Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-15 / 222. szám

10. OLDAL SOMOGYHÁRSÁGY BEMUTATKOZIK 2002. Augusztus 15., csütörtök 1 MB jbadFogaí A FALU TÖRTÉNELME A települést okirat először 1346-ban említette Hassagh formában. Idővel Kis- és Nagyhárságy alakult ki, és eze­ket a helységeket a XIX. század közepén Somogyhárságy néven egyesítették. Az alapszó értelme, hogy sok erre a hársfa. Népi vélekedés állítja, hogy a falu híres volt a hárs- virággal tömött ágyairól, amelyeket eladásra is kínáltak. A török hódoltság idején csekély magyar lakossága maradt, a török kiűzése után pedig pusztává lett. Az első német telepesek 1764 körül jelentek meg. Volt idő, amikor a lélekszámúk megközelítette a 600-at. Számos pusztája va­laha kisebb-nagyobb falunak számított, ám napjainkra elnéptelenedtek. Kö­zépkori eredetű writ a helytörténészek szerint a Keresztár, Szent Margit, Kis- szentlászló, Nagygerenda, Szörönke, Enyezd, Fűz, Vitorág, valamint Márca- dó. A felsorolt faluelödök némelyike már 1200-ban létezhetett és ekkor kirá­lyi makkoltató jobbágyok éltek bennük. Ma is használják a köznyelvben a Ró­mai út jelölést. Ennek a nyomvonalát egy elítélt betyár mutatta meg és így megmenekült a felakasztástól. Római kori cserepeket lehet felfedezni a szántás után Hoffmann István hostelében. A település történelméről 100 ol­dalas kéziratot őriznek Mayer György elszármazott pedagógustól. A FALU GAZDÁI. Polgármester főállásban: Fáth József (42 éves). Alpolgármester: Kaiser Tibor (41) mélyépítő. Képviselők: Berkics Fe,- rencné (43) vállalkozó, Geibl József (44) kőműves, Pataki Gábor (28) gépkocsivezető, Szili Ferenc (46) iskolaigazgató. Hivatalsegéd: Kern Józsefné (41). Dr. Heim György főállásban három község kör- jegyzője (69). __________________________________________________________________________■ So mogyhárságy munkát teremt Azon van a községvezetőség, hogy a volt állami gazdasági és a tsz-egység új gazdái minél előbb beindítsák vállalkozásukat. Fontos cél, hogy végre megújuljon a német tulajdonban lévő Festetics-kastély, és vendégházként üzemeljen. Ha ezek megvalósulnak, akkor a csaknem 80 állástalan személy végre munkalehetőséghez juthat. Emellett sorra szépülnek az idegenfor­galmi látványosságok. A jelenlegi polgármester, Fáth Jó­zsefiét esztendeje áll a község élén. Nyilatkozatában nem győzte hang­súlyozni a váratlanul elhunyt előd­je, Vangyia István érdemeit. Megszépült például a Szent Ven­del és a Nepomuki Szent János köz­téri szobor, melyek mellett festett és faragott játékokkal kiegészített ját­szóteret alakítottak ki. Az intézmé­nyeket és az utcákat jelölő táblákat raktak ki, kihelyeztek öt pihenőpa­dot vendégcsalogató céllal, hisz a határban országos jelentőségű turis­tautak vezetnek. Három család pe­dig a közeljövőben vendégszobát Fáth József polgármester akar nyitni. Nem titkolt cél, hogy a turista gyalogutak közelében is a község nevezetességeit ismertető osz­lopokat állítsanak fel. A múlt szép eredményének te­kintik, hogy egy helyen működik az orvosi rendelő és a védőnői szolgálat dr. Lukács Enikő és Bankóné Papp Ágnes irányításával. Megépült egy sportöltöző, vala­mint egy kis futballpálya. Az elkövetkező évek legfon­tosabb feladatának számít, hogy a két volt mezőgaz­dasági egység és a Festetics-kastély hazai és külföldi megvásárlói végre vállalkozzanak. Szeretnének a Dél-zselici Települé­sek Társulásának pályázatain még több pénzhez jutni, hogy Szentlász- ló irányában Riticsig összekötőút épülhessen. A belterületen pedig szilárd burkolattal látják el az uta­kat, újabb járdaszakasz és csapa­dékvíz-elvezető épül. Befejezik a kultúrház és a kishárságyi óvoda, az országosan is védett Festetics-mau- zóleum felújítását. Tatarozzák majd az iskolát, elkészül a teleház, a pin­ceklub és a falumúzeum. Ha sike­rül, akkor a hollandiai Ambachttal testvérkapcsolatot hoznak létre. SOMOGYHÁRSÁGY a*“™“1 ° Somogy- Szulmán Almás­hatvan ó ., Okeresítúf ck, | Sömogyvisztó •SL/ nr.arir # Dinnyeberki- _ o ... Csertő .:?• 7 q Somogyapati o j? Nyugotszent- \ vcihnt ,, . erzsébet o • I / Zsibót * 'O „rasant- n/i Szigetvár Botykapeterd f Nagyváty ■■ /Kacsóta Megállt az elvándorlás A németek 1930-ban 587-en, míg 1970-ben 270-en voltak. A német kitelepítés után felvidéki, alföldi, horvátországi, Békés és Somogy megyei magyarok érkeztek. A tsz-szervezéskor 20 család - köz­tük lukafai is - költözött el Ka­posvárra, ahol az Erdősoron ma is egy utcarészben élnek. Jelenleg csak néhányan vallják magukat nemzetiségi lakosnak, mégis ki­sebbségi önkormányzatot alapí­tanak. A cigányok száma 60, kép­viseletet nem szerveznek. A né­pességszám napjainkban 529. Megszűnt az elvándorlás. ■ MUTATÓS A JÁTSZÓTÉR A SZOBROK TÁRSASÁGÁBAN. A szomszédos áfész-boltot pedig úgy újí­tották fel, hogy a fafaragások zöld színét is használták az épület lefestésénél. A játékok faanyagát Varga Ernő vállalkozó adta, a faragómester Gaál József volt, aki egy mini játszórészt is kialakított a főutca végé- ben. A szobrok, köztük a Szent Vendelt ábrázoló két köztéri alkotás is, védettséget kapnak majd. ■ Egyesület a fejlődésért A faluszépítés és fejlesztés, vala­mint a kulturális élet fellendítésé­nek ügyében a legaktívabb civü kö­zösségnek a Somogyhárságy Fejlő­déséért Egyesület számít. A csak­nem 30 fős csoport Gáyemé ház Bernadett elnöldetével játszóteret hozott létre, amelynek az állagára és rendjére is felügyelnek a tagok. A civil szerveződé; az ún. Paraszt­olimpia lebonyolítását is végzi. Lel­kes lokálpatriótái létrehozták az immár országos hírű rendezvény területét, kemencét építettek ott, egy présházban pedig állandó hely- történeti bemutatót rendeztek be. A szüreti felvonulás és bál sikeréért is ez a csoport felel. Egy másik pol­gári közéleti bázisnak a sportegye­sület tekinthető, amelynek elnöke Bálint János, menedzsere és agitá­tora viszont Patáki János. A szerve­zésnek is köszönhetően a futball­csapat szép eredményeket ér el a megye II. Czibulka-csoportjában. A maguk módján példás közösségi sportéletet élnek a sakkozók, a pingpongozok, valamint a biliárdo- zók is, bár az utóbbi időszakban je­les versenysikereket nem értek el. A TEMPLOM HOMLOKZATI FALÁN sorakoznak a világháborús emléktáblák. Keresztek után lépcsősor vezet a főajtóig. A sekrestyés Jéger Józsefné. A temetőben megújul a védett Festetics-mauzóleum, amelyben berendezik Lutz László helytörténész állandó falutörténe­ti fotótárlatát. A sírkertben nyugszik Kovács Antal híres néptanító és Kapoli Antal fafaragó. Az utóbbi emlékét egy mellszobra idézi majd. Ritkaságnak számít az 1790-ben eltemetett lumber Ulgeno helyi apát sírkeresztje. _________________________________________________________________________________■ Vo nz a táj is Vállalkozók a közért Magas dombokon, mély és széles völgyekben, tavaktól és erdőktől ölelve terül el a település. A jó és tisz­ta levegő köszönhető annak, hogy a határ 40 százalékát erdő fedi. A kel­lemes levegő hatását fokozza a há­rom nevelő-, illetve horgásztó 65 hektáros felülete és az a tény is, hogy a vízminőség kifogástalan. A haltenyésztő és pecás helyek gazdá­ja a Zrínyi Horgászegyesület. A fel­szín erős tagoltságára jellemző, hogy Nagyhárságy völgyben bújik meg, míg Kishárságy fennsíkon nyúlik el. Vonzerőt jelent Kapott An­tal híres népművész fafaragó kultu­sza. Ő itt alkotott az egyik tanyán és a helyi temetőben nyugszik. ■ Mind többen vállalkoznak enyhítve ezzel a munkanélküliség gondját. Jó páran közülük sejtik a falu közössé­gi és kulturális életét. Sokat tesznek például az immár hagyományos Pa­rasztolimpia sikeréért. Négy gazda, köztük Dobor János és Mezei Ferenc több mint 100 hektáron művelnek földet. Beck József tejcsamokot mű­ködtet, kombájnnal rendelkezik. Hí­res Wekkett Antal tehenészete, Kere­kes István juhászata. Hoffmann Ist­ván 100 nyulat tenyészt. Gergő József, Kertész Pál és Takács István méhcsa­ládokat tart. Őze István erdőápolással, Kálóczi Zsolt fakitermeléssel, Varga Ernő fa- és gabonakereskedéssel fog­lalkozik. Utóbbi fűrészüzemet is ve­zet. Geibl József és Pergő József építési vállalkozóként, míg Berkics Ferenc bá­dogosként dolgozik. Legkevesebb nyolcvanan rendelkeznek szőlőültet­vénnyel a Rózsa-hegyen, valamint a Pince-soron. Az utóbbi helyet ország­járó turisták is felkeresik. Eszter György és Paizs Gábor italboltot, míg Eke László presszót vezet. ■ Könyvtár és lap A könyvtár a lakosságot is kiszol­gálja . Vezető: Lutz László. Nemrég J. van Ebbemhorst Tengbergen hol­land lakó 100 ezer forint értékű adománnyal gazdagította az állo­mányt. A helyi lapban cikket közöl­nek Pataki János, dr. Lukács Enikő, Mészely József is. A községi tévé- csatornán bemutatják Lutz Éva vi- deós eseménytudósításait is. ■ Takaros népi porták Számos népi építészeti ihletettsé- gű porta található. Nem véletlen, hogy 20 külföldi, főként holland család telepedett le. Róluk köztu­dott, hogy a megvásárolt épülete­ket a néprajzi értéküknek megfe­lelően újítják fel. Ha meg újat épí­tenek, akkor is a paraszti építé­szeti stílust követik. így született például egy mai családi ház Hi­deg István szentlászlói építész közreműködésével. Mutatósak a gazdasági egységek, igényesen Vakították ki őket. A legtöbb te­lek hosszú, majd 250 méteres, a szélessége pedig megközelíti a 40 métert. Érdekesség, hogy a tégla­felületet pirosra, vagy rozsdaszí­nűre festik. Érdemes megtekinte­ni a Dobor-, a Beck-, a Hoffmann- és a Fáth-telket. A régi tulajdono­sok, így a Csikós, a Schwartz vagy a Máyer família ősi tagjai szép építészeti remeket hagytak ma­guk után. Az egyik udvaron ma­gán vüágháborús emlékművet emeltek a keleti fronton megsebe­sült, majd az uripinci kórházban elhunyt Kárpáti Kaizer Antal honvéd emlékére. MEGÚJUL A KULTÚRHÁZ, így a színpad is, a volt alagsori részben pinceklubot hoznak létre. Az idősek klubhelyisége is szebb lesz. Kö­zösségüket Salgó Jánosáé vezeti, aki a rászorulóknak naponta kimé­ri az ételt. Egyre több lakodalmat tartanak, már környékbeli párok is jönnek. A szakácsnők, így Heisz Józsefné, Mezei Ferencné és Szili Fe- rencné gánicával, langanival is kirukkolnak. Kocsis Istvánné saját ke­mencéjében kuglófot és kenyeret süt. ___________________________________________■ El ődök és jelképek A községháza főbejáratát kőcímer ékesíti. A jelkép megalkotója, dr. Heim György az ősök és a mosta­ni közösségek alkotóerejét is kife­jezi a motívumokkal. A szarvas az erdők bőségét, a búzakalász a mezőgazdaság termékenységét is szimbolizálja. A három ház arra utal, hogy valaha Nagyhárságy, Kishárságy és Antalfalu önállóak voltak. Régi magyar családok pél­dául: Cseke, Emsi, Gaál Horvát és Kiss. Telepes német famíliák le­hettek többek között: Bayer, Disztl, Fáth, Holczhauser, Hubert, Jéger, Kaiser (Kaizer), Kern. A fér­fiak közül a legkorosabb az 1921- ben született Pataki Ferenc. A leg­idősebb hölgy az 1913-as születé­sű Czimmermann Józsefné. somogyharsagy.dunantuttnapb.hu Az oldal a somogyhárságyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A DÉL-DUNÁNTÚLI VISZONYLATBAN mind híresebb Paraszt­olimpia helyszíne már ötezer négyzetméteres. Van itt színpad, ke­mence, néprajzi állandó kiállítás és nagy fagyökerekből formázott trónszék, amelyet régi malomkövek öveznek. A mostani rendezvé­nyen egy évre pünkösdi királynak választották Lettner Jánost. Idén 110 versenyző indult, kétezresre rúgott a vendégsereg. Fát hasogattak, bekötött szemmel talicskát toltak, szalmabálákat is gurítottak. ■ * 4 * I «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom