Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-21 / 197. szám

2002. JÚLIUS 21. GAZDASAG 5 Vihar a bér körül Havi nettó jövedelem minimálbér esetén " 2002.08.31-ig 2002.09.01-től Havi alkalmazotti minimálbérösszege 50 OOO Ft 50 000 Ft Fizetendő személyi jövedelemadó 6000 Ft 1 0 Ft- számított személyi jövedelemadó 10 OOO Ft 10 OOO Ft- adójóváírás kedvezménye 3000 Ft 1 9000 Ft £ -nyugdíjjárulék engedménye ^ v ­1000 Ft 1000 Ft 1 * V;.. Ijyugdíjjárulék | ^ "^fegeS^piztositasi járulék | \ Munkavállalói járulék 4000 Ft j 1500 Ft 4000 Ft 1500 Ft 750 Ft | 750 Ft Nettó jövedelem 37 750 Ft 43 750 Ft A közvélemény alig ocsúdott fel az egyszerűsített vállalkozási adóval (eva) kapcsolatos pénzügyminiszté­riumi szigorítások híre, majd cáfola­ta hallatán, máris itt a legújabb a PM-bomba: a minimálbérről is meg­szellőztették, hogy ugyan szeptem­ber 1-jétől a kormánypárt ígéretei­nek megfelelően adómentes lesz - csak épp nem mindenki számára. ■ Nem lesz adómentes a minimál­bér azok számára, akik nem munka- viszonyban kapják a jövedelmüket - szellőztette meg a hírt a napokban egy laptársunk. S hogy mi nem szá­mít munkaviszonynak? Nos, az első információk alapján úgy tűnt, a Pénzügyminisztérium egy régebbi APEH-állásfoglalást vesz alapul, mi­szerint az egyéni vállalkozók, illetve a betéti társaságok egyedüli beltagjai nem köthetnek alkalmazotti szerző­dést saját magukkal. Vagyis ez nem munkaviszony, ergo: ez a kör nem is veheti majd igénybe a minimálbér adómentesítésének kedvezményét. Márpedig manapság sokan vannak, akik kényszervállalkozóként a saját vállalkozásukhoz jelentik be magu­kat minimálbérrel. A pénzügyi tárca érvelése szak­mai körökben is felzúdulást keltett. Vadász Iván, a Magyar Adótanács- adók és Könyvviteli Szolgáltatók Or­szágos Egyesületének alelnöke sze­rint a PM-nek az egyéni vállalkozók esetében igaza van, ám a társaságok­nál már nem mondható el ugyanez.- Vegyünk például egy betéti tár­saságot - mondta. - Itt a beltag ­még ha egyedüli is - bátran létesít­het munkaviszonyt a saját társasá­gával is, hiszen ő nem saját magával szerződik, hanem a vállalkozással, amely egy önálló, jogképes jog­alany. A szerződéshez két jogképes személy kell, ez ebben az esetben adott. Ha a társas vállalkozás bár­melyik tagja élvezni kívánja ezt az adókedvezményt, akkor ennek megfelelően kell szabályozni a sze­mélyes közreműködés módját a tár­sasági szerződésben, a munkaszer­ződést pedig a taggyűlésnek kell jó­váhagynia. Ami pedig az APEH ál­lásfoglalását illeti, az nem jogforrás, így nem is kötelező érvényű. Hasonlóképp nyilatkozott la­punknak Kurucz-Váradi Károly, a Pénzügyminisztérium jövedelem­adó-főosztályának vezetője is. Mint mondta, ha a minimálbérnek megfe­lelő összegű adott kifizetés bérjöve­delemnek minősül, akkor arra az adómentesség is vonatkozik.- A kérdés csak az, hogy létre tud-e jönni a munkaviszony. Ha a válasz igen, s a kifizetés is ennek a címén történik, akkor az így szer­zett jövedelem után is érvényesíte­ni lehet az adójóváírást. Ezek a szavak megnyugtatóan hathatnak a kényszervállalkozókra, ám kérdés, hogy a Munka törvény- könyve engedélyezi-e azt, hogy a munkaadó és munkavállaló ugyan­abba az érdekkörbe tartozzon - mint ahogy ez történik az egyszemélyes kft.-k illetve az egy beltagos betéti társaságok esetében. A Foglalkozta­táspolitikai és Munkaügyi Miniszté­rium egyik - magát megnevezni nem kívánó - magas rangú illetékese sze­rint a jogszabályok között nincs ilyen tilalom.- Nem az a lényeg, hogy ki kivel köt munkavállalói szerződést, ha­nem hogy ha ez létrejön, akkor az munkaviszonynak minősül - jelen­tette ki. - Az sem jelent munkajogi értelemben változást, ha egy Mol- alkalmazott Mol-részvényt vásárol. Tény, hogy ma sok a kényszervállal­kozó, akiket csak minimálbérre je­lentenek be, de ha ők rendszeres munkát végeznek, s ez után kapják a bérüket, akkor az adómentesség az ő minimálbérükre is vonatkozik. Persze, az egybeltagos betéti tár­saságokban, illetve az egyszemélyes káeftékben elkönyvelt minimálbére­ket a pénzügyi kormányzat kiemel­heti az adójóváírás megemelése ré­vén adómentessé tett alkalmazotti jö­vedelmek közül, ám ehhez a munka- viszony értelmezését kellene törvé­nyi szinten megváltoztatni. Ez azon­ban egyes szakemberek szerint diszkriminatív lenne, s valószínűleg nem állná meg a helyét az Alkot­mánybíróság előtt sem. D. T. Megújul a MÁV ■ A MÁV Rt.-nél fel kell gyorsítani a tényleges vállalattá válást, azaz át­tekinthetőbbé kell tenni a vasút és a költségvetés kapcsolatát, versenyké­pessé kell tenni az árufuvarozást, fej­leszteni kell a személyszállítás szín­vonalát. Ezt Csillag István, a MÁV Rt. alapítói jogkörét gyakorló gazdasági és közlekedési miniszter fogalmazta meg, miután július 14-ével visszahív­ta a MÁV Rt. igazgatóságának eddigi tagjait, köztük dr. Endrédy István el­nököt, illetve Kukely Márton vezér- igazgatót. A MÁV Rt. új elnöke Udva­ri László lett, aki a kormányzati kap­csolatokért felelős miniszteri biztosi feladatot is kapott. Japán vállalatok letelepedése Közép-Európában ■ Amíg a magyar bérek szintje nem éri el az EU-átlag 50 százalékát, a hazánkban letelepedett japán cé­gek vonzónak találják a befektetési környezetet - jelentette ki nemrég Kinji Hishiki, a JETRO Üzletsegí­tő Központ vezérigazgatója. Mint mondta, Magyarország a '90-es évek végéig Magyarországra koncent­rálódott a japán tőke jelentős része, ám 1999-től nálunk is megjelent a munkaerőhiány, nőtt az addig alacsony minimálbér, s az Orbán-kormány sem részesítette szívé­lyes fogadtatásban a külföldi tőkét - példá­ul leálltak az autópá­lya-építési közbeszer­zési pályázattal. Ugyan­akkor eközben Cseh­ország gazdaságilag nyitott, így most ő lett a japán befektetők el­sődleges célpontja. 1995 1996 1997 1998 1999 2000 3 4 6 S 10 11 5 6 9 9 11 17 1 3 4 5 5 7 10 11 15 19 24 32 1 2 2 3 3 3 20 26 36 44 53 70 HÍREK I Ausztriai ökopark magyar tervezéssel ■ Magyar tervek alapján épül egy látványosságnak is beillő bio-szennyvíztisztító Ausztriában, a hartbergi ökopark területén - jelentette be Takács Zoltán, a ter­vező cég környezettechnológiai főmunkatársa. A bio­szennyvíztisztító tervezése 10 ezer euró értékű meg­bízást jelent. Az ökoparkban csak megújuló energia- forrásokat használnak fel, a bio-szennyvíztisztító egy pálmaházra fog hasonlítani, ahol a tisztításban a bak­tériumokon kívül növények, kagylók, csigák és halak is részt vesznek. A szennyvíz a tisztítás és fertőtlení­tés után egy látványtóba kerül. Ez lesz Kelet-Közép- I Európa első élő szennyvíztisztítója, j Magyar építőcégek Moszkvában \ H A magyar építőipari cégek moszkvai jelenlétét erősí­tő szándéknyilatkozatot született Moszkva és Buda­pest között. Benza György, a Magyar Lakásépítők Or- j szágos Szövetségének elnöke elmondta: a szándék- nyilatkozat alapja egy olyan együttműködésnek, amellyel a magyar vállalatok információhoz jutnak a futó tenderekről és a szabályozásokról. A magyar cé­gek műemléki felújítási és tömbrehabilitációs mun­kákkal tudnának belépni a moszkvai piacra. 2008-ra kész az M6/M56 autópálya ■ Az elképzeléseknek megfelelően 2004-ben megkez­dődhet és 2008-ban már be is fejeződhet a Budapes­tet az udvari határátkelőhellyel összekötő M6/M56 gyorsforgalmi út építése. Az autóút nyomvonala elké­I szült, és folynak a részletes környezeti vizsgálatok. Az autóút az Észak-, valamint Nyugat-Európába irá­nyuló forgalma miatt Horvátország és Bosznia-Herce­govina számára is nagy jelentőséggel bír. Új vezérigazgató a Fotexnél ■ Várszegi Gábor megtalálta utódját: a Fotex Első Ame­rikai-Magyar Fotószolgáltatási Rt. vezérigazgatója jú­lius 15-ével a 32 éves Kenedi Róbert lett. Ez a Fotex történetében a harmadik vezérváltás: 1984 és 1999 között Várszegi vezette a céget, majd átadta az opera­tív irányítást Csépi Lajosnak, aki tavaly távozott. Ek­kor Várszegi átmenetileg ismét vezérigazgató lett, mígnem Kenedi személyében - akivel már együtt folytatott tárgyalásokat az Eintracht Frankfurttal - rá­talált a megfelelő utódra. Várszegi Gábor az igazgató­ság munkáját elnökként továbbra is irányítja. Szigorodó MFB-agrárhitelek I ■ A Magyar Fejlesztési Bank (MFB) Rt. előre sorolja 1 azoknak a családi gazdálkodóknak, illetve mezőgaz­dasági kis- és középüzemeknek a hiteligény-elbírálá­sát, amelyek mezőgazdasági gépvásárlásokhoz kí­vánnak hitelt felvenni. Ugyanakkor módosul a hitel- bírálat eljárási rendje: az eddig kért adó- és értékbizo­nyítvány mellé az MFB Rt. illetve a Konzumbank Rt. | által elfogadott listán szereplő szakértő által készített ! értékbecslés is feltétel. Termőföld vásárlása esetén már nem fogadják el 100 százalékos fedezetként a I földet, emellé kiegészítő fedezetet is követel a bank. KARRIERTANÁCSOK Elbocsátás után fontos az önbecsülés mmmmmmmmmmmmmmmMmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmMmmmm* PINTÉR ZSOLTOT tartják a karriertervezés gurujá­nak, a sikergyárosnak, ám ő szerényen csak karrierszakértőnek tartja magát. Páratlan tapasz­talatát most sorozatunk­ban osztja meg önökkel: olvasóink állásvadászat­tal kapcsolatos kérdései­re válaszol. Pintér Zsolt karriertarlácsait három­hetente közöljük. ■ A főnököm hétfő reggel minden előzetes bejelentés nélkül behívatott az irodájába. Megdicsérte az eddigi munkámat, elmondta, mennyire elégedett volt a telje­sítményemmel, de sajnos mindezek ellenére meg kell válnia tőlem. Csak álltam és fogalmam sem volt, mit tegyek. Több mint tíz éve dolgoztam a cégnek. Váratla­nul ért a bejelentés, még időm sem volt más állást ke­resni és őszintén szólva most még nem is vagyok erre képes. Mit tegyek, hogy ismét talpra állhassak? Zs. Péter (Miskolctapolca) ■ A lényeg, hogy ne veszít­se el pozitív önértékelését. Az állás nélküli ember leg­többször teljesen haszonta­lannak, csökkent értékűnek érzi magát. A személyes ku­darcokon túl a menedzsere­ket még a hatalom és a presztízs elvesztése is kí­nozza. Egy vezető nemcsak igazságtalanságként éli át az elbocsátást, hanem erő­sen sérül az énképe is. Azok járnak a legjobban, akik kellően ki tudják dü- höngeni magukat. Az így nyert megkönnyebbülés után néhány alapos baráti beszélgetés következhet a problémáról, majd a hely­zet objektív felmérése. Az érzelmeit, problémáit ma­gába fojtó típus még inkább rászorul a lebeszélésre, ha­bár nehezen nyílik meg. Ha sikerül feldolgozni a sok­kot, kezdődhet a tevékeny időszak. Az elbocsátás el­viselése problémamente- sebb, ha arra koncentrál, hogy mielőbb változtasson. Semmiképp sem szabad személyes csődként megél­ni ezt az időszakot. Fogadja el, hogy a sikerek és a ku­darcok szakmai karrierjé­nek velejárói. Az alábbiak­ban néhány tanácsot aján­lok, hogy jobban viselje a munkanélküliséget.- Először is próbálja megérteni, hogy a munka- nélküliség nem az ön hibája és ez az állapot nem szé­gyen! Járjon emelt fővel, tudva: ma vagy holnap mindannyiunknak hasonló sors juthat.- Keressen őszinte be­szélgetőtársat, akinek kitá­rulkozhat.- Illeszkedjék be az új helyzetbe, sose maradjon tétlenül, kösse le magát valamivel.- Ne maradjon háttér­ben, keresse a baráto­kat, maradjon kapcsolat­ban ismerőseivel.- Ha nem sikerül főál­lást találnia, vállaljon idő­szakos munkát vagy meg­bízásos jogviszonyt. A lé­nyeg az, hogy maradjon a munka világában. A munka nélküli állapot túléléséhez, illetve a meg­oldáshoz elengedhetetlen mások segítsége. Kezdje az önhöz legközelebb állók­kal, a családdal. A házastárs és a gyermekek továbbra is felelősséget jelentenek. Az őszinte beszélgetés meg­könnyebbülést jelenthet. Két fő feladatuk ilyenkor: megtervezni a családi költ­ségvetést a nehezebb idő­szakra, és haladéktalanul megkezdeni az álláskere­sést. Legyen őszinte a házastársával, feltétlenül együtt döntsenek a kritikus időszak pénzügyi átvésze­lésének mikéntjéről. Továb­bá beszéljék meg, mit mon­danak a gyerekeknek. Tud­ni kell, hogy a különböző korú gyerekek másképp re­agálnak a hírre. A 2-3 éves kisgyerekek úgysem érte­nék, hogyan érinti a csalá­dot a papa állásának elvesz­tése, ezért jobb, ha nem is terheljük őket. Fontos azon­ban, hogy a helyzettel járó feszültségből ők ne érezze- nek semmit. A 3-5 éves gyerekek már fejlett felfogó­képességgel rendelkeznek. Meg fogják kérdezni, miért van anya vagy apa otthon, amikor dolgoznia kellene. Ilyenkor meg kell értetni ve­lük, hogy nincs nagyobb baj és ők semmiképpen sem okai a helyzetnek. Az 5-9 éves gyerekek már nagyjából kiismerik magu­kat a felnőttek világában, és megértik a játékszabályo­kat. Az ilyen korú gyerekek­kel őszintének kell lenni. A serdülő vagy fiatalko­rú gyerekeket különösen kényesen érinti a nehéz anyagi helyzet. Nagy türe­lemmel kell megmagyaráz­ni nekik, miért kell lemon­daniuk bizonyos dolgokról. Az egyenes beszéd és az őszinte hozzáállás itt is a legmegfelelőbb módszer. A kezdeti sértődés vagy bosz- szankodás után meg fogják érteni, hogy most nekik is meg kell húzniuk a nadrág­szíjat.- A főnök mintha arra célzott volna, hogy nézzek más állás után...

Next

/
Oldalképek
Tartalom