Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-26 / 202. szám
fl 2002. Július 26., péntek R I P 0 R T 7. OLDAL A rossz hír, hogy korábban nem tapasztalt mértékben nő a vese, a hólyag, a prosztata és a here daganatos megbetegedéseinek száma. A jó hír, hogy úgy tűnik, a klinikum több területen fel tudja venni a „versenyt” kórfolyamattal. És ebben országosan élen jár a nemrégiben fennállásának 50. jubileumát ünneplő pécsi egyetemi Urológiai Klinika. A magyar urológia mindig is nagy jelentőségű volt. Tudnivaló, hogy fiatal szakmáról van szó, hiszen az urológiai bajokat eredetileg a sebészet keretén belül kezelték. A világ első különálló urológiai intézete Párizsban alakult meg, de rögtön utána, a második már Budapesten. S bár ezt követően több, mint három évtized telt el, a pécsi Urológiai Klinika megalapításakor, azaz 1952- ben Európában még csak az öt önálló intézmény volt. Ma országosan talán a legszélesebb spektrumban gyógyít, így indokolt volt, hogy a fél évszázados ünnepségekkel együtt idén Pécsett tartották a IV. Huth Tivadar Urológus Napokat, ahol a szakma új eredményeiről számoltak be. Mint dr. Farkas László klinikaigazgató professzortól megtudtuk, elsősorban a daganatos betegségek száma ugrott meg az utóbbi években, s ami a legrosszabb, pontosan nem tudni a tendencia okát.- Mért van több prosztata-, vese-, hólyag- vagy hererák? - kérdez vissza a professzor. - Tudományos szempontból ez a legizgalmasabb, feltétlenül kutatandó kérdés. Sokféle okon töprenghetünk: megváltozott hormonhatáson, genetikai elváltozáson, környezetszennyezésen. Végül is a daganatok kialakulása ismert, azt nem tudjuk csak, mi indítja be. Persze, az aggasztó megbetegedési mutatók mellé azonnal oda le* hét és kell is állítani a gyógyulásról szóló adatokat. Tán a legjobb példa a hererák. Egy 80-as évekbeli felmérés szerint százezer férfiből 4,16-nál jelentkezett ez a gond. Magyarország ebből a szempontból valahol középen helyezkedik el, az iparilag- társadalmilag fejlett országokban ez a szám magasabb. Ma évente mintegy 200 hererákos beteget regisztrálnak, ráadásul a 2040 közötti korosztályban, amely a reprodukcióra a legalkalmasabb, tehát innen nézve a betegségnek akár össztársadalmi vonatkozásai is jócskán vannak. Szerencsére azonban elmondható: míg a 70-es években is ezen betegeknek egy éven belül a 80 százaléka meghalt, ma pontosan fordított a helyzet, s abból a 800 fiatalemberből, akit a pécsi klinika vonzáskörzetéből gondoznak, 86 százalék gyógyult és tünetmentes. Mint Farkas professzor hangsúlyozza: minden rákos megbetegedés kezelése eminensen függ attól, hogy a bajt milyen stádiumban veszik észre, illetve fordulnak vele orvoshoz. A tapasztalat szerint a férfiak felettébb szégyel- lősek.- A férfitársadalom irányába kemény felvüá- gosító munkát kell kifejtenünk, mert orvosi ügyekben szeretik kendőzni a problémákat - állítja Farkas László. Ez igaz arra az életkorbeli változásra, amit manapság már nyíltan férfiklimaxnak nevez a szakma is.- Tények igazolják, hogy ötven év felett a férfiaknál is testi-lelki változás következik be. Fáradékonyabbak lesznek, ingerültebbek, vizelési, vagy éppen szexuális- merevedési panaszaik jelentkeznek. Ám ezeket a bajokat, szerencsére, napjainkban minden különösebb szenvedés nélkül, korrektül meg lehet oldani, mégpedig úgy, hogy az látványos életminőség-javulást jelent. E problémaegyüttesből - talán jogosan, talán kissé eltúlozva - általában a szexuális teljesítőképesség témája az első, főképp az utóbbi években, amióta egyre több serkentőszer jelent meg a piacon.- Ez igenis roppant fontos, hiszen a szexuális élet nem csupán az utódnemzésre korlátozódik, hanem testi-lelki örömszerzés, s mint ilyen az emberi harmónia egyik alapja - állítja a professzor, aki a jubileumi rendezvényen (bár szigorúan véve nem a kutatott szakterülete), a merevedést biztosító szerekkel való tapasztalatokról számolt be. - Kétségtelen, hogy a férfiak régi vágya teljesült, amikor egy egyszerű, szájon át bevehető tablettával el tudják érni a merevedést. Az eddigi, 4 éves gyakorlat igen pozitív, elvégre valóban kényelmes és hatékony a szer. Célszerű, hogy a gyógyszer indikációjának felállítását szakember végezze, hiszen ezen tünetek gyakran társulnak cukorbetegséghez, magas vérnyomáshoz és különböző szívbetegségekhez. És még valami, ami tán nem köztudott: csak olyan esetben hat a serkentő, ha valakinek van libidója, vagyis a hatáshoz valódi szexuális inger szükséges. A mai készítmények nagyjából 5-6 órán át hatnak, de már javában dolgoznak új szereken, amik akár 24-48 órán át is aktívan tartanak - kérdés, persze, kinek van erre valóban szüksége? MÉHES K. Dr. Farkas László A néma levente a siklósi várban A férfitársadalom szégyellős az orvos előtt Az urológusok felvették a versenyt a daganatos megbetegedésekkel és jó százalékkal gyógyítanak A tavaly megnyílt Siklósi Nyári Várszínház ma és holnap egy híres „történelmi” vígjátékot kínál a közönségnek a pesti Magyar Színház művészeinek előadásában. A siklósi várszínház 2001-ben került csak a nyári kulturális programkínálatba. Az első év sikere alapján - amikor Az István, a király ötször szinte zsúfolásig megtöltötte nézőkkel a várudvart - bebizonyosodott, hogy van közönségigény a folytatásra, a turisztikai vonzerőt is növelő siklósi várszínház gyökeret ereszthet. Idén egy klasszikusnak számító darabot láthat a közönség. Ahogy tavaly, most is a budapesti Magyar Színház vendégsze- ' repel a várban. Ma és szombat este 21 órától - esőnapnak hagyva vasárnap - Heltai Jenő A néma levente című művét játsszák az őszi pesti kőszínházbeli premiert megelőző bemutatóként. A vár miliőjébe tökéletesen illő verses történelmi vígjáték Hunyadi Mátyás korában játszódó - mindössze anekdotán alapuló - különös szerelmi történet, amely parádés, de a szöveg kötött ritmusa és a rímek miatt egyben nagy összpontosítást követelő szerepeket kínál a színészeknek. A darab néhány mondata, félmondata szállóige lett az ősbemutató óta eltelt évtizedek alatt. Különösen a Setét Lajos bakó mentegetőző kismonológjából ismert „ki él ma abból, amiből szeretne” vagy „az élet szép, tenéked magyarázzam”. Az előbb idézettekből is érzékelhető, hogy a lírai mese habkönnyű szövetén átüt a mű születésének elkomorodó kora, és a költő-író borzongató megérzésből fakadó aggodalma, hiszen három évvel a második világháború előtt vetette papírra az elegánsan csengő-bongó rímeket. A darabot - amelynek tegnap este volt a jelmezes főpróbája - Berényi Gábor rendezte. Agárdi Pétert, a néma leventét, Mihályi Győző, a neki hallgatási fogadalom formájában csapdát állító, majd „hóhérkézre” jutó csodaszép piemonti özvegyet, Ziliát Gregor Bernadett, Beppót, a levente kotnyeles, talpra esett csatlósát Bede Fazekas Szabolcs játssza. Iglódi István, a vendégszereplő Magyar Színház igazgatója szerint a mostani szabadtéri fellépés kiváló alkalom a társulat összetartásának erősítésére, és arra is, hogy a közönség reagálásait figyelve tovább csiszolják az előadást. Művészremekek a kápolnában A tájba simuló, a hely szelleméhez illeszkedő, gyönyörű, a szó igazi értemében organikus kápolna épült Püspökszentlászlón az Eletrendezés Házához kapcsolódóan. Az épület már áll, misézni is lehet benne, belsőépítészetileg és művészileg azonban még dolgoznak a részleteken. A vörösfenyő trónszék mellett kísértésbe esnek a látogatók. Bele kellene ülni, ki kellene próbálni. Azért a karfáját titokban ki-ki megsimogatja a Pécsi Galériában most látható megyei művészeti kiállításon. A trón a püspökszentlászlói kápolnához tartozik. Van itt néhány külső és belső fotó is az épületről, Novotny Béla belsőépítész alkotásáról. A mű olyan, jó értelemben vett organikus alkotás, amely a hely szellemébe illeszkedve a szerkezet és a forma egységére, egyszerűségre törekszik. Páter Vácz Jegenyés János műtermében készül az üvegablak Jenő, az Életrendezés Háza lelki vezetője elmondja, hogy a kápolna a legmagasabb fokon illeszkedik programjukhoz, elképzeléseikhez. Az Életrendezés Háza olyan jellegű kurzusokat ad, amelyek főleg a fiataloknak szándékoznak segíteni, de a további korosztályoknak is, hogy életük ne egy sötét alagút legyen. Az atya úgy vélekedik, hogy kinek-kinek törekednie kell arra, hogy a Teremtőtől kapott életet a Teremtőnek tetszőén éljük. A keresztény hit ezen kurzusok lényegéhez tartozik. A hit az alap. Templom, kápolna nélkül ez pedig elképzelhetetlen.- Ezért örülünk olyan nagyon ennek a kápolnának - mondja. - Tegnap kaptunk egy pakisztáni készítésű szőnyeget. Apránként készül, egészül ki a belső berendezés. A trónszék különben arra való, hogy a szentmise alatt a celebráns olykor helyet foglalhasson benne. Novotny Béla belsőépítésznek a kápolna az első ilyen egyházi jellegű építészi alkotása. - Most, hogy már ennyire jutottunk, megnövekedett a kedvem az ilyen jellegű alkotásokhoz - kommentálja építészi szerepét. - A kihívás is erős, megkerülhetetlen. A burkolat, a díszítések, a székek, a padok, a taberná- kulum, az összecsukható oltár és a trónszék egyöntetűen vörösfenyőből készült, terveim alapján. Korábban belsőépítészként dolgoztam már a magyarsarlósi templomon. Ott mindennek magam voltam a kivitelezője. Ami a püspökszentlászlói kápolnaépületet illeti, annak alaprajza a kereszt formáját követi. Három boltíves nyílás van rajta és ez alaprajzilag is keresztet képez. A negyedik egy ajtó, amely az Életrendezés Házával köti össze. Az északi ablak egy üvegművészeti kompozíció lesz, Jegenyés János, Ferenczy Noémi-díjas üvegművész alkotása. A Szent Család: Szent József, Mária és Jézus lesz látható az ólomba ágyazott, kemencében beégetett festékanyaggal színezett üvegből készülő, egyben az oltárkép szerepét is betöltő kompozíción. A műtárgyak kivitelezését még ebben az évben szeretnék befejezni a művészek. FOTÓ: TÓTH LÁSZLÓ ■___________________BEBESSI KÁROLY Villány ismét nemzetközi lesz A Baranyai Alkotótelepek Kht. a mai nehéz helyzetben is megpróbálja a lehetetlent: a dicső múlthoz méltó színvonalon Villányba csábítani a honi és nemzetközi képzőművészeket. Pál Zabán, az alkotótelepek igazgatója elmondta: 2002 nyarára nehézzé, már-már kritikussá lett a helyzet, ezért is dolgoznak gőzerővel, hogy a közeli jövőben megoldás szülessen, ami csak a helyi és az országos döntéshozók támogatásával képzelhető el. Ám addig sem szeretnének ölbe tett kézzel várni, sokkal inkább a hagyományokat folytatni, ha visszafogottabban is. Mindenképp öröm, hogy augusztus 26-a és szeptember 7-e között létrejöhet az a nemzetközi szimpózium, amit a pécsi Közelítés Egyesület szervez. Varga Rita festőművész, az egyesület elnöke arról szólt, hogy a jelenlegi tervek szerint négy izlandi, négy szlovák és néhány jugoszláv művészt várnak Villányba a régió magyar alkotói mellé. A vendégek között akad hagyományos technikákkal dolgozó szobrász és festő, de számosán lesznek, akik fotóval-videóval próbálják megkeresni azt, amit számukra Villány, a szoborpark, a Gyimóthy-villa és környezete jelent. Ezúttal nem is az első impresszió a fontos, hiszen a szimpózium címe „A második benyomás”. A Nemzeti Kulturális Alapprogramtól és Soros Alapítványtól nyertek pályázati pénzeket, ami elégnek tűnik a meghívott művészek ittléte költségeinek fedezésére, ám a megmunkálandó-felhasz- nálandó anyagokra még mindig kevés forrás áll rendelkezésre. A tíznapos közös munka során elkészülő művekből három bemutatót terveznek: a pécsi Közelítés Galériában, a szigetvári Zöld Zónában és Komlón. m. k. TÁNCHAZAK A BELVÁROSBAN címmel kilenc alkalommal ismerkedhetnek a pécsi Színház tér járókelői a világ különböző tájegységeinek tánckultúrájával. Szerdán este a Los Andinos együttes zenéjére andoki tánclépéseket tanulhattak, míg a következő szerdán, július 31- én cigány táncház lesz a Kanizsa csillagai kíséretével. fotó: tóthl. Jegyzet „Eretnek ” gondolatok Hetedik szezonjukba léptek az Anna utcai nyári játékok. A Pécsi Morvát Színház idei prózai bemutatója, az' Adáshiba kapcsán esetenként „eretnek” gondolatok fogalmazódnak meg az emberben. Főként, ha kicsit messzebbre is néz. Már nemcsak a szegedi, gyulai, diósgyőri példát lehet hozni: rendeznek nyári játékokat Kőszegen, Sopronban, Székesfehérváron - ahol hat bemutató lesz augusztus végéig. Ezek egyikét, a János vitézt a pécsi direktor, Báliké Tamás viszi színre. Valószínűleg nem ez lesz a leggrandió- zusabb darab; a Carmina Bura- na-előadásban hatszáz énekes vesz részt. S akkor térjünk vissza Pécsre. Csak volt egy remek nyári színházunk. Van ugyan egy zseniális POSZT-unk, egy jól kitalált művészeti és gasztronómiai fesztivál - aztán nyakunkon a csaknem üres július és augusztus. Pedig az ide látogató és főleg a város megérdemelné a törődést, aminek nem feltétlenül - és ez nem lekicsinylés - csak a Horvát Színház tíz előadásában, bár majdnem idilli mediterrán hangulatban, de összesen ezerötszáz néző előtt kellene kimerülnie. Talán éppen a címe miatt, de az Adáshibát nézve fogalmazódnak meg óhatatlanul az „eretnek” gondolatok. Adott a szakmai háttér: a Pécsi Nemzeti Színház, mint színész, rendező stb. kölcsönző és a dombot később befogadó, továbbá a Horvát Színház a maga embereivel és technikájával. Tovább menve: a Balokányban felújították a tószínpadot, bár színháziak még nem térképezték föl igazából nem elképzelhetetlen, hogy lehet valamit kezdeni vele. Aztán ott a Tettye, aminél ideálisabb játékteret elképzelni sem leheme. Igaz, a színpadra, a nézőtérre áldozni kellene vagy ötmillió forintot. Ha tovább álmodozunk, odáig jutunk, hogy húsz helyi millióból, amihez 1+1 rendszerben (minden meglévőhöz további egy forintot adnak) az állam is hozzájárul, négy-öt, nem is akármilyen bemutatót lehetne tartani. Úgy hírlik, a Városházán hajlanak arra, hogy fóléledjen a már csaknem elfeledett pécsi pezsgés. Könyörgöm: ne tessenek sokáig té- pelődni, mert hamarosan nyakunkon a következő nyár, és nem szeretnénk az Adáshiba Bódogékjánál rendszeresen szomszédolni, ha valamit nézni támad a kedvünk. BALOGH ZOLTÁN
