Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-01 / 208. szám

6. OLDAL HITÉLET 2002. Augusztus L, csütörtök S-MM Pécs a távol-keleti hangulatok városa? Hogyan kerülhet a mediterrán Pécs kö­zéppontjába a Dél-dunántúli Regionális Krisna-központ az önkormányzat szak­embereinek, vezetőinek tudtával? Pécs 2000 éves történelme során az itt élő népek, kultúrák olyan várost hoztak létre, amelyre mél­tán büszkék a pécsiek, de Magyarország más vi­dékein élők is. Az „öttemplom városa” - Quinquecclesiensis - középkori elnevezés nem csak a Szent István- kori város építményeire utal, de szoros összefüg­gésbe hozhatóak a IV. századi ókeresztény sír­kamrákkal is. Ezek a III IV. századi emlékek kapták meg ünnepélyes keretek között az UNESCO-tól „a Világörökség része” nemzetközi címet 2001 novemberében. A szétesett ipari város jövőképét a turizmus­ban, a hagyományápolás formáiban és a szellemi tőke kisugárzó erejében látja. Ezen törekvések mentén választott a Városháza 2001-ben szlogent. „Pécs - a mediterrán hangulatok városa” „Pécs - the Hungarian City with a mediter­ranean Touch” A fenti pozitív törekvések és tények tükrében több kérdést vet fel az az új fejlemény, hogy a Dél-dunántúli Regionális Krisna-központ a pécsi Ágota utcában jön létre. Az idegen számára talán semmitmondó ez az utcanév, de ha Pécs törté­nelmi belvárosának térképére tekintünk, már szemet szúr több ellentmondásos, megkérdője­lezhető dolog. A krisnaközpont és a Világörökség Ókeresz­tény emlékek távolsága 1000 méter. Ezenkívül 500 méteren belül található négy keresztény plé­bánia és két Kálvária. A legszembetűnőbb a Szent Ágoston plébánia közelsége, ame­lyet egy 20 méteres, füves önkormányzati park választ el a leendő krisnaközponttól. A helyválasztás további érdekessége, hogy a hely valóban Pécs mediterrán kör­nyezetét, élő és épített értékeinek kincses­tárát jelenti. A helyzet kérdések sorát veü fel: 1. A város alpolgármestere június 12-én még egy Pécs központjától 4000-5000 méterre lévő helyszínről, és.a Regionális • Krisna-központ Pécset fellendítő hatásai­ról publikált az Új Dunántúli Naplóban. Értesülései kapcsolódtak-e más lehet­séges helyszín megjelölés lehetőségével? 2. 2002. június 27-én már megbízott építész kezdi tervezni az Ágota utcai (tet- tyei) krisnaközpontot a Műemléki Fel­ügyelőség előírásai alapján. Hogyan lehet 12 nap alatt új helyszínt találni, adásvételi szerződést kötni? Miért nem volt az alpol­gármester számára fontos az új helyszín ismertetése a pécsi lakosokkal, ha korábban any- nyira fontos és jó hír volt? 3. Egy pécsi krisnavezető tájékoztatása sze­rint az önkormányzat város- és kömyezetfejlesz- tési bizottsága tudtával, ajánlásával vásárolták meg az Ágota utcai 1200 négyzetméteres ingat­lant. Hogyan tudott a bizottság a nyári időszakban egy ilyen fontos kérdésben 10 munkanap alatt dönteni? A bizottság tagjai nem ismerik a város szlo­genjét? A bizottság számára is ismert tény lehet, hogy nem‘a kövek, hanem az ott élők határozzák meg egy településrész miliőjét, kisugárzását, akkor miért felejtik el, hogy a krisnások a közeli utcá­kat, tereket több megyés összejöveteleikre, térí­tésekre rendre igénybe fogják venni. (És az enge­délyt kötelező laadni, mert nem lehet diszkrimi- nálni.) 4. A150-200 millió forintos beruházás alapja egy kisszövetkezet lerobbant ingatlanja, amelyet a felszámoló cég értékesített. Kérte-e az önkor­mányzat a felszámoló céget, hogy nyilvánosan hirdesse meg az Ágota utcai ingatlant? 5. Az Új Dunántúli Napló 2002. július 15-én mint tényről tudósít, hogy Pécsett az Ágota utcá­ba kerül a Keleti Kulturközpont egy olyan épület­be, idézet: „a helyen korábban egy üzem műkö­dött, amely nem volt méltó az építmény hagyo­mányaihoz”. Miért és kinek az érdekében válik a Dél-du­nántúli Regionális Krisna-központ hivatalos megnevezés Keleti Kultúrközponttá? Mitől méltatlan egy magyar kisszövetkezet, mitől méltó a Regionális Krisna-központ? Kik akarják ezt a közvélemény tudatába ásni? 6. Egy keresztény plébánia mellé (20 méter) kerülő Regionális Krisna-központ, mondhatni nem szerencsés. Érzi az önkormányzat a döntésének morális, etikai aggályait? Érzi az Önkormányzat, hogy a „mediterrán hangulatok városából” most éppen „távol-keleti hangulatok városát” erősíti? És ha már keleten tartunk, egy régi keleti mondás szerint „minden út az első lépéssel kez­dődik”. A város veszélyes úton tett egy lépést. Szeretnénk, sokan, pécsiek, hogy Pécs Ön- kormányzata vessen latba minden lehetséges konzultációt, erőt és megoldást ennek a nem kel­lően előkészített, rossz megoldásnak a meg­szüntetésére. Múltba gyökerező értékeinek ápolása és más kultúrák körültekintő befogadása jelentheti csak Pécs jövőjét. Simon Attila Pécs, Szeder u. 30/5. Madártávlatból a leendő krisnaközpont környéke Emlékeztető Búcsú a Havi-hegyen ORGONAKONCERTEK: augusztus 2-án, péntek este fél 8-kor Szamosi Szabolcs (orgo­na) és Szilágyi Lajos (kürt) hangversenye lesz a Székesegyházban. Jövő pénteken, 9-én fél 8- kor Koroknai Anikó a Ferences templomban ad hangversenyt. PÜSPÖKVÁRI Zenés Esték. Augusztus 7-én este 7 órakor a Stuttgarti Ének- és Táncegyüt­tes Mahler-, Heller-, és Bárdos-műveket mutat be. A PÉCSZABOLCSI templomban pénteken es­te 7 órakor a Teológia Kórus vezeti a zenés áhítatot. VILLÁNYBAN az elmúlt héten dr. Hegedűs Lóránt püspök szentelte fel az új református templom két harangját, majd az ünnepség al­kalmával Bóka András esperes iktatta be Kecs­kés Márta lelkipásztort. • (a) KOMLÓN a hét végén búcsúztatták el húszévi lelkipásztori munka után Nagy Péter reformá­tus papot, aki Budapestre, a budafoki gyüleke­zethez távozott. Helyét ideiglenesen Orosz- Papp Endréné vette át. (a) MOLVÁNYBAN a felújított templom szentelé­sének ünnepségére kerül sor szombaton dél­előtt 10 órakor. Az ünnepi istentiszteletet Bóka András esperes tartja. (a) KÓRHÁZLELKÉSZNÖK találkozójának befe­jező ünnepsége lesz pénteken este 7 órakor a kistótfalusi református templomban. Szolgál Békési Zsolt Csaba koboz- és lantművész, (a) KONFERENCIA. A református egyházmegye nőkonferenciáját tartják augusztus 2-ig a köl- kedi konferencia-központban, melyet Szabó Mihály nyugalmazott lelkész vezet. A téma a hit növelése. (a) A PÖCKINGI Karitász 400 Eurot küldött a pécs-kertvárosi konyhának a hajléktalanok ellátására. Ligetről egy mikrobusznyi adomány érkezett: burgonya, hagyma, lekvár, tojás... KÉT TURNUSBAN 30-30 gyerek üdül a héten a mánfai nyári táborban a Komlói Római Katolikus Plébánia Karitász csoportjának szervezésében. Havas Boldogasszony ünnepe lesz a hét végén, a Havi-hegyi kápolna búcsúja háromnapos programmal. Augusztus 3-án, szombaton este 6 órakor lesz a búcsúnyitó litánia. A püspöki szentmise 7 órakor kezdő­dik. Utána éjfélig szentségimádás. Éjfélkor a búcsúsok elhunyt hozzá­tartozóiért mondanak misét. Augusztus 4-én, vasárnap 8 óra­kor magyar, fél 10-kor horvát, 11 órakor német nyelvű mise lesz. A népéneket a babarci Dorfsmusikan- ten fúvószenekar vezeti. 12 órakor magyar mise újmisés áldással. Dél­után 5 órakor magyar nyelvű mise. Hétfőn, augusztus 5-én 8 órakor magyar misét tartanak. Ugyanak­kor indul a körmenet az Ágoston térről, útközben a keresztutat mondják. 9 órakor horvát nyelvű mise lesz a Havas Boldogasszony kápolnában. Majd 11 órakor ma­gyar nyelvű mise. A háromnapos búcsú délután 5 órakor szentmisé­vel zárul. Kezek... Néhány napja kezembe akadt egy képeslap. Jól ismert motívum, két egymásra hajló, egymásba fonó­dó kéz. A kép alkotója Albrecht Dürer, talán az eredetit is láttam valamikor egy kiállításon. Elné­zem a képeslapot, szép. Szép a rajz, szép a forma, szép a gondo­lat. Albrecht Dürer fél évezred tá­volából üzen. Ezek a kezek imád­kozó ember kezei. Lehet férfié, vagy nőé, fiatalabbé vagy időseb­bé, vagy akár mindenkié. Tovább töprengek. Mi min­dent tesz a kéz? Az édesanya ke­zei között cseperedik a gyerme­ke, a mesterember avatott moz­dulatokkal ejti ámulatba a szem­lélőt, a művész ecsetjét táncoltat­ja és kerekedik a képi varázslat, a szobrász kezén majdnem a te­remtés elevenedik meg. Kemény munkától bütykös kezek is sor­sokról, nehézségekről mesélnek némán. Szerelmes ember keze vágyódik az édes érintésre... Em­berkezek, melyek mi mindenre képesek! Nem beszéltem még a kemény kezekről, a fájdalmat hozókról, a halált osztókról, a félelmet kel­tőkről. Ezek is emberkezek... ezek is mi mindenre képesek! A mi kezeink, melyek rólunk árulkodnak, sokszor talán ezer szónál be­szédesebben. Dürer még tovább megy. Azt üzeni, hogy ember imádkozzál! Ha van örömöd, adj hálát, ha nagy a szomorúságod, a terhed kéri az erőt. Ha sok a félelem, a szorongás, akkor is van helye az imádságnak. Mintha Pál apostol szavai elevenednének meg Dürer ké­pén... Az imádkozásban legye­tek kitartóak, és legyetek ébe­rek, ne szűnjetek meg hálát ad­ni. (Kol 4.2) _____ VARSÁNYI FERENC Sz ent Ignác napján A XVI. század közepén Rómá­ban fontos események történtek. III. Gyula pápa Michelangelot a Szent Péter bazilika főépítészévé nevezte ki, Palestrinát, az egyhá­zi zene megújítóját a Capella Giulia vezetőjévé, Cervinit, a ne­ves könyvszakértőt vatikáni könyvtárossá. Folytatódik a tri­denti zsinat, 1552-ben pedig - idén 450 éve - Loyolai Ignác Jé­zus Társasága szabályzatának végleges szövegét mutatja be a Szentatyának. Az új rend hihetetlen gyorsa­sággal terjed, ötven évvel az ala­pítás után már 13.000 tagot számlál, pedig a szerzetesek a szokásos hármas fogadalom mellé egy negyedikre is esküt tesznek, hogy a Szentatyának vonakodás nélkül rendelkezésé­re állnak. Ki volt Loyolai Ignác? A várkastély, melyben Spa­nyolországban 1491-ben meglát­ta a napvilágot, ma is áll, bejára­ta fölött a család címerével. Szü­leinek tizenharmadik gyermeke. Inigo míg úgy 13-14 éves lehet, amikor a család barátja, Ferdi- nánd király főszámvevője maga mellé veszi nemesi-apródi szol­gálatra. Ám nemsokára meghal a főszámvevő, s ekkor Ignác az öz­vegytől 500 escudóval és két pa­ripával megajándékozottan a ro­kon nayerai herceg szolgálatába szegődik. 1516-ban a spanyol uralkodó és I. Ferenc francia király közt háború dúl, a francia hadvezér Pamplonát ostromolja. Az ütkö­zetben Inigo hősiesen vezeti a harcot, de egy mozsárágyú go­lyója jobb lábszárcsontját szét­zúzza, bal lábát is megsebesíti. Visszatér a családi fészekbe, hogy kezeljék sebét, de a cson­tok nem jól forrnak össze, élete végéig csak bicegve tud járni. A betegágyon más könyv hí­ján Jézus történetét és a Szentek életét olvassa. Ekkor éri az Úr hí­vása. Elvonul Manréza barlang­jába, imádkozik, vezekel, meg­születik híres Lelkigyakorlatos könyve és Rendi szabályzata. Társakat gyűjt maga mellé, Párizsban fogadalmat tesznek és megkezdődik a rend szervezése. A török európai harcai miatt hazánk sorsa is foglalkoztatja, s amikor Oláh Miklós esztergomi érsek 1545-ben kéri a rend ma­gyarországi letelepedését, nem idegen előtte a gondolat. 1565-ben életre kel Nagy­szombaton a jezsuita kollégium. Amikor pedig a jezsuita Páz­mány Péter esztergomi érsek lett, érsekségi jövedelmének kétharmadát tanulókra és isko­lákra költi. A nagyszombati kol­légium 1635-ben egyetemmé lép elő, fenntartására 100.000 forin­tot fordít saját vagyonából. De születtek kollégiumok gondos­kodásából Pozsonyban, Sopron­ban, Homonnán és Szatmárban is. A pozsonyi kollégiumnak az 1650-es tanévben már 308 tanu­lója volt. Július 31-én, Szent Ignác nap­ján a rendalapítóra emlékeztek, az idén kilencvenéves Pius Gim­názium öregdiákjai és a miskolci Fényi Gyula jezsuita gimnázium tanulói. ROZSNYÓI GYÖRGY Zarándoklat Négyezer ember, főleg egykori és mai sziléziaiak találkoztak a hét végén Lengyelországban az Anna-bergi búcsún. A szentmisét Joachim Nőssel opolei érsek és Ma­yer Mihály pécsi megyés püspök számos pap kon- celebrálásával mutatta be. Mindkét püspök a vallás és a hazaszeretet nemzet- fenntartó szerepéről szólt, ami az uniós belépés kü­szöbén is iránymutató. Feltűnő volt, hogy a csalá­dok együtt vettek részt a körmeneten - nagyma­mák, férfiak, gyerekek imakönyvvel a kezükben. A pécsi egyházmegyé­ből külön busszal indu- latak a zarándoklatra. Meglátogatták Czestochozvát, a pálosok kolostorát és a krakkói ka- tedrálist szent Hedvig, ma­gyar királylány sírjával. Segítség a megismeréshez Több rendezvény, esemény bizonyította az elmúlt két evben, hogy a közvélemény indokoltnak tartja: minden év április 16-án, a kárpátaljai zsidók elhurcolása napjához kapcsolódva a közép- és felsőfokú tanintézetekben emlékezzenek meg a holokauszt­ról, a magyar zsidóság tömeges séről. Erősödött az elhatározás, a diákok, tanárok kapjanak több segítséget, hogy a maga valóságában tekint­hessenek vissza e szomorú ese­ményre, szélesedjenek az ismere­tek a hazai zsidóság történetéről, társadalmi szerepéről, vallásos ha­gyományairól, szokásairól. A holokausztot csak úgy lehet meg­érteni, ha az érdeklődők megfelelő áttekintést szerezhetnek arról, hogy a zsidóüldözés a második vi­lágháborút megelőző években ha­zánkban folyamat volt, amely a zsidótörvényektől a munkaszolgá­latokig, a sárga csillag kötelező vi­seléséig, az újvidéki vérengzése­kig, a gettókig, a deportálásokig vezetett. deportálásáról, megsemmisíté­Az utóbbi időben gyarapodtak azok a kezdeményezések, melyek mindezek megismeréséhez több segítséget biztosítanak. Érdemes ezek közül néhányra felhívni a fi­gyelmet. A közelmúltban jelentette be a Nemzeü Kulturális Örökség Mi­nisztériuma, hogy várhatóan ez év szeptemberében elkezdődhet a Holokauszt Dokumentációs Köz­pont és Emlékgyűjtemény építése Budapesten, a korábbi Páva utcai zsinagógánál, amire 1,5 milliárd forintot szánnak. A létesítmény lehetőséget biz­tosít majd azoknak, akik kutatni kívánják a hazai zsidóság történe­tét, publikációkkal, dokumentu­mokkal akarnak kilépni a közvéle­mény elé. Érdekes kezdeményezés, a több százezer látogatót befogadó fővá­rosi Sziget Fesztiválon ez évben Holokauszt-emléksátrat is felállí­tottak. Kiállítás, filmvetítések, vita­fórumok segítségével szélesítik a fiatalok ismereteit a vészkorszak­ról és annak előzményeiről. Szólni kell a Makabi Kiadó igaz­gatójának, Raj Tamásnak nemré­giben megjelent Nem idegen köz­tünk című könyvéről. Alcíme: A zsidóságról nem zsidóknak és azoknak, akik gyökereiket keresik. A szerző könyvének előzményei­ről elmondta: „Nem hiszem, hogy a tudás és a műveltség megvédene bárkit is az előítéletektől. Am vitat­hatatlan, hogy a tudatlanság és az ismeretek hiánya, a tájékozatlan­ság melegágya minden előítélet­nek.” A könyvből az olvasó ismerete­ket szerezhet a zsidó vallásról, tör­ténelemről, kultúráról. A szerző ráirányítja a figyel­met arra is, hogy a zsidó Biblia volt a legfontosabb forrása a kereszténység és az iszlám megszületésé­nek. „Ha zsidóságról írnak, akkor általában a holo­kauszt köré csoportosul a mondanivaló. De hiszen a zsidó vallás nem a halál, hanem az élet vallása, az élet eszméit hordozza ma­gában. Ahol a világban, fő­leg Európában, az emberi életnek értéke van, az álta­lában a Biblia, a zsidóság révén terjedt el” - vallja Raj Tamás. A könyv bemutatja a zsinagógák feladatait és berendezéseit, a zsidó hét­köznapokat, az otthont és csalá­dot, a legfontosabb ünnepeket, szervezeteket és intézményeket. Figyelemre méltóak a magyar Cha­gallnak is nevezett, Ámos Imre A könyvet Ámos Imre rajzai illusztrálják könyvet illusztráló rajzai, ennek forrása a művész egykori mappája, mely a deportálás, a pusztulás előtti években jelent meg. I i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom