Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-20 / 196. szám
2002. Július 20., szombat BÁNFA BEM UTAT KOZ K 11. OLDAL A FALU TÖRTÉNELME Az első írásos emléken Baanfolua formában bukkanhatunk a község nevére, amely a tudományos magyarázat szerint a bán méltóságnevet hordozza, míg a népi etimológia egy „Bán” nevű fával hozza összefüggésbe. A kezdetektől döntően magyarlakta település a XVIII. század közepétől a Batthyány család birtoka. Később a településtől északra létrejön egy Simonfa néven ismert, akkor németek lakta major is, amely ma Bánfához tartozik. A lélekszám egyes források szerint a II. világháború előtt jelentősen meghaladta a mait, de 1970- ben már csak 331 lakosa volt. A jelentős iparos és mezőgazdasági múlttal rendelkező települést elkerüli a vasút, a közlekedési adottságaiban zsáktelepülés ma is, azonban az infrastrukturális hátrányai ellenére ma egy önmagára adó, fejlődésre képes és azért tenni is tudó falu képét mutatja. Ekevasat és csoroszfyát is tartalmazó új fémcímere a napokban készült el. Bánfa, régmúltjához méltóan A FALUKÓZPONT Vanyúr István szobrával Az élet minőségéért Az egykor gazdag, irigyelt település szolgáltatásait is fejleszteni szeretné. Ennek jegyében hoznak létre gondozási központot is. Az önkormányzat tisztában van azzal, hogy a szolgáltatások „fogyasztásához” jövedelem, következésképp munkahely kell. A szigetvári üzemekben - konzervgyár, cipőgyár - már korábban lezajlottak a leépítések, a rózsafai Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet felszámolása viszont most sújtja a falut. Ma helyben az önkormányzat a legnagyobb munkáltató, amely közcélú és közhasznú munkások alkalmazása mellett Sellye gesztorságával a közmunka-programba is bekapcsolódott, így a belvízrendezési munkákon jelenleg is öt ember dolgozik. Átképzések- . kel néhányan az Elcoteqhez kerülhettek vissza, cipőgyári munkások elhelyezését sikerült megoldani szigetvári cipész kft.- kben. A szociális járadékosok, rokkantak közül többen egészítik ki szerény jövedelmüket a rózsafai Agora Kft.-nél, amely most bővítette 15 fővel a létszámát. A néhány hektárral rendelkező gazdák földjei itt is bérlemények, és ami az állattartó múltat illeti, tavaly még 46 tehén járt ki a legelőre, az idén már csak 24, és noha sertés is van a házaknál, kanásznak már nem kell ballagnia a disznók mögött. Ezzel együtt is a fejlődés kézzelfogható tényeire lehetnek büszkék: néhány éve lett újra öntve a templom harangja részben az önkormányzat pénzéből, 1999-ben „tetőtől talpig” megújult a művelődési ház, majd bekötőút, Simonfán 687 méteres járda épült, a lakók összefogásával játszótér, megújult a labdarúgópálya a férfi és női (!) focicsapat számára. 1999 márciusa óta szervezett a szemétszállítás, egy jó hónapja kukákat helyeztek a házak elé; május végén új, korszerű teleházat vehettek birtokukba, további út- és járdakorszerűsítésre készülnek, és ismét fodrászatot szeretnének nyitni. Csak az idén eddig 15 millió forint pályázati pénzt nyertek a soros fejlesztésekre. A legnagyobb beruházás a minisztériumi támogatással létrehozandó gondozási központ, amely szeptemberben nyílik meg. A faluközpont virágesővel, új millenniumi szoborral, megszépült külsővel fogadja az idelátogatót. A polgármesteri hivatal belső terei - irodák, orvosi rendelő - is formálódóban, átalakulóban vannak. Bánfa egyre erőteljesebb lépésekkel - számos kisebb-nagyobb beruházással - alakítja jövőjét.- A községünk a nyolcvanas évekre teljesen leépült - kommentálja mostani erőfeszítéseik hátterét Szabó Miklósáé polgármester asz- szony. - Hasonló volt a helyzet a környékbeli aprófalvakkal is. Tősgyökeres bánfai vagyok, sokáig Nagypeterden a tanácsnál voltam pénzügyes - ebben az időben a fejlesztések Nyugotszenterzsébettől Nagyvátyig mindenütt elmaradtak. Annak idején itt a környéken mi egy katolikus sziget voltunk a református falvak között. A régi gazdag paraszti réteg elvándorolt, de á tanár, az orvos is elköltözött innen, és a hatvanas évek végére megszűnt a tanács is. Pedig azokban az években nemcsak alsó tagozatos iskola, de még nyári napközi isműködött. A háború előtt a lélekszám még 550 körül mozgott, a cipésztől a hentesig nagyon sok iparossal, rendőrőrssel, népiskolával rendelkezett a község.- Egyébként azok a falvak, akik a rendszerváltás idején éltek a leA TELEPÜLÉS LAKOSSAGSZAMA fő 331 j 21/i ..ÜB 1970 1996 2002 H A község vezetői A település polgármestere Szabó Miklósáé (49 éves, pénzügyi belső ellenőr). Alpolgármester: Varga Ferenc (57, őstermelő). A képviselő-testület tagjai: Kaposi János (52, nyugdíjas), Kovács Sándor (65, nyugdíjas), Rados- nai Kálmánná (43, vállalkozó), Törzsök Emil (41, kistermelő). A Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke: Kaposi János. Testületi tagok: Klem Mária és Sólyom Irén. A település a Rózsafai Körjegyzőséghez tartozik, körjegyző Schindler Andrea. A Bánfa és Dencsháza által létrehozott Fal- vainkért Kht. ügyvezetője Bornemisza Gábor. Rózsafa, Katád- fa és Bánfa közös falugondnoka Bodovics János. A teleház vezetője: Vass Klára. Az önkormányzat címe: Bánfa 7914 Petőfi utca 11. tel: 73/346-134. banfa.dunantulinaplo.hu Az oldal a bánfai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Bóka Róbert hetőséggel és megfogták a pénzt, szépen gyarapodtak, nem szabad hát mindent arra fogni, hogy nincs pénz! 1994 óta van vezetékes ivóvizünk, Katádfával közös hidroglóbu- szunk a Sziget- Víz Kft. kezelésében. A terveket még a Nagy- peterdi Községi Közös Tanács csináltatta, nem kellett lakossági hozzájárulást sem fizetni - a pénzmaradványt is a beruházásra használhattuk föl. A közlekedésünk viszont ma sem megnyugtató, zsáktelepülés vagyunk a 6-os úttól 8 kilométerre, az egyetlen kapcsolatot az autóbuszjáratok jelentik. Az első 4 óra 50-kor van itt, Nagypeterd majd Nyugot- szenterzsébet érintésével megy be Szigetvárra, amivel a pécsi vonatot is el lehet érni. Ez a busz indul vissza 17 óra 10-kor és van 18 órakor a faluban. Néhány éve iskolaidőben 7 óra 45-kor is indul buszunk Szigetvárra, ami el tudja vinni az iskolásokat, ez jön visz- sza 14 óra 45-kor... De szombaton, vasárnap nincs közlekedés! 1999-ben Dencsházával, Szente- gáttal és Katádfával közösen út- beruházásba fogtunk, de csak 4 méter szélességű építésére volt erőforrásunk. így az út megépült ugyan Katádfa-Dencsháza felé, \ Kacsóta L-Jv C „„nf IÄ.1 :)Hobo1 .Rózsafa Katádfa Dencsháza;) c mDÁkiPA 4 w 9ANrA Királyegyháza SzéfttlŐrinc ..Szentdénes Szabó Miklósné polgármester asszony de a Volán nem indít járatot rajta. Ami a közműveket illeti, gázra történtek ugyan felmérések, de arra egyelőre nincs akkora igény. A szennyvízcsatorna-beruházásra viszont már a közelmúltban megalakult a Sziget-Víz Kht. nagyon sok falu bevonásával, és fizetjük a lakástakarékba az összegeket - ez a beruházás 2006-ra valósulhat meg.- Sajnos elég sok állás nélküli ember van most a falunkban. Ez nálunk most tetőzik: a legnagyobb munkaadó, a rózsafai Egyetértés Termelőszövetkezet felszámolása csak 2000 őszén kezdődött meg, ebből is adódik, hogy a munkaképes korúak 35 százaléka állástalan. A faluban pedig nincs olyan szellemi tőke - és persze pénztőke sem -, hogy erős egyéni gazdaságok jöjjenek létre. Rózsafával közösen és a munkaügyi központ támogatásával még 2000-ben indítottunk átképzést, améllyel az Elcoteqben sikerült néhány munkahelyet megőrizni illetve teremteni. Ma az önkormányzat a legnagyobb munkaadó. A dencsházai önkormányzattal közösen létrehoztuk a Falvainkért Kht.-t is - a kht.-n belül a szakmunkák elvégzésére helyi vállalkozókat bízunk meg. Segélyt nem szívesen osztogatok, viszont vetőmagra pályáztam a családok számára - főként kukoricát igényeltek. Mindenkinek van nagy zártkertje, és döntő többségük szépen gondozott is. A falubeliek társadalmi munkában is szépítik, gondozzák a közterületet, én jómagam nem is tudnám kérni erre az embereket, és egy-egy alkalommal irányítani őket, ha nem venném a kezembe a kapát, gereblyét magam is. Új utasok a világhálón A falu életében a Szentháromság Kolping Család Egyesület és a május 25-én átadott teleház egyaránt meghatározó szerepet játszik. Az egyesület 1997-ben jött létre 31 alapító taggal, azzal a karitatív céllal, hogy időseket segítsenek, de nem hiányzott szándékaikból a vallásos érzületen alapuló, közösségformáló nevelési szándék sem. Álló Zol- tánné volt az egyesület alapító vezetője, munkáját hasonló lelkesedéssel Tollár Józsefné vette át. Hittel, szívvel végzett tevékenységük a segítségnyújtás mellett a közösség nevelésére irányul. Fiatalodik az egyesület, ami azért is örvendetes, mert nagyon fontos, hogy a fiatalokban a munka, a család világa a fontosságát megillető helyre kerüljön. Az egyesületnek köszönhető az is, hogy a Széchenyi-terv „Telekunyhó” nevű pályázatán indulva támogatást nyertek teleház létesítésére. A pályázathoz szükséges önrészt az önkormányzat biztosította. Képviselő-testületi döntés alapján felújított épületbe költözhetett az intézmény, a teleházat május 25-én adtak át. Ide települt át a könyvtár is, ahol a világháló utazóit öt számítógép, internet várja. Mint Vass Klára, a teleház vezetője elmondta, azon túl, hogy a világra nyit ablakot a kis zsákfaluban, óriási a jelentősége, hogy már 2-3. osztályosok is a képernyő elé ülhetnek. Szeretnének tanfolyamokat indítani a kisebbségi önkormányzat tagjai, a körjegyzőség dolgozói számára is. A ház ügyfél- szolgálati funkciót is teljesít: egyre többe jönnek a A teleházat gyorsan birtokba vették a fiatalok kistérségből is, hogy szinte filléres térítési díj ellenében tájékozódjanak, információk, állásajánlatok közt tallózva. Napi nyolc órában 3 gép teljes lefedettséggel dolgozik, a hét majd minden napján. Falunap A község rendszeresen a pünkösd utáni hétvégén, Szentháromság napján tart falunapot, annak megfelelően, hogy római katolikus templomát is a Szent- háromság tiszteletére emelték és szentelték fel 1912-ben. A település ebből az alkalomból rendezi meg a Szenthárom- ság-vándorkupát is a szűkebb térség amatőr labdarúgócsapatai számára is. Millenniumi szobor A község 2000. október 20-án adta át a lakosságnak a Millenniumi Emlékparkot a falu főterén, ahol az ünnepi események részeként Vanyúr István szigetvári szobrászművész országalmát és sztet ábrázoló márvány- , torát avatták fel. JÁTSZÓTÉRI ANZIX Az otthonérzés mértékegységei A faluban kisebb népességcsere zajlott le az elmúlt évtizedekben. A lélekszám lassan ugyan, de emelkedik. Fólia csillan a nemrégiben felrakott cseréplécek alatt a faluközpontban. Itt-ott tataroznak, friss, szürke vakolatot sápaszt fehérré a kánikulai napfény. Az egykori őslakók leszármazottai közül is nagyon sokan elköltöztek már Bánfáról, de a helyükre települt beköltözőkkel visszafiatalodóban a falu. Ez azt is jelenti, hogy nagyon sok az idős, házi szociális gondozásra szoruló ember a 226 lelkes településen, de növekszik a fiatalok száma is - tavaly például öt gyermek született. A statisztika szerint a 0-25 évesek most 80-an vannak. A fiatalodás tükröződik az iskolázottságban is, hiszen már közel egy tucat érettségizettet tartanak számon, egy fiatalember pedig műszaki főiskolás. Jelenleg az óvodától a középiskoláig 54 diák után jár kötelező kiegészítő támogatás - buszbérlet, tankönyv, füzetcsomag, beiskolázási segély -, melyet az önkormányzat fizet. Eddig két új ház épült fel szociálpolitikai támogatásból, de félkész már a harmadik is. A falu vonzerejének növekedéséről, az otthonérzésről tanúskodik az a gondosság is, amellyel a lakók a saját szűkebb és tágabb környezetük felé fordulnak. Másfelől a jó példa ragadós Bánfán is; szépülnek a házak kül- sőre-belsőre: egyre többen teszik rendbe portájukat, ugyanakkor sokan és szívesen segítenek önszántukból is, ha a közösség, a falu érdekében kell szerszámot fogni. i » v *
