Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-23 / 229. szám

6. OLDAL HITÉLET 2002. Augusztus 23., péntek HU B Eszménykép a magyarságnak Szent István-napi ünnepi szentmise és körmenet Budapesten - Mayer Mihály szentbeszéde Szent István napján, augusztus 20-án, Budapesten a Bazilika előtti téren a magyar nép szentmisén és körmeneten ünnepelte államalapító királyunkat. A szentmisét Paskai László bíboros, prí­más mutatta be, a szentbeszédet Ma­yer Mihály pécsi megyés püspök mon­dotta. Az alábbiakban közöljük a be­széd teljes szövegét. A bíboros úr köszöntése után legyen szabad ma mindenkit így köszöntenem: Kedves Zarándok Testvéreim! Annál inkább, mert az egész prédikáció­mon ez a zarándokgondolat húzódik végig. 1083. augusztus 20-án Szt. László király a szentek közé emelte István királyt. Eszmény­képet adott a magyarságnak, hogy oly példa álljon előttünk, akiben megláthátjuk a Krisz­tus iránti elkötelezett ember, király nagysze­rűségét. Zarándokok vagyunk ma kettős éhelemben is. Ide jöttünk a Szt. István-bazilika elé, ahol a templom védőszentjének az ünnepnapja van. Ez a BaziWca búcsúnapja, de azt is mondhat­nám, Magyarország búcsúnapja. De hát nincs ringlispfl, nincsenek sátrak! Hol a búcsú? - Ezek nem a búcsú, ezek a búcsúi összejövetel délutáni ragadványai. A másik értelmezés szerint a zarándok egész életében zarándokol a végső Cél felé, teljes élete zarándokút. A zarándok tehát mindig is a Cél felé halad, a haladás közele­dés. Nincs a cél birtokában, de reményei megalapozottak. Mi is valamennyien e kettős zarándoklat résztvevői vagyunk. Haladunk, de néha meg- megállunk, erőt gyűjtünk az út előttünk lévő szakaszához. Megállunk, hogy megtisztítsuk magunkat a történelmi közelmúlt és jelen di­vatos sarától. Megpihenünk, hogy tudatosít­hassuk, nem személytelen tömegben zarándo­kolunk, hanem Jézus Krisztussal és Jézus Krisztus iránt való elkötelezettségben. Megál­lunk egy-egy ünnepnapon, de csak azért, hogy tudatosan, meggyőződéssel és elkötelezettség­gel tovább folytathassuk utunkat. Ma is ezt tet­tük, tesszük augusztus 20-án az ország vala­mennyi templomában. Ezt tesszük a Szt. Ist­ván-bazilika előtt is összeseregletten, a vallás­szabadság felemelő érzületében és nem politi­kai erő fitogtatásában. Szent István műve áll előttünk. Sokan felte­szik maguknak és az országnak a kérdést: mi is volt Szent István legalapvetőbb műve? A Nyugathoz való csatlakozás? Felcserélni az ősi vallást a kereszténységre? Templomok, zarán­dokházak építése, vármegyerendszer közigaz­gatási kiépítése, az uralkodás megszervezése, egységes normarendszer törvényi előírása? Még lehetne sok mindent felsorolni. En azt mondom, a legalapvetőbb, amely­ből az előzőek fakadtak és éheimet kaptak az, hogy befogadta és elfogadta hitben és elkötele­zettségben a Szentháromság egy Istent, kül­döttjét, az egy és egyetlen Messiást, Jézus Krisztust. Mindennek ez a sarkköve és ez a fordulója! De hát egyesek ezt megkérdőjelezik, nem fogadják el, visszautasítják! Egy államférfit tud­nék idézni: „na és”? A zarándokúton nem arra szoktunk figyelni, hogy az út szélén letelepe­dettek vagy ott berendezkedettek mit dobál­nak felénk. Eszembe jut egy rádiójáték, amelyet késő este autóvezetés közben hallottam. Sajnos, nem tudom sem a mű címét, sem a szerzőjét. De ilyen mélyen darab ritkán marad meg ben­nem. Miről is van szó? A rómaiak elfoglalják a választott nép földjét és fővárosát, Jeruzsálemet. Annak idején nem a napok megünneplésével törődtek, hanem pogány isteneik közül igyekeztek legalább egyet elhelyezni a jeruzsálemi templomban. A dialógusban a rómaiak politikai, biztonsági nagyvonalúságaikat méltatták, csak egy apró, kis, jelentéktelen gesztust vártak volna viszon­zásul: egyetlen szobrot állíthassanak a temp­lomba! Igazán nem nagy kérés. A rabbi pedig vonakodott, nem volt hajlandó semmilyen po­litikai nyomásra, fenyegetésre sem engedni, méh ha az Igaz Isten mellé elhelyeznek bál­ványszobrot, akkor az Igaz Isten nem marad az Egyetlen, kizárólagos, semmivel és senkivel nem összekeverhető Örökkévaló. Látszatra a rabbi fundamentalista volt, a római - dialógus- és kompromisszumkész, de a valóságban a rabbi volt a hűséges és következetesen szemé­lyében is elkötelezett. Mi is így vagyunk zarán- dokutunkon Jézus Krisztussal, az egy és egyet­len Megváltónkkal. Ezéh mondtam: „na és”! A „politeista” ma is dialóguskész, ha Jézus Krisz­tust relatívizálhatja! Amikor azt mondom, Szt. István legalapve­tőbb műve az, hogy az egy és egyetlen Megvál­tót személyes Isteneként elfogadta, többet je­lent mint egyszerűen a sámánok helyébe egy másik istenséget helyezni. Ezéh e kifejezés bármennyire érvényes, hogy átvette a keresz­ténységet, többet jelent mint vallásváltást! Szt. István ezzel elfogadta mind a maga, mind alattvalói részére, hogy létezik Felső Hata­lom, aki felé számadással tartozik. Nem a sze­mélyes önkény, nem az egyesek által fellázított pogányok lázadása a törvény, méh van objektív törvény, az erkölcs tudománya is létezik, amely ma is felette áll a társadalmi erkölcsnek. Ma a parlamentarizmus korában sem ha­szontalan ezt tudatosítani. Amikor Nossol ér­sek, egy a lengyel püspökök között, az EU-nál járt, beszédében kéhe, hogy ne a tagok szemé­lyi felfogása legyen a törvényhozás mércéje! A törvényhozásnak a parlamentekben sem a képviselők korlátái szerint kellene szavazni, hanem az annyira hangoztatott szakértelem, szaktudomány szerint. Ezéh oly nehéz a dön­tés, vagy könnyűi?) egyházi kérdéseknél. Az Isten kegyelméből való országiás, ural­kodás szolgálatot jelent. A bitorlás, az önkény a felvilágosult királyoknak, az abszolút kirá­lyoknak a sajátja, akik maguk felett nem akar­tak Istent elismerni, hanem akik a királyi trón helyett Isten trónjába ültek. Az Isten kegyelméből való királynak méltó szobra a tavaly augusztus 15-én átadott eszter­gomi Melocco-mű, amely valódi szimbólum. Első pillanatra nem is Szt. István a főalak. A püspököt látjuk főszereplőnek, aki nem a ma­ga személyében cselekszik, hanem Isten ural­mát, hatalmát és méltóságát szimbolizálja. Ist­ván király Isten kezéből fogadja el a királyi mél­tóságot. Isten kegyelméből király! De nem egyes történelemkönyvek hamisítása, mani­pulálása szerinti éhelemben. A Szt. István-i művet nem mindenki érti. Ha valaki ezt bevallja, becsülendő, de ha a za­rándokokra sarat dobál, az nem tisztességes eljárás. Szeretnék visszatérni a szobor megáldásá- hoz. Csak azéh, méh szerintem alig érthette meg valaki, legkevésbé azok, akik a hivatalos­nak mondott véleményeket alakítják. Minden jelentős felekezet megáldotta a szobrot, rajta ke­resztül a Szent István-i művet, amelynek gyöke­re Jézus Krisztus, a mi Megváltónk. A pécsi rab­bi úr, akit nagyon becsülök, is odaállt a megál­dandó szobor elé. Nem áldást mondott, nem ol­vasott szokása szerint az ószövetségi szentírás­ból, hanem azéh könyörgött, hogy István király művét ő is megértse! Őszinte és egyenes volt, mint máskor is! Kiben tudatosult ez? Ki idézte? A hívő zsidó ember őszinte imája volt. Vannak vádaskodók, pedig nem a vádasko­dás a szabadság csúcsa! Szekszárdon történt plébános koromban. Üzentek az egyik na­gyobb városból, hogy rokona súlyos beteg, lás­suk el. Megtörtént. A következő nap bejött a fia panaszt tenni. Micsoda dolog, hogy elláttuk az édesapját, aki egész életében meggyőződéses ateista volt. Azt válaszoltam: édesapja megkö­szönte, hogy pap volt nála, hálás volt. Inkább azon gondolkozzon el, hogy édesapjának mi­éh kellett egy életen át hazudnia, még a család­jának is. Miféle nyomás alatt volt? Tudom, hogy sokan nem kapták meg a ke­resztény örökséget az elmúlt évtizedekben. A privát szférába szorított egyház megalázottsá- gának és a hivatalos ideológia privilégiumá­nak, egymásra feszülésének gyümölcseit ma is érezzük. Azt mondja az egyik 70 éves beteg a kórházi gyónása és áldozása után: Olyan szíve­sen elmennék vasárnaponként szentmisére, de félek, hogy a lányom kigúnyol! Az elmúlt idő ideológiai áldozata ma is szülik áldozatai­kat. Ne az áldozatokat marasztaljuk el, hanem az áldozatgyártókat. Zarándokolunk éspedig közösségben és nem privát módon. Közösségben, a vallássza­badság adta jogaink tudatával. Ez nem olyan egyszerű kijelentés mint ahogyan az. elmúlt időben beadták, és átvettük. A vallásszabadság az alapvető emberi jogok része. Mit jelent ez? Azt, hogy ugyanúgy nem kérdőjelezhető meg, mint más alapjog. Nem az állam kegye és nagyvonalúságának ajándé­ka. Vallásszabadság nem az Istennek való há­tat fordítás, az istentagadás szabadsága és pri­vilégiuma. A vallásszabadság szabad út az Is­ten felé és nem az Istentől. Ezéh minden zarán­dok, Isten felé megy és mindenki, aki tagadó, az út szélén ülő bámészkodó. A vallásszabadságot élő és gyakorló ember a keresztény társadalmi tanítás szerint az Isten­től értelmezett ember. Ez az ember a társada­lom része és nem színezője. Ezéh kollektív jo­gai vannak és nem lehet a privát szférába szó rítani. Az ateizmus, az istentagadás a szemé­lyes jogon alapul és nem a vallásszabadság jo­gán. Ez a felfogás valóban a privát szférába tar­tozik. Ha ők ott vannak, ne akarjanak minket is oda szorítani, méh akkor ismét a sekrestyé­be szorítanak minket. Mi nem privilégiumokat akarunk, hanem élni a vallásszabadság jogá­val. Nem szeretnénk ezután is a „privát” jog privilégiumait elszenvedni. Zarándokok vagyunk ma itt a Szt. István-ba­zilika előtt. Istentől értelmezett zarándokok. A vallásszabadság jogán körmenetbe sorako­zunk. Nem elfogadható számomra az az érve­lés, hogy egyesek, legyenek akár miniszterek vagy államtitkárok, a köz szereplői nem mer­nek részt venni a körmeneten, méh elvesztik semlegességüket. A kereszténység nem állott víz, pocsolya! Ha Istentől értelmezett az em­ber, ha a vallásszabadság szabad út az Isten­hez, akkor a katolikus vallású állami tisztvise­lőnek ki tilthatja meg a jelenlétet? Párt? Akkor nem semleges, hanem ideológiától fertőzött. Akkor világnézetileg túllépi a kompetenciáját. A választások előtt ígéretet kaptam, hogy a hí­vő tagozat meg fog szűnni, méh mindenki el­döntheti párton belül milyen világnézet, vallás elkötelezettje. E kis tagozat ugyanis azt sugall­ja, hogy a többség vallástalan, ez pedig nem a valóság. Kérem, a következő 100 nap program­ja közé fel lehet venni e tagozat eltörlését a semlegesség dokumentálásaként. Remélem, szeretném remélni, hogy a kisebbik kormány­párt sem kifogásolja. Mayer Mihály pécsi megyés püspök fotó! müller a. Zarándoklásunk ma - itt Budapesten - le­gyen köszönet első szt. királyunk iránt, hogy nekünk adta Jézus Krisztust. Zarándoklatunk­ban Jézus anyjához, a Magyarok Nagyasszo­nyához is fordulunk. István király halála előtt neki ajánlotta fel az országot, hogy a király a re­ménybeli jövő tudatában lépje át e földi élet kü­szöbét. E felajánlás jelentőségéről már sokat hallottunk. Én a lényegét abban látom, hogy Mária egyszer s mindenkorra adta fiát, a Meg­váltót a világnak, az embereknek. Szt. István is Jézus Krisztust adta a korona alá tartozó népe­inek. Az ország jövőjét Jézus Krisztus biztosítja A király eltávozik e világból, de legfőbb, leg­alapvetőbb műve, a Megváltó vállalása, az irán­ta való elkötelezettség Mária által mindörökre megmaradjon a Szt. Korona népei között. Akiket zavar a körmenet, azoknak egy di­csérő idézettel akarok válaszolni. Az idézet 2002. aug. 5-én jelent meg egy magyar újság­ban. „Nemcsak hasukon keresztül akar hatni a szigetlakókra. Például minden nap énekes, do­bos menetet indítanak, amely két órán át ke­ring a színpadok és sátrak között.” És ezek után mi megkérdőjelezhetőek vagyunk?! Mi csak privát szférába tartoznánk?! A ma zarándoka számára körmenetünk nemcsak emlékezés és az emlékezés visszaidé- zése, hanem a liturgián keresztül mai, jelen va­lóság is. E valóság ma is befolyásol és elkötelez minket Jézus Krisztus iránt. Ő az a szikla, j amelyről az evangéliumban hallottunk. A pre- fáció pedig ünnepélyesen hirdeti: „Ő megtaní­tott, hogy levessük magunkról a régi emberi és kősziklára építsünk országot és életet, hogy minden vihari rendületlenül álljunk.” Ennek az elkötelezettségnek tudatában, felelősségé­ben és hitvallásában járjuk mai zarándok-kör- menetünket. Meggyőződéssel valljuk, hogy életünk zarándokúba a Szentháromság egy Is­ten ölelő karjába torkollik. Amen. ■ Emlékeztető HUBERTUSZ MISE. A vadászok védőszentjének tiszteletére püspöki mise lesz szombaton 9 órakor Ko- zármislenyben, a Ferences nővérek templomában. A BELVÁROSI templomban a Szederkényi Ifjúsági Közösség énekkara énekel vasárnap fél 10 órakor a tanévnyitó német nyelvű szentmisén. Rádióközvetí­tés fél 11-től. BERTALAN-BÚCSÚ. Vasárnap 11 órakor az ünnepi misét Csizmadia Zoltán újmisés mutatja be Pécsett, a Bertalan kápolnában. Előtte 10 órakor Báthory László apátplébános a baja-szentistváni zarándokoknak hor- vát nyelvű misét mond. SZENT ÁGOSTON BÚCSÚJA. Augusztus 28-án, szerdán, Szent Ágoston napján este 6 órakor az Ágoston téri templomban Lőrincz Sándor c. esperes* havihegyi lelkész mutatja be az ünnepi szentmisét. BŰNBÁNATI ISTENTISZTELETEK. Augusztus 27 tői, keddtől a hét végéig minden nap délután 6 órától bűnbánati istentisztelet lesz a pécs-belvárosi reformá­tus templomban, szeptember elsején, vasárnap pedig két alkalommal, délelőtt fél 9-től és 10 órától úrvacso­raosztás az új kenyér ünnepe alkalmából. (a) ZSÚFOLT TEMPLOM fogadta augusztus 18-án a gör- csönydobokai énekkari Dorfstettenben (Alsó- és Fel- ső-Ausztria határán), ahol ők énekeltek a szentmisén. A görcsönydobokai énekkar és tánccsopoh a Passio- játékokat tekintette meg, amit hatévenként adnak elő. EGYHÁZMEGYEI csendes nap. Az idén a mohácsi református templomban tartják a baranyai egyházkül­döttek a csendes napot, szeptember 8-án. A rendezők az alkalomra mindenkit szeretettel várnak. (a) HETVEN KILÓ KENYÉR maradt meg a hét végén a Bólyi Sütőipari Kft.-nél. Kár lett volna eldobni. A helyi karitász 20-án, a kenyér ünnepén Pécsre, a hajléktala­nok Gomba utcai szállására vitt 50 kilót. Mindenki ka­pott egy kenyeret. KAPOCS. A vasárnap reggel kezdődő rádiós ökume­nikus magazin az augusztus 20-i, Szent István-napi egyházi eseményekre pillant vissza, többek között Pavlekovics Ferenc általános helynök segítségével, (a) ÉVNYITÓ istentiszteletet tartanak szeptember elsején Pécsett, a Dischka Győző utcai evangélikus templom­ban. Hittanra személyesen vagy a telefonon (72/516- 331) lehet beiratkozni a lelkészi hivatalban. iái Millennium Kalocsán Alapításának ezredik évforduló ját ünnepli augusztus 25-én, va sárnap a Kalocsa-Kecskemét Főegyházmegye. A millenniumi hálaadó szent mise 11 órakor kezdődik. Paska László bíboros prímással együtt misézik Karl-Josef Räuber pápai nuncius, Seregély István egri ér­sek, a Magyar Püspöki Kar eliiö ke, 22 püspök, közöttük Mayei Mihály pécsi megyés püspök. A jubileumi szentmisén és ünnepségen részt vesz Mádl Fe­renc köztársasági elnök, Orbán Viktor volt miniszterelnök, a kormányt Szalay István egyház­ügyi államtitkár képviseli. Az évforduló alkalmából ad­ják át a felújított székesegyházi könyvtár dísztermét, ahol a köz- társasági elnök mond beszédet. Zarándoklatok A Pécsi Egyházmegye német aj­kú lakossága hagyományosan szeptember első vasárnapján Máriakéméndre, második vasár­napján Máriagyűdre zarándo­kol. Szeptember 1-jén Máriaké- ménden fél 11-kor a szentmisét Mayer Mihály megyés püspök mutatja be. A szentbeszédet Petz József, a rottenburgi egy­házmegye nyomjai származású papja mondja. Szeptember 8-án Máriagyű- dön Franz Xavier Eder, nyugal­mazott passaui püspök mutatja be a szentmisét, ugyancsak fél 11-kor. Mindkét szentmisén a vé- méndi vegyeskar és fúvószene­kar vezeti a népéneket, a Ma­gyar Rádió Pécsi Nemzetiségi Szerkesztősége egyenes adás­ban ad közvetítést. Máriakéméndre is, Mária­gyűdre is külön busz indul a Do- mus parkolóból 9 órakor. Jelent­kezni a Lenau Házban lehet. Zsidó Nyári Fesztivál Augusztus 25. és szeptember 1. között rendezik meg az V. Zsidó Nyári Fesztivált, mely­nek programkínálata iránt nagy az érdeklődés. Többek között a budapesti Do­hány utcai zsinagógában „Nem­zedékről nemzedékre” címmel nemzetközi kántorkoncertet rendeznek, bemutatják az „Iz­rael Egyiptomban” című orató­riumot, melynek szólistái Pitti Katalin és Gregor József lesz­nek. A Thália Színházban a kecskeméti Katona József Szín­ház vendégjátékában látható Jevgenyij Svarc A király mezte­len c. színműve. A Budapesti Klezmer Band és az 50 éves Raj­kó Zenekar „Klezmer Rapszó­dia” koncertje a Budapest Kong­resszusi Központban hallható. Záróprogramként Nemzetközi Klezmer Fesztiválra kerül sor. Több képzőművészeti kiállítás tekinthető meg, lesznek izraeli film- és könyvnapok. Részletes programról, időpontokról, jegy­elővételi lehetőségekről a feszti­vál jegyirodájában: Budapest, Síp u. 12. (tel.: 426-0477) lehet érdeklődni. _____________________________BQ „J ót tenni jó” A Pécsi Egyházmegyei Katoli­kus Caritas, mint kiemelkedően közhasznú szervezet az árvíz- károsultak megsegítésére pénz­adományok gyűjtését kezdte meg a Postabank Rt. Pécs 11992000 02506344 10000434 sz. elkülönített bankszámláján. Csekkek és további felvilágosí­tás a karitász központjában Pé­csett, a Janus Pannonius u. 4- ben kaphat. Tel.: 72/532-207.

Next

/
Oldalképek
Tartalom