Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-04 / 211. szám

2002. AUGUSZTUS 4. EZ VOLT A HÉT 3 Puskások kellenének Pár éve még több tucat szőlőskert és gyümölcsös kínálta termését a hangulatos falu gyümölcsre éhes, borra szomjazó gazdáinak. Ma már mindez a múlté Gerényesen. Pár napja az utolsó gazda is bedob­ta a törülközőt. Akkurátusán leta­rolták a szőlőjét. Ami mozdítható volt, elvitték. A hetedik évtizedé­nek utolját taposó szőlősgazda be­le is fáradt már a munkába, meg a szélmalomharcba is. Minden igye­kezet hiábavaló volt eddigelé a gát­lástalanul garázdálkodó dúvadak és a tolvajok ellen a Sásd melletti Gerényesen. Léder Szilveszter pol­gármester és Schön János alpolgár­mester szerint puskás emberek kel­lenének. Meg jó izomzatú ifjak, akik rá mernék tenni a kezüket a tolvajokra. Tömeges bolydulás ese­tén hatékonyan segít ugyan a kom­lói rendőrség. Az egyszerű lopás, fosztogatás elkövetői azonban nem érhetők tetten, eltűnnek, mire a jár­őr kiér. A háromszáz lelket sem számláló település lakosságának 80 százaléka röviddel ezelőtt kicse­rélődött. Komlóról sodort ide leg­többeket a pénztelenség. Velük lep­ték meg a falut azok a csoportok, amelyek nem tesznek különbséget a másoké és a maguké között. El­hordták az alumíniumhuzalokat a szőlőkből, a falu emlékparkjának is nekiestek, hogy „kitermeljék” az ottani színesfémet. A gerényesiek végleg elszánták magukat a polgár­őrség megszervezésére. Talán eredményesebb lesz a tolvajokkal, dúvadakkal való harc. A komlói rendőrség segítsége azonban to­vábbra is elkél majd a bandahábo­rúk kirobbanása idején. A falu ve­zetői bíznak abban, hogy a helyha­tósági választásokkal pontot tud­nak tenni eme gerényesi gondok végére is. Bebessi K. Szeretettel köszöntjük névnapjuk alkalmából DOMONKOS, DOMINIKA nevű kedves olvasóinkat. A Nap kél 5.26, nyugszik 20.23 órakor Hírek, tudósítások, események közölhetők 14-16 óráig az 505-091-es telefonon. Hírszerkesztő: Bebessi Károly Akad egy kis arany is Kötelező rendbe tenni Mivel az idők során, írd és mondd, két családra apadt a dunaszekcsői szerbség, az amúgy is nehéz pénzügyi helyzetben lévő Szerb Egyházmegyei Fő­hatóság nem az elsők között kívánta helyreállítani a falu műemléktemplomát. Ám most, hogy a mű emlékvédelmi felügyelőség büntetés kiszabásá­nak lehetőségével terhelt felszólítást juttatott el a címükre, megkezdődnek a munkálatok. Az általános helyi vélemény szerint a szekcsői templom azért juthatott el a mai, jóformán romos állapotig, mert egyrészt a magyarországi szerb egyházközpont, Szentendre nagyon messze esik innen, másrészt, miután a helyi szerbek egyházi közösségként nem funkcionálnak, az egyházme­gyének nem igazán volt érdeke a sürgős rendbeté­tel. Hiszen országszerte 42 templomuk van, ebből négyen jelenleg is folynak a felújítási munkálatok. De hamarosan megkezdődnek majd Du- naszekcsőn is, mert egy bejárás után a Bara­nya megyei műemlékvédelmi felügyelő le­vélben szólította fel a Budai Szerb Egyház­megye vezetőségét, hogy büntetés terhe mellett haladéktalanul kezdje az életveszé­lyesnek minősülő helyzet mégszüntetését. Göttinger Pál, az egyházmegye főépíté­sze szerint a levél és kötelezés némiképp I — méltatlan volt, mert ezzel szinte azt mondták ki, hogy az egyház elhanyagolta volna a templomot. Jobban örültek volna egy közös bejárásnak, arról nem is szólva, hogy a pénzek előteremtésében is számítanának a műemlékvédelmisekre.- Jó, hogy jött ez a felszólítás, mert így kide­rülhetett, hogy mi mennyi pénzbe kerül - mond­ta Göttinger Pál. - Kértük is, hogy így írják elő a kötelezéseket, és próbáljunk meg közösen pénzt szerezni, mert amúgy teljesen felesle­ges az egyházat büntetni. A büntetés akár 100 ezer forint is lehet, méghozzá folyamatosan, havonta. De ez még odébb van, hiszen a legsürgősebb mun­kák, a beázás megszüntetése, a cserepezés még nyáron megtörténik, aztán jöhet a szer­kezet- illetve boltozatmegerősítés, és majdan a leglátványosabb, a külső és belső vakolás, festés. Ám mindez pályázatok függvénye, és nem mindegyik biztató. A Széchenyi-terv- ben a villányi és a székesfehérvári szerb templom felújítására egy garast sem adtak, mondván „nem volt meggyőző a templom turizmusra gyakorolt hatása”. A jelenlegi számítások 29 milliót jeleznek, és a felújítás öt évig tart majd Dunaszekcsőn. Méhes K. Napi szemelvények olvashatók a Dunántúli Naplóból az interneten: www.dunantulinaplo.hu ■■■■ KCedliees OliasóimlK, szabadságon vannak? J Ha igen, kérjük olvassák el tájékoztatónkat, hogy a nyaralás idején is zavartalanul olvashassák kedvenc napilapjukat. Segítsük a hirlapkézbesítók Nemcsak az újságolvasók, hanem a hírlapkézbesítők is általában nyáron veszik ki szabadságukat. Kérjük tisztelt előfizetőinket, hogy az átmeneti helyettesítés idején segítsék a kézbesítőt helyettesítő kollégát Ha előfizetőnk neve feltűnően és jól olvasható a postaládán, illetve ahol ez szükséges, a kapun való bejutás biztosított az jelentősen megkönnyíti az alkalmi kézbesítő munkáját Nyaraljunk együtt! Tájékoztatjuk előfizetőinket hogy az ideiglenesen távol lévőknek, a Balaton-parton nyaralóknak idén is lehetőségük van, hogy a kezükbe vehessék megszokott újságjukat az Új Dunántúli Naplót Kérjük, hogy a címváltozást a költözés előtt három nappal személyesen vagy a 06-80-200-089-es ingyenesen hívható zöld számunkon jelezzék a kiadó terjesztési csoportjánál. Somogy, Tolna területén azon átjelentéseket tudjuk elfogadni, amelyeknél az ideiglenes helyen való tartózkodás legalább két hét azaz 12 megjelenési nap, Baranya területein pedig egy hét (6 megjelenési nap] Fontos: Az átjelentkezés időtartamára az előfizetési díj már előre rendezve legyen! Telefonáljon, ha a hírlapárusnál nem kapott Dunántúli Naplót! A nyári szabadságok idején előfizetőink közül is sokan az újságosstandokon történő vásárlást választják. Előfordul, hogy egyes hírlapárusoknál hirtelen megnő a kereslet, ezért olvasóink csak nehezebben jutnak lapunkhoz. Ennek kiküszöbölése érdekében kérjük olvasóinkat hogy amennyiben a megszokott árusítóhelyen nem kapnak Dunántúli Naplót szíveskedjenek Informálni minket az ingyenesen hívható, 06-80-20Q-089-es zöldszámunkon. Köszönjük! Dunántúli Napló MÍVES - KEZMIVES KHT. 2001. évi Közhasznúsági jelentése A KHT 2001. december 31-ei mérlegében az eszközök és források egyező végösszege 2 102 E Ft a befektetett eszközök 214 E Ft a forgóeszközök állománya 1 888 E Ft A rövid lejáratú kötelezettségeinek összege 1 971 E Ft A közhasznú tevékenység összes bevétele 2 399 E Ft melyből támogatás 1 180 E Ft költsége 2 807 E Ft az egyéb cél szerinti vállalkozási bevétel 786 E Ft költsége 877 E Ft Tartalmi beszámoló: A KHT közhasznú fokozatú szervezet. Fő feladata a Zengővárkonyi Míves Tojás Gyűjtemény Múzeumi Intézmény fenntartása, működtetése, fejlesztése. A KHT saját bevételei mellett rövid lejáratú tagi kölcsön, valamint a PécsVáradi Önkormányzat, Pécsváradi Építőipari Kft., Lepus Bt., Szamos László, Ördög Béláné és az alapító támogatásának bevonásával biztosította a. múzeum üzemeltetéséhez szükséges feltételeket . *79758* '-3*6 Megrendelő A miénk. Igen, megrendelem a Dunántúli Naplót egy hónapra 1295 Ft-ért, a Vasárnap Reggelt egy hónapra 325 Ft-ért, (Hétfői kézbesítéssel!) tempó _LL M I I egy hónapra 540 Ft-ért. 1 Ll 1J..1J..LJ II íl 1 1 1 1 .1 1 ll l l l ll l l l l 1 l 1 l 1 1 Jtca l l l 1 l l l l l'l Házszám l l l l l l l l l l l í l l l l Irányítószám Település ..................mi 1 1 íl N I'll 1 1 II 1 1 1 1 Telefon szám Dátum Aláírás További információ: 80/200-089 A megyében zajló, minden szempontból jó hírnek számító bányarekultlvációk egy társa­ság számára jelentenek „tra­gédiát”: az ásványgyűjtőknek. Épp ezért főképp az ország más pontjain végzik munkáju­kat, amik eredménye sem ba­ranyai, hanem egy miskolci múzeumba kerül.- Minden megszűnt - közli Klaj Sándor pécsi ásványgyűjtő. - Az urános, szenes bányák betakarva, egyedül a beremendi mész- mű bányájában lehet még kutatgatni némi foszfátás­vány után. Persze, ezek nem olyan látványos dolgok, rá­adásul a bürokratikus herce­hurca is idegőrlő. Miután baranyai múzeu­mokkal nem jutottak dűlő­re, a pécsi ásványológusok gyűjteményének 90%-a a miskolci Hermann Ottó Múzeumba kerül. A múze­um természetesen támogat­ja is a gyűjtőszenvedélyűe- ket, megbízólevéllel látja el őket, ezekkel lehet kérvé­nyezni az adott vállalkozás­tól, az önkormányzattól és az illetékes Természetvé­delmi Felügyelőségtől a ku­tatási jogot. De hol is? Most első­sorban Ajkán és Űrkúton dolgoz­tak, mert ott is a rekultiválás „fe­nyeget”, és a gyűjtők számára tán az idei év az utolsó lehetőség, hogy egy érdekes borostyánfajtát fejtsenek ki a földből. Tizenkét évi rudabányai kutakodás után ma­napság inkább a szlovák határ melletti Telkibányán, illetve Nagy- börzsönyben zajlik az élet. Az utóbbi helyen az 1700-as években leírt pilzenitet keresik (semmi kö­ze a sörhöz, hanem egy tellurt és bizmutot tartalmazó kő). Igazság szerint az arany- és ezüstkeresés sem illúzió, hiszen nem csak az említett Telkibányán és Recsken, hanem éppenséggel a baranyai határ menti Váralján, az uránmed­dőhányón és a vasasi külfejtés fe­Sándor egyik kedvencével letti fonóikban is fellelhető ter­mésarany, milliméteres kristályok formájában. Csakhogy a mai kivo­nási módszer (cián) rendkívül környezetszennyező és hazánk­ban ezért tilos is. M. K. Biofalu bioperben Terjed a jó híre a gyűrűfűi kecskesajtnak, juh tejtermé­keknek. A hivatalos biokörzet­té nyilvánítás még nem történt meg. Az újabb keletű pereske­dő viszálykodás miatt azonban lehet, hogy nem is fog. Napokon belül beadványt intéznek a gyűrűfűiek a megyei önkormány­zathoz az M65-ÖS úttal kapcsolat­ban. A tervszinten lebegtetett négy lehetséges nyomvonalnak ugyanis van egy változata, amely a falu kö­zelében vezetne el és tönkretenné a biogazdálkodással kapcsolatos el­képzeléseket. Abemosódás révén a kutakat, forrásokat szennyezve pe­dig a falu létalapját veszélyeztetné. Ezt a kormányváltás révén megint megelevenedni látszó bizonytalan­ságot tetézi az a nemrég kirobbant belháború, amely a Gyűrűfű Alapít­vány 3 tagú kuratóriuma és a falut 12 család képében képviselő Gyű­rűfű Egyesület között parázslik. Ki­lián Imre mérnök, a lakosság és az egyesület nevében elmondta, hogy a település helyileg védett termé­szetvédelmi terület, a földek nem magán, hanem közös tulajdonban vannak, az alapítvány birtokában. A település közigazgatásilag az iba- fai önkormányzathoz tartozik. Az alapítvány kezdeményezésére az ibafai önkormányzat égisze alatt csereterületeket vásároltak, hogy Gyűrűfűn egységes, egybefüggő, közös földterületet tudjanak tulaj­donilag is kialakítani. Ezek és az újonnan betelepülők kiléte fölött korábban a kuratórium döntött. Ez nem változott, az utóbbi időben azonban a kurátori döntések és a gyűrűfűi közvélemény igencsak el­távolodtak egymástól. Korábban havonta ülésezett a falu, közmeg­egyezés nélkül nem álltak föl. Mindez a múlté. Manapság le sem ülnek egymással. A kuratórium a lakók szerint önállósította magát a földeket és a betelepülőket illetően egyaránt. A többség képviseletére kellett megalakítani az ibafai önkor­mányzat támogatását is élvező Gyűrűfű Egyesületet. Kérdésünkre: miért nem lehet új kuratóriumot választani, elmondták, hogy a sza­bályzat szerint a grémiumot négy alapító tag nevezi ki... Ők ezt a ku­ratóriumot támogatják. És ha a négy alapító tag is egyszer majd csak valamiképpen kiesik...? - Itt egyelőre egy nagyobbacska joghé­zag van - mondja Kilián Imre. - Kü­lönben a legújabb „státusunk” sze­rint alperesek vagyunk. Mármint a lakosság. A kuratórium pedig felpe­res. Ugyanis a Szigetvári Bíróságon pert indítottak az egyesület ellen rá­galmazás címén. Egyelőre itt tar­tunk. B. K. m Dunántúli Napló kiadója Pécs 7601 Pf: 134 BAVIMPEX Kft MÁRVÁNY, GRÁNIT AGLOMERÁT BURKOLÓ­ANYAGOK MAR 1 000 Ft-T0L! in i ABLAKPÁRKÁNYOK LÉPCSŐK, PULTOK EGYEDI MÉRETRE HELYSZÍNI felmeres SZAKTANÁCSADÁS Pécs, Tüskésréti u. 2. Tel.: 72/227-019 Nyitva: h-p: 8-17.00 szó: 8-12.00 l *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom