Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-30 / 206. szám
2002. JŰUUS 30., KEDD BEMUTATKOZIK A P É CSI TUDOMÁNYEGYETEM 11. OLDAL Erasmus-ösztöndíj világprogram Most júliusban jelentették be Brüsszelben, hogy az Európai Unió létrehozta az Erasmus- ösztöndíj világprogramját, amely az amerikai Fullbright ösztöndíj versenytársaként a következő években több ezer harmadik világbeli hallgatót és oktatót, vonzhat az európai egyetemekre. Viviwie Reding, az Európai Bizottság ifjúsági és oktatási ügyekben illetékes tagja sajtóértekezletén elmondta, hogy az EU nemcsak az európai egyetemek jó hírét és tekintélyét, hanem egész Európa versenyképességét és befolyását is növelni akarja a világban a programmal. A 2004-ben induló program nem váltja fel, hanem további lehetőségekkel erősíti a meglevő ösztöndíjas programokat. Egyben lehetővé teszi a tagállamok egyetemeinek, hogy bekapcsolódjanak egy európai szintű posztgraduális képzési programba, mert jelenleg az európai egyetemekre kerülő évi 400 ezer, más országból való diák háromnegyede néhány tagországban összpontosul. A program során az egyetemek 250 posztgraduális tanfolyamot fognak kínálni az EU anyagi támogatásával. A támogatás elnyeréséhez és az „EU posztgraduális tanfolyam” minősítéséhez az kell, hogy legalább három ország egy-egy egyeteme vegyen részt benne, és az ösztöndíjasnak a kétévi tanulmányi idő alatt legalább két egyetemen kell előadásokat hallgatnia. Az így elnyert diplomákat minden EU- tagországban elismerik. Az ösztöndíj legmagasabb havi összege 1600 euró lesz, mert versenyezni kell az amerikai egyetemek magas ösztöndíjával. A program első négy éve áatt mintegy 4200 ösztöndíjat fognak odaítélni több mint kétezer hallgatónak, és több mint ezer, külső országból származó egyetemi oktató fordulhat meg az európá egyetemeken. Ugyanakkor négyezer európá hallgatónak és 800 oktatónak kínálnak lehetőséget, hogy ösztöndíjjá külső országok egyetemein folytassanak utótanulmányokat, illetve oktassanak egy időre. Tarmsy István, külügyi igazgató a pécsi egyetem EU világprogram részvételi esélyeiről a következőket mondja: - A PTE-nek szerteágazó kapcsolata van az Európá Unió egyetemeivel. Az eddigi Erasmus- program is kiváó áapot adott ehhez. Szerintem jó eséllyel indulunk, hiszen kapcsolatánkon túl a világ- programban váó részvételhez nélkülözhetetlen másik két elem is megvan: a posztgraduáis képzéseink, váamint a PhD-képzések, a doktoriskoláink is elég szépen fejlődnek. Mivel legáább három egyetem részvétele kell a támogatás elnyeréséhez, mi kezdeményezően lépünk fel, ahogy eddig is tettünk. Várhatóan azonban minket is megkeresnek majd stratégiá partnereink, mint például a Grazi Egyetem. A 2001-2002 tanévben egyébként 227 pécsi egyetemistát tudott a PTE külföldre küldeni az eredeti Erasmus-program keretében. Ezek a diákok átlagosan 4-5 hónapos ösztöndíjat nyertek el. Az útirányok közül a német nyelvterület abszolút első helyen van, nagyon jelentős még az angol nyelvterület, ide értve a skandináv országokat is. Ezenkívül még Franciaország népszerű, és feljövőben van Portugália, Spanyol- ország és Olaszország. Pécsre 56 diák érkezett Erasmus-ösztöndíjjá, főleg németek, osztrákok, váamint olaszok, spanyolok, franciák. Nyári egyetem a magyar nyelvről és értékekről A Pécsi Tudományegyetem Nemzetközi Oktatási Központja ismét megszervezte a „Magyar Nyelv és Kultúra Nyári Egyetem, Pécs” programját. A 2002-es Pécsi Nyári Egyetem 17 ország közel 80 diákjának részvételével zajlik majd. A hallgatók a Tempus Közalapítvány és az Eötvös József Ösztöndíj Köz- alapítvány ösztöndíjának segítségével, valamint egyéni jelentkezés folyamányaként tanulnak a Nyári Egyetem keretei között. Legnagyobb hányaduk Európából érkezik, közel ötven százalékuk az Erasmus csereprogram keretei között a következő tanévben, szemeszterben valamely magyarországi felsőoktatási intézmény hallgatója lesz. A „Magyar Nyelv és Kultúra, Nyári Egyetem, Pécs”’idén augusztus 4-én kezdődik és szeptember 1-jén zárul. Az egy hónap alatt a hallgatók 120 tanóra segítségével, öt szinten, kis csoportokban sajátítják el a magyar nyelvet. A nyári egyetem programja magában foglal a nyelvi órákon kívüli kulturális stúdiumokat is, melyek betekintést engednek a jelenlegi magyar kulturális, gazdasági, politikai viszonyokba, valamint a magyar kultúra szellemi és tárgyi értékeibe, hagyományába. A tanfolyamot fakultatív programok, kirándulások színesítik. ■ VI. Nemzetközi Kultűrhét és Diákfesztivál Az idei központi téma a nemi szerepvállalás lesz Az elmúlt években sikeres volt a fesztivál FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ A világ harminc országából háromszáz külföldi diákot várnak Pécsre az augusztus 9-én nyíló 6. nemzetközi kultúrhét és diákfesztivál tíznapos programjára. A rendezvény a város lakói számára is nyitott. Európa egyik legjelentősebb tematikus diákfesztiváljaként számon tartott kulturális programsorozat idei központi témája a nemi szerepvállalás. A különféle tudományágak neves képviselőinek e témát érintő előadásai a nők és a férfiak szubkultúrájának, művészetének, divatjának kérdéseivel foglalkoznak majd. A szervezők, a Pécsi Tudományegyetem és a SIEN Nemzetközi Diákcseréért Alapítvány fő célja, hogy elősegítse a pécsiek közvetlen találkozását és ismerkedését a különböző kultúrákat képviselő külföldiekkel. A nemzetközi rendezvény hagyományos programja a diplomatanap, amelyet augusztus 13-án tartanak, s amelyre - a korábbiakhoz hasonlóan - az idén is több mint húsz ország Magyarországra akkreditált képviselőit várják. A képzési minőség versenyképes Beszélgetés ár. Dobay Péterrel, a Közgazdaságtudományi Kar új dékánjával „Nemzetközileg minősített karrá kell válnunk, korszerű képzésekkel, erős kötődéssel az üzleti közösséghez ” - mondja dr. Dobay Péter egyetemi tanár, a PTE KTK néhány hete megválasztott új dékánja. Épp 30 éve, 1972-ben került vissza egyetemi oktatóként Pécsre, ahol 1948-ban született. A közgazdaságtan kandidátusa a közlekedési informatika területén.- Miért pályázta meg a dékáni posztot?- Alapvetően érdekel a felsőoktatás szervezése, az egyetem-menedzsment. A 80-as évek végétől több ilyen elemző munkában, új képzési formák bevezetésében, törvények előkészítésében vettem részt, rektorhelyettesként dolgoztam, szenátusi, kari tanácsi tag voltam, nemzetközi csapatokban tevékenykedtem. Ezek a tapasztalatok megadják az embernek azt a kezdőlökést, hogy elvállalja: egy szervezet élén közvetlenül is alkalmazza azt, amit tanulmányozott.- Milyen programmal indul a munkának?- A folytonosság, a minőségi képzés fenntartásával a karnak néhány éven belül válaszolnia kell több kihívásra. A tömeges képzés mellett csak hatalmas óriási erőfeszítésekkel lehet a kellő színvonalat megtartani. Ráadásul erősek azok a hangok, amelyek gyakorlatiasabb ismereteket követelnek, ez pedig nem igazán az egyetemi képzés feladata. Amíg azonban nem sikerül a magasabb képzési minőséget a finanszírozásban is érvényesítenünk, ezzel a kettősséggel együtt kell élnünk. Az ún. felső szegmens képzésének erősítéseként a graduális képzést, a felsőfokú továbbképzéseket, a PhD-programokat kell korszerű ismeretekkel kiszolgálnunk, amelyek iránt óriási az igény a gazdaságban dolgozók részéről. A képzési formák színes skálája a pécsi kar jellegzetessége, s ezt erősítenünk kell, akár az alapképzés rovására. Már idén megkezdjük tanterveink szerkezeti és tartalmi vizsgálatát. Ki kell alakítanunk a képzéseinkben az új „szolgáltató stílust”. A belső tudás-menedzselés szintén erősítendő. Tanáraink, külföldi kapcsolataink, kutatási programjaink, konferenciáink hasznosítható tudástőkét kell, hogy jelentsenek. Dél-Dunántúl állapota nem túl biztató: az egyetem és a kar szerepe ennek megváltoztatásában meghatározó kell, hogy legyen.- Hogyan látja a KTK versenyképességé?- A KTK elismerten az élvonalba került a képzési minőséget és egyes kutatási irányokat tekintve. Véleményem szerint most a versenyképesség megőrzése, az integráció kihasználása, a regionális kötődés és a belső humán erőforrások mozgósítása, átrendezése lehet a következő időszak fókuszpontja. Rugalmasabb és válaszképes kart kell tovább építenünk, hiszen élesedő verseny folyik a képzési piacon.- Mivel kezdi a munkát?- Ezen a karon nincs krízishelyzet, de sürgősen át kell tekintenünk továbbképzéseink szervezését, menedzselését. Akár minőségi, akár gyengébb képzést ad egy egyetem, az állami finanszírozás lényegében ugyanaz. Ez nem előnyös számunkra: ezért kutatóink, oktatóink magas szakmai színvonalát fizető képzéseken, tanácsadási munkával, pályázatokon keresztül kell anyagi erővé transzformálnunk. Ma a kar költségvetésének mintegy felét teszi ki a saját bevétel: ez valóban a régió, az üzleti közösség szolgálata. Ugyanakkor szükségünk van minden helyi és külföldi forrásra is.- Mit hozhat a jövő a kar számára?- Remélem, dékáni működésem alatt kialakul egy olyan felsőfokú gazdasági képzési struktúra, ami világosan megkülönbözteti a fél-felsőfokú szakmai képzéseket, az alapképzést, majd a gyakorlatiasabb és elméletibb szakirányokat. Egy ilyen helyzetben szívesen lámám a pécsi Közgazdaságtudományi Kart a kiemelt finanszírozású, magas minőségű képzést folytató intézmények listáján. Ugyancsak fontosnak tartom, hogy meggyőző regionális kapcsolatrendszerre épülő alap- és továbbképzési struktúrát alakítsunk ki, s a régió vállalkozásainak igényei, napi problémái megjelenjenek a tanteremben, vendégoktatókkal, látogatásokkal, szakmai gyakorlatokkal. Igyekszem bővíteni munkatársaimmal azt a külföldi partneregyüttest, amelynek tagjai (egyetemek, tanszékek, magánszemélyek) állandó jelenlétükkel nemzetközivé teszik ezt a kart - a gazdaság minden területén, és ezt hallgatóinknak naponta érzékelniük kell. Az új tanévrend Őszi szemeszter: Tanévnyitó ünnepség: 2002. szeptember 9. Szorgalmi időszak: 2002. szeptember 2. - december 13. Őszi szünet: 2002. október 21. - 25. Vizsgaidőszak: 2002. december 16. - 2003. január 24. Utóvizsgák: 2003. január 27. - január 31. Tavaszi szemeszter: Szorgalmi időszak: 2003. február 3. - 2001. május 17. Tavaszi szünet: 2003. április 15. - április 18. Vizsgaidőszak: 2003. május 19. - június 27. Utóvizsgák: 2003. június 30. - július 4., illetve szeptember 1-5. A karok a fentiektől eltérhetnek, oly módon, hogy a szemeszterek hossza egy héttel megrövidíthető, avagy meghosszabbítható. Ebben az esetben az illetékes kari tanács egyedileg határozza meg a félév kezdetének, illetve befejezésének dátumát. Az őszi szünet a Kari Tanács döntése alapján elhagyható. A tavaszi szünet időpontja a későbbiekben megállapítandó közoktatási szünettel megegyező időpontra tolódhat. Az egyetem borai 2002-ben A választáson egy 2001 -es évjáratú villányi chardonnay, egy 1999-es év járatú villányi cabernet sauvignon, valamint egy 1997-es villányi royal cuvée győzött. Immár harmadik alkalommal választotta meg borait a PTE. Három borvidékről - Villány, Szekszárd és Mecsekalja - tíz termelő tizenkilenc borral pályázott. A pécsi Pezsgőház étteremben rendezett választás során három bor nyerte el a „A Pécsi Tudományegyetem Bora, 2002” kitüntető címet. A térség pincészeteiből kikerült nemes borok az egyetem által választott zsűri előtt vizsgáztak. Itt dőlt el, hogy ebben az évben kinek a borai kerülnek el a világ bármely tájára, mint a PTE nevével fémjelzett ajándéktárgy, ezáltal méltó módon képviselve az egyetemet és a térséget. Fontos szempont volt az is, hogy az egyetemi bor - elérhető áron megvásárolható legyen az egyetem oktatói és hallgatói számára is. Az egyetemi image és egyben a Dél-Dunántúl történelmi borvidékei jó hírének erősítéséhez egyaránt kapcsolódó választás jelentőségét érzékelteti a zsűri összetétele, és az is, hogy a bíráló testület az eddigihez képest most volt a legnagyobb létszámú. Három hallgató és egy oktató például pályázat útján került a döntnökök közé. Tagok voltak: Aknai Tamás (dékán, Művészeti Kar), Ásványi József (akkori főigazgató, Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar), Bellyei Árpád (PTE ÁOK egyetemi tanára, klinikaigazgató), Bokor Béla (Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke), Boldóczki János (egyetemi hallgató), Farkas Ferenc (dékán, Közgazdaságtudományi Kar akkori dékánja), Gábriel Róbert (Természettudományi Kar dékánja), Gráf Ferenc (Egészségügyi Főiskolai Kar gazdasági vezetője), Győrffy Zoltán (Egyetemi Médiaközpont vezetője), Horváth Béla (Illyés Gyula Főiskolai Kar főigazgatója), Húsz Mária (egyetemi docens, TTK FEEFI), Hübner Mátyás (rektorhelyettes), Ivancsics Imre (dékán, Állam- és Jogtudományi Kar akkori dékánja), Széli Norbert (Egyetemi Hallgatói Önkormányzat), Kircsi László (egyetemi docens, Művészeti Kar), Lázár Gyula (rektorhelyettes, a zsűri elnöke), Papp Béla (Pécs alpolgármestere), Ragadics Tamás (egyetemi hallgató), Rippl Béla (vendéglős, a Magyar Borakadémia tagja), Schneider Gábor (újságíró, Dunántúli Napló), Szabó Géza (egyetemi adjunktus, Természettudományi Kar), Szilágyi András (egyetemi hallgató, a Jogász Boregylet elnöke). Fehérbor kategóriában a villányi Új Alkotmány Mezőgazda- sági Termelőszövetkezet villányi chardonnay 2001 évjáratú bora; vörösbor kategóriában Müller János villányi cabernet sauvignon 1999 évjáratú bora; valamint prémium kategóriában Bock József 1997-es villányi royal cuvée-je lett 2002-ben a Pécsi Tudományegyetem Bora. A kiválasztott egyetemi borok hivatalos, ünnepélyes bemutatójára szeptember első felében kerül sor. Ugyanekkor adják át a győztes termelőknek a PTE elismerő oklevelét. Összehangolódás és jószomszédság Az elmúlt szemeszter végén a PTE szenátusa szándék- nyilatkozatba foglalta céljait, törekvéseit arra vonatkozóan, hogy miben és miképpen mélyíthetők el Dél-Du- nántúl két egyetemének kapcsolatai. „A Pécsi Tudományegyetem Szenátusa kinyilvánítja azon óhaját, hogy a Dél-Dunántúl két meghatározó felsőoktatási intézménye, a Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem között jelenleg is meglévő jó kapcsolatok elmélyüljenek és konkrét gazdasági, tudományos és szervezeti együttműködésben realizálódjanak. Ezen szándék alapja, hogy a Pécsi Tudományegyetem és a Kaposvári Egyetem nem konkurens szervezetet, hanem együttműködő partnert lát egymásban. Az együttműködés elsődleges célja a dél-dunántúli régió fejlődésének elősegítése a két nagy intézmény összehangolt munkáján keresztül, de az intézmények teljes jogi önállóságának megtartása mellett. Mindezek érdekében a PTE szenátusa kész megállapodást kötni a Kaposvári Egyetem Tanácsával az alábbiak figyelem- bevételével: 1. A két egyetem összehangolja a képzési struktúráját, a jövőben nem ,7ry\ W( indítanak olyan képzéseket, amelyekkel egymásnak ve- télytársat teremthetnének, komplementaritásra törekedve. 2. Igény esetén az egyik intézményben már meglevő képzés(eke)t külön megállapodás alapján kihelyezik a másik intézményre. 3. A két egyetem törekedni fog új képzési formák indítására. 4. A két intézmény összehangolja képzési-fejlesztési terveit. 5. Az intézmények összehangolják pályázati stratégiájukat, lehetőség szerint - a sikeres Phare Tükör-pályázathoz hasonlóan - közös pályázatokat adnak be, azok menedzselésére közös szervezetet hoznak létre. 6. Tevékenységük összehangolásának folytatására közös állandó együttműködési fórumot és közös oktatási, kutatási szervezeti egységeket hoznak létre.” ■ Az oldal a Pécsi Tudományegyetem támogatásával készült Oldalszerkesztő: Dunai Imre
