Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-17 / 224. szám

6. OLDAL HETVEHELY B EMUTATKOZIK 2002. Augusztus 17., szombat ||| Irányt váltott Hetvehely A megkapó természeti adottságokkal megáldott falu sokáig nem foglalkozott környezeti értékeivel. Aztán a kilencvenes évek gazdasági átrendeződései gondolkozásra kényszerítették a település vezetőit, s a hogyan továbbra egyértelmű választ adtak. A válságból a kivezető út csakis a természeti értékekre épülő falufejlesztés lehet. A település megközelítése mind vasúton, mint közúton lehetséges. A község a Pécs-Szentlőrinc-Buda- pest villamosított útvonal mentén állomással rendelkezik, az Interci- tyn kívül valamennyi járat megáll Hetvehelyen. Ez az egy tény egy­ben meghatározza a falu turisztikai jelentőségét, ugyanis a település a jövőben nagymértékben akar épí­teni az idegenforgalomra. Szép és nemes elképzelés, ám a szakembe­rek előrejelzése szerint már most telitett az idegenforgalmi piac, ide belépni csak különleges árukkal le­het. Márpedig a hetvehelyiek úgy vélik, nekik megvan a különleges­ségük, ez pedig a romlatlan termé­szet és a falusi romantika. Az egyik a település adottságára, a hegyes­dombos vidékre épít, a másik pe­dig a városi embert célozza meg, akik az utóbbi időben rendkívüli érdeklődést mutattak a népi érté­kek iránt. Éppen ezért nem véletle­nül említi a polgármester, Wágner Antal, hogy a rendszerváltás után nem volt sok meditációra idő, sür­gősen dönteni kellett a település fejlesztési irányáról. - Ezt már csak azért is meg kellett tennünk, mert a helyi vállalkozások felszámolásá­házakat eredeti állapotban újjáé­pítsék.- Vagyis az elképzeléseinket en­nek alapján építettük fel, az évről év­re megszülető fejlesztéseket is en­nek rendeltük alá. Kezdtük a sport­Helyi erőből épült fel a település sportcsarnoka HETVEHELY LAKOSSAGANAK ALAKULASA 640- -4540 1930 1940 1950 1960 1980 1990 2002 val rohamosan növekedett a szoci­ális nyomás. A polgármester szerint a kezdet kezdetén ez már csak azért is fon­tos kérdés volt, mert csak így lehe­tett felépíteni egy tudatos, az átala­kulást államilag segítő helyi gazda­ságpolitikát. S amikor sorra vették a lehetőségeiket, arra a meggyőző­désre jutottak, hogy a táj szépsége, a környezeti ártalmaktól mentes természeti szépség akkora lehető­ség, hogy vétek kihasználatlanul hagyni. Aztán az is felvetődött, hogy mit kezdjenek a településhez közel lévő, népi építészet remekeit felvonultató, a küencvenes évek elején kihalt Kánnal. Aztán döntöt­tek. Mindent meghagynak eredeti állapotban, s ahol ez már nem le­hetséges, a tervrajzok szerint újból felépítik a hegyek közé zárt falut. Az elmúlt évben a terület tulajdo­nosa több mint 300 millió forintot volt kénytelen fordítani az újjáépí­tésre, hogy a kidőlt-bedőlt falusi csarnok felépítésével, mert úgy gon­doltuk, mind a helyi lakosságnak, mind az idelátogatóknak sokat je­lent a sportcentrum léte. Arról meg nem is beszélve, hogy a döntés idő­szakában lehetőség volt ilyen célok­ra állami támogatásra. Ezt nem lehe­tett kihagyni, de hogy a falu lakossá­ga mennyire igényelte az objektum létrehozását, arra mi sem jobb bizo­nyíték, mint hogy a belső tér kialakí­tását nagyon sokan társadalmi mun­kával segítették. Hozzávetőlegesen 10 millió forint érték, amit önzetle­nül elvégeztek, a csarnok felépítése egyébként 21 millió fo­rintba került. Szeren­csére a nyolcvanas évek eleji nagy körzetesítés időszakában a mi isko­lánkat nem szüntették meg, ám a rendszervál­tás után gondoskod­nunk kellett a szükséges felújításról, meg a bőví­tésről is. Régebben ugyanis a nyolc osztály elfért egy-egy tanterem­ben, ám a gyerekszám növekedésével már bő­vítést is kellett végez­nünk. Bevezetésre ke- Wágner Antal rült a német nyelvokta­tás, van kisegítő osztályunk is. Ide járnak a szentkataüni, az okorvölgyi és a husztóti gyerekek is. A gyermeklétszám ugyanis nem csökken, sokkal inkább növekszik. A fiatalok nem költöznek el a falu­Kishajmás <>&6 Ö . oBodolyabér ' O' ^ Magyar­oszentkatalin herteilend Húsztól? ' Kcvácssrésája öOkorvölgy 0AbaNget • HETVEHELY oorfú Síkon* Mání? ból, hiszen találnak munkahelyet, meg kedvezményesen juthatnak építési telekhez, és 50-200 ezer fo­rintos vissza nem fizetendő támoga­táshoz. A területek rendelkezésre állnak, a rendezési tervben is rögzí­A Makovecz Imre tervezte kilátó a falu feletti domboldalon polgármester az új horgásztónál tették a település bővítését jelentő telkek elhelyezkedését. Korszerűsítették az orvosi rende­lőt, a berendezések, felszerelések nagy részét a svájci testvértelepülés, a rafzi önkormányzat bocsátotta a rendelkezésükre. Aszfaltréteggel borították az összes mellékutat, erre megyei területfejlesztési támogatást is kaptak. Ugyancsak a fejlesztési el­képzelésekbe illeszkedik a szőlő­hegy vülamosítása, kiépítése ingat­lantulajdonosok hozzájárulásával történt.- Én eddig úgy tapasztaltam, hogy az itt lakók szorgalmas, a kö­zösségi célokért is lelkesedő embe­rek, ezentúl is erre építünk - mond véleményt a falu lakosságáról a pol­gármester. - Arra törekszünk, hogy a település lakosságszáma növeked­jen, az idegenforgalom növelésével létrehozott munkahelyek erre lehe­tőséget is nyújtanak. A FALU TÖRTÉNELME A község Árpád-kori telepü­lés, amit az ebből a korból származó temploma is bizo­nyít. Ennek ellenére a mai neve elő­ször 1542- ben fordul elő az írá­sos emlékek­ben Hethfe- hel alakban. Maga a név a magyar hétfő és a magyar hely főnevek ösz- szetételéből keletkezett, amely azzal kapcsolatos, hogy a faluban egykor hétfőnként tarthatták a hetivásárt. Az ősi település 1559-ben a pécsi káptalan birtoka volt. A török hódoltság alatt teljesen elnép­telenedett, az itt lakók csak vi­szonylag későn telepedtek meg újra a községben. A la­kosságon belül a magyarság aránya a múlt század végétől emelkedni kezdett. Főleg az akkor létesített külterületekre települtek az új lakosok. A la­kosság létszáma az elmúlt idő­szak alatt nem csökkent, ha­nem növekedett. A néphagyo­mány szerint a faluban régen 70 házhelyet regisztráltak. Azt is állítják, hogy az itt élő emberek régen barmaikat hétfői napon engedték ki a legelőre, ezért lett a falu neve Hétfühel. A község jó szerve­zéssel és összefogással az utóbbi években a gyorsított fejlődés útjára lépett. Ehhez minden adottsággal rendel­kezik. A településfejlesztés­ben első helyen szerepel az infrastruktúra, az intézményi hatékonyság javítása, a vállal­kozók letelepítése, a turiz­mus feltételeinek megterem­tése, az üdülőfalu kialakítása, valamint egy rehabilitációs központ megvalósítása. A gázt nem igénylik Az elmúlt években nagyarányú fejlesztéseket hajtottak végre a te­lepülésen. Szinte minden köz­épületet felújítottak, a köztereket rendbe rakták, virágosították, az önkormányzati utak hibáit kijaví­tották, az árkokat kitisztították. Mindezt az idegenforgalmi cél megvalósítása érdekében tették, hiszen az igényes és a fizetőké­pes vendég rendezett körülmé­nyek között szeret pihenni. A helyi templom felújítása sem maradhatott ki a program­ból, hiszen a mű­emlék építmény is a helyi látvá­nyosságok egyi­ke. Bár az önkor­mányzatnak nem kötelessége az egyházi tulajdon­ban lévő épület karbantartása, a vallásos érzelmű lakosság érdeké­ben mégis meg­szavaztak a temp­lom felújítására több millió forin­tot. A tető felújí­tása már nem tűrt halasztást, ép­pen ezért ez volt az első az épü­let felújításában. Az önkormány­zat erre 2 millió forintot szavazott meg, ez termé­szetesen nem volt elég, szükség volt még a hívők adományaira, és az egyházközösség támogatá­sára. Igaz, az új templom mögött szerényen meghúzódó, a leírá­sok szerint honfoglalás kori templomra is ráférne a tataro­zás, hiszen az épület is a törté­nelmi örökség része. Erre egy­előre - legalábbis a tervek sze­rint - az idén nem költenek. A településen szinte senki sem igényli a földgáz bevezetését, a lakosság úgy vélekedik, egyelőre a környező erdőgazdaság által szolgáltatott tűzifaellátással ol­csóbban jönnek ki, mintha már a bevezetéskor több százezer fo­rint költséget jelentő földgázra térnének át. Ugyanakkor lelkesen hozzájárultak a kábeltelevíziós-, valamint a telefonrendszer kiépí­téséhez. Az idén, s az elkövetkező években sem áll meg a község fejlesztése. Konokul ragaszkod­nak az évtized elején meghatáro­zott célokhoz, nevezetesen az idegenforgalmi fejlesztések el­sődlegességéhez. A 2002-es költ­ségvetésben több mint 8 millió forintot szavaztak meg a felhal­mozási kiadásokra, a saját költsé­gű és a pályázatok önrészére. Csatornaépítésre is benevez­tek, a szentlőrinci kisrégió (24 település) fogott össze, jelenleg a pályázat előkészítésén fára­doznak. A katolikus templomot is felújították a közelmúltban A falu gazdái A polgármester Wágner Antal (47 éves, főfoglalkozású válasz­tott tisztségviselő), alpolgármes- : ter Quell Antal (65, nyugdíjas). A testület tagjai: Bagó János (39, gépkezelő), Haupert János (48, buszsofőr), Horváth Ferenc (61, nyugdíjas) és Reisz András (69, nyugdíjas). A német kisebbségi önkor- | mányzat elnöke Quell Antal (65, J nyugdíjas), tagjai: Haupert Já­nos (48, buszsofőr) és Reisz András (69, nyugdíjas). A cigány kisebbségi önkor­mányzat elnöke Grunda Jánosné (38, háztartásbeli), tagjai: Bog­dán János (38, munkanélküli) és Orsós István (37, vállalkozó). Ünnepség svájciakkal A svájci testvértelepülés, a raf­zi önkormányzat képviselői is részt vesznek azon az ünnep­ségen, amelyet ma rendeznek j a településen. Reggel 8 órakor térzenével ébresztik Hetvehely lakossá­gát, 9 órakor pedig a parkban zászlófelvonásra kerül sor. Ezt követően szentmisét ce- [ lebrál Mayer Mihály megyés püspök, majd felszenteli a nemrégiben felújított kápolnát. A látványtó felavatására is | ekkor kerül sor, este pedig a ] sportcsarnokban bálon szóra­kozik majd a falu apraja- j nagyja. hetvehely.dunantulinaplo.hu Az oldal a hetvehdyi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Békéssy Gábor Látványtó készül Nem jelentős a munkanélküliség a településen, at­tól függetlenül, hogy a környéken - főként az agrár- gazdaságban - is jelentős munkaerő-piaci változá­sok történtek. A megszűnő termelőszövetkezet, va­lamint állami gazdaság helyébe olyan vállalkozások léptek, amelyek a felszabaduló munkaerő nagy ré­szét „felszívták”. Mindez szintén összefügg telepü­lés irányító testületének döntésével, miszerint a munkahelyek teremtése elsősorban az idegenfor­galmi szektorban képzelhető el. A cél megvalósítá­sa ugyan még kezdetleges állapotban van, ám az addigi eredmények az elképzelés helyességét bizo­nyították. Az idegenforgalmi centrum, a káni üdü­lőfalu jelenleg 22 hetvehelyi polgárt foglalkoztat, bővítésre is van lehetőség, hiszen a népi építészet jegyeit híven megőrző falu szolgáltatásai egyre több munkaerőt igényelnek. Persze ettől függetle­nül vannak olyanok a faluban, akik jelenleg is szo­ciális támogatásra szorulnak, őket viszont a közcé­lú munkák végzésében tudják foglalkoztatni. Az önkormányzat a faluszépítéshez teljes gépparkkal rendelkezik (igaz, az egyik szegélynyírót betörés után nemrég tulajdonították el), meg is látszik a fa­lun, ápolt az utcák környezete. Hogy a környék iránt érdeklődő turistákat hosszabb időre a faluban tartsák, elhatározták, hogy a község határában lát­ványtavat létesítenek. A település határában 2 hek­táros terület feltöltése már folyamatban van, a keze­lését a megalakuló egyesületre bízzák, a környékén pedig madármegfigyelő állomást létesítenének. A tó létrehozására igen nagy volt a lelkesedés, hiszen a partvonal kialakítására meghirdetett társadalmi munkára szinte az egész falu megmozdult. A tó je­lenleg még feltöltés alatt van, fahíd vezet a szigetre, ahol pihenőhelyeket alakítanak ki. Az elképzelések szerint jövőre már működik a látványtó, megtelik vízzel, a haltelepítés is megtörténik. ■ KÁN A CÉLPONT. A valamikor gazdag hegyvidéki falunak számító kis település a kilencvenes évek ele­jén néptelenné vált, hiszen senki sem foglalkozott a falu fejlesztésével. Aztán egy magyar vállalkozótár­saság felfedezte a romantikus környezetben lévő község idegenforgalmi értékeit, megvásárolta a terüle­tet, következetesen kezdte felújítani és megfelelő infrastruktúrával ellátni az elhagyatott falut. Manapság már csaknem száz férőhelyes üdülőtelepüléssel rendelkeznek, az érdeklődés igen nagy, október végéig minden szálláslehetőség foglalt. Egyedüli gond a falu megközelítése, az ide vezető utat ugyanis nem ala­pozták meg, a téli fagyok komoly károkat okoztak a keskeny úton. A hetvehelyiek pályáznak egy Kánba átkötő (körülbelül 5 kilométeres) út megépítésére. A tervezéshez már megkapták támogatást, az elkövet- kező évben a kivitelezésre pályáznak. ____________________________________ ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom