkor mellett a rokkantság miatt. ____________■ Óv odaválasztás Nagypallra mennek az óvodások, noha az önkormányzati testületnek az volt a kérése, hogy a fejkvóta miatt jó lenne, ha Geresdlakra mennének, hiszen az ottani óvoda Fazekasbodával közös fenntartású és a tulajdon- rész egyharmad-egyharmad a települések között. A szülők azonban másképp döntöttek. Talán azért, mert a Nagypallra járó óvódások ott is maradnak iskolában, ötödiktől pedig Pécsváradra járhatnak'. A létszám egyébként egyre csökkenő mind az iskolásoknál, mind az óvodásoknál. Jelenleg összesen 19 iskolása és 8 óvodása van Fazekasbodának. ■ fazekasboda. dunantulinaplo. ha Az oldal a fazekasbodai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Dunai Imre Közlekedés: bénult hétvégék A település megközelíthető Pécsvárad és Mohács felől menetrend szerinti autóbusszal. A tömegközlekedés munkanapokon kielégítő, munkaszüneti napokon viszont megbénul az élet: mindössze reggel és este van egy buszjárat a községen át. A községben az utóbbi évek átlagában több, mint 40 személygépkocsit tartanak nyilván. A legközelebbi vasútállomás öt évvel ezelőttig a szomszédos Nagypall volt, a Pécs-Pécsvárad-Bátaszék vonal részeként. Pécsvárad és Bátaszék között azonban 1997-ben magszüntette a MÁV a sínpálya-közlekedést, ezen nincs már mit irigyelni a szomszédtól. Ez a vasútvonal egyébként a 20. századforduló után épült. Akkoriban terveztek Fazekasbodán is állomást, ezt azonban az akkori helyi képviselő-testület elutasította, mert „sajnálták földjeiket”.__________ ■ Az egyesület és a klubok A fazekasbodai nyugdíjasklub - 48-an vannak - vezetője, Kovács Sándomé nemcsak a idősebb korosztályt tartja össze és mozgósítja - ha kell - valamilyen rendezvényre, társadalmi munkára, hanem az iskoláskorú gyerekeket is a különféle ünnepségek idején. Megtanítja őkét versekre, népi táncokra. Például karácsonyra a betlehemezés teljes koreográfiáját, eszközeit, jelmezeit elkészítette számukra. A klub minden évben kirándulni is megy valahová. A fazekasbodaiak tagjai a Pécsváradi Nyugdíjas Egyesületnek. A támogatások, a pályázati lehetőségek így nagyobbak. Évente többször meghívják egymást közös rendezvényekre. A község Egészség Egyesülete leginkább a középkorosztályt tömöríti 1999 óta. A nevében foglaltakon túl a falu szépítése, a hagyományok, értékek megőrzése is céljai közt szerepel. Jelenleg 17 tagja van. A bejegyzés szerint névlegesen a polgármester asszony az elnöke, ténylegesen azonban Weisz Nándomé szervezi, mozgatja az egyesület tagságát a faluban. Az egyesület létrehozását a körzeti orvosnő javasolta. Eddig egyszer kapott az egyesület támogatást, 20 ezer forintot, amelyből az idősek klubjába vettek vérnyomásmérőt. A nyugdíjasok az idősek klubjában tartják összejöveteleiket, az Egészség Egyesület a kul- túrházban, a német kisebbségi önkormányzat szobájában. Az idősek klubja korábban, 1994- től idősek nappali otthonaként működött ideiglenes jelleggel, és kezdetben 12 személyt látott el. A feltételeket azonban a végleges engedélyhez nem lehetett megteremteni, mert a napköziben gondozottak száma sajnálatosan lecsökkent. A volt otthon jelenleg idősek klubjaként működik, tehát nem állandó jelleggel, hanem klubnapokat tartva. Akik befizetik, azoknak a klubházba hozatja az ebédet a| ön- kormányzati __________ _______■ Tö rzstagok az idősek klubjában # ) f t i
