Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-18 / 194. szám
10. OLDAL K I SKASSA B E MUTATKOZIK 2002. Július 18., csütörtök Kiskassa nyitni akar Kis, poros falunak számított hosszú időn keresztül, eléldegélt a környező nagyobb települések árnyékában. A község azonban az utóbbi években kialakította önképét, határozottan talpra állt, s igyekszik infrastruktúráját is fejleszteni, hogy a helybeli lakosság minél kevesebb hozzájárulással, minél több szolgáltatáshoz jusson. Középkorú, a nyári forrósághoz öltözött férfi baktat Újpetre felé, s mint kiderült halaszthatatlan ügyei miatt kell a tűző napon gyalogolnia, mert lekéste a buszt, s a hivatalban időre jelenése van. Visszanézünk az útról a völgyben elterülő kis falura, emberünk megjegyzi: poros, alárendelt szerepű kis település volt ez világ életében, pedig nagyszerű helyen fekszik, a dimbes-dom- bos környezetbe illeszkedően szép házak sora bizonyítja, itt olyan emberek telepedtek meg, akik évszázadok küzdelmei árán alakították ki az optimális településszerkezetet. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben betelepült német és svájci polgárok azt mondják, a környéken ilyen kedvező helyzetben lévő falut nemigen találni, hiszen csendes, jó levegőjű, aránylag jól megközelíthető. Persze a községben élők egyáltalán nem ilyen elégedettek helyzetükkel, bár elégedetlenségük kifejtésekor mindig hozzáteszik, az utóbbi tíz évben olyan fejlődést ért el Kiskassa, amelyről azelőtt álmodni sem mertek. Aztán meg az elkövetkező években olyan sok felgyülemlő problémát kellene megoldaniuk, hogy azt sem tudják, a rendelkezésükre álKresz Ernő polgármester A TELEPÜLÉS LAKOSSÁGSZÁMA 1930 1996 2001 2002 ló pénzekből melyik megvalósítását sorolják előbbre. Mert az önkormányzatiság kialakulásakor a falu ügyeit átvevő testület igen leromlott állapotú, sok sebből „vérző” települést vett át. Addig ugyanis alárendelt szerepet játszottak, önálló közigazgatása nem volt, iskoláját körzete- sítették, a közös tanács érthető módon legtöbbször a székhelyközséget részesítette fejlesztési előnyben.- Az utak, valamint a járdák égy részét ugyan még hatvanashetvenes években megépítették - próbálja alátámasztani a fent említetteket a polgármester, Kresz Ernő. - Ám a földútjaink állapota olyan nagy mértékben leromlott, CT Kistóttalu Pécsdevecserb Újpetre q Vókány t •KISKASSA Nagybudméip oBorjád hogy a rendszerváltás időszakára szinte elölről kellett kezdeni mindent. Még jelenleg is azzal küszködünk, hogy a meglévő* pénzünkből milyen pályázaton szerepelhetünk sikeresen. Mert az utak, járdák állapota egyáltalán nem megnyugtató, arról meg nem is beszélve, hogy a nyári záporok, zivatarok lezúduló víztömege miatt a vízlevezető árkokra milyen nagy gondot kellene fordítanunk. A völgybe épült faluba ugyanis a környező dombokról a még most is mérhetetlen mennyiségű termőtalajt mos le az esővíz. De hát a kevés pénzünk, márpedig az önrészt mindenféleképpen fedeznünk kell, ha nagyobb ösz- szeghez akarunk jutni. És nagy dolgokban nem gondolkozhatunk, márpedig az útépítés az egyik legköltségesebb beruházás. Azért minden falubéli - az előző évtizedeket figyelembe véve - érzékelhetőnek tartja a fejlődést, amelyet a település az önállóvá válás után elért. Komfortossága javult, vezetékes víz, gáz került a faluba, a közvilágítás is javult (olcsóbbá is vált), több száz méter utat, járdát építettek, felújítottak oPócsa oKisjakalfalva Máriagyűd lvárrt)atty$n0 Palkonyr XX,,J ] wanwtAHoi,, Villánykövesd o Nagytótfalu p Virágos pKisharsány | V^Siklós oNagyharsány utakat, középületeket. Még arra is volt gondjuk, hogy a tanácsrendszer idején eladott iskolaépületet visszavásárolják., mert szerintük szüksége van rá a faluközösségnek, az öregeknek, fiataloknak egyaránt. Jelenleg ugyanis a felújított épületben még csak a játszóház működik, de ha az itt élő idősek, nyugdíjasok (elöregedő faluról lévén szó, meglehetősen sokan vannak) igénylik, egyik napról a másikra kialakítható az idősek otthona, vagy a nyugdíjasklub.- Annak örülnék a legjobban, ha az itt élő polgárok olyan anyagi helyzetbe kerülnének, hogy - mint a nyugaü országok többségében - saját autójukkal járnának dolgozni a környező városokba, nagyobb településekbe. Éppen ezért szorgalmazzuk, hogy Nagy- budmér és Belvárdgyula felé megépüljön az átvezető út, ezzel együtt megszűnjön a zsáktelepülési állapot. Mert mi nyitni akarunk. A kilencvenes évek elején új ravatalozót építettek A FALU TÖRTÉNELME A község neve először 1332-1337 között a pápai ti- zedlajstromban tűnik fel, először Kacha alakban. Valószínűleg Kasa, Kosa személynévhez kötődik, amelyhez a „sa” képző járult. A „kis” előtag megkülönböztető szerepű, a helység méretére utal. A település a 11. században a pécsi káptalan birtoka volt. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, 1691-ben Boszniából jött rácok telepedtek le itt, de a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok elől a Dráván túli vidékre menekültek, majd 1712- ben visszatértek. Ezután a Batthyányiak szerezték meg. 1740 körül a falu teljes népessége kicserélődött, német telepesek érkeztek a településre. A XIX. század második felétől a falunak kevés nem német lakosa is volt. A második világháború után a német lakosság nagy részét kitelepítették. Ravatalozó is épült A falu temploma természetesen a dombra épült a 18. század második felében. Az akkori építők még nem is gondoltak arra, hogy az időnként lezúduló esővíz kikezdi az alapokat, vagy hogy a tető- szerkezetet úgy építsék meg, hogy az évszázadokon át kibírja az időjárás viszontagságait. így azután az utókorra hárult az a feladat, hogy a ma már műemléknek számító templomot folyamatosan karbantartsák. Mindenekelőtt az A község temploma felújításra szorul alapokat kikezdő csapadékvíz elvezetéséről kellett gondoskodni, ez csatornák építésével meg is történt. A kilencvenes évek elején felújították a tetőszerkezetet, valamint a régóta nem működő orgonát. A templomtorony felújítása is megtörtént, a külső és belső tatartozás, valamint a festés még hátra van. Minderre sem a fenntartónak, vagyis az egyházközösségnek, sem az önkormányzatnak nem volt elegendő pénze. A közösség segítségére sietett a valamikor kitelepített német kisebbség, anyagi támogatásukkal tették rendbe a helyi isten házát. Az önkormányzat saját forrásából még a kilencvenes évek elején ravatalozót épített, az ehhez vezető utat is szilárd burkolattal látták el. ■ Tíz szociális segélyezett A faluban nem veszélyes mérté- szerűsítésére 400 és az ingatlan- kű a munkanélküliség - mondja kataszter kialakítására 100 ezer Bánó István alpolgármester. Je- forintot. Az alpolgármester el- lenleg 10 rendszeres szociális se- mondja, hogyha már a földgáz a gélyben részesülő van a településen, néhányan átmeneti szociális segélyt vesznek igénybe, erre az idei költség- vetésben (21,2 millió forint) 500 ezer forintot tettek félre. Kiegészítő családi pótlékban 60 gyermek részesül, ápolási díjat két lakos kap. Temetési segélyt is igénybe lehet venni, ennek összege 50 ezer forint. A művelődési ház (itt nemrégiben több mint 3 millió forintért vizesblokkot alakítottak ki) működési kiadásaira 80 ezer forintot vehetnek igénybe. A körjegyzőségi hozzájárulás 3,7 millió forint, a faluban van, szeretnék a közin- közvilágítás (az elmúlt évben tézményeket is az olcsó energiakorszerűsítették) 480 ezer forint- hordozóval fűteni. Erre a beruhá- ba kerül. Céltartalékként félretet- zásra azonban egyelőre nincs tek az informatikai pályázatra pénz. 700, a művelődési ház fűtéskor- _____________________________S A főutcán takaros házak sorakoznak Bánó István alpolgármester Folyamatos az útfelújítás A település gazdái A polgármester Kresz Ernő (60 éves, nyugdíjas), alpolgármester Bánó István (58, alkalmazott). A község önkormányzati testületének tagjai: Erdei Ferenc (41, alkalmazott), Zöld Gyula (58, nyugdíjas), Veszprémi Istvánná (33, postás), Lőrincz Zoltán (38, alkalmazott). A körjegyző Wini- czai Ferenc. A német kisebbségi önkormányzat elnöke Matkovits Kretz Eleonóra, tagjai: Lekó János és ifi. Bódog Sándor. Javulhatna a közbiztonság A zsáktelepülésen általában elégedettek a közbiztonsággal, évenként aránylag kevés bűnügy borzolja a lakosság kedélyállapotát. A zsáktelepülésnek egyedül ez az előnye, ha valaki idegen jön a faluba, azt mindjárt észreveszik, pontos személyleírást tudnak adni a látogatóról, járművéről. A bűnözők nem is igen próbálkoznak nappal a főúton, vagy annak közelében bűncselekményt elkövetni, ám éjszaka és a mellékutakon megközelítve a falut már merészebben tevékenykednek. Az utóbbi időben még arra is volt példa, hogy udvaron lévő garázsból loptak el autót, ólból kocákat. A gond általában az, hogy a felderítésre, kivizsgálásra jogosult kapitányság Siklóson van, polgárőrség létrehozására, fenntartására nincs anyagi fedezetük. kiskassa. dunantulinaplo. hu Az oldal a kiskassai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor A faluban a kilencvenes évek elején mindenekelőtt a vízkérdést kellett megoldaniuk. A rendszer- váltást követően önálló költségvetéssel rendelkező településen azonban korántsem rendelkeztek annyi pénzzel, hogy vízmüvet létesítsenek, vezetékrendszert építsenek ki. Az akkori kormány azonban segítségére sietett a kistelepüléseknek, programot indított, kezdetben 70, majd 80 százalékos támogatást ígért. A kiskassaiak az utóbbi segítségre tartottak igényt, a fennmaradó 20 százalékot a vízmüvet kiépítő és a szolgáltatást igénybe vevő települések (Pécsdevecser, Peterd, Kiskassa) vállalták magukra. A lakosságnak egy fillérjébe sem került a vezetékes ivóvíz bevezetése. Aztán következett a az egészségügyi szolgáltató intézmény felújítása. A valamikori iskola épületében helyezték el az orvosi rendelőt, s bár felszerelésén lenne még mit javítani (pályáznak folyamatosan, de rendre elutasítják kérelmüket), azért a felújítással megnyugtató körülmények közé került a rendelés. A háziorvos hetente egyszer fogadja a falu pacienseit, a gyermekorvos havonta egyszer jár ki. Az elmúlt évek legnagyobb beruházását a gáz bevezetése jelentette. Ezt az akciót már nem tudták úgy lebonyolítani, mint annak idején a vízvezetékrendszer kiépítését. A ház előtt lévő vezetékcsonk kiépítésére 96 ezer forint volt a megállapított lakossági fizetség, ezt csökkentette az önkormányzat 30 ezer forintos támogatása, valamint a 15 százalékos közműfejlesztési hozzájárulás. Ennek következtében a gázszolgáltatás létrehozása csak 56 ezer forintjába került minden megrendelőnek. Az útépítés viszont folyamatos feladat. Az első ciklusban ugyan két belterületi utat építettek, de ahhoz, hogy a lakosság számára megnyugtató módon rendeződjön az „útügy”, még legalább ötöt kellene létrehozni. Erre azonban az idén nemigen lesz mód, ugyanis az önkormányzat lehetőségei korlátozottak, a jövőben is csak fokozatosan, lépésről lépésre haladva, a csapadékvíz-levezető árkokkal együtt, állami támogatást igénybe véve oldhatják meg a kérdést. ________________■ ME GÚJULT A KULTÚRHÁZ. Az idén készült el, de folyamatosan alakították át, tatarozták a község kul- túrházát. Új vizesblokkot építettek, kívül-belül felújították az épületet, úgyhogy a közösségi rendezvények lebonyolítására a ház ma már rendelkezésükre áll. Az épületben még két helyiséget nem újítottak fel, ha szükség lesz rá (például klubnak), azt is megoldják. Itt próbál a község népi együttese, tagjai nép- viseleti öltözékének elkészítését a kiskassai és a peterdi önkormányzat finanszírozta.________________■ i I 4 i
