Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-21 / 197. szám

2002. JULIUS 21. SZTÁROK ES SZTORIK 13 Mónika alapoz Kádár Mónika, a Magyar ATV este háromnegyed hétkor kez­dődő Alapozó sztármagazlnját szerkeszti, vezeti. Korábban színésznőként musicalekben és zenés darabokban játszott, majd az énekléssel próbálko­zott, még saját együttese is volt. De a televíziózás persze más. Itt napok alatt lehet valaki országosan ismert, a fél ország Kádár Mónikája. Erre büszke Is lehet, hiszen régebben csak állítólagos exférje, Kozsó feleségeként emlegették. Nos, ez utóbbi az egyetlen, amiről egyetlen szót sem hajlandó vesztegetni. a - Az Alapozó miben külön­bözik más csatornák sztár­magazinjától?- A szerkesztéstől, a vágástól az interjúkig mindent egyedül csinálok. A vendégeim szerint na­gyon emberi a stílusom. Nem va­gyok se provokatív, se agresszív.- A címéből ítélve ez egy tipi­kus női műsor.- Ezt kétféleképpen kell értel­mezni. Alapozó, amely egyrész­ről a nőknek szól, mert magá­ban foglalja a sminkelést, a szé­pítkezést. De ha úgy értelmez­zük, hogy A Lapozó, így már magazin jellegű és a férfiakhoz is szól. Számukra is sok minden benne van, akár a Playboy cím­lapjáról a csaj, akár Monique Cuvée pornósztár.- A politika nagyágyúi közül is voltak vendégei.- A napokban járt nálam Szili Katalin, a magyar Országgyűlés elnöke, de korábban Dávid Ibolya volt igazságügy-miniszter is ven­dégeskedett nálunk. De ez nem politikai műsor, itt ők is ugyan­olyan emberek, mint bárki más.- Hogyan csöppent a televí­ziózás világába?- Kislánykoromtól arra vágytam, hogy egyszer majd a képernyőn szerepeljek. Korábban sok minden­nel megpróbálkoztam, még énekel­tem és táncoltam is, majd beszéd­technikai órákra és gyakorlatokra jártam. Mindig is ismert emberré akartam válni és tudtam, ezt csak a televíziózással érhetem el.- Magánemberként mit kell tudni Kádár Mónikáról?- Van egy tizenkét éves kislá­nyom, Amanda. A papájától elvál­tam, egyedül nevelem. Jelenleg egész testemmel, lelkemmel a munkámnak élek, nem szeretnék olyan társat, aki korlátoz ebben. Eddig általában ilyen férfiak voltak az életemben, mindegyik vissza­húzó erő volt. Egyszer talán talá­lok egy olyan férfit, aki mindezt tolerálja és segít.- Soha nem vádolták meg, hogy amit elért, azt csak a volt férjének köszönheti? Kádár Mónika Született: Eger, 1971. augusztus 24. Család: elvált, gyermeke: Amanda (12) Iskola: Táncművészeti Főiskola, modern táncpedagógiai szak (1994) Pálya: Magyar ATV, Alapozó szerkesztő- I műsorvezető, hírbemondó- Számomra ez a házasság mindig csak hátrányt jelentett. Senki sem szereti a szakmában és kiközösítik.- Milyen a viszonya a kislá­nyával? Biztosan büszke rá, hogy a mamáját nap | mint nap a képernyőn láthatja.- Kislányommal harmonikus a kapcsolatunk. Ő a legfőbb kriti­kusom. Ami nem tetszik neki, őszintén elmondja. Egyszer érte mentem az iskolába és a gyere­kek, amikor megláttak, szóltak neki, hogy jött érted egy vörös hajú lány. Majd közelebb me­részkedtek, és megkérdezték, én vagyok-e az a néni, aki a tévében szokott szerepelni. A kislányom ekkor büszkén mondta, hogy igen, ő az anyukám. De magától ezzel nem dicsekszik. Bagi László hírek Kerekes Éva, a kiéhezett anya | ■ Kerekes Éva lett a Pécsi Országos Színházi Találko- zó „királynője”. A legjobb alakításért járó díjat idén először ítélték színészek pályatársnak. A színésznő a Madách Kamara Testőr című produkciójában nyújtott alakításáért érdemelte ki az elismerést. Ke­rekes ráadásul öt évig anyukaként tevékenykedett, s csak tavaly tért vissza a színpadra. „Fiunk öt-, kis­lányunk hároméves, szerencsére nagyon sokat le­hettünk együtt, így ki voltam már éhezve a színpad­ra, s talán ez dobott fel...” - fűzi hozzá. Dargayt megfogta egy kis csavargó j ■ Dargay Attila, a Lúdas Matyi, Gusztáv, Szaffi, Pom-Pom és még sok klasszikus figura életrekeltő „papája” folytatná a Vük történetét. „Az új törté­net nem kapcsolódik szorosan Fekete István hősé­| hez - mondja a rendező. - Kis csavargó címen egy albínó kisrókáról és három testvéréről szövöm a mesét, melyben a régiek mellett új szereplők is feltűnnek.” A magyar animációs filmművészet „nagy öregje” úgy saccolja, hogy mint a Vük hő­sei, ők is ezer rajzot jelentenek. Ez egy év munka, majd álmai szerint szeretne a Csongor és Tündé­hez látni. „Időm van, még csak tegnap voltam 75 éves...” - fűzi hozzá. Stohl Andrást még altatják | ■ Stohl Andrást továbbra is altatják, bár az orvo­sok bíznak abban, hogy fiatal és erős szerveze­te a tüdőgyulladással is megbirkózik. A szí­nész-műsorvezetőnek ez már a negyedik bal­esete volt, gyerekei nem is tudják, hogy mi tör­tént vele, elrejtik előlük az újságokat, és tévéközeibe sem engedik őket akkor, amikor apjukról szólnak a hírek. Mácsai-Máté: sziámi ikrek K Mácsai Pál és Máté Gábor már összenőttek, leg­utóbb a Madách Kamarában tették bizonyságát, Dylan Thomas 20. századi meséjében, A mi er­dőnk alján játékban produkáltak szép összjáté- kot. A felállás mindig ugyanaz: Máté rendez, Mácsai játszik. Július 27-ig az Óbudai Társas­I körben viszik színre a Krúdy-művekből írt | Szindbád kertjét. Természetesen Mácsai játssza Szindbádot, Máté Gábor pedig rendezi. | Huzella húzós nyara B Huzella Péternek, a Ka­láka együttes tagjának és a népszerű Zenegér televíziós műsor szerkesztőjének tá­volról sem jelent uborkasze­zont a hosszú forró nyár. A Zenegér a kétszázadig adá­sa felé tart, épp itt volt az ideje a gazdag termés javát lemezre válogatni. A Mi ke­rül a vászonra? címet viselő album anyagát a Merlin Színházban működő Zenegér Klub gyerek és szülő tagjai szavazták meg, s mint a népzenei és irodalmi értékeket ápoló: a Fonó Kiadó karolta fel. A CD érde­kessége, hogy minden dalhoz hat rajz tartozik, tet­szés szerint színezhető, a feljátszott zenei alapokra pedig karaokeszerűen lehet énekelni. A muzsikus mindeközben elkészítette Erdődi Gábor költő Jesze­nyin-, Dylan Thomas-, Yeats-fordításainak és saját verseinek megzenésített lemezét. S hogy ne legyen „üresjárat”, minden hétfőn „ad az élőzenének” is: Egerben az Eger kis csillagai című musicalben szere­pel kedvenc partnereivel, a gyerekekkel. A musicalt még a régi baráttal, Zalán Tiborral írták, s mellesleg megcsinálták régen tervezett balladás lemezüket is. Onyuta és a dinók B Onyuta Judit, a tv2 időjárás-jelentője ha­marosan amerikai képernyőkre költözik. Leg­alábbis egy tévésorozat erejéig. A Dinotópia cí­mű fantasztikus film miatt azonban nem kell nélkülözni jóslatait a frontok vonulásáról, a forgatás helyszíne a külföldi filmesek által fa­vorizált fóti műterem és a környék volt. Judit­nak nagyon „hálás” tiszt jutott. Mint hírnök je­lentette mindig, milyen közel járnak már a gyil­kos T.Rexek, ami - hogy hiteles legyen - nagy futkározásokkal tűzdelt szerepet jelentett... Ha nagyon közel voltak az őslé- lp nyék, szakadná és sárossá is £. tették, mégis |§P folytatná. In- % kább, mint­■ sem bizony- tálán légör­vények köze- ledései csal- 1J ják meg a publikum előtt... Alföldi Robi, a titokzatos Alföldi Róberttól lassan megszokott már az ezerarcú- ság, mégis soka­kat meglepett leg­utóbbi munkája: Tunyogi Orsolya Nem elég, Amerika távol van című dalának videoklipjét rendezte. - Nincsen ebben semmi különös, felkért a kiadója, s mivel ilyet még nem csináltam és minden új dolog kihívás, elvállaltam - fűzi hozzá. - Különben ugyanaz, mint a színházi rendezés: van eleje, közepe és vége. Csak azzal a különbség­gel, hogy mindezt három percbe kell sűríteni... Hogy az énekesnő a szerep szerint nekivetkőzött? Igaz, de ebből semmit sem lehet látni. Ez az az eset, amikor bolhából elefántot csinálnak. Alföldi sokkal izgalmasabbnak tartja a Hatok ki­állítást. Képzőművész barátaival, akikkel színhá­zat is csinálnak, végre bemutatkozhatnak a szent­endrei Művész Malomban.- A csoport hölgytagja Bartha Andrea, övé a má­sodik emelet, Vörös Róbert dramaturgunk uralja a harmadikat, Kentaur az egyetlen profi közöttünk, festőként végzett a főiskolán, a plakátok és díszle­tek felelőse, bár mindenki mindenbe „beleszól”, s ez a jó, mint ahogyan Halász G. Péter is hol kore­ográfus, hol pedig díszlettervező, Király Attila is színész meg koreográfus is. Arról, hogy elhagyja az RTL Klubot és a „csipet­csapattal” ahogy Robi elkeresztelte magukat, ren­dezőként és játékosként a Broadway felé tartana, mint ahogyan hírlik, csak akkor hajlandó beszélni, ha már aláírták a szerződést. (sipka) Heller Ágnes a szexuális szabadságról „Lehet, hogy csak azért kefélek annyit, hogy a kefélés megszűnjön probléma lenni számomra” - mondja Catherine Millet a könyvével kapcsolatban, amely a fran­cia sajtó szerint gondolatilag közel áll a sade-i hagyomány­hoz. írója egyébként 53 éves, köztiszteletnek és szakmai tekintélynek örvendő művészettörténész asszony. Heller Ágnes: Lukács nem volt sem bigott, sem prűd B A Catherine M. szexuális élete címet viselő kötet tavaly áprilisban jelent meg Francia- országban, s azóta 18 ország­ban adták ki. A napokban je­lent meg a magyar változat is. Bemutatóján a szexológus többek között nimfománnak nevezte az írónőt, s írását pe­dig pornográfnak, de Heller Ágnesnek, a nemzetközi filo­zófus tekintélynek, Lukács György tanítványának más a véleménye.- Először is a könyv nem pornográf, mégha nevén nevez is mindent - fejtegeti. ­A pornográfia funkciója, hogy izgalmat keltsen, ez az írás pedig nem azt szolgálja. Egy generáció viszonyát áb­rázolja a gruppenszexhez és a promiszkuitáshoz. Akár a hatvanas-hetvenes évek sze­xuális forradalma, a híres ’68- as jelszó, az „élvezzetek gát­lások nélkül” is áthathatná, de ez a nő 35 éves korában kezdett el élni. Személy sze­rint nem szeretem a szexus könyvben való szókimondó megjelenését, más a privát és publikus nyelv. Ám csak más az ízlésem. Ami viszont fi­gyelemreméltó a műben, az a leíró mód profizmusa. Érző­dik a nőn, hogy művészettör­ténész. Ha én látok egy kiál­lítóteremben három görög vázát, már zavarban vagyok a megkülönböztetést illetően. Catherine viszont úgy ír le egy férfi nemiszervet, mint egy görög vázát. S őt minden görög váza érdekli... Persze megvannak a maga „filléres” problémái. Mikor együtt él a férjével, nem sza­bad másnak felmennie. Vagy a partnereivel fél, hogy meg­látják őket. Persze, ezt nem értik a mai fiatalok. Mit jelent az, amikor nincsen lakás. Mi még kijártunk a „mauthner szállóba”. Különösen a hábo­rú után... A mai gyerekeknek jut lakás, vagy motelszobát bérelnek, már személyi iga­zolvány sem kell hozzá, mint régen... A lányok nem tudják, milyen sáros cipőn át óvato­san levetni a bugyit. Cathe- rina különben nem szabad nő, annak ellenére, hogy fel­szabadítja szexualitását. Har­mincöt évesen jön rá, hogy ő is élvezheti a szexet, nem csak alávetve magát a férfi ké­nyének, mégis szereti kiszol­gálni a férfiakat, ami nem baj. A szabad nő mindig a férfi fölébe akarja helyezni magát, ami pedig nem egészséges. A könyvből az erotika hiány­zik. Olyasmire gondolok, mint mikor Stendhal Vörös és feketéjében Julian Soréi el­meséli, hogyan fogja meg egy nő kezét, s ő hogyan adja vissza azt. Abban sokkal több van. Az, hogy mi hol számít prüdantériasértőnek, az min­den országban másutt és máshol helyezkedik el. Ha arra gondol, hogy Magyaror­szág milyen elzárt volt a sze­xualitás megjelenítésében, akkor olvasson egy Esterhá- zy-regényt... A Kádár-korszak utolsó tíz évében itt akkora volt a promiszkuitás, mint még sehol a világon. Csak csodálkoztam hazalátogató­ban... Azt hiszem ez volt - el­sősorban az értelmiség - sza­badságharca. „Ez a szabad­ság, használjuk ki” alapon. Hogy mit szólna Lukács György egy ilyen könyv sza­bad megjelenésén? Bár sokan merev embernek tartják még ma is a szexualitás megítélé­sében, egyáltalán nem volt bigott, prűd, de nem becsülte a szexualitás leírását. Az volt az elve, hogy azt mindenki egyformán csinálja, a karak­ter megismeréséhez nem ad semmi pluszt. Szerinte legfel­jebb csak az avant és az apre, vagyis az előtte és utána álla­potok leírása lehet érdekes a karakterek szempontjából. Sipka Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom