Új Dunántúli Napló, 2002. szeptember (13. évfolyam, 238-267. szám)

2002-09-11 / 248. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I T Ü KÖR 2002. Szeptember 11., szerda RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2002. szeptember 10.) Borsodchem 5 000 Ft Ű Egis 12200 Ft ű Matáv 776 Ft ű Mól 5 305 Ft U OTP 2195R ű Richter 13 270 Ft a TVK 4 040 Ft Ű Zalakerámia 1330 Ft Ű BUX: 7510,66 +2,14% eltérés az előző záróértékhez képest BU 7700 IX INDEX IX. 4-10-IG i .' ! 17510.66: 7600 17353,49 7500 7336,79! 7356,86 ? 7400 *7277,42 ! Jf 7300 ^\ \ j pont Szerda Csütörtök \ Pé ntek Hétfő Kedd AZ MNO HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 387,46 Cseh korona 8,18 Euró 243,49 Japán yen(100) 209,40 Lengyel zloty 60,13 Svájci frank 166,83 Szlovák korona USA dollár 5,64 249,38 Hírek INTERNET. Az internethez hozzáférő nők száma meg­háromszorozódott az elmúlt négy évben, és elérte a 790 ez­ret - derült ki a Netsurvey Internetkutató Intézet leg­frissebb felméréséből. Különö­sen a 15-29 év közötti nők használják többet az internetet. A férfiak 21, míg a nők 18 szá­zaléka rendelkezik jelenleg internet-hozzáféréssel, europress KÁRTYACSATA. Iposz plasztikkártya kibocsátását ter­vezi az Ipartestületek Országos Szövetsége. Az Iposszal együtt­működő szervezetek szolgál­tatásait az iparosok kedvez­ményesen vehetik igénybe. Pillanatnyilag 11 különféle szol­gáltatás lehetősége körvonala­zódik, példaként a kedvezmé­nyes balesetbiztosítást említet­ték. Az igények felmérésére az Iposz hét regionális fórumot tart szeptember 12. és 26. kö­zött. Az elképzelés szerint a plasztikkártya bevezetésére 2003 januárjában kerülhet sor. EUROPRESS SEMMI BAJ. Nem befolyásolja negatívan a Vodafone eddigi szolgáltatási színvonalát az, hogy a Pannon GSM felmondta a nemzeti roaming-megál- lapodást - közölte Vitai Attila, a Vodafone vezérigazgatója: A következő három hónapban fel­gyorsítják a beruházásokat, és év végéig legalább 120 bázisál­lomást építenek. Vitai közölte, hogy az 1238 bázisállomással rendelkező hálózatuk lefedett­sége a lakosságra vetítve 92,75 százalékos, míg a földrajzi terü­let esetében ugyanez az arány eléri a 89,6 százalékot, mti TÖRÖK CSODA. Az idei má­sodik negyedévben a vártnál jóval nagyobb ütemben, 8,8 százalékkal nőtt éves szinten a török gazdaság teljesítménye (GNP). A hazai össztermék (GDP) 8,2 százalékkal bővült ugyanezen idő alatt. Tavaly ugyanekkor 9,6 százalékkal zu- [ hant a GDP Törökországban. A Reuters előzetes konszenzu­sa 6,7 százalékos GNP-, és 6,6 százalékos GDP-növekedést jósolt a második negyedévre. A Nemzetközi Valutaalappal megkötött 16 milliárd dolláros segélyegyezmény 2002 egészé­re 3 százalékos GNP- növekedést irányoz elő. mii ■ Piaci úthenger a szalonok előtt A Gépjármű Márkakereskedők Országos Szövetsége (Gémosz) azért küzd, hogy a tetemes befektetéssel létrehozott kereske­dések az európai koncentráció ellenére is magyar tulajdonban maradjanak - jelentette ki a szervezet elnöke. Budapest Magyarországon mintegy 800 gépjárműmárka-kereskedő 1100 szalonban foglalkozik új gépko­csik értékesítésével, összesített éves forgalmuk meghaladja az évi 1500 milliárd forintot, és közvet­lenül 30-35 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A nemrég ala­kult Gémosznak közel 150 tagja van, és a szövetség folyamatosan erősödik - mondta Gablini Gábor elnök a szervezet tegnapi bemu­tatkozó sajtótájékoztatóján. Mint kifejtette, a szövetség a magyar márkakereskedők összefogását, a szakmán belüli érdekegyeztetést tűzte ki célul, ami a tagok haté­kony érdekképviseletéhez, hazai és külföldi érdekvédelméhez szükséges. Az teszi időszerűvé mipdezt, hogy az Európai Unió­ban októbertől változik a gépjár­mű-kereskedelem jogi szabályo­zása, ami vélhetően a piac kon­centrálódását idézi elő, amelynek a kevésbé tőkeerős cégek nagy ré­sze áldozatul eshet. Ám az új sza­bályozásra vonatkozó egyéves tü­relmi idő csak az EU-tagálla- mokra vonatkozik - a magyaror­szági márkakereskedéseket addig is felvásárlással fenyegetik a nyu­gat-európai gépjármű-kereske­dők. A honi márkakereskedő-sza­lonok többnyire európai színvo­nalúak, ám a magyar kereskedők általában 100-300 millió forint hitel felvételére kényszerültek, hogy teljesítni tudják a gyártók és az importőrök elvárásait. A A kormány jóváhagyta a kötelező gép- jármü-felelösségbiztosításról szóló kor­mányrendelet módosításait, amelynek értelmében megszűnik a hatósági díj­plafon. Eddig a pénzügyminiszter ren­deletben írta elő a biztosítási díj átlagos emelésének megengedett mértékét, amitől a biztosítók felfelé és lefelé is el­térhettek - az új rendszerben kizárólag a biztosítók közötti verseny szabja meg az emelések mértékét. A módosítástól a kormány a díjverseny erősödését vár­ja. A biztosítók október 30-ig kötelesek ügyfélszolgálati irodáikban, két orszá­gos napilapban és az interneten is köz­zétenni jövő évi díjaikat. Az üzemben­tartók november 30-ig jelenthetik be, ha biztosítót kívánnak váltani. Gémosz kulcskérdésnek tekinti, hogy e magyar beruházásokkal létrehozott üzletek magyar tulaj­donban maradjanak. A belföldi piacon főképp a használtautó­szürkeimport visszaszorításáért küzd a szövetség. póczy László Késik a búzapiaci intervenció A piaci zavarok feloldása ér­dekében kvótarendszer be­vezetését javasolták a molná­rok. A gabonatermelők elége­detlenek, mert késnek a piac­szabályozási intézkedések - hangzott el egyebek között az Országos Gabona Termék- tanács tegnapi ülésén. Budapest Lakatos Zoltán, a terméktanács elnöke elmondta: az idén közel négymillió tonna búza termett az országban, ennek 70-80 százalé­ka malmi minőségű. A piac egy­előre pang, a kedvezőtlen export­piacok miatt a kereskedők nem vásárolnak búzát a termelőktől. A felvásárlási árak alacsonyak, a liszt ára történelmi mélypontra süllyedt. A mostani helyzet kiala­kulásában közrejátszott, hogy késnek az állami rendeletek, az exporttámogatási rendelet, s nem kezdődött meg a búza interven­ciós felvásárlása sem. Az FVM a szubvenció igénylésének határ­idejét október 15-re módosította, de az erről szóló rendelet még nem jelent meg. Mint ahogy az intervenciós felvásárlásról szóló sem, amely szerint szeptember 15-től tonnánként 23 ezer forin­tos áron adhatják el a termelők az államnak a gabonájukat. A ter­méktanács értesülése szerint ez a határidő október 15-re módosul. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Orszá­gos Szövetségének (MOSZ) titká­ra szerint az idén mintegy 30 mil­liárd forint veszteség éri a búza­termesztőket, mert az egy hektár­ra vetített termelési költség 100 ezer forint, ezzel szemben a meg­termett gabonáért 70 ezer forintot kapnak a gazdálkodók. Makay György, a Gabonaszö­vetség főtitkára bejelentette, hogy őrlési kvótarendszer be­vezetését szeretnék elérni a ma­lomtulajdonosok. Erre azért len­ne szükség, mert jelenleg a tény­leges igénynél egymillió tonnával több a malmok kapacitása. így az uniós csatlakozást megelőzően nem jut az ágazatban pénz fej­lesztésre. ÚJVÁRI Rossz helyen kopogtattak Kevesen ismerik a Frischmann Gábor vezette szervezetet fotó: europress/kerék ágnes Az országban több olyan államigazgatási szerv létezik, amelynek munkájáról keveset tudunk, vagy ami még ennél is rosszabb, tevékenységéről helytelen információink vannak. Ezek közé tartozik a Hírközlési Felügyelet is, amely a közel­múltban egy kevés időre a politika reflektorfényébe került. A felügyelet elnöke Frischmann Gábor. Budapest- A napokban egy csoport tünte­tett a Hírközlési Felügyelet épülete előtt, mert nem értettek egyet a. Pannon Rádióval kapcsolatban hozott döntéssel.- A tüntetők rossz helyen jár­tak, mert nem tudták, hogy a tele­víziók és rádiók részére a műsor­szolgáltatási engedélyeket nem mi adjuk ki, hanem az ORTT.- Akkor mi a Hírközlési Fel­ügyelet feladata?- Az ORTT-től kapott műsor­szolgáltatási engedéllyel rendel­kező társaságok számára bizto­sítunk frekvenciát, és adunk a műsorszóróadók létesítésére en­gedélyt.- Hány televízió- és rádióadó van az országban?- Rádióműsor-szóró állomás 204, televíziós 295 van az ország területén. Ez nem azt jelenti, hogy ennyi televízió- vagy rádió­adás van, hanem azt, hogy ennyi helyről sugározzák az adást. A Ml műsorát sugárzó jeleket töb­bek között Kab-hegyről, Tokajról műsorszóró adók továbbítják a vevőkészülékekhez. Ezenkívül a műsorszolgáltató, valamint a távközlési cégek különféle szol­gáltatásaik engedélyezéséért a hatósági csoportunkhoz fordul­nak. Idén eddig 74 ilyen kérelmet hagytunk jóvá. De nem csak en­gedélyeket adunk ki, a feltételek betartását is szigorúan ellenőriz­zük. Ennek a munkának a nagy részét regionális irodáink végzik.- Hány frekvencia áll rendelke­zésünkre jelenleg?- Kevés is meg sok is! Kevés, mert bizonyos átrendezésekkel még teremthető néhány. Sok pe­dig azért, mert ha áttérünk a mű­sorszórások digitalizálására, akkor egy frekvencián akár hat, a jelenleginél jobb minőségű mű­sor is sugározható.-Ez a jövő, remélhetőleg a kö­zeljövő képe. De most az egész or­szág területén hallhatók a köz- szolgálati tévé és rádió műsorai?- Az Ml és a közszolgálati rá­diók az ország 97 százalékán jut­nak el a lakásokba. Az M2-t és a Duna TV-t pedig azok foghatják, akik műholdon keresztül érkező adások vételére alkalmas készü­lékkel rendelkeznek. A két legje­lentősebb kereskedelmi televízió, a TV2 és az RTL Klub adását az ország 87 százalékán nézhetik a tévétulajdonosok. _ koós tamás Szót kémek Budapest A fővárosi vállalkozások ér­dekeltek a kiskereskedelem támogatásában, valamint az egységes piaci szabályozás kialakításában - mondta Koji László, a Budapesti Kereske­delmi és Iparkamara (BKIK) elnöke. A vállalatok részt kívánnak venni a Nemzeti Fejlesztési Terv fővárosi pro­jektjeiben is. A városüzemeltetés legnagyobb finanszírozói a vállalkozók, mi­vel a főváros 270 milliárdos bevé­teléből 58 milliárd forint az ipar­űzési adó - közölte Koji László. Hozzátette: a gazdaság fejlődésé­nek legnagyobb akadálya Buda­pesten a közlekedés helyzete és a munkaerőhiány. A BKIK a gazda­ságfejlesztéssel kapcsolatos vál­lalkozói elvárásokról készített felmérést, amelyből kiderül, hogy a vállalkozások többek kö­zött azt szeretnék, ha a turizmus és a vendéglátás fejlesztését a fő­város alapvető feladatának tekin­Budapest Húsz év óta először csökkent a világkereskedelem értéke a tavaly szeptember 11-i terror- támadás egyik következmé­nyeként. Míg az „aranyév­nek” számító 2000-ben ez az érték 12 százalékkal nőtt, ta­valy 1 százalékkal csökkent. Hosszú távon is negatív hatásai lehetnek a külkereskedelemre a tavalyi terrortámadásoknak - ál­lítja az OECD. A tavalyi hanyatlás után az idén is csak csekély fejlő­dést várnak az elemzők. A legna­gyobb visszaesés azokban az or­a vállalkozók tené. Megfelelő beruházási, be­fektetési ösztönzőrendszerre van szükség, és a munkaerő-kereslet szerinti képzésére. Budapest gazdasága számára meghatározó a rendelkezésre ál­ló munkaerő nagysága és szak- képzettsége. Jelenleg a főváros­ban munkaerőhiány van, ezért a vállalkozók szeretnék, ha a vá­ros mindent megtenne a munka­erő szakképzettségének emelé­séért, és a munkaerőhiány meg­oldásáért. A vállalkozások elvárják, hogy minden fővárosi döntést előzzön meg a gazdaságra gyakorolt ha­tás felmérése. Fontosnak tartják, hogy a kezdő vállalkozások, a környezetbarát megoldások, ipa­ri szolgáltatások és a kézműves­ség kapjon fokozott figyelmet. Fontos a lepusztult területek át­alakítása, és ezek újrahasznosítá­sa is. A kamara javasolja egy ér­dekegyeztető fórum létrehozá­sát, ahol a fővárosi érdekképvise­letek és az önkormányzat közötti kapcsolat szorosabb lenne. PRIVACSEK ANDRÁS szágokban következett be, ame­lyek külkereskedelme főleg infor­mációtechnológiai cikkekre épül. így például Malajzia, Szingapúr, Japán és az Egyesült Államok ex­portja is jelentősen csökkent. Az Európai Unió exportja is stagnált a tavalyi évben, de komolyabb veszteségek nélkül megúszta a hanyatlást. A Kereskedelmi Világ- szervezet (WTO) az idei évre is csekély növekedéssel számol. Az OECD hosszabb távon is negatív hatásokat vár a kereskedelem­ben, főként a megnövekedett vé­delmi kiadások, és az utas- és áruforgalom növekvő biztonsági kiadásai miatt. steiner kata Átszabják a mézesmadzagot Pécs Várhatóan ősszel a parlament elé kerül a befektetés­ösztönzési programterv. Az új koncepció a nagyberu­házók adókedvezményének megszüntetésével, illetve egy adókedvezményt és költség- vetési támogatást egyaránt nyújtó rendszer bevezetésé­vel számol. A nyilvánosságra került informá­ciók alapján idén december 31- én megszűnnek a nagyberuhá­zókra jelenleg még érvényes adókedvezmények. A multina­cionális nagyvállalatokat előny­ben részesítő módozat helyett a gazdasági tárca az európai uniós elvárásoknak megfelelő befekte­tési adókedvezmény-rendszer bevezetését, ezen túlmenően pe­dig direkt költségvetési támoga­tás alkalmazását javasolja a cso­magban. Az előbbi mértéke az adott eszteftdőben megvalósított új befektetések 20 százalékáig terjedhet, míg a közvetlen költ­ségvetési támogatásokra és egy­szerűbb bürokratikus eljárások bevezetésére évente maximáli­san 20-30 milliárd forintot külö­nítene el a kormányzat. A cél az, hogy az új feltétel­rendszer első évében (jövőre) a GDP arányos beruházási volu­men elérje a 10 százalékot, az el­következő években pedig a 10-12 százalékot. A terv annak ellenére ez, hogy az idei beruházások csak gyengén emelkedő tenden­ciát mutatnak. A kibontakozó lassú élénkü­lésben a beruházási és fogyasztói kereslet egyaránt szerepet ját­szott. A beruházások volumene az idei második negyedévben las­sabban növekedett. Ágazati bon­tásban szembetűnő, hogy idén tovább folytatódott a feldolgozó- ipari beruházások visszaesése (holott ez javíthatna az ország ki­viteli pozícióin), ugyanakkor az első félévben szinte folyamatos élénkülés mutatkozott az infra­strukturális ágazatok fejlesztései terén, holott ezen ágazatok növe­kedése nem gyakorol közvetlen hatást a gazdasági teljesítményre. A gazdasági tárca szerint az új rendszer célja, hogy gazdasági szektortól függetlenül, lehetőség szerint minden befektetési szán­dék nyerjen ösztönzést. Tovább­ra is komolyan számítanak a kül­földi multik szerepvállalására, hiszen a Magyarországon eszkö­zölt beruházások 57-60 százalé­ka a nemzetközi tőkéhez kap­csolódik. KASZÁS ENDRE Kedvezmény visszamenőleg Megszületett az Amerikai Egye­sült Államok 2002. évi kereske­delmi törvénye, amely csaknem 150 állam, köztük Magyarország számára teszi lehetővé az USA- ba irányuló GSP (Generalized System of Preferences) kiviteli kedvezmény igénybevételét. Ez mintegy 4500 termék vámmentes amerikai exportját teszi lehetővé - tájékoztatta lapunkat a Külügy­minisztérium. A honi exportőrök tavaly körülbelül 370 millió dol­lár értékű áru esetében - vagyis az Egyesült Államokba irányuló magyar kivitel egynegyedénél - használták ki ezt az egyoldalú kedvezményt. A rendszer tavaly szeptember 30-án lejárt, ám az új törvény visszamenőleges hatályú, így azok az amerikai importőrök, akik tavaly szeptember és idén augusztus között a GSP rend­szerbe tartozó magyar terméket importáltak, és a rendszer szüneteltetése miatt „vámdepo- zitot” helyeztek letétbe, annak összegét az amerikai hatóságtól visszaigényelhetik. dóczy I Terror és gazdasás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom