Új Dunántúli Napló, 2002. augusztus (13. évfolyam, 208-237. szám)

2002-08-02 / 209. szám

2002. Augusztus 2., péntek RIPORT 7. OLDAL K U L TÚRA ­Diákok három földrészről Hétfőtől nyári egyetem Pécsett, hetven résztvevővel A „Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetem, Pécs” idén már 17 ország közel 70, három kontinenst képviselő diákjá­nak részvételével zajlik majd augusztus 4-től négy héten át. A Pécsi Tudományegyetem Nem­zetközi Oktatási Központja (NŐK) idén is, immár harmadik alkalom­mal szervezhette meg a „Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetem, Pécs” programját. Erről tartott teg­nap délelőtt sajtótájékoztatót Átmosná Kajdy Ella, a NŐK igaz­gatója és Felez Katahn, a magyar program vezető­je. Az igazgatónő hang­súlyozta, a Nemzetközi Oktatási Központ fontos feladatának tartja, hogy minél több külföldi hall­gató érdeklődését keltse fel a magyar kultúra és a magyar nyelv iránt, ezzel is előse­gítve a magyar értékek széles körű megismertetését. Azt szeretnék, ha a három földrészről érkező diá­kok minél szélesebb körben vin­nék jó hírét a régiónknak, Bara­nyának, Pécsnek és a PTE-nek. A 2002-es Nyári Egyetem, Pécs 17 ország közel 70 diákjának rész­vételével zajlik. Ez a szám ötszörö­se az előbbi két év létszámának. Ez évtől a magyar ösztöndíj bizott­ság kuratóriumának döntése alap­ján állami ösztöndíjjal is jöhetnek diákok. A legtöbb hallgató német nyelvterületről érkezik, de sokan jönnek Olaszországból és Francia- országból is, s van japán, kínai és kanadai is köztük. Az esemény augusztus 4-én kezdődik, s szeptember 1-jén zárni. A diákok 120 tanóra alatt, öt szin­ten - kezdőtől a felsőfokig -, kiscso­portokban sajátítják el a magyar nyelvet 12 hungarológus szakkép­zettségű tanár segítségével. Idei új­donság a NŐK által kifejlesztett kí­sérleti tankönyv és munkafüzet. A kurzus végén a diákok vizsgát tehernek, ame­lyért világszerte elismert kreditpontokat kapnak. A nyári egyetem programja a nyelvi órá­kon kívül magában fog­lal kulturális stúdiumo­kat is, melyek betekin­tést engednek a jelenle­gi magyar kulturális, gazdasági, politikai viszonyokba, valamint annak szellemi és tárgyi értékeibe, hagyományaiba. A tanfolyamot fa­kultatív programok, kirándulások színesítik. A kurzus támogatottsá­ga túlnőtt a PTE keretein: Pécs Ön- kormányzata ingyenes buszbérle­tet ad a nyári egyetem hallgatói­nak, a Baranya Megyei Múzeu­mok Igazgatósága és Püspöki Hi­vatal jóvoltából díjmentesen te- kinthetik meg a múzeumokat, p. i. Tárgyformálás és életminőség Szecessziós Zsolnay-kerámiák kiállítása a Múzeum Galériában A Zsolnay-kerámia történetének egy-egy szeletét valamely művész életművén, vagy egy válogatott tárgycsoporton ke­resztül bemutató kiállítássorozat új tár­lata látható mától a pécsi Múzeum Galé­riában. Jövőre lesz Zsolnay Vilmos születésének 175., illetve a Zsolnay gyár alapításának 150. évfordulója. A szecessziós díszkerámiák fe­lületét borító, fémes lüsztermáz, az eozin ki­kísérletezése pedig mintegy száz évvel ez­előtt történt. Erről emlékezik meg az új Zsolnay-kerámiatörténeti kiállítás, amely ta­lán a ma legnépszerűbb korszak, a szecesz- szió produkcióit mutatja be. A szecesszió korszaka - a 19. század vé­ge, a 20. század eleje - az „akadémikus” művészetből való kivonulást, új művészeti,’ fiatal stílust hozott. A művészek új eszkö­zök után kutatva léptek a modernizálás ko­rába. Ez nemcsak stiláris megújulást jelen­tett, hanem a műfajok mibenlétének és fő­ként egymás közti viszonyának újrafogal­mazását is. Az iparművészet területén a tárgykultúra egészének, mint az emberi életminőség feltételének meghatározását, a hagyományos képzőművészeti és iparmű­vészeti műfajok közti átjárás megteremté­sét, a tárgyformálás művészi rangra emelé­sét hozta. Ebben a korszakban született az iparművészet fogalma is. Annak szecessziós jellemzői a síkszerűség hangsúlyozása, a dekoratív felületképzés, a hajlékony körvo­nalak és a stilizált növényi ornamentika használata. A Zsolnay gyárban is e törekvés jegyében készültek a szecesszi­ós díszkerámiák, ame­lyeknek az első sereg­szemléje az 1900-as párizsi világkiállítás volt. Az új stílus meg­honosításához a pécsi gyárba fiatal iparmű­vészeket - Apáti Abt Sándor, Mack Lajos, Kapás Nagy Mihály, Nikelszky Géza, Darilek (Darzsilek) Henrik - vettek fel, akiknek munkássága megalapozta e művé­szi virágkor esztétikai arculatát. Ez a fellen­dülés azonban Zsol­nay Vilmos találmá­nyai, elsősorban a Wartha Vincével közö­sen kikísérletezett, Petrik Lajos kutatásait is felhasználó eozin- A helyükre kerülnek a meseszép műtárgyak technika nélkül nem mehetett volna végbe. A szabadon alakított formák végtelen gazdagságát az eozin ra­gyogó, irizáló színei teszik utánozhatatlan­ná. Napjaink kiállításai - ahogy a mostani is - nemcsak a Zsolnay-kerámia művészi rangjá­ról tesznek újra és újra tanúbizonyságot, ha­nem az eredeti szándékot is felidézik: a FOTÓ: TÓTH L. tárgyformálás, a környezet esztétikai szintje életünk minőségének meghatározója. A kiállítást - amely szeptember 4-ig lesz látható - ma 17 órakor Kocsi László, a Nem­zeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára nyitja meg a Káptalan utca 4. szám alatt Múzeúm Galériában. TEMPLOMFELÚJÍTÁS CSERKÚTON. Megszépül a Pécs melletti kis település Árpád-kori műemléke. A tatarozás első ütemében kívül­ről hozzák rendbe az ezeréves falakat, valamint díszkivilágítást kap az épület. ___________________________ FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Ha zalátogató neves művészek Megismételhetetlen jótékonysági koncén Mohácson Öt hasonló, rendhagyó élményt nyújtó előadást lehetne tartani Mohácson az innen elszármazott, neves művészek közreműködé­sével, annyi rangos zenésze, énekese él a városnak szerte a világ­ban - jegyezte meg Bornemissza Géza tegnap a jótékonysági gála fő­próbáján, miközben az előadás zenei rendezőjeként adta az utasí­tásokat a színpadra lépőknek.- Hazajönni nagyszerű érzés, de ke­vés csodálatosabb van annál, mint a rokonokat, barátokat, ismerősöket varázslatos zenével köszönteni - lelkendezett Naden Kovács István, aki harminc éve él Norvégiában. Az egykori mohácsi diák kitanulta ugyan a cipészmesterséget, de pro­fivá bőgősként vált a skandináv or­szágban. Évente meglátogatja a vá­rosban és környékén élő hozzátar­tozóit, és tavaly elhatározta, a tőle távol élő családtagjairól gondosko­dó egészségügyi intézmény javára jótékonysági hangversenyt tart. Öt­letéhez partnerre talált Bomemisz- sza Gézában, és a zenepedagógusi pályát Mohácson kezdett barát azonnal hozzálátott a nagyszabású gálakoncert szervezéséhez.- Levélben, faxon, e-mailban ci­káztak a kották, és mérhetetlen iz­galommal készültünk a bemutatko­zásra - mondta a zenei rendező, miközben Sárkány Kázmér, a Ma­gyar Állami Operaház magánéne­kese baritonjától zengett a Kossuth Filmszínház. Aztán a dobos, Keszt­helyi Zsolt jazz-ritmusokra váltott, és a színpadra pördült Langhof Má­ria, a Pécsi Komédium dalénekese, hogy néhány taktusnyi ízelítőt ad­jon a közkedvelt dallamokból.- Igen, én is Mohácsról indul­tam, bár tornászként, de Békés Já­nos énektanárom megjósolta, nem fogom kibírni éneklés nélkül - je­gyezte meg a művésznő. Naden Kovács István vendégmű­vészeket hozott: Muskát Tamást, aki szintetizátoron játszik, Tor Anton Haarrt, aki a skandináv or­szágban hallható Harding-hegedűt szólaltatja meg. Torun Haarr pedig a közönséget megtisztelve magya­rul is énekel. Közreműködik Pfáffer Gyula zongoraművész, a Magyar Állami Operaház karmestere is.- Szívesen jöttek volna mások is, de nem az volt a cél, hogy felvonul­tassuk mindazokat, akikre nemze­tiségi hovatartozásuk nélkül joggal büszke a város, hanem egy meg­ismételhetetlen, egységes mű­sort akartunk bemutatni hangsúlyozta Bornemissza Géza. A résztve­vők közül pedig kiemelte a Doli­na együttes tagját, Ivanacz István és Matheisz József harmonikásokat, ifj. Tornai Ferenc klarinétost és sza­xofonost, Pávkovics János énekest, Kovács Attila és Kovács József gitá­rosokat, illetve Keszthelyi Zsolt do­bost, akik e nemzetközi produkció­ban a Sárkány Kázmértól hallható operaáriára, a Hazám, hazám-ra, a „Tamo dáeko” dallá felelnek. A ma este 8 órakor kezdődő gálá- ból befolyó összeget a sürgősségi betegellátás fejlesztésére szánja a kórház. Ha a felajánlást tevők szán­déka teljesül, a betegőrző monitort megvásárolhatják. ________berta m. Műve lődési ház egyesületi kézben Pécs Önkormányzata ősszel az istenkúti művelődési házra ha- szonkölcsön-szerződést kötött az Istenkúti Közösségért Egye­sülettel egy foglalkoztatási prog­ram megvalósításához. Február­ban a közgyűlés rendeletet alko­tott az önkormányzat közműve­lődési feladatairól, és ebben ki­mondta: az el nem látottak telje­sítésére szerződéses kapcsolat létesíthető. A közgyűlés a közelmúltban a Rácváosi és Istenkúti Általá- nos Művelődési Központ alapító okiratából töröltette az „általá­nos művelődési központ” meg­nevezést és szakfeladatot. Az intézmény új neve Pázmány Pé­ter Utcai Általános Iskola és Óvoda lett. Ugyanakkor a váos az Istenkúti Közösségért Egye­sülettel közművelődési megál­lapodást kötött 2002 júliusától öt évre. Az egyesület hagyo­mányőrző napközis táborok, játszóházak, ifjúsági és filmklu­bok, szakkörök, társadalmi ün­nepek szervezését vállalta, és lehetővé teszi helyi együttesek, művészeti csoportok szervező­dését. Mindehhez pénzügyi tá- mogatást kap a várostól. d. i. Bérlőkkel a társasház is kevesebbet ér? Petíciót fogalmazott meg egy társasház 250 fős lakóközössége. Követelik, hogy ezentúl beleszólásuk legyen az önkormányza­ti bérlők odaköltöztetésébe. Az indulatokat a közös tulajdon rongálása, az igazságtalannak vélt vízdíjszámlázás, az ingat­lanok folyamatos elértéktelenedése szítja.- Elmondhatatlan, ami ebben a házban van - kel ki magából a Cor­vin Ottó utcai társasházban lakó idős hölgy. - A négy lépcsőházban lakunk vagy kétszázötvenen, fele­részt magántulajdonosok, a többi­ek meg az önkormányzattól bérlik otthonukat. Akinek a lakás a saját­ja, az rendre kiegyenlíti a számláit, a bérlőkről viszont ez már koránt­sem mondható el. Emiatt hol a vil­lanyt, hol a vizet akarják kikap­csolni. A közös képviselő legutóbb már nem tehetett mást1, kifizette a tatarozásra gyűjtött pénzből a hi­ányt. A megtakarított pénzünk így lassan elfogy, már senki sem haj­landó a felújítási alapot pótolni. Ám ha nem fizetjük, akkor jelzálo­got tesznek a lakásokra. Másrészt mindig jön egy újabb ügy a bérlők részéről, áramlopás, közös tulaj­don rongálása, csak kapkodjuk a fejünket.- Többször jártunk az önkor­mányzat szociálpolitikai osztályán - veszi át a szót egy másik lakó -, de mindig csak ígérgetéseket kaptunk. Ezeket a lumpen elemeket az ön- kormányzati tisztviselők félnek el­lenőrizni, akkor se mennek be a la­kásokba, ha az ajtajuk alatt folyik ki a víz.- Az önkormányzaton mindenfé­le kontroll nélkül kiutalják ezeket a lakásokat. Engem a társasházi kö­zösség megbízott, hogy járjak utá­na, mit lehet ez ellen tenni - mond­ja Sz. T. -né. - A bajt fokozza, hogy már eladhatatlanok az ingatlanja­ink. Öt éve próbálom értékesítem az otthonom, tégla, gázfűtéses 60 négyzetméteres lakás, de hiába érne bárhol másutt a városban 5-5,5 mil­lió forintot, itt négymilliót sem ad­nak érte. A legtöbb vevő visszafor­dul az utcán, ha meglátja a környé­ket. Azt már sírva összegzi, mi min­dent kellett eddig végigcsinálniuk. A rongálások kártételeit is közösen áll­ták a ház tulajdonos lakói, és nem kis tételről van szó. Az összes közös helyiséget tönkretették, elvágták a villanyvezetéket, betörték a kapute­lefont, feltörték az alagsorban a be­tont, bútorokat égettek. Tudják, ki a tettes, a várostól ki is jött egy hely­színi bizottság, hogy felmérje a tör­ténteket. Szóban mindent megígér­tek, mert az ő bérlőjükről volt szó. Aztán pár hónap múlva jött egy le­vél, hogy előbb hívják össze a tár­sasházi közgyűlést, és ott hozzanak erről határozatot. Természetesen a szomszédos lépcsőházaknak eszükben sincs osztozni a problé­mán.- Eddig konkrét városi beavatko­zás a ház ügyeivel kapcsolatban annyi történt, hogy egy bérlő csalá­dot kilakoltattak. Igaz, ehhez is hat esztendő kellett, és a felgyülemlett szolgáltatási költségeik meghalad­ták az egymillió forintot - emlékezik Sz. T.-né. Még hozzáteszi: - A vá­rosházán tudják, hogy igazunk van, de ők sem mernek tenni semmit. De tovább nem tűrünk. Petíciót fogal­maztunk meg, amit eljuttatunk a polgármester úrhoz. Legfőbb köve­telésünk, hogy ezentúl a bérlőkije­lölésbe belszólhassunk. Nekünk kell együttélni az ideköltözőkkel, dönteni akarunk hát arról, hogy ki jön ide. Nem kívánunk többet, csak hogy legyen munkája, biztosan ki tudja fizetni a közös költségeket, és be tudjon illeszkedni a közösségbe. Az önkormányzat pedig a bérlőit gyakrabban és szigorúbban ellen­őrizze. A társasház közös képviselője a múlt héten lemondott, mert elege lett a bérlőkkel folytatott csaták­ból. A neve elhallgatását kérve ki­fejtette, a fő gondot a rongálások mellett az jelenti, hogy a társasház évek óta egy főmérő után fizeti a vízdíjat, s a különbözetet évente számlázzák. Ezt a tételt aztán rá­terhelik az egyes lakásokra, az ott élők száma alapján. A bérlőknél vi­szont állandóan gond van a víz­órákkal, a csőtöréseket, szivárgá­sokat nem jelentik, olyan is akadt, aki leszerelte és eladta a vízóráját. Bejutni a lakásukba lehetetlen. A felelőtlenségnek pedig az az ára, hogy utólag a közös költségből kell fedezni az óriási különbséget. Leg­utóbb is a tervezett éves vízfo­gyasztásnak közel háromszorosá­ra jött a felszólítás.- Nem kell mindent készpénz­nek venni, amit a lakók mondanak - vélekedik Teleki Szilveszter, a Pécsi Városüzemelési és Vagyonkezelő Rt. bérleménykezelő főosztályának helyettes vezetője. - Ha a bérlő nem fizeti a díjat, akkor háromszor fel­szólítják, majd szűkítőt raknak víz­vezetékére, a lakása elé. A Corvin O. utcai társasházban az alapvető gond a főmérőre történő számlázás, majd a maradék utólagos szétosztása. Ezt már csak kevés helyen csinálják a városban, éppen az efféle következ­mények miatt. Hozzátette, mint üzémeltető kész bérleti szerződéseket kap bi­zottsági jóváhagyással, és nem szólhat bele, hogy kinek utalják ki a bérlakásokat. Másrészt az ellen­őrzéseket is rendelet szabályozza, évente egyszer mehetnek be az üyen otthonokba. Ha azonban be­jelentés érkezik valamelyik bérlő­vel kapcsolatban, mindig megvizs­gálják a történteket. Pécsett egyéb­ként 1185 olyan épület van, amely­ben önkormányzati bérlakások ta­lálhatók, s ebből 893 vegyes tulaj­donú. Kertvárosban és Uránváros­ban sokkal ritkábbak az elszámo­lási problémák, a kritikus résznek Közép-Meszes és György-telep számít. A közműszolgáltatás tehát ha akadozva is, de folyik tovább a Cor­vin utcában. A lakók haragja egyre nagyobb örvényeket forgat, a jelek szerint azonban még nem tudta ki­kezdeni a hivatalos gyakorlati meg­oldásokat. MÉSZÁROS B. ENDRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom