Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-14 / 190. szám
4 RIPORT 2002. JULIUS 14. Meghökkentő mentősmesék Vannak szomorú szakmák, ilyen a mentősöké is. Ahol ők megjelennek, ott általában bajt, kínt és szenvedést kell orvosolni. Ám aki azt hiszi, hogy a mentőautók személyzetével nem esnek meg humoros, furcsa, extrém helyzetek, az nagyot téved. Persze ezeket a sztorikat általában csak egymásnak mesélik. Néha azonban kivételt tesznek - mint most is -, s így kiderül, hogy a mentős, ha kell, akár szexuális tanácsokat is nyújt, de egyszer már megmentették Lenint is... ■ „Az embernek nem kell bolondnak lennie, hogy itt dolgozzon, de az mindenesetre segít.” Ez az öniróniától sem mentes felirat Budapesten, a Róbert Károly körúti mentőállomás garázsirodájában található, és sok mindent elárul eme hivatás gyakorlóiról. Ha néha van egy kis idejük dumálni, mindig a furcsa, vagy épp humoros sztorik felé kanyarodik a szó.- Vannak alaptörténetek, amelyekről már senki sem tudja, hogy miOlykor előfordul, hogy egy mentős a távolból többre megy, mint egy orvos, aki a helyszínen tartózkodik. Juszt László a tanyáján elcsúszott, hanyatt esett, s borzasztóan fájni kezdett a mellkasa. Először nem akart orvoshoz menni, ám amikor este lefeküdni sem tudott, úgy döntött, a fővárosban kivizsgáltatja magát.- Autóba ültünk, s menet közben felhívtam dr. Andics Lászlót, az Országos Mentőszolgálat vezetőjét, akihez régi barátság fűz - emlékezett vissza Juszt. - Részletesen elmondtam, hol fáj, mint fáj, s ő eme „távvizsgálat” eredményeként közölte, hogy a hatodik és a hetedik, vagy a hete kor és kivel estek meg, ám ennek ellenére mindenki meséli - mondja Cserkuti Csaba állomásvezető mentőtiszt. - Ilyen például a hűtőszekrényes sztori. Egyszer egy családnak elromlott a jégszekrénye, mire a férj - aki egyedül volt otthon - kihívta a szerelőt. A mester meg is érkezett, s azonmód derékig bebújt a hűtőszekrénybe, hogy megjavítsa azt. A férj közben valamiért átszaladt a szomszédba, s közben megérkezett a feleség. 0 csak egy férfihátsót látott a dik és a nyolcadik bordám valószínűleg eltörött. Ámde Juszttal a rendelőben a röntgenvizsgálat után közölték: szó sincs törésről, mindösz- sze zúzódásai vannak. Kapott fájdalomcsillapítót, s hazaengedték.- Másnap egy baráti összejövetelen hirtelen köhögni kezdtem, s ezzel egyidejűleg az előző napi fájdalom ötszöröse tört rám - mondta Juszt. - Visszamentünk a rendelőbe, s kiderült, hogy Andics Lászlónak volt igaza: valóban eltört a bordám, csak addig nem mozdult el, amíg köhögni nem kezdtem. Egy mentős pontosabb diagnózist adott nekem a távolból, mint egy teljes orvoscsapat röntgengépestől... hűtőből kikandikálni, s mivel azt hitte, hogy az ura az, hát hmm... egy intim helyen megmarkolta. Szegény szerelő felkapta a fejét, s úgy bevágta, hogy azonnal elájult. A nő megijedt, látta már, hogy tévedés történt, hívta a mentőket, ők hordágyra is tették a mestert, ám amikor meghallották, hogy mi okozta a balesetet, úgy elkezdtek nevetni, hogy leejtették a pácienst, akinek aztán a karja is eltörött... Emlegetik a mentősök azt az esetet is, amikor egy szobafestő azzal hívta fel őket, hogy a szemközti ház egyik lakásában akasztott ember lóg. A kocsi kivonult, felrohantak, majd leültek a földre röhögni: az „akasztott ember” ugyanis egy életnagyságú Lenin- poszter volt... A részegekkel van a legtöbb baj. Nemrégiben az Árpád hídi metrólejárónál egy egyetemista élesztgetett egy élettelen férfit.- Masszírozta a földön fekvő mellkasát, amikor megérkeztünk - emlékezik vissza Cser Gyula mentőkocsi-vezető, ma már garázsmester. - Váltig állította, hogy a pasas nem lélegzik, keringése sincs. Mi viszont láttuk az eszméletlen férfi zsebéből kikandikáló vodkásüveget... A „mentősélesz- tést” alkalmaztuk, az illető mellkasán hüvelykujjal erősen megnyomtuk a szegycsontot. Mivel ez borzasztóan fáj, az, aki kicsit is magánál van, erre reagál. Nem volt ez másként az Árpád hídnál sem: a „halottunk” azonnal felugrott és elszaladt, akár a nyúl. A mentők néha nemcsak testi, hanem lelki elsősegélyt is nyújtanak. Cserkuti Csabát egyszer azzal hívták ki, hogy egy lány rosz- szul lett a munkahelyén.- Szédült, remegett, ám amikor kikérdeztük, nem akarta elárulni az okát. Aztán nekem négyszemközt bevallotta, hogy a barátja ka„Az embernek nem kell bolondnak lennie, hogy itt dolgozzon, de az mindenesetre segít.” tona, de van egy másik fiú is, aki ajánlatot tett neki. Szegénykémnek hiányzott az intim együttlét, de hűtlen sem akart lenni, s ezért lett rosszul. Azt tanácsoltam, hogy engedjen a csábításnak, csak a kedvese meg ne tudja. Ebben maradtunk, utána hozzá már nem hívtak ki többször... Az öngyilkosok is sok munkát adnak a mentősöknek, ám néha előfordul, hogy némelyiküknél a tragédia az ellenkező végletbe csap át. Mint annál a fiatal lánynál, aki a munkahelyén akart végezni magával. Felállt egy vízzel teli hordó kávájára, kötelet vetett egy kampóra, leöntötte magát benzinnel, majd gyufát gyújtott, és lelépett. Nyilván úgy gondolta, hogy így duplán esélyes a halálra - ám nem számolt azzal, hogy a kötél elég. A lány beleesett a hordó vízbe, ami a legjobb volt, ami történhetett, ugyanis égési sérüléseknél a legfontosabb a gyors hűtés...- A téves riasztások mindig bosszantóak, ám megkönnyebbülést is jelent, hogy nincs komoly baj - állítja Györfi Pál, az Országos Mentőszolgálat kommunikációs és PR-vezetője. - Egyszer azért riasztották a rohamkocsit, mert az egyik budapesti szállodában egy vendéget torkon szúrtak. Rohantak a kollégák, a londinerek csak néztek, hogy mire ez a felhajtás.' Kiderült: kis nyelvi félreértésről volt szó. Nem torkon szúrták a kedves vendéget, hanem csak egy picit szúrt a torka... Nemere István regényíró karrierje kezdetén egy időben mentőápolóként is dolgozott.- Egy páciens úgy döntött, hogy felakasztja magát, méghozzá nem is akárhová, hanem a házuk tetejéről kiálló gerendára. Végre is hajtotta a tettét, ám a szomszédok meglátták, s rohantak, hogy segítsenek rajta. Minket azonban nem fulladás miatt hívtak, még csak a nyaka sem sérült meg. Az történt ugyanis, hogy a segítőkész barátok levágták a szerencsétlent a kötélről, de annyi eszük már nem volt, hogy megfogják. így a pasas egyemeletnyit zuhant. Ránk azért volt szükség, mert a férfinak az életmentők miatt eltörött a karja... D. T. Árulkodó sztárfirkák Firkálni szinte mindenki szokott. Hosszú értekezletek alatt a jegyzettömbbe, a presszóban a számla hátuljára, iskolai előadások alatt, és néha csak úgy, kedvtelésből, szinte nem is figyelve a vonalakra. A firkáknak aztán általában az a sorsuk, hogy eldobják őket, megsemmisülnek, hiszen igazából nem szólnak semmiről, időmúlató pótcselekvés termékeinek tekintik őket. Holott a firkák fontos dokumentumok: rajzolójuk személyiségéről, világnézetéről, pillanatnyi lelkiállapotáról adnak fontos információkat. Feuer Mária pszichopedagógus húsz évig gyűjtötte azokat a firkákat, amelyek alapján nemrégiben az Akadémia Kiadónál megjelentette A firka lélektana című könyvét. Állítja: a firkák legalább annyit elárulnak készítőjükről, mint az írás, s hogy ezt bizonyítsa, vállalta, hogy játékos formában kielemzi két, általa nem ismert híres személyiség firkáit, így most olvasóink is megtudhatják, miről árulkodik Détár Enikő és Bárdos András notesza. kisebb jel árnyalhatja az illetőről kialakult képet.- Persze a firkákban megjelenhetnék a jellemtől, a személyiségtől független tényezők is - mondta Feuer Mária. - Hiszen az, hogy hol bicsak- lik meg a rajz, vagy hol lesz elnagyolt, nagyban függhet a firkálás körülményeitől is. Éppen ezért szoktam mondani, hogy a firka mindig csak egy pillanatkép. Az olvasható ki belőle, amilyen állapotban a firkáló az adott helyzetben volt. A személyiség dinamikájának megismeréséhez ennél tehát több kell. Számom■ Bármily furcsán is hangzik, igaz: a firkának idáig nem volt Magyarországon is fellelhető, kötetbe foglalt szakirodalma. Feuer Mária ugyan régebben foglalkozott a gyermekrajzok fejlődés- lélektanával, illetve ezek pszichológiai vonatkozásaival, ám a gyermekrajzok mögötti mélyebb jelentéstartalmat egészen másképp, más szempontok alapján kell érPrecíz, az otthonát szerető és ápolgató ember rajza. Kis dolgoknak is tud örülni... telmezni, mint egy kiforrott személyiség firkáit.- Minden, amit papírra vetünk, az kommunikáció - állítja a kötet szerzője. - Ez alól a firkák sem jelentenek kivételt. Öntudatlan, árulkodó jelek ezek, akárcsak a mimika: a gazdájuk nincs is igazából tudatában annak, hogy elárult magáról valamit. Jelképes üzenetek ezek, információk a pszichikum mélyebb rétegeiből. Á firkák elemzése során megkülönböztethetők általános és egyéni részletek. Ha például valaki rendszeresen kockát rajzol, akkor nagyvonalakban tudható, hogy kiforrott személyiségű, kreatív emberről van szó, aki sokat dolgozik azon, hogy megismerje és megértse önmagát. Ám ezen túlmenően fontosak lehetnek még az apró részletek: a vonalak vastagsága, sűrűsége, a vonalvezetés lendülete és még számos Szeret játszani. Képes arra, hogy melegséget és fényt vigyen annak az életébe, aki vonzódik hozzá ra az igazi kincsesbánya az, ha valaki egy régóta vezetett „firkálós” noteszát mutatja meg. Tettenérhetők bizonyos lelki folyamatok, fejlődéslélektani momentumok. S hogy miképp, mi alapA rajzoló fokozottan törekszik a biztonságra, számára óriási érték a stabilitás és a hűség ján lehet valakinek a firkáit elemezni? Nos, a pszichopedagógus szerint sohasem maga a firka a kiindulópont, hanem a rajzoló személy.- Húsz éve gyűjtöm a különböző firkákat, s ez idő alatt igyekeztem mindig a firkáló ismert személyiség- jegyeit párosítani a jellemző formákkal, ábrákkal. Először mindig az embert vizsgáltam, s csak utána a firkáit. Visszafelé gondolkodtam. Hogy érthető legyen, maradjunk a kockapéldánál: megfigyeltem, hogy a kreatív emberek sokszor rajzolnak kockát. Ebből tehát az következett, hogy aki kockát rajzol, az általában kreatív, kiforrott személyiségű ember. Valamennyi firka értelmezése során ezt a módszert követtem. Feuer Mária ügy véli, a firkák nyomán kibontakozó jellemrajzot leginkább az önismeret fejlesztése, az énkép feltérképezése során lehet jól hasznosítani. Détár Enikő: - A leggyakrabban ismétlődő firkám sok-sok írott kis I b&\ tű egymásba öltve, ami úgy néz ki, mint egy vízszintes spirál. Olykor en többször is átírom. Ezenkívül gyakran rajzolok női ruhákat is, de mindig fej nélkül. A szabálytalan kocka forma is előfordul a firkáim között, a feljegyzett időpontoknál pedig a percek számjegyei köré négyzetet szoktam rajzolni. Gyakori még a téglalap is, befelé görbülő vonalakkal. Feuer Mária: - Feltehetően egy agilis, lendületes nőről van szó, aki a nőiességét és a férfias tulajdonságait megpróbálja szintézisbe hozni. Pontosan tudja, hogy sok minden árulkodik férfias attitűdjéről, s bár próbálja titkolni, ez mégis olykor átleng női mivoltán. Precíz, utál késni, viszont hajlamos az agresszióra. Tud relaxálni, képes megtervezetten is pihenni. Nem kedveli a szabályozottságot, ám az élet erre folyton rákényszeríti. Olyan ember ő, aki megpróbál megfelelni az elvárásoknak, de sohasem adja fel önmagát. Bárdos András: - Nagyjából 12-13 éves korom óta, ha csak papír kerül elém, először mindig azt firkantom rá, hogy „Törő". Nagy rajongója vagyok ugyanis az Újpest focicsapatának, illetve legendás csatáruknak, Törőcsik Andrásnak. S bár Törő már húsz éve nem játszik, még mindig az ő nevét firkálgatom. A másik jellemző firka a margaréta: egy kör, rajta sok félkörrel, majd ezeket a félkör „szirmokat" is újabb félkörökkel zárom le. Többet nem árulok el, attól tartok, már így is túl sok, rám nézve terhelő információt adtam... Feuer Mária: - A margaréta a férfiprincípium elsődleges jelképe. Aki ezt rajzolja, olyan ember lehet, aki állandóan finomítgatja a személyiségét, szeretne magáról minél előnyösebb képet kialakítani. Kiegyensúlyozott személyről van szó, aki szívesen vállalja a társaság középpontja szerepét, pozitív formában törekszik arra, hogy ha valahol megjelenik, „fényt árasszon" maga körül. Ami pedig a „Törő” nevet illeti: ez szerintem nem csak a foci iránti rajongás számlájára írható. Lehet ennek egy fedettebb, asszociatív jelentése is, ami egy, a dolgokat részeire bontó, vizsgálódó emberről árulkodik. Ez az illető nagyon jól együttműködik másokkal, nem áll tőle messze a csapatmunka, s nagyon fontosnak tartja a látványosságot. Ez szerinte korántsem öncélú.- Sokan azokat a rajzokat is megnézik, illetve azokat a magyarázatokat is elolvassák, amelyek rájuk nem is jellemzőek. Ez pedig segíthet abban, hogy az életük bizonyos szakaszait, jelenségeit más szemmel nézzék.- A firkák elemzésében még rengeteg lehetőség van- állítja dr. Agárdi Tamás, a Grafológiai Intézet elnöke, klinikai szakpszichológus.- A rajz és az írás ugyanis valamiféle struktúrába rendezhető, egy betű leírásának vannak alapvető szabályai. Ám a firkák között vannak amorf alakzatok is, amelyeknek a jelentése még kibontásra vár. - S hogy miképp néz ki a firkaelemzés a gyakorlatban? Megkértünk két ismert személyiséget, hogy árulják el, miket szoktak szabad idejükben rajzolgatni. Érdekesség, hogy Feuer Mária úgy mondott ezekről a firkákról véleményt, hogy nem tudta, kikről van szó. I w 4 4