Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)
2002-08-26 / 232. szám
2002. Augusztus 26., hétfő RIPORT 7. OLDAL KULTÚRAÚj utakon az egyházi zene A fővárosi Szent István Bazilika orgonistája tartott nagysikerű orgonahangversenyt a hétvégén a pécsi Ferences Templomban. Koloss Istvánt napjaink legjobb hazai egyházzenei szerzőjének tartják, aki különleges improvizációkkal színesíti fellépéseit.- Nálunk gyerekcipőben jár az egyházzenei képzés. Az igényes növendékek Ausztriába és Németországba járnak iskolába, mert ott ennek a műfajnak minden különleges változatát meg lehet ismerni, és a legújabb technikák is elsajátíthatók - mondja Szamosi Szabolcs, a pécsi Bazilika orgonistája. Hivatott ebben a kérdésben nyilatkozni, hiszen maga is Grazban végezte egyházzenei tanulmányait, méghozzá olyan sikeresen, hogy a nyár folyamán az osztrák kulturális miniszter személyesen tüntette ki jó eredményeiért.- Az egyházzene odakint a széles tömeghez szól, van egészen populáris, sőt igen elvont kortárs- zenei vonulata is. Igen népszerű a templomi muzsikálás, ezért is próbáltam kiszélesíteni a Bazilika kínálatát, és a Ferences Templomba is hívni előadókat - folytatja Szamosi Szabolcs. Közülük is kiemelkedik Koloss István, akit munkásságáért ugyancsak kitüntettek augusztus 20-án a Parlamentben. A budapesti Szent István Bazilika orgonistája ugyanis rendszeresen ír egyházi zenét, dallamos klasszikus stílusban, ugyanakkor az új irányzatok is megjelennek a koncertjein. Most például a pécsi fellépés úgy indult, hogy a közönség a koncert előtt az ajtónál elhelyezett urnába kéréseket dobhatott be, és a megadott dallamokra hangzottak el improvizációk, helyben alkotott rövid kis darabot az orgonista-zeneszerző. A műsoron egyébként saját szerzeményei mellett Koloss István Liszt Ferenc-, C. Franck- és J. S. Bach-, J. G. Rheinberger-műveket is játszott leánya, Koloss Krisztina csellista közreműködésével. M. B. E. Üveg az építészetben A terrortámadásban megolvadt tornyokról is megemlékeztek A hajdani pécsi üveghuták tevékenysége nyomán létrejött Bárdudvamoki Nemzetközi Üveg Szimpozion idei kurzusának a témaköre az Architektúra címet viseli. A résztvevők egybehangzóan megerősítették, hogy az üveg a modern építészet egyik legfontosabb anyaga. A világtörténelemben első ízben történt meg, hogy üvegfolyam, üvegeső hullt az égből a Trade Center tornyai ellen intézett terrortámadás során. Korunk eme megdöbbentő momentumáról is megemlékeztek az idei, szám szerint XII. Bárdudvamoki Nemzetközi Üveg Szimpozion résztvevői. Hangsúlyt kapott az afölötti aggodalom, hogy a művészi teremtőerők mellett a pusztítás is erőteljesen jelen van világunkban. Az ősidők óta használt üveg az egyszerű ablakoktól, a középkori katedrálisok színpompás üvegkompozícióin át a modern felhőkarcolókig, üveg- tornyokig hatalmas utat tett meg a mindenkori hutákból folyékonyan kikerülve. A fűtött kemencékben hosszasan hűtött üveg a hagyományos felhasználási módok mellett ma is hódít, alkalmazási köre folyamatosan tágul. Gopcsa Katalin művészettörténész, az idei szimpozion háziasszonya elmondta, hogy ezúttal a XX-XXI. századi építészeti üvegfelhasználás kapott hangsúlyt. Az üvegtégla, a különféle üvegburkolatok, térelválasztók, szerkezeti elemek egyfelől az üveg építőanyagként való felhasználását jelzik. Ugyanakkor a modern építészetben az üvegművészet mint autonóm alkotás is különféle formában jelen van. Emlékezetes tradícióteremtő példája ennek a Délpesti Kórház, ahol Buczkó György és a Pécsett élő Jegenyés János 180 négyzet- méter felületű homokfúvatott és maratott térelválasztói, üvegfalai láthatók. Az alkotás kettős szerepet töltve be az épület egészében, az emberi érrendszer és idegrendszer hálózatával, motívumával utal életünk alapjaira. Az augusztus 18-tól 25-ig megrendezett, idei szimpozion üvegfúvó mesterei, Adorján Károly és Kriska László egyaránt fontos szereplői voltak mind az öntött, mind a fúvott művek megszületésének. A két alaphelyzetet jelentő funkcionális, illetve az autonóm alkotások egyaránt szerepet kaptak ez alkalommal is. Volt, aki piramisokat, oszlopfőket, színes ablakokat, fura üvegtéglákat, térelemeket készített, mások - mindenekelőtt Z. Gács György, Schaár Erzsébet és Vilt Tibor üvegművészetre is kiterjedő munkássága nyomán - az autonóm alkotásokra helyezték a hangsúlyt. Szakmai napok, szakelőadások is voltak a szimpo- zionon. Mendől Zsuzsa, Pécsett élő művészettörténész például a az Építészeti üveg az utóbbi évek magyar szakirodaimában címmel tartott előadást. Jegenyés János és Kertészfi Ágnes pécsi .üvegművészek alapítóként is évről évre részt vesznek a bárdibükki alkotóház életében. Az idei szimpozion eddigi eredményeit Jegenyés János igen jónak értékelte. Elmondta, hogy az elkészült művekből kiállítást rendeznek, amely szeptember közepéig tekinthető meg az alkotóház kiállító- termében. A szimpozion a Fiatal Üvegművészek csoportmunkájával, aztán egyéb kurzusokkal folytatódik. Amikor majd az arborétum öreg fáinak ágait elengedik a rozsdaszín levelek, a vigyázatos munka is elcsendesül a lassan kihűlő huták, hűtőkemencék körül. ________________________BEBESSIKTEXTILKIÁLLÍTÁS A PÉCSI KISGALERIABAN. Páger Bernadett (képünkön) iparművész bemutatója nyílott meg a hét végén a Szent István téren. A látványos tárlat szeptember közepéig látogatható. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Eszperantó az „anyanyelvűk” Tíz napig nyaraltak Sikondán ként használó külföldi és mag bor a napokban ért véget. Különleges nemzetközi tábornak adott otthont augusztusban Si- konda. Olyan családok találkoztak immár 24. alkalommal, amelyekben a szülők más-más nemzet tagjai, de az eszperantó ismerete és szeretete összehozta őket, közös gyermekük született és vele kezdettől fogva ezen a nyelven beszélnek.- A hetvenhat résztvevő kilenc ország, tizenegy nemzetiségét képviselte a sikondai táborban - tájékoztatta lapunkat Slezák Tamás, a tábor mosonmagyaróvári szervezője. - A gyermekek többeszperantót társalgási nyelv- r családok. A nemzetközi tásége egészen kis kora óta ismerkedik a nyelvvel, így ebben a megközelítésben mi anyanyelvként emlegetjük a világnyelvet - tette hozzá. A házaspárok mind komoly eszperantó múlttal rendelkeznek, többen e nyelv kapcsán ismerkedtek meg egymással. Tizenöt éve ő is egy világtalálkozón talált rá élete párjára, s bár mindketten magyarok, gyermekükkel a kezdetektől fogva eszperantóul is beszélnek. Voltak Sikondán vegyes házasságban élő amerikaiak, svédek, franciák, svájciak, egy lengyel anyuka belga férjjel és egy török-német házaspár is. Slezák Tamás szerint újra feléledőben van az egykor világnyelvként elképzelt eszperantó, de hozzátette, hogy az eszperan- tisták sem nélkülözhetik más nyelv ismeretét, mert az utcán járva nem nagyon akadnak ösz- sze olyannal, aki e nyelvet bírva igazítaná el őket. Vannak világ- szervezeteik, saját újságjuk Családi kör címmel, s ezer címet tartalmazó világlistájuk. Az ebben szereplők ingyen szállást adnak egymásnak, lakjanak a Föld bármely részén. A jövő évi találkozónak Franciaország ad otthont. KOHA ZSUZSA Műértés SZATIRKÁK A múlt héten nyílt meg a pécsi Civil Közösségek Házában a 20 éves Ajkai Grafikai Műhely tárlata. Az alkotók szép gesztusként egyetlen mű erejéig meghívták egykori tanárukat is a tárlatra. Csakhogy - zsémbel volt mesterük, Pandur József - a rendezők nem fordítva rakták föl a képemet?! Legalább az aláírást megnézhették volna... Igaz, teszi hozzá, Martyn Feri bácsi mondta egyszer: ha egy kép jó, akkor az fordítva is jó. ________balogh z. Ja mes Gond, a 00-s ügynök. Az adatvédelmi nembiztos nyilatkozatot adott ki. Ügynök: kényszerű önkéntes. „Jelentéstételkor jelentős tételre számíthat. ” Inszeminátor: csődörbiztos. Kijelölték a szeméremsértési zónát. Rojtos marketinget viselt. Wertheim - billentyűzáras zongora. A píáristákhoz járt gimnáziumba. A kérdésre laokonikus választ adott. Munkatehárpiás ápolónőt kapott. Marafkó László Szomszédháborúk, fülemülék árnyékában- A telekvitákban a Jóskának igaza van, de másban semmiben. Kilencen vagyunk itt a hegyen, nem igaz, hogy ne tudnánk békességben élni. Az út miatt már én sem vagyok beszélő viszonyban vele - böki ki hosszas faggatózás után az egyik keszüi kerttulajdonos. Jóska, azaz Kiss József öntörvényű, ki- állhatatlan ember, mondják néhányan. Ő maga azt állítja: csak a jussát védi, de ha kell, tűzzel-vassal. Alig ötven méterre Keszü faluközpontjától meredek kaptató visz föl a zártkertekig. Egy ember kivételével a többiek nem helybeliek, hobbitelket tartanak, de történetünk központi alakja gyakorlatilag állandóan kint tartózkodik. Már az út is érdekes: lefektetett beton villanyoszlopokból raktak ki egy darabon két nyomsávot. Valamikor egyetértés volt az érdekes megoldás módjában, most már ez is mérgezi a viszonyt. Igaz, csak két ember között, de hát itt minden ügy „két emberes” - és az egyik minden esetben a volt villanyszerelő, a húsz éve rokkant- nyugdíjas Kiss József. Kissnek a baromfiak, lovak, tehenek mellett birkái is vannak, és a tartásuk, bár jogszerű, többeknek nem tetszik a környéken. Az viszont biztos, hogy a kézzelfogható ellentétek onnantól datálha- tók, amikor Kiss József pontosan kimérette az általa megvett új területet, és ezzel keményen beletaposott két másik tulajdonos érdekeibe. Az egyikük kertjéből 200, a másikéból 477 négyzetméter esett az ő földjére; hogy jóhisze- műen-e, vagy sem, évtizedes távlatból kideríthetetlen. A 200 négyzetméterrel „megrövidített” Kátai László át is adta a területet. Igaz, azután, hogy Kiss kivágta a határt jelző élősövény kerítést, mire ő rendőrt hívott, és rongálás címén nyújtott be panaszt - ám a papírok Kisst igazolták. Volt ott néhány gyümölcsfa is, amit Kátai ültetett, és - miután Kiss állítólag nem tartott rájuk igényt - tőben le is fűrészelte azokat. Erre, mondja Kátai, Kiss pofonvágta és leköpte. Kettejük párharcában volt azért más momentum is, Kátai László az őt ért valós vagy vélt sérelmek hatására keresett egy „lyukat”. Kiss ugyanis engedély nélkül ásatott egy kutat - a másik fél azt mondja, csak egy régit mélyített -, amire felhívta a Vízügy figyelmét. Ki is jöttek ellenőrizni, de csak egy földes aljú négyméteres gödröt találtak: Kiss padozatot csinált a kút fölé. Ám Kátai kiderítette, hogy munka közben a kútásó beleesett a mélybe, a tűzoltók húzták ki, és ennek nyoma van. Erre a vízügyesek megmér- gedtek - a műszaki igazgatóhelyettes a múlt héten írta alá a második, százezer forintos bírságról szóló papírt. Kátai azt mondja, azóta nem mer egyedül kimenni a telkére. A „477 négyzetméteres” Bakonyi Antal még rosszabbul járt, ugyanis ráépített Kiss földjére. 6800 forint miatt már a Legfelsőbb Bíróság előtt van kettejük ügye; ennyit ért ugyanis ez a darabka föld az adásvételkor. Bakonyi azt mondja, amikor tisztázódtak a telekhatárok, megvette volna, de Kiss ahhoz ragaszkodik, hogy az egész házat adja oda neki. Első és másodfokon Kiss József megnyerte a bontásra kötelező pert, de Bakonyi visszatámadott. A földhivatalban megtalálta a nyomát annak, hogy a Kiss által a görcsönyi téesz fölszámolójától - állítólag jogellenesen, mert nem volt igazi árverés - vett föld egy vízmosás, ahol most a lovak és a tehenek járnak, a tulajdoni lapon útként szerepel, s mint ilyen, eleve forgalomképtelen. Bakonyi Antal most ennek bírói igazolásában bízik, Kátai Lászlóval együtt. A pereskedés három éve tart, azóta a házat méteres gaz fogja körbe. Kiss Józsefnek egy helybelivel, Marton Bélával is baja van - és viszont. Kiss szerint akkor kezdődött az ellenségeskedés, amikor a birkái öt percre áttévedtek Marton földjére, emiatt az egyébként önkormányzati képviselő a közigazgatási hivatalnál megfellebbezte Kiss terménytárolóra kért építési engedélyét, mondván: biztos, hogy ott majd állatokat fog tartani, ami egyébként be is következett. Emiatt egy évet állt az építkezés. Kiss most azzal támadja Mártont, hogy egy időközben birtokába került újabb telek határához a szomszéd az előírtnál jóval közelebb kezdett el építeni egy fedett tekepályát. Marton Béla közben följelentette Kisst, mert szerinte ő rúgott ki néhány téglát a félkész épület falából. Sikerült megtalálnunk egy azóta onnan elvándorolt hobbi- kert-tulajdonost is, aki hallani sem akar Keszüről. A rövid telefonbeszélgetés során azért a háttérből kihallatszott a feleség hangja, aki holmi „lepatkányo- zásról”, telekhatárra hordott trágyáról, vendégjárás alatti gumiégetésről beszélt. A falu polgármestere azt üzente vissza, hogy nem kíván nyilatkozni, mint ahogy senkit nem tudtunk szóra bírni az ön- kormányzatnál, ahol egyes vélemények szerint ha csak a hivataltól kőhajításnyira zajló ügyekkel foglalkoznának, akkor is egy évre elegendő munkájuk akadna. A hegyen összesúgnak a fülemülék. BALOGH ZOLTÁN Kertészfi Ágnes pécsi üvegművész, mint alapító is, évről évre részt vesz a bárdibükki alkotóház életében fotó: müller andre*
