Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-21 / 227. szám

10. OLDAL RÓZSAFA BE MUTATKOZIK 2002. Augusztus 21., szerda . A FALU TÖRTÉNELME A Rózsafa határában lévő egykori Bolhafalva - utóbb Tinódfalva - révén is nevezetes a település, melyet Tinódi Lantos Sebestyén szülőhelyének is tekintünk. A Werbőczyek birtoka volt, már a XIII. században említik a kró­nikák, s az akkori Widesfalva, Vidusfalva, illetve Vitusfa névadója egy Vidos nevű híres gyógyító lehetett a szóhagyomány szerint. Később Büdösfa né­ven is ismert a törökök által is gyakran feldúlt terület, ahol számos aprófa­lu szűnt meg és keletkezett a történelem során. A korábban református, de ma már zömmel katolikus vallású lakosság lélekszáma 413. A falu múlt­jából adódóan is viszonylag magas azok száma, akik legalább középfokú iskolát végeztek, és a közepes infrastrukturális adottságai ellenére ma is a kistérség - elsősorban Katádfa, Bánfa és Szentdénes - szellemi központ­jának tekinthető, fejlődését tekintve is a legtöbb lehetőséggel. TINÓDI LANTOS SEBESTYÉNNEK, a falu nagynevű szülöttének szobra a volt téesz-iroda előtt áll. A község ma a változás éveit éli: re­mény van arra, hogy a Mercator Kft. tulajdonában lévő épületben szociális otthont létesítenek, és a település tovább szépül. A község­ben nagyon szép, ligetes szabadidőpark létesült horgásztóval, a 12 milliós beruházást a környezetvédelmi,tárca támogatta. A község megújhodását itt néhány tíz-tizenöt éve épült ház is jelzi. A falu al­só, déli végén 2 hektár gyepterület adódhatna telekkialakításra, dé ez döntően pénz, illetve lakossági igény kérdése. ______________________■ Ku lcs a jövőhöz Az alsó tagozatos iskola neve­lői munkája is példázza, hogy Rózsafán a jövő kulcsát való­ban a gyerekek jelentik. A negyvenkét éve a pályán lévő Wagner Ádám tanítónőnek - Joli­ka néninek - most 25 kisdiákja van, de a kisiskola híre messze túlnő a szerény lélekszámún. A felsősök zömmel Nagypeterden tanulnak. A rózsafai iskola - aho­va a bánfaiak és a katádfaiak is járnak - tanulmányi versenyek elindítója és bázisiskolája a sző­kébb régióban olvasásból, szá­molásból és nyelvtanból. Az idén például Kővágótöttösön mérték össze tudásukat, és a jó hagyo­mányokat folytatva több első he­lyet szereztek a Rózsafán tanuló diákok. Májusban Szigetváron a „Barátunk a könyv” vetélkedőn is a legjobban teljesítők közt vol­tak, tudom meg Wagner Ádám- nétól. Hasonlóan eredményesek országos versenyeken is. A sike­rek titka egyszerűnek tűnik; ugyanúgy hangoztató, szótagoló módszerrel tanulnak olvasni, mint valamikor, és noha nagyon sokat segítenek a korszerű eszkö­zök a jól felszerelt iskolában, a pedagógus személyiségét és a szeretetteljes figyelmet, amellyel minden egyes diákjához fordul, nem lehet mással helyettesíteni. Számos család van a környéken, ahol a szülőket, majd az unokái­kat is tanította; és hivatásának sarjadt ága a saját családjában is: lánya és veje is tanít; fia vállalko­zó, a menye óvónő... Munkája nem maradt észrevétlen az évti­zedek során, minisztériumi ki­tüntetéssel is elismerték, de iga­zából soha nem erre vágyott. „Az iskola éltet, az, hogy a tanítvá­nyaim körülvegyenek. Én ilyen­kor már alig várom a szeptember eleji csengőszót...” Rózsafa: kifelé az árnyékból Rózsafa a környező települések szellemi centruma volt nyolc osztályos általános iskolával, kultúrházzal, tudom meg Makk Andrásáé polgármester asszonytól, aki alapvetőnek tartotta az alsó tagozatos iskola megőrzését a rendszerváltással járó gaz­dasági visszaesés éveiben is.- Az iskolák bekörzetesítése, majd később, a rendszerváltás éveiben a gazdasági visszaesés is elköltö­zésekkel járt; a pedagógusok után elmentek a falvakból az agrármér­nökök és más szakemberek is - érvel a polgármester asszony. - A szerkezed átalakulás életkori, gaz­dasági átrendeződést jelentett itt is, a nagyon jól működő Rózsafai Termelőszövetkezet felszámolá­sával nagymértékű polarizáció - a szegények és a gazdagok rétegé­nek kialakulása - következett be. Katádfával és Bánfával közösen, intézményfenntartó társulás kere­tében működtetjük az iskolát, amelyről semmiképp nem szabad lemondanunk, pedig anyagilag úgy jobban járnánk. Ezek a gyere­kek a mi gyerekeink, akik szeretik RÓZSAFA NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA ezt az iskolát, szeretnek iskolába járni, nem szólva arról, amit a hát­rányos helyzetűeknek nyújt. Egyebek közt ezért van nálunk napközi is. Hasonló a helyzet a 25 férőhelyes óvodával, ahová most 30 kisgyerek jár - és még hatot-nyolcat kénytelenek voltunk el is utasítani. Falugondnoki szolgálatunk, amely 1998-ban pályázati úton jutott falubusz­hoz, két társközsé­günket is ellátja. A gyógyszerbeszerzés­től az ebédkihordá­sig, a bevásárlóutak- tól a betegek szakren­delésre történő utaz­tatásáig igen sok a fel­adata. Közhasznú­ként foglalkoztatunk egy váltóso­főrt is, hogy a hétvégi teendők ese­tén se kelljen leállnunk. Nem va­gyunk zsáktelepülés, de a közleke­dési körülményeink csapnivalóak. A buszközlekedés az iskolaévben még csak elfogadható, de hétvé­gén akkor is lehetetlen a helyze­tünk. A vonatállomás két kilomé­terre van... 1998 óta saját, korsze­rűsített víziközművünk van, 1999- ben avattuk a gázvezetéket, a Dél- Zselici Települési Önkormányza­tok Társulásában beadtunk pályá­zatot a szennyvízprogramra is. Tartalékpénzünk nincs ugyan, de mindig van hitelünk, amely biz­tosítja a pályázatokhoz a saját erőt. így sikerült tavaly 12 milliót ide­hoznunk, ez az összeg idén meg­közelíti a 20-at. Sosem kapunk tel­jes összeget, így a felújítások sem teljesek: például az óvodát átalakí­tottuk, korszerűsítettük a fűtését, de a tetőre már nem maradt pénz, őszre már a konyhát kellene befe­jezni. Jövőre ott a temető, a sírház. De ez nem panasz, hiszen ezzel együtt is rengeteget léptünk előre.- A volt tanácsi épületben fodrá­szatunk is van. Nagy erőfeszítése­ket teszünk a munkahelyteremté­sért, hisz a téesz megszűnésével, a szigetvári üzemek létszámleépíté­sével nagyon sokan vesztették el az állásukat, majd most az alkalmazá­sukban a közlekedés jelent komoly gátat. A munkámat reggelenként azzal kezdem, hogy megnézem a Naplóban az Máshirdetéseket. 21- en részesülnek rendsze­res szociális segélyben, de a munkanélküliek száma jóval magasabb. Reméljük, a Mercator Kft. létrehozza a nyugdí­jasházat a volt téesziro- da épületében - ez 10 munkahelyet jelenthet. Ugyanez a reményünk a gombatermesztésre átál­lított szarvasmarhate­leppel. A terményszárí­tót, magtárat megvásár­ló vállalkozó a családi gazdálko­dóknak, őstermelőknek lehet a se­gítségére. Egy rózsafai él csak a földből, a sok „kicsi” nagyobb cé­gek szolgáltatásait veszi igénybe, hogy valami kis haszna is legyen a földjéből. Egy jó évtizede még 150 szarvasmarha járt ki a legelőre, ma kettőt-hármat találni a faluban. A Rózsafai Közművelődési Egyesület és a Ró­zsafai Polgárőrség egyaránt büszke lehet a munkájára. Mindkét civil szervezet megyei, il­letve országos rangot vívott ki tevékenységével. A több mint másfél évtizede megalakult közműve­lődési egyesület vezetését Kis Sándor vette át alapí­tójától, Varga Sándortól, eleven kulturális életet örökölve. Kis Sándor a Települések Művelődéséért Baranya Megyei Szervezete elnökségi tagja is - s hozzátehetjük, hogy munkájukért Dunaszekcsővel közösen tavaly kaptak megyei első díjat, míg a ró­zsafai önkormányzat országos kitüntetést kapott a kultúra támogatásáért. A fiatalok - elsők közt a diákok - révén van egy olyan állandóan mozgósítható csoport, amely még a környező községekben is szívesen „tájol”, szíve­sen fellép és színvonalas műsort ad a különböző rendezvényeken, és az idősebbek segítségével fel­erősödhet az a hagyományápoló munka is, amit az egykori Rózsafai Népi Táncegyüttes képviselt. Eh­hez, közvetve, akár Berkicsné Gnth Tímea kezde­ményezése is alapot adhat, aki most indított aero- bik- és táncfoglalkozásokat a kicsik számára. A kul- túrház mindennap nyitva áll: klubszobájában a fia­talok zenét hallgathatnak, és keddenként látogatha­tó a 3000 kötetes könyvtár is. Hasonlóan aktív a Ragács Ferenc vezetésével mű­ködő Rózsafai Polgárőr Egyesület is, amely 1995 áprilisában alakult 14 fővel, különös tekintettel a boltban, presszóban történt tolvajlásokra, kerék­párok elemelésére, mindamellett történtek ter­ménylopások is. Két éve a Baranya Megyei Rendőr­főkapitányságtól autót is kapott használatra az idő­közben 32 főre növekvő egyesület, amelynek mun­káját 2001-ben „Az év polgárőr szervezete” címmel is elismerték, Jaksa Endre pedig „Az év polgárőre” Ragács Ferenc a kitüntető serleggel kitüntetést kapta. Odaadó munkájuknak, határo­zott fellépésüknek köszönhetően 1998-tól már ro­hamosan csökkent a bűnesetek száma, a kerékpár- és gázolajlopások gyakorlatilag megszűntek. Mind­ez köszönhető a Magyar Postával, a határőrséggel kötött együttműködési megállapodásuknak, a rendőrséggel való jó kapcsolatuknak is. A polgárőri munka nevelő hatású a helyi fiatalokra is. Tanulni- valójuk is van bőven: most a lopott autók rend­számleolvasásával és a traffipax alkalmazásával foglalkozó, valamint elsősegélynyújtó tanfolyamra iratkoznak be többen is. Értékek és védelmük A község vezetői Polgármester: Makk Andrásné (58, nyugdíjas). Alpolgármester: Ragács László (48, biztonsági őr). Képviselők: HoUósi Sándor (40, biztonsági őr), Jaksa Endre (43, rokkantnyugdíjas), Salamon Já­nos (51, rokkantnyugdíjas), Vollár Józsefné (42, vállalkozó). Kisebb­ségi önkormányzata nincs. Bánfá­val, Katádfával közös körjegyző­ség, körjegyző: Schindler Andrea. Falugondnok: Bontovics János. Óvodavezető: Locsmándi László- né. Iskolavezető: Kiss Zsuzsanna. Háziorvos: Dr. Teisz Éva. m Jeles napok Az államalapításhoz kapcsolódva tartanak falunapot minden évben. Az állattartáshoz kötődő hagyo­mány a disznótoros ünnep no­vember végén, december elején. Testvértelepülése tavaly óta a He­ves megyei Rózsaszentmárton. Küldöttségük augusztus 20-a al- kalmából látogatott Rózsafára. ■ rózsafa, dunantulinaplo. hu Az oldal a rózsafái önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Bóka Róbert Saját sorssal írt történelem A Rózsafa történetét a saját sorsával is író Varga Sándor, a Köz- művelődési Egyesület létrehívója, 83 évével a falu legidősebb polgárának számít. A múlt árnyai nehezen oszlanak; nehéz felidézni, hogy a kuláklis- tán lévő parasztcsalád sarja mi­lyen harcok árán lett a helyi téesz megbecsült főállattenyésztője. De amúgy a kasza nyelét markoló, ál­latot igába fogó kéz nagy gondos­sággal írta meg Rózsafa - az egy­kori Büdösfa - történetét is. Bizonyítani kellett azt is, hogy ősi település, s hogy Tinódi Lan­tos Sebestyén itteni születésű: et­től egy kicsit délebbre, Bolhafal­ván látta meg a napvilágot, ami később Tinódfalva lett... Szénége­tés volt őseink foglalkozása. A li­getes-erdős területen a külterjes állattenyésztés volt a jellemző. A XIX. század második felében megjelent a hármas vetésforgó ­Varga Sándor bakból kialakult egy módosabb réteg, és 1935-ben Szentlőrincen megnyílt a Horty Mik­lós Téli Gazdasági Isko­la, a mai technikum elődje is, ahol 1939-ben maga is végzett. Első­ként használt műtrá­gyát, nemesített vető­magot, Svájcból hoza­tott vemhes üszőt. A háborúból épségben térhetett haza, hogy megnősüljön és gazdál­kodhasson tovább, majd 1959-ben, más vá­lasztása nem lévén, be­lépjen a téeszbe sokad­magával ő is. És mint mondja - emlékei közt kutatva is rendíthetetlen derűvel - azután is csak tanult, tanult. Aranykalászos gazda lett, leérett­ségizett, és sertésfialtatót épített, ha azt parancsolták. A téesz a környékbeli falvak csatlakozásá­val pedig csak növekedett; szar­vasmarhatelep épült. Hogy főál­lattenyésztőnek kinevezték, azt nyilvánvalóan szakértelmének, munkaszeretetének köszönhette. Ma fia, menye, unokája, déd; unokája veszik körül. A Radnóti Közgazdasági Szakközépiskolá­ban végzett unoka valószínűleg a nagyapa örökébe lép. A nagyapa pedig - amikor a kaszálás már nem megy a huszonévesek len­dületével - tollat fog, könyveibe mélyed. Nem fogy ki a tennivaló­ból: 1986-ban szorgalmazására alakult meg a Rózsafai Közműve­lődési Egyesület is. A MUNKÁLTATÓK HELYI LETELEPÍTÉSE létkérdés Rózsafa szá mára, hiszen hiába kínál egyre több munkahelyet a közeli Szigetvár, csak a személyautóval rendelkezők tudnak élni a kínálkozó lehető­ségekkel a térséget jellemző rossz közlekedés és a több műszakos munkarend miatt. Helyben a Mercator mellett a Frigo-Fix és az Ago­ra Kft.-t említhetjük. Az utóbbi kft. megváltozott munkaképességű­ek számára létesített telephelyet hat éve 10-15 ember számára, és most ismét bővíteni tudja a létszámát. ______________________________■ i I 4 * i Ma kk Andrásné polgármester asszony magyarázza szakszerűen sőt az 1930-as évektől a gazdálkodás kulturálttá vált, a szorgalmasab-

Next

/
Oldalképek
Tartalom