Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-28 / 204. szám

2002. JULIUS 28. GAZDASAG Stresszes Egy nemrég publikált tanulmány szerint az EU tagországai­ban csaknem 40 millió ember szenved a munkahelyi stressztől, illetve annak következményeitől, a kár pedig el­éri a 20 milliárd eurót. Nálunk ilyen felmérés nem készült, ám a szakemberek szerint a versenyszférában dolgozók is többnyire feszült körülmények között végzik a dolgukat. A leggyakoribb okok: a főnök, az időkényszer, a túl sok fel­adat, szervezeti problémák, a hozzáértés hiánya. ■ A munkahelyi stressz vi­lágjelenség, s ez - mivel gaz­dasági recesszió van - igazá­ból természetes is. A vállala­tok költségei közül a legna­gyobb hányadot a bérek te­szik ki, ha tehát egy cégnek rosszul megy, megszaporod­nak az elbocsátások, követ­kezésképp a menedzsment, illetve a beosztottak élete sem felhőtlen. Nő a létbi­zonytalanság, nő a bizonyí­tási kényszer, s ez szükség­szerűen stresszhelyzetekhez vezet. Ráadásul Magyaror­szágon speciális „stressz- okok” is vannak - állítja De­ák Andrea, a Take It Sze­mélyzeti Tanácsadó Kft. ügy­vezető igazgatója.- Sajnos a magyar munka- vállalók nem jól gazdálkod­nak a munkaidejükkel, s az el nem végzett feladatok nyo­masztóan hatnak rájuk. Sokan említik a visszacsa­tolás hiányát is, vagyis azt, hogy a vezetők nem értéke­lik menet közben a teljesít­ményeket, s a beosztottak túl későn - olykor csak az elbo­csátás pillanatában - szem­besülnek azzal, hogy elége­detlenek velük. Való igaz: az effajta kontrollbeszélgetések jobbára a multinacionális vállalatoknál gyakoribbak, ám a magyar munkások nem jól tűrik az ilyesmit.- Sokan, hallva a kritikát, megsértődnek - mondja De­ák Andrea. - Sajnos nálunk még nincs kultúrája az elvá­rások megfogalmazásának. A stressz másik forrása az alkalmatlanság. A képessé­gek helyes felmérése elen­gedhetetlen ahhoz, hogy va­laki közmegelégedésre vé­gezhesse a feladatát. Ám a szakember szerint ez sajnos nem mindig sikerül.- A kilencvenes évek ele­jén mindenki értékesítéssel akart foglalkozni, mert ah­hoz autót, mobiltelefont ad­tak, s jól is lehetett keresni. Ám akkor a piac még csak ki­alakulóban volt. Ma épp az értékesítésben a legnagyob­bak az elvárások, ez az egyik „legstresszesebb” tevékeny­ség - jelentette ki Deák And­munkahelyek reá. - Egyáltalán: minden olyan munka, ahol a határ­idő és a teljesítmény min­dennapos értékelési szem­pont, stresszel jár. Persze téved, aki azt hiszi, hogy a stressz csak rossz le­het. A mérsékelt munkahelyi stressz kifejezetten hasznos, hiszen enélkül a munkavég­zés unalomba fulladna - állít­ja Klein Sándor, az SHL Hun­gary Vezetéslélektani Mene­dzserképző és Alkalmasság­vizsgáló Kft. ügyvezető igaz­gatója, a pszichológiai tudo­mányok doktora, aki szerint a problémák akkor jelentkez­nek, ha a kiváltó okok elha­talmasodnak. Szerinte a leg­főbb stresszforrás a beosztot­taknak a főnök, a főnök szá­mára pedig a beosztottak.- A multicégek hozták magukkal a saját munkakul­túrájukat, s a magyar és kül­földi mentalitás találkozása még ma is feszültségek forrá­sa lehet. Nem véletlen, hogy a nemzetközi nagyvállalatok ismerték fel a stressztűrőké­pesség fontosságát. Ennek felmérésére általá­ban akkor kerül sor, ha egy- egy poszt betöltésére a cég embert keres. Egyre gyakrab­ban szerepelnek a stressz­helyzetek kezelésére vonat­kozó kérdések, de olyan is előfordul, hogy „élesben” próbálják ki a jelöltet.- Léteznek olyan szimulá­ciós gyakorlatok, amelyben valóságközeli helyzetet imi­tálnak, s így figyelik a jelent­kezők reakcióit - mondta Kelin Sándor. - Például azt mondják: rendben, vegyük úgy, hogy magát felvettük, de az első feladata az, hogy kirúgja a legjobb barátját. S két perc múlva bejön a „ba­rát”. Persze, erről is tudja mindenki, hogy csak egy gyakorlat, de a váratlan fel­adat, illetve annak a kezelése már árulkodik. 33 32 31 30 29 28 JÓ marketing nélkül a pincékben áll a bor ■ Kis túlzással kicsordul a bor a pincékből - ám ennek a szőlősgaz­dák korántsem örülnek. Néhány héttel a szüret megkezdése előtt ugyanis még mindig 3,5 millió hektoliter bor van a hordókban, ami a túltermelési válság egyértelmű jele. Az ok: tavaly 10-30 százalék­kal több szőlő termett. A helyzet idén sem javul, mivel a mostani termés is bőséges, a szakemberek 4 millió hektolitert jósolnak. A borászok már idén márciusban jelezték: legalább félmilliárd forin­tos exporttámogatásra lenne szükségük, amit a Hegyközségek Nem­zeti Tanácsa nemrég úgy pontosított, hogy a hordós bor exportjára literenként átlagosan 28 forint támogatást tartanának indokoltnak. Ez az állami segítség szerintük már érzékelhetően javítaná a magyar bor versenyképességét a világpiacon. A készletek felhalmozódása nem a hazai borfogyasztás számlájára írható (bár az 1980-as 38 liter/fő/év mennyiség tavaly már csak 32 liter volt - lásd tábláza­tunkat), hanem inkább az export drasztikus, 51 százalékos vissza­esésével magyarázható. Egyes borászok bizonyos szőlőfajták ter­mesztésének korlátozását is felvetették, ám ez a javaslat jelenleg is vita forrása. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a hazai bor kül­földi közösségi marketingjén mindenképpen javítani kell. 1990 1997 1998 1999 2001 BECSÜLT ADAT BEFEKTETÉS Indulhat a devizaspekuláció A rendszerváltás körüli években so­kan tartották megtakarításaikat külföldi fizetőeszközökben és spe­kuláltak is azokkal. A csúszóle­értékelés 1995-ös bevezetését kö­vetően viszont egyértelművé vált, hogy a megtakarításokat forintban érdemes őrizni. Tavaly május óta azonban újra van lehetőség a forint árfolyammozgásainak kihasz­nálására. ■ A rendszerváltás körüli években, amikor az infláció folyamatosan gyorsult, sokan úgy védekeztek a pénzromlás ellen, hogy külföldi fize­tőeszközökben takarékoskodtak: vagy külföldi országok bankjegyei­ben és érméiben, azaz valutában, vagy az ezekre szóló számlakövetelé­sekben, azaz devizában tartották ér­tékeiket. A valutával és a devizával való foglalkozás nemcsak a pénz­romlástól védte meg a megtakarított összegeket, de megfelelő időben tör­ténő forintra, majd devizára való visszaváltás esetén komoly nyereség­re is szert lehetett tenni. Ha valaki jól találta el, mikor lesz leértékelés, és pont akkor tartotta devizában pén­zét, jelentős nyereséghez jutott. Gyökeresen megváltozott a hely­zet 1995 tavaszán, a Bokros-csomag bevezetésekor. Az akkori pénzügy- miniszter és jegybankelnök által ki­dolgozott intézkedések talán legfon­tosabbika a csúszóleértékelés beve­zetése volt. Ennek lényege, hogy a forint a jegybank által jegyzett kö­zépárfolyamát naponta azonos mér­tékben leértékelték és ettől az érték­től csak kis mértékben engedték el­térni a piaci üzletkötések árfolyamát. A leértékelés ütemét úgy határozták meg, hogy a külföldieknek érdemes legyen Magyarországon befektet­niük, például államkötvényt vásárol­niuk. Ekkor már érdemesebb volt fo­rintban takarékoskodni. Tavaly májusban azonban ismét megváltozott a helyzet. A jegybank akkori vezetése úgy döntött, hogy az addig 2x2,25 százalékos árfolyamsá­vot, 2x15 százalékosra szélesíti. Ősz­szel pedig megszüntette a sávközép csúszóleértékelését is. A szélesebb sávban ismét jelentős árfolyammoz­gások alakulhattak ki, amire nemrég volt is példa: a rossz makrogazdasági mutatókra, majd a szabályellenesen rendezett politikai tüntetések hatásá­ra pár nap alatt csaknem 10 százalé­kot gyengült a forint, majd a Pénz­ügyminisztérium hosszú távú, árfo­lyamstratégiát is tartalmazó tervei­nek nyilvánosságra hozatalakor hir­telen ennek felével erősödött a nem­zeti valuta. Aki tehát jól tudja meg­tippelni a forint árfolyammozgását, az ismét pénzt tud vele keresni. A forint, illetve a devizák árfolyam- mozgásaira kétféleképpen lehet spe­kulálni. Az egyik lehetőség, hogy ab­ba a devizába csoportosítjuk át érté­keinket, amelyiknek az árfolyam­emelkedésére számítunk. A másik le­hetőség, hogy az árutőzsde határidős devizapiacán olyan üzletet kötünk, amely az általunk várt árfolyam-el­mozdulásnak megfelelő. Ez utóbbi esetben nem is kell a teljes kockáztat­ni szánt összeget befizetni, elegendő csak egy, a börze szabályai által meg­határozott letétet elhelyezni. Fejlet­tebb piacokon arra is van lehetőség, hogy valaki kölcsönt vesz fel egy adott devizában, azt eladja, majd az árfo­lyamcsökkenés után visszavásárolja és visszaadja. Elvben ez nálunk sem kizárt, ám a brókercégek és a bankok jelenleg erre még nem felkészültek. A devizában való takarékoskodás egy speciális módja, ha valaki kül­földön befektető nyíltvégű befekte­tési alapba helyezi pénzét, ezek kö­zül olyan is akad, amely egyenesen euróbán vagy dollárban tartja nyil­ván árfolyamát. Mivel a hosszú távú árfolyam- mozgásokat továbbra is az adott de­vizát kibocsátó országok gazdasági fejlődésének esélyei határozzák meg, ezért a hosszú távú tendenciák ez alapján prognosztizálhatók. Jelen­leg úgy tűnik, a forint hosszú távon erősödni fog az euróhoz képest, az euró pedig az amerikai dollárhoz vi­szonyítva. E tendencia mentén azon­ban komoly kilengések is elképzel­hetők. Ezeket elsősorban az épp ak­tuális gazdasági és politikai hírek okozhatják. BUXa (Ft) 9711 J E uró/1 orint árfo lyammozg ása 260­250­ojn \ je*. * ' 20 sze 00 20 pt. ja 01 20 n. m 01 20 áj. sze 01 20 pt. ja 02 20 n. m 02 áj. HÍREK 1 A bankbetét a legnépszerűbb | Hl A magyar lakosság egyharmada rendelkezik értékpa- 1 pírral, a befektetési formák közül a legkedveltebb a 1 bankbetét - tette közzé a GfK Piackutató Intézet leg­újabb felmérésének eredményét Kozák Ákos igazga- ! tó. A háztartások 65 százalékának semmilyen befek­tetése nincsen, míg 18 százalékuk rendelkezik bank- | betéttel és 16 százalékuk életbiztosítással. Az össze- I hasonlított 9 nyugat-európai ország átlagában a ház­tartásoknak csak 22 százaléka nem rendelkezik be- | fektetéssel és 29 százalékuk kamatoztatja megtaka- : I rítását rövid távú bankbetétben. Gyenge termés búzából, kukorciából I ■ Búzából 3,9 millió tonna, kukoricából pedig alig 6 | millió tonna termésre számít az idén a Földművelés- | I ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Tavaly kenyér- j ( gabonából 5,2 millió tonnát, kukoricából 7,8 millió tonnát takarítottak be. Az idei búza terméseredmé- ■ nye még a pesszimista becslésekhez képest is ala- ! csony, viszont minősége a szokásosnál kedvezőbb | lesz. A nyár eleji aszályt követő esőzések az ország | több részén segítettek a kukoricát termelőknek. I Tovább egyeztetnek az eváról I ■ Még folyik az egyeztetés az egy- I szerűsített vállalkozási adó (eva) pontos megoldásainak kialakításá­ról. Burány Sándor, a miniszté- 1 rium politikai államtitkára koráb- j ban erre a hétre ígérte, hogy elké- | szülnek a végleges elképzeléssel, | ám a végleges megoldásra még né­hány napig várni kell. Burány Sán­dor korábban annyit már elmondott: nem szűkítik | és nem korlátozzák azok körét, akik jogosultak | lesznek az evára. Továbbra is cél az adminisztráció 5 | egyszerűsítése, valamint az, hogy az érintett társa- t Ságoknak kevesebb adót kelljen fizetniük. Csökkent a munkanélküliség | ■ A regisztrált munkanélküliek száma júniusban 5900- J zal csökkent, a hónap végén 328 500 munkanélkülit I tartottak nyilván a munkaügyi központok, vagyis ez a szám 31 100-zal mérséklődött - tette közzé a Fog- | lalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. A | megyék közül Pest és Győr-Moson-Sopron megyében volt a legalacsonyabb a ráta: 3,8 százalék. Borsod- í Abaúj-Zemplén megyében ugyanez az arány 18,6 | I százalék. A legkedvezőbb változás egy év alatt az | I észak-alföldi és a dél-alföldi régióban következett be. | Dinnye: sok van, de hiány lesz | ■ A dinnyepiacot jelenleg túlkínálat jellemzi, augusz- ! tusban viszont már hiány várható - állítja Mártonííy I Í Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Terméktanács ügy­vezető igazgatója. A szakember a piaci zavart a nyár 1 eleji aszállyal indokolta, ami teljesen felborította a jú- 1 nius elejétől szeptember végéig tartó szezon egyenle- J | tes belföldi dinnyeellátását. Az öntözött területekről 1 | származó dinnyeszállítmányok a piacon „találkoznak” ( | a kényszerből leszüretelt dinnyével. !&] Wá Átírt cégtáblák 1 | Kizárólag idegen cégfelirat nem szerepelhet egyet­len üzlet megnevezésében sem, mellette fel kell tün­tetni a kifejezés magyar megfelelőjét is, a működési engedély csak így adható ki - ez februártól még csak az újonnan nyitott üzletekre érvényes, ám jövőre már az összes érintett boltnak ki kell egészítenie a cégérét. Az önkormányzatok jegyzői, illetve azok munkatársai már most folyamatosan figyelmeztetik a kereskedő­ket a jogszabály majdani betartására.- A pub felirat mellé fel kell tenni, hogy söröző, illet­ve a shop mellé, hogy üzlet. - Jelentette ki Járomi Juli­anna, a budapesti IX. kerületi önkormányzat ipar-ke- reskedelmi osztályának vezetője. - A magyar felirat­nak azonos méretben és azonos jelleggel keli szerepel­nie. Fontos, hogy a kereskedők tisztában legyenek eme kötelezettségükkel, ugyanis jövőre akár 90 napos bezárásra is lehet ítélni azt az üzletet, amely a jogsza­bály ellen vét. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a kereskedők nemigen vannak tisztában az alternatív elnevezések­kel. Vitás esetekben a Magyar Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Intézete dönt, de elsődleges forrásként ajánlható a szeptemberben megjelenő, felújított, átdolgozott Idegen szavak és kifejezések kéziszótára is, amely több mint harmincezer címszót tartalmaz. Dr. Pomázi Gyöngyi, az Akadémiai Kiadó Í nyelvi szerkesztőségének igazgatója elmondta: a szótár felöleli a magyar szövegekben a mindennapi használatban sűrűn előforduló, jobbára még ma is idegennek érzett szókészleti elemeket és magyará­zatukat. A kötet napjaink igényeihez igazodva mutat­ja be a magyar nyelvbe bekerült idegen szókészleti elemeket, tájékoztatást ad a nyelvünkben szokásos írásmódjukról és kiejtésükről, számos szakmai és I stílusbeli minősítéssel pedig megmutatja azt a szö- | vegkörnyezet, ahol a kérdéses kifejezések helyesen I és indokoltan használhatók. ELEM KERESKE 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom