Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-07 / 183. szám
2002. JULIUS 7. RIPORT Diadal a rák felett? Negyven éve először került törzskönyvezésre egy főként magyarok által kifejlesztett rákellenes készítmény: az Avemar. Végtelennek tűnő vizsgálatok és hosszú bizonyítási eljárás vezetett ehhez a nemzetközi figyelmet kiváltó (rész)sikerhez. Ma már kimondhatjuk: a gyilkos kór egyre nagyobb hatásfokkal győzhető/gyűrhető le. |R A betegséget már az ókorban is (fel) ismerték. Az elnevezés magától Hippokratésztól, a nagy görög gyógyítótól ered. Vizsgálatai során ugyanis rájött, hogy a tumor - hasonlóan a rák ollóihoz - szerteágazóan terjed el az emberi testben. A tudósok újabb értékes felismerésekhez a reneszánsz korban jutottak, ekkor terjedt el a sokáig tiltott, sőt sátáni (rém) tettként számon tartott boncolás gyakorlata. 1761-ben a padovai Giovanni Morgagni fektette le a tudományos onkológia, azaz a mai rákkutatás alapjait. A kegyetlen kór terjedését eddig képtelenség volt feltartóztatni. Az áldozatok száma nőttön- nőtt, mígnem - az utóbbi néhány évben - Magyarországon észrevehetően csökkent a rákos halálozások száma. Ez a kedvező tendencia - állítják szinte egybehangzóan a szakemberek - összefüggésbe hozható a Hídvégi Máté által vezetett Avemar- programmal. A kutatási programba több száz tudós kapcsolódott be - vannak közöttük rákkutatók, onkológusok, gyógyszerészek, biokémikusok, genetikusok és vegyészek is. Együttes erővel igyekeznek „mattolni” az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb veszélyt.- Ez nem csodaszer! - figyelmeztet dr. Yehuda Shoenfeld, az orvoscsoport meghatározó alakja, a Tel-Aviv-i Egyetem tanára. - További vizsgálatokra, ún. kettős-vak tanulmányokra is szükség van ahhoz, hogy minden rákbetegnek valóban jó szívvel ajánlhassuk a készítményt. Shoenfeld szerint az Avemar nem helyettesítheti a klinikai onkológiai kezeléseket, a sugár- és kemoterápiát, valamint a gyógyszereket. - A búzacsírából nyert speciális tápszer egyfajta ideális drog a betegek számára, amelynek nincs semmilyen káros mellékhatása, ráadásul képes (meg) erősíteni az immunrendszert. A búzacsírasztori 1941-ig vezethető vissza. Ekkor két tudós, Hüllet és Stern kezdett kísérletekbe. A hatvanas években No- bel-díjas tudósunk, Szent-Györ- gyi Albert vette át tőlük a „stafétát”. Majd pontosan tíz esztendeje Hídvégi Máté és az általa vezetett team indult harcba a rák ellen. A kutatásokhoz szükséges pénzt az első perctől (el) ismert vállalkozók - Kupa Mihály és Resetár Ákos - „csengették” ki. Érdekes adalék, hogy amikor a programot négy évig támogató Kupa felszámolta vállalkozásait és egyszerre Tokaj-Hegyalját képviselő független honatyaként tűnt fel a parlamentben, a kutatás is (vég)veszélybe került. A legenda (?) szerint a mélyen vallásos Hídvégi ekkor a Szűzanyához fohászkodott, imájában arra kérte, hogy segítse továbbra is - vélhetően áldásos - tevékenységüket. Már másnap megcsörrent a telefon és kiderült: az Oxfordban végzett közgazdász, Resetár Ákos hajlandó minden vagyonát erre a nemes célra (fel)áldozni. A történet a továbbiakban is bővelkedett meseszerű fordulatokban. A kutatásokban ma kulcsszerepet betöltő, Los Angelesben élő Boros László doktor például egyik hazaérkezésekor bérelt gépkocsijában hallgatta az egyik nosztalgiarádiót. Két Beat- les-nóta között értesült a kutatásokról. Rögtön telefonált édesanyjának, aki kapcsolatba lépett Hidvégiékkel. Néhány hónap múlva már a hírneves amerikai kutatóbázison, az UCLA-n készültek el az első vizsgálatok, amelyek megállapították, hogy a készítmény miként hat a daganatsejtek anyagcseréjére. Az eredmények az intézet vezetőjét, a világhírű Lee professzort is lázba hozták, így még nagyobb erővel kapcsolódtak be a vizsgálatokba, bevonva spanyolországi kutatóközpontokat is. Dr. Balogh Ádám, a Magyar Onkológusok Társaságának elnöke szerint az Avemart csak olyan betegek szedhetik, akik minden más kezelési eljárásban is részt tudnak venni. A Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető tanára nem titkolt örömmel újságolja: jó lelkiismerettel foglalkoznak Hidvégiék találmányával. Ez ugyanis - ellentétben megannyi csodaszerrel és divatos vitaminhablattyal - nem amatőr természetgyógyászok vagy botcsinálta kutatók agyszüleménye, hanem kiváló szakemberek „alkotása”. Diadal a gyilkos kór felett?! Szabó Zoltán Attila Dr. Yehuda Shoenfeld és dr. Hídvégi Máté együttes erővel igyekeznek „mattolni” a gyilkos kórt A médiasztárokat nem érdekli ■ A média segítsége is sokat lendített az Avemar ügyén. Bár ez a „tétel" fordítva is igaz. Frei Tamás volt az első, aki tévés riportot készített a reménykeltő felfedezésről. A frissen törzskönyvezett daganatgyilkos tápszerről a tv2 „sztárfogatának” tagja nem kívánt nyilatkozni. (Frei titkára csak annyit árult el a Vasárnap Reggelnek, hogy a hírérzékenységéről ismert riporter most messzi tájakon vakációzik, így nem tud foglalkozni a témával.) Szilágyi János, aki szintén már a kezdeti időkben faggatta Hídvégit, ingerülten jelentette ki: ha találkoznának az utcán, akkor sem ismerné már fel az Első Magyar Rákkutatási Részvény- társaság elnökét. - Csak a készülő könyvem írásával, szerkesztésével foglalkozom. Nem érdekel más. Elég ennyi? - tudakolta. Áttörés a leukémiafronton ■ Magyarországon is gyorsított eljárásban engedélyezték azt az új gyógymódot, amely világszerte áttörést hozott a fehérvérűség egyik leggyakoribb fajtájának, az úgynevezett krónikus mieloid leukémia (CML) leküzdésében. Az Országos Gyógyintézeti Központ munkatársai azért tartják forradalminak az eljárást, mert ezáltal csak a daganatos részecskék károsodnak. A klinikai próbák 2001 januárja óta folynak. Eddig 150 beteget kezeltek ilyen módon idehaza. Az Egyesült Államokban és az El) tagállamaiban szerzett orvosi tapasztalatok alapján a kezelésnek köszönhetően a betegek 88 százalékánál tért vissza a normális tartományba a fehérvérsejtszám. 49 százalékuknál pedig vagy eltűnt vagy lényegesen kevesebb lett a betegségért felelős kromoszóma. A kutatók ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy hosszú távú eredmények híján az olyan fiatal betegeknél, akiknél rendelkezésre áll csontvelődonor, a csontvelő-átültetést kell választani, mert pillanatnyilag a végleges gyógyulás csak ettől a beavatkozástól várható. A gyümölcsöskert dicsérete ■ Bár eddig még nem törzskönyvezték, a Flavin 7 készítményre szintén sokan esküsznek. Rendszeres fogyasztása esetén ezzel az immunrendszert erősítő gyümölcskoncentrátummal is számos betegség megelőzhető, kezelhető. Hatékonyságát klinikai kísérletek is igazolták. Dr. Erdős Sándor onkológus már harmadik éve vesz részt a klinikai megfigyeléseken. Lapunkat úgy tájékoztatta, hogy a Flavin 7 gyógyhatású készítménnyé nyilvánítása is folyamatban van. - Közel száz orvos mintegy nyolcszáz betegen végzett megfigyelései igazolták, hogy a termék sikeresen veszi fel a harcot a rosszindulatú daganatokkal. A készítmény közel olyan hatékony, mint a kemoterápia, ráadásul nélkülözi a kellemetlen mellékhatásokat, mint amilyen a hajhullás, a szédülés és az émelygés. BL Cigányútra tévedt egyetemisták ■ A cigány népesség területileg erőteljesen koncentrálódott. Az északkeleti régióban él a hét évnél fiatalabb gyerekek 17 százaléka, az iskoláskorúaknak pedig 8 százaléka. Ugyancsak az átlagosnál több cigány található az Alföldön: itt valamivel több mint minden tizedik gyerek roma származású. Ennél lényegesen kevesebben élnek a Dunántúlon és Budapesten. Egyre több szó esik a cigány nyelv jelenéről és jövőjéről. A téma azért népszerű, mert világossá vált: a végzős főiskolásoknak és egyetemistáknak prezentálniuk kell az állami nyelvvizsgát. A becses okirat nélkül ugyanis nem adható ki a diploma. A roma nyelv lehet a mentőöv, hiszen ha bevágnak ezer szót, már mehetnek is vizsgázni. ■ Sok diák esett pánikba a hír hallatán. Azoknak ugyanis, akiknek nem jutott ideje a napi biflázásra, ripsz-ropsz kellett hozniuk a nyárelőn a (csúcs) formát. Erre azonban kicsi az esély. Marad (t) tehát a kiskapu: a cigány nyelv elsajátítása. A szakértők többsége egyetért abban, hogy a cigány más nyelveknél könnyebben és gyorsabban megtanulható. „Ennek az eléggé egyszerű nyelvtani szerkezet az oka” - ismerte el Lakatos Elza, a Roma Sajtóközpont munkatársa. Mint megtudtuk, aki 800-1100 roma szót „bevág” (ennyi a szám szerinti alapszókincs!), már jó esélyekkel száll ringbe a középfokú agytornán. Természetesen az angol, a német vagy a többi világnyelv esetében ez nem lenne ilyen sima ügy. A többség tehát inkább a kevésbé rázós útszakaszon téblábol. Vagyis cigányútra téved... Mára megháromszorozódott az e nyelvből nyelvvizsgára jelentkezők száma. A nagy érdeklődés azonban nem a roma kultúra iránti növekvő rokonszenvnek tudható be. Sztojka Gyula nyelvtanár úgy gondolja, a magabiztos nyelvtudáshoz némileg ismerni kell az alapokon túl az adott nyelvhez tapadó (szub) kultúrát is. A lovári (ejtsd: cigány) nyelv elsajátítása társadalmi szempontból sem hátrányos cselekedet, hiszen a felmérések igazolják: Magyarországon minden tizedik hét évnél fiatalabb gyerek cigány származású. A rendszerváltás negatív társadalmi hatásai a legnagyobb mértékben pedig éppen őket, a cigány családokat sújtották. Ok voltak azok, akik leghamarabb elveszítették az állásukat, akik részben alacsony iskolai végzettségük, szakképzetlenségük, részben az előítéletek miatt a legnehezebben találnak munkát. Egy szociológiai vizsgálat igazolta: „a felnőtt cigány népesség negyede munkanélküli. A felnőtt roma népességnek csupán harmada dolgozik...” A szaktanárok többsége éppen a jobb viszony kialakítása érdekében egy-egy lecke címén valami személyessel, a cigánysághoz kötődő információkkal is előáll. A jelenkori cigány nyelvtanárok helyzete egyébként cseppet sem irigylésre méltó. Miközben nő az érdeklődés az általuk tanított ismeretek iránt, segédanyagok, tankönyvek, átfogó tesztfüzetek nemigen készülnek. Jelenleg csak két valóban jól használható tankönyv van forgalomban. Ámde ezek beszerzéséhez a delikvensnek egy kisebb könyvbeszerző kalandtúrára kell vállalkoznia. Sztojka úgy tudja, hogy az ELTE ITK fenntartja magának a jogot egy átfogó tesztsor szeptemberi megjelentetésére. Juhász Gyula, az Idegen Nyelvi Továbbképző Központ (ITK) - ismertebb nevén a Rigó utca - nyelvi szakértője szerint a, cigány nyelvből vizsgára jelentkezők előbb-utóbb szembesülnek azzal, hogy a vizsgakövetelmények nem könnyűek. - Nem bánunk kesztyűs kézzel a vizsgázókkal! A lovári nyelv esetében ugyanolyan igényes a követelményrendszer és a tematika is hasonló, mint a többi esetben - szögezte le Juhász. Azt azonban elismerte, hogy van alapja a híresztelésnek, hiszen a nyelv viszonylag egyszerű nyelvtani szerkezetű. Ezt alátámasztják a kétség- beesett főiskolások és egyetemisták internetes fórumokon folytatott beszélgetései is. A chat-oldalakon a cigány nyelvet már jobban ismerők, mint valami kurrens árucikket ajánlgatják társaiknak a nyelvet. Az egyik üzenetben - az ismert reklámszlogenre utalva - például a következő áll: „Ne ítélj elsőre. A lovári ronda és finom...” Az alelnök szerint a lovári saját nyelvújítási korszakát éli. Emiatt viszont bizonyos fogalmak nem fejezhetők ki a megszokott módon, nem ritkán körül kell írni egy-egy szócskát. Például a korcsolyázni szavunkat a romák valahogy így fejtik meg: „lábra csatolt eszközzel jégért csúszni”. Juhász biztos benne, hogy hamarosan helyre fog állni a (t)rend, és a divatnyelvek élbolyába sorolható nyelvek iránti érdeklődés is egy normális, a valós igényekhez igazodó szintre csökken. Ez akár már jövőre is bekövetkezhet. Addig is készül a romológiai adatbázis a pécsi tudományegyetemen, sőt egy korszerű magyar-cigány, cigány-magyar szótár is megjelenésre vár. Sz. Z. A. NYELVI TOP 10 (nyelvvizsgázók száma alkalmanként) flJ 1. Angol 8000 fő | 0 2. Német 40oÍfő I * 3. Közép-kategóriás nyelvek ;”i 1$0Ó-1000 f í (francia, orosz, olasz, spanyol, sttíí):' f 1 Ili o 4. Lovári (roma) 700-900 f 1 5. Eszperantó , 'ia 650-700 f 8 ■ £ 6. Szlovák 50főalat ‘ Mm ? ; í:í-Y "V oe 7-10. A környezd országok nyelvel 40 fő alatt |
