Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-29 / 235. szám

1019 2002. Augusztus 29., csütörtök POL I T I K A I 11. OLDAL VITAFÓRUM Kampány van, amely a számadások ideje is. Az előző ciklus tevékenységének értékelése adja az alapját a következőnek, akár eredményei, akár hibái, mulasztásai okán. Mi szocialisták, akik több mint hat éve adjuk a városvezető koalíció derékhadát, úgy érezzük, hogy méltán lehetünk büszkék arra a munkára, amelyet szeretett városunk gyarapodása érdeké­ben elvégeztünk. Éppen ezért a kampányban is a programunk és az eredményeink bemutatásá­val kívánunk foglalkozni, nem ellenfeleinkkel. Lássuk tehát, mit tettünk mi szocialisták, koa­líciós partnereink közreműködésével!- A fejlesztettük a helyi közlekedést, megtör­tént az új Mercedes buszok forgalomba állítása, a buszvégállomások rekonstrukciója, és a PTRT városi tulajdonba vétele.- ígéretünkhöz híven több mint négyszáz új, vagy vásárolt lakást adtunk át bérlőiknek.- Gazdasági koncentrációt hajtottunk végre, összevontuk a közüzemi cégeinket (PWRT), bevontuk a Pannon Power RT.-t a PÉTÁV mű­ködtetésébe, központosítottuk az intézmények gazdálkodási tevékenységét. Ennek eredménye a közszférára fordítható több százmillió forint és a viszonylag olcsóbb távfűtés.- Stabilizáltuk az oktatási rendszert, min­den általános iskolás gyermeknek ingyenes buszbérletet biztosítottunk, elkezdődött az ok­tatási intézmények rekonstrukciója (Rácváros, Számadás Gyárváros, Pollack), sokoldalúan támogattuk az egyetemet, megalapítottuk a Polgármesteri Ösztöndíjat.- Tovább növeltük Pécs kulturális hírnevét: a Világörökség részévé vált az ókeresztény sír­kamrák, otthont adtunk a színházfesztiválnak (POSZT), magas színvonalú rendezvénysoro­zatokat szerveztünk (Tavaszi Fesztivál, Pécsi Napok, szilveszter), új hangversenytermet ad­tunk át.- Fejlesztettük, felújítottuk a közterületeket: elkészült a Jókai tér, a Kálvária utca, az Ágoston tér, elkezdődött a várfal és a magasház rekonst­rukciója, megújítottuk a játszóterek túlnyomó többségét, helyreállítottuk a közterületi bútorza­tot (padok, asztalok stb.), gondozottá váltak a közparkok, újra szép a Balokány, újraéledtek a szökőkutak.- A költségvetés 1%-át minden évben a sport­ra fordítottuk a terület legnagyobb helyi mecéná­saként.- Több százmillió forintot fordítottunk a köz­munkaprogramban munkahelyteremtésre.- Pályázati forrásokat és infrastruktúrát bizto­sítottunk a civil szervezetek számára, létrehoz­tuk Meszesen a régen várt közösségi házat.- Pályázati forrásokból - sok esetben az ellen­zékkel (akkori kormánypártokkal) együttmű­ködve - több százmillió forintot hoztunk a váro­si feladatok megoldására (lakásépítés, iskolare- konstrukció), väamint sikeresen szerepeltünk az Európai Unió ISPA-pályázatán, biztosítva a Mecsek-oldal csatornázásához a fedezetet. A sor természetesen folytatható sok apróság­nak tűnő - de az egyes emberek, illetve kisebb közösségek életében jelentős - eseménnyel, il­letve eredménnyel. Valószí­nűleg követtünk el hibákat is, és biztosan volt terület, ahol tehettünk volna többet. De ha mindezeket tisztelt polgártársaink végiggondol­ják, és mérlegre teszik, meg­győződésünk, hogy az ápri­lisi országgyűlési választáso­kon ránk leadott szavazatok­ban megtestesülő lakossági támogatás újra megmutatkozik. Hiszen ered­ményeink, a négy éven át nem túl kedvező hát­tér ellenére is önmagukért beszélnek, a Med- gyessy-kormány alatt pedig a fejlődés üteme je­lentősen fokozható. Kérjük, támogassák jelöltjeinket a jelölőszel­vények leadásával most, október 20-án pedig szavazataikkal! Meixner András, MSZP városi elnök Számítógépet kap minden középiskolás Mit csinálnak most? Erdei iskolák, gyermektábo­rok épülnek, minden nyolca­dik magyarhoz leágazik majd az infósztráda, de az autópá­lyák terén és látványos fejlő­dés várható a következő évek­ben - összegezte a szabadde­mokraták kezelésében lévő tárcák fő célkitűzéseit Pécsett Horn Gábor, a Miniszterelnö­ki Hivatal államtitkára.- A jövő minisztériumai a szabad- demokraták irányítása alatt állnak, annak köszönhetően, hogy igen határozott programmal indultunk neki a koalíciónak - mondta Horn Gábor pécsi sajtótájékoztatóján, melyen az SZDSZ kormányban betöltött szerepét elemezte. Ki­emelte, hogy nem véletlenül vá­lasztották az oktatási, a környezet­védelmi, az informatikai és a gaz­dasági tárcák irányítását, a 2003-as költségvetés fogja megmutatni, hogy a liberális alternatíva meny­nyire valóságos. Úgy fogalmazott, az SZDSZ ér­dekei igen nagy hasznot hajtanak a magyar társadalomnak. Néhány konkrétumot érdemes kiemelni eb­ből a szabaddemokrata kezdemé­nyezésű fejlesztési csomagból. Hóm Gábor ígérete szerint 2006- ig hazánkban 350 ezer középisko­lás jut majd ingyen, vagy rendkívül kedvezményesen számítógéphez, ősszel pedig elindítanak egy olyan akciót, amely másfél millió ember számára teszi igen olcsón elérhető­vé a világhálót. A 6-os úttal kapcsolatban az ál­lamtitkár kijelentette, ugyan nem lesz itt autópálya a következő négy évben, de sokat javulnak a közle­kedés feltételei. Gyorsító sávokkal egészül ki a 6-os út több szaka­szon, és városi elkerülő utak teszik biztonságosabbá a forgalmat. Az el­kerülő utak tekintetében ugyanis az ország a legrosszabb helyzetűek közé tartozik a kontinensen. Az oktatás újdonsága lesz az er- deiiskola-program. Ennek kereté­ben egy-két hétre városi gyerekeket visznek le a lakótelepekről falura, hogy a természettel, a vidéki élet sajátosságaival ismerkedjenek. Pil­lanatnyilag több mint ötven ilyen elhagyott iskolaépület, valamikori művelődési ház áll üresen az or­szág különböző pontjain, és a szám egyre bővíthető. Emellett 300-400 nyári gyermektábor üzemeltetésé­vel számolnak, ahol több tízezer di­ák tölthetné a pihenőidőt. Egy friss kimutatás szerint ugyanis a tanu­lók 70 százaléka (!) a vakáció ide­jén nem hagyja el lakhelyét. Hóm Gábor kiemelte, hogy a szocialistákkal kötött koalícióban két lényeges célt tart szem előtt az SZDSZ. A gazdasági fejlődés feltéte­leinek biztosítását, és az infrastruk­turális fejlesztéseket. Úgy fogalma­zott, hogy van mit tenni, mert most rosszabbak a gazdasági körülmé­nyek, mint 1998-ban, hiszen 7 szá­zalékról 3-ra lassult a növekedés mértéke. Elmaradtak a nagyberu­házások, helyette „válogatott” kö­röknek osztogattak központi forrá­sokból a Széchenyi-terv keretében. Az infrastruktúra-fejlesztésben a legfontosabb feladat az autópálya­építés. 2006-ig 100 kilométer útsza­kaszt kell átadni, hogy el lehessen érni a határokig a már megkezdett vonalakon. Összességében úgy jellemezte az eddigi koalíciós munkát, hogy az eredmények önmagukért be­szélnek, a kormány tevékenysége megfelelő és kiszámítható, m. b. e. Lassan gyógyuló betegségem miatt a megszokottnál sokkal több időt töltöttem a különböző médiumok társaságában és arra a megállapí­tásra jutottam, hogy egy érdekes, több funkciós „kísérletnek” lehe­tünk részesei. A „kísérlet” első fázisában a mé­dia segítségével egyes politikai erők azt próbálják elhitetni velünk, hogy az elmúlt évtizedek kommunista diktatúrájának összes emberelle­nes kegyetlenségéért a hajdani III. Főcsoportfőnökség ügynökei okol­hatók. Azokra az ügynökökre gon­dolok, akik meggyőződésből, vagy valami „nemes cél által vezérelve" önként vállalták az embertársaik besúgását. To­vábbra azokra a félrevezetett, megfélemlített emberekre gon­dolok, akik a családjuk félté­se miatt, vagy akár a saját sza­badságuk, éle­tük mentése ér­dekében vállalták az emberhez méltónak egyáltalán nem nevezhe­tő feladatokat. Ugyanakkor szinte semmit sem tudunk és nem hal­lunk azokról a meggyőződéses „al­vó ügynökökről”, akik még most is ott vannak a munkahelyeken, kü­lönböző összejöveteleken, pártok­ban, mindennapjaink zűrzavará­ban és talán arra várnak, hogy „fel­ébressze” őket valaki. Az általam „kísérletnek” neve­zett meggyőzési folyamat másik fá­zisában azt szeretnék elérni, hogy a társadalom megfeledkezzen azok­ról, akik a jogállamnak egyáltalán nem nevediető rendszerben be­szerveztek ügynököket, felhasznál­ták a jelentéseiket és eleve egy ügy­nöki hálózat rendszerére támasz­kodtak. Akik ott ültek a proletárdik­tatúra fegyverei által biztosított hi­vatalaikban, olvasták és felhasznál­ták az ügynökök jelentéseit, ké- nyük-kedvük szerint döntöttek em­berek szabadsága és élete felett. Vajon hol vannak és mit csinál­nak ezek az emberek most, napja­inkban?!- Egy részük visszavonult a ma­gas kőkerítéssel körülvett budai vil­lájába. Nem ők azok a nyugdíja­sok, akiket karácsony táján látunk sorban állni egy kis csirke far-há­tért, hogy jobb falat kerüljön az ün­nepen az asztalukra. Az alaposan „megszolgált” és jelentősen az át­lag feletti nyugdíjukból vígan élik a világukat.- A másik részük a választó pol­gárok jóvoltából olyan politika és hátalmi pozícióba került, hogy bár­milyen gazdasági és erkölcsi szem­besítésre cinikusan és felelősségtel­jesen mondhatják, hogy: „Na és!?”- A harmadik részük az „örö­költ” gazdasági hatalma kapcsán valóságos haszonélvezője lett a rendszerváltásnak. Ők azok, akik máról holnapra tőkéssé tudtak vál­ni. Szocialista összeköttetésű, fino­mabban szólva kapcsolati tőkéjük által pár év alatt milliárdosok lettek. Azóta tőkéjükkel segítik és talán irányítják is az általuk kedvesnek ítélt politikai erőket. Ha mélyebben elgondolkodunk a fenti megállapí­tásokon, akkor előbb-utóbb kény­telenek leszünk elhinni a rendszer- változás forgatókönyvét megíró „budai tizenvalahányak” elneve­zéssel elterjedt legenda valódiságát. Talán a fentiek adják meg a választ arra is, hogy miért nem tud egyről a kettőre jutni a bérből és fizetésből élő, kapcsolati főkével nem rendel­kező, adózását szigorúan ellenőr­zött honfitársunk. Perényi József, MKDSZ í ;*,f : \ jé ■ ........... fl P * Perényi József rn* __i / • A / Ti szt újítás a Baranyáért Egyesületben Megtartotta tisztújító és az el­múlt ciklust értékelő közgyűlését a Polgári Kör Baranyáért Egyesü­let, a legrégebbi megyei polgári szerveződés. A kör 1992-ben a Baranya Megyei Közgyűlés frak­ciójaként alakult, s 1994-ben je­gyezték be egyesületként. Azóta minden helyhatósági választási ciklusban a megyei közgyűlés munkájában meghatározó cso­portosulásként vesz részt. A négyévente esedékes közgyű­lésen megfogalmazódott, hogy a szervezet közel 160 millió forintos támogatást hozott-lobbizott a me­gye falvainak számára, és sokat tett a különböző uniós támogatá­sok elérése, illetve a térség tejter­melőit érintő MiZo megmentése érdekében. Munkájukat folytatni szeretnék, ezért ismét pályáznak a közgyűlési helyekért, mind a 10000 fő alatti települések, mind a 10000 fő feletti települések listáján indítják jelöltjeiket. Az egyesület új elnöke dr. Ku- rucsai Csaba, alelnöke Püski Má­tyás, titkára pedig Ács Gyula lett. Az új vezetőség tagjai: Kovács Győző, Kreskai János, Matkovics Eleonóra, TaranyiÁdám és Varga Zoltán. K. F. Gazdanapok Szentlőrincen Statisztikai adat, hogy a felsőfo­kú agrárképesítéssel rendelkezők 88%-a (!) a rendszerváltás óta el­hagyta a mezőgazdaságot. Leg­többjük a Fidesz-kormány idő­szaka alatt. Ez a megdöbbentő tény, azt hiszem, önmagában is minősíti a „vidékfelvirágoztató” korszakot. Sokan még ma sem fogják fel ennek a súlyát. Az ún. családi gazdaságot mű­velők, ritka kivételtől eltekintve, még középszintű mezőgazdasági végzettséggel sem rendelkeznek, nagy részük idősebb korú, a leg­különbözőbb szakmák nyugdíja­sai. Minden tiszteletem egyéb­ként az övék, mert az ő földsze- retetük, szorgalmuk megbecsü­lésre méltó. De csak erre alapoz­ni EU-s versenyképességet, gaz­dálkodást nem lehet! Egyetlen agrár érdekképvise­lettől sem hallottuk, hogy köve­telték volna, a mezőgazdasági te­vékenységeknek is adják meg a rangját, szakmai becsületét, hogy legyen végzettséghez kötött tevé­kenység. Pedig tudás nélkül nem megy. Belátható időn belül (nem ripsz- ropsz kapkodva) az ilyen jellegű vállalkozásokat is szakmai kép­zettséghez kell kötni! Ennek támogatási feltételként kell majd szerepelnie. E nélkül minden szempontból korszerű, hatékony, környezetkímélő me­zőgazdaságunk nem lesz. Dr. Sütő László, Baksa Terjesszék ki a vizsgálatokat! Mi, akik az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után sú­lyos börtönbüntetést szenved­tünk és szabadulásunk után csa­ládunkkal együtt évtizedekig a társadalom alján nyomorogtunk, megütközéssel figyeljük a parla­menti bizottságokban zajló félre­vezető vitákat. Az 1990. évi XXVI. törv. pre- ámbuluma megköveti a nemzetet a rendszerváltás előtti proletár- diktatúra emberiség elleni bűn- cselekményei miatt. Nem tudunk arról, hogy ezt a törvényt meg­változtatták volna. Ezért felszólít­juk a múlt feltárásával foglalkozó parlamenti bizottságokat, hogy időhatárra és titkosításra hivat­kozva ne próbálják összemosni az áldozatokat a gyarmati hata­lom kiszolgálóival. Javasoljuk a vizsgálatok kiter­jesztését minden volt és jelenlegi közszereplőre függetlenül attól, hogy melyik oldalon vett részt a forradalomban. Mivel nem várható, hogy egy­hamar újabb parlamenti bizottsá­gok álljanak föl ezen témákban, kérjük, hogy járjanak el a legna­gyobb erkölcsi szigorral. A volt 56-osok nevében Balás Piri László PÁRTHÍREK AZ MSZP pécsi polgármester-jelöltje, dr. Toller László és a párt pé­csi képviselőjelöltjei augusztus 30-án (péntek) 14.00 órai kezdettel játszódélután keretében tanszercsomagot ajándékoznak az első osztályba lépő általános iskolás gyermekeknek. A rendezvény he­lye: Szivárvány Gyermekház Pécs, Veres E. u. 6. Várják a gyermeke­ket és szüleiket. A MAGYAR SZOCIALISTA PÁRT Pécs városi szervezete minden hétfőn, 16.30 órától ingyenes jogsegélyszolgálattal várja az érdeklő­dőket Pécsett, a Tüzér u. 3/1. sz. alatt. Jelöl a kulturális egyesület Különös hagyománnyá lett Bólyban, hogy a Kulturális Egyesület-Kulturverein, a helyi kulturális rendezvé­nyek, együttesek - énekka­rok, zenekarok, táncosok - életének kovászolása mel­lett a választási időszakban politikai feladatokat is föl­vállal. Jelesül - mint azt Werner József, az egyesület szakértő-ügyvivője mondot­ta -, a helyi képviselő-jelö­lésben is részt vesz. Oly nagy sikerrel, hogy az eddigi helyhatósági választásokon szinte mindig a jelöltjeik kö­zül került ki város önkor­mányzati testületi tagságá­nak többsége. Legutóbb a ti­zenegy képviselő közül tíz a Kulturverein támogatását él­vezve jutott mandátumhoz. Nem vizsgálta eddig sen­ki sem, hogy mi a siker oka, hogy miért győznek az egye­sület jelöltjei a helyi politi­kai pártok jelöltjei ellené­ben, ám része lehet benne a jellegzetesen bólyi jelölési szisztémának. Az élet által kialakult mo­dell szerint általában nyilvá­nos fórumon vitatják meg a jelölési elveket és a legde­mokratikusabb módon állí­tanak képviselőjelölteket. A fórumon bárki véleményt nyilváníthat, a programot fo­galmazhat. A Kulturális Egyesület- Kulturverein az idei jelöltál­lító fórumát szeptember 3-án, kedden este 7 órai kezdettel tartja a Vigadó épületében, melyre minden érkelődőt és érintettet - po­tenciális jelöltet - szeretettel várnak. K. F. Együtt Baranyáéit A minap leporoltam a polcokon ros­kadozó, régi, öt-hat éves dossziékat, megsárgult irataimat és rátaláltam az évekkel ezelőtt írt, az Új Dunántúli Naplóban megjelent cikkeimre. Beleolvastam a cikkekbe: vajon hat év után fejlődött-e megyénk, tör- tént-e előrelépés a legfontosabb kér­désekben? „Hogyan kerültünk a hátul kullogó megyék közé?" - című cikkben a KSH adataira támaszkodva elemzem, mi­képp sikerült 97-re nagyon sok fontos mutató tekintetében a 90-94-ben még 3-4. helyről a 14. helyre visszaesni. A beruházások elmaradtak, a munkanélküliség nőtt, a leszakadó térségek országos listáján az Ormán­ság előkelő helyet foglalt el. Az okokat elemezve az objektív kategóriába so­roltam természetesen a délszláv há­borút, a bányabezárásokat. Szubjek­tívnak ítéltem meg a baranyai lobby és az összefogás hiányát. A két kate­gória mezsgyéjén található a rossz megyei infrastruktúránk. Változott-e valami mára? Sajnos, nem. No, de ma már nem lehet a délszláv eseményeket, a bányabezá­rásokat érdemben felhozni. A bara­nyai lobby nem hogy nem alakult ki, hanem még inkább a veszekedés, az acsarkodás jellemezte az eltelt idő­szakot. Egyes képviselőink felköl­töztek Pestre, s csak a ciklus végén, a „követ-választáskor” jöttek hordót gurítani. „Arccal a vasút felé” - hívtam fel a figyelmet az akkor megszünte­tett Palotabozsok-Pécsvárad járat­ra és más fejlett országok vasút­fejlesztéseire. Igen, az Európai Unió fejlett és kevésbé fejlett or­szágaiban milliókat szánnak a vas­út, így a kistérségeket átszelő, kör­nyezetbarát fejlesztésekre is. A minisztérium 1997-ben azt ígérte, hogy a főbb vonalak felújítását kö­vetően újra indítja és fejleszti a vasúti közlekedést. A „Szekérúton Európába?” - kér­désemre Lotz Károly akkori közleke­dési miniszter a következő választ adta: „1997. 04.29-én dr. Medgyessy Péter pénzügyminiszter úr szándék- nyilatkozatot írt alá az Európai Beru­házási Bankkal néhány fontos fővo­nal rehabilitációjáról szóló feltételek­ről. A fővonalról elbontott anyagok felhasználhatók lesznek a kisebb for­galmú mellékvonalak felújítására.” Az MDF-nek, hála a választók bizal­mának, újra van baranyai képviselő­je Pichler Imre személyében, s egy­ben bizton számíthatnak arra Pécs- várad kistérség lakói, hogy újra napi­renden lesz ez a probléma. A „Tét: Baranya!” - cikk elolvasása után végre sikerről, közös sikerünkről is beszámolhatok. Közös és a megyei összefogás példa és előremutató si­kertörténete a tervezett garéi égetőmű felépítésének a megakadályozása, a szennyező anyag elszállítása. A Ma­gyar Demokrata Fórum ennek érde­kében több tízezer aláírást gyűjtött többnapos nonstop demonstrációja alatt. Azok a szép napok... A leporolt cikkek elolvasása, nosz­talgiázó összevetése után, sajnos, azt a szomorú valóságot állapíthatom meg, hogy ezeket a cikkeket egy kis turpissággal, vál­toztatás nélkül, újra elküldhet- ném a Dunántúli Naplóba. 2002. október 20. önkormányza­ti választások. Az MDF Bara­nya Megyei Vá­lasztmánya úgy döntött, hogy a megyei választásokon önállóan indul. Saját értékeire és programjára támaszkodva szolgálni és használni szeretne Baranyának és az itt élő embereknek. Hiszem, hogy le kell vetkőznünk a „nagypolitika” betegségeit és kérek mindenkit dol­gozzunk „Együtt, Baranyáért”! Dr. Habjánecz Tibor, az MDF Országos Elnökségének tagja K

Next

/
Oldalképek
Tartalom