Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-17 / 193. szám

6. OLDAL 2002. JÚUUS 17., SZERDA III POLITIKAI VITAFÓRUM Összefogás Pécsért Kérjük a pécsi gyermekek, csa­ládok, polgárok sorsáért felelős­séget érző szervezeteket és ma­gánszemélyeket, hpgy céljaikat a lehető legszorosabban hangol­ják össze. Kérjük mindazon közössé­gek tagjait, amelyek hazájuk jövőjéért, valamint nemzeti és nemzetiségi hagyományaik ér­dekében Pécs városában csele­kedni készek, hogy a lehető legszorosabb szövetségre töre­kedjenek. Kérjük a helyi közélet azon szereplőit, akik a formális de­mokráciát tartalommal és élet­tel kívánják megtölteni, és az erkölcs és jog világát egység­ben szeretnék látni, hogy poli­tikai cselekvésüket a lehető legszélesebb összefogásra ala­pozzák. Kérjük a politikai pártokat és szervezeteket, hogy a nem­zeti egység megteremtése vé­gett csatlakozzanak az Össze­fogás Pécsért, a nemzetért mozgalomhoz. Ennek érdekében július 18- án, és azután minden héten csütörtökön 18 órától rendsze­res találkozóra hívjuk a fenti értékekkel azonosulni tudó po­litikai pártok és szervezetek, valamint polgári körök megbí­zott képviselőit. Időszerűsége miatt a szeptember elejéig tar­tó találkozók legfontosabb té­mája a közelgő önkormányzati választás lesz. Közös munká­val mindannyian hozzájárul­hatunk ahhoz, hogy felelősen készüljünk fel arra az ese­ményre, amely mindennapja­inkat nagyban befolyásolja. Az első találkozó helyszíne: Civil Közösségek Háza, Szent István tér 17. Várjuk továbbá az érdeklő­dő magánszemélyek, valamint a szakmai alapon szerveződött polgárok, körök jelentkezését szakmai műhelyekben való te­vőleges részvételre. Javasolt szakmai fórumok: Gazdaság- politika, Városunk egészség- ügyi helyzete, Szociálpolitika, Környezetvédelem, Oktatáspo­litika, Foglalkoztatás, Város- rendezés, Kulturális élet. Kérjük, hogy a szakmai fóru­mokkal kapcsolatos javaslatai­kat és jelentkezésüket az Össze­fogás Pécsért Egyesület címére juttassák el levélben, telefonon vagy e-mail üzenetként. Posta­cím: 7624 Pécs, Szent István tér 17. Telefon: (06) 20/57-55- 622 e-mail: osszefogaspecs@ freemail.hu Első Pécsi Radikális Kör, Klimó György Társaság, Össze­fogás Pécsért Egyesület, Pálos Polgári Kör, Pécs-nyugati Polgá­ri Kör, Tiszta Szívvel a Nemze­tért Polgári Kör, V. Polgári Kör, Zichy Gyula Alapítvány, Hagyo- mányőrző Baráti Kör _________■ Ma radjunk a tényéknél! A Dunántúli Napló 2002. július 3-i számában a Poli­tikai vitafórum oldalán „Kibújt a szög a zsákból” cím alatt dr. Váradi Gál nyugdíjas nevével egy cikk jelent meg. Ez a cikk nagyon sok nyugdíjasban más véle­ményt fogalmaz meg, és úgy érezzük, hogy nyugdí­jas társunk alapfogalmakkal - a törvénnyel - nincs tisztában. Mit ír a törvény? 1998. január 1. Tny. 68 § /I/. - Az 1998. január 1-je előtti időpont­tól megállapított sajátjogú és hozzátartozói, baleseti, mezőgazdasági szövetkezeti, szakszövetkezeti jára­dékát 1998. január hónapban 1997. évben várható nettó keresetnövekedés 2.5 százalék ponttal csökken­tett mértékben kell emelni. A Hom-kormány 20%-ot ígért. A valóság: 19% in­duló emelés, augusztusban 2.2% azaz összesen 21.2% emelés történt. Igaz, hogy a 2.2% már az Or- bán-kormány idejében volt. Tny. 62 § /2/. - Az 1999. január 1-je előtti időpont­tól megállapított és az /!/ bekezdésben meghatáro­zott nyugellátást 1999. január hónapban az 1998. év­ben várható nettó keresetnövekedés mértéke szerint kell emelni. Ezen paragrafus /5/ pontja: a /2/ bekez­dés szerinti emelésnél a tárgyévet megelőző évi tény­leges nettó keresetnövekedés mértékét kell a kiegészí­tő nyugdíjemelésnél figyelembe venni. Ezt pedig no­vember hónapban kell végrehajtani január 1-jei visz- szamenőleges hatállyal. Mi történt 1999-ben? A nettó keresetnövekedés 18.6% volt, de ehelyett az Orbán-kormány csak ll%+3.5%, együtt 14.5% emelést adott. Vagyis a par­lament által elfogadott „Nyugellátások emelése az 1997. évi LXXXI. törvény alapján” törvényt nem tar­totta be. Sőt, egy módosító jogszabályt hozott létre - 1999. január 1-jei hatállyal, az 1998. évi XC. törvény a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről. Ez pedig: Tny. 62 § /2/. - Az 1999. január 1-je előt­ti időponttól megállapított saját jogú és hozzátarto­zói, baleseti nyugellátást stb. 1999. január hónapban az 1999. évre tervezett fogyasztói árnövekedés értéké­nek megfelelően 11%-kal, de legalább 3500 forinttal kell emelni. Vagyis megszüntette a tényleges nettó keresetnö­vekedést mint alapot, és módosította a tervet fo­gyasztói árnövekedésre. Ezt a módosítást vajon mi­nek lehet nevezni? Amikor elvesznek a nyugdíjasok­tól jelentős összeget! Ez talán az Orbán-kormány nyugdíjasbarát intézkedése? Itt több milliárd forint­ról van szó! Sajnos, sokan felvetik, hogy az akkori el­lenzék - MSZP-SZDSZ - a kormány nyugdíjemelési javaslatát nem szavazta meg. Nagyon helyesen tet­ték, és ezt kellett volna tenni a többi képviselőnek is, sőt nem lett volna szabad beterjeszteni. Tny. 62 § /3/. - ...a nyugellátást 2000. január hó­napban a 2000. évre tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset-növekedés 30 és 70 százalékos arányban súlyozott átlagának megfelelő mértékben kell emelni. Ez az emelés az év elején 8% volt, majd a törvény­nek megfelelően novemberben 2.6% emelés történt december hónapra, még a január-november hóna­pokra egy összegben járó kifizetés összegét - a ka­matot is magába foglaló - havi 3%-os emelésnek megfelelő összegben kell meghatározni. Az emelés összesen tehát 8+2.6=10.6%. Az eltérés nem nagy, mert kb. 10.9% járt volna. Tny. 62 § /4/. - 2001. január 1-jétől az emelés évére tervezett fogyasztói árnövekedés, a tervezett fogyasztói árnövekedés és a tervezett országos nettó átlagkereset­növekedés 50%-os súlyozott átlagának megfelelő mér­tékben kell emelni a nyugellátást. Indultunk 10,3%-kal, majd júli­ustól 3,5%-kal emelték és novem­berben visszamenőleges hatállyal 1,7%-kal. Éves szinten ez 13,75%-ot jelent a törvényben meghatározot­tak szerint járó 15,8%-kal szemben. A törvény és a számok ismereté­ben felmerül a kérdés: hol található a számokban és a valóságban az, amit dr. Váradi Gál ír: „Köztudott, hogy az Orbán-kormány a ciklus későbbi éveiben - 1999-2002 - minden évben a Horn kormány által megalkotott nyugdíjemelési törvényben előírtakon felül általában 2-3%-kal magasabb nyugdí­jakat folyósított, év végén pedig az infláció várható mér­tékének megfelelően - visszamenőleges hatállyal - ka­matostul korrigálta azokat”. Tisztelt dr. Váradi Gál úr! Ne állítson olyan nyugdíj- emelést, amely nem történt meg. Ne vezesse félre a nyugdíjasok tömegét, mert még számon kérjük a volt kormánytól azt a 2-3% pluszt, amit Ön ír. Az pedig nem erény és nem jóindulat, hogy novemberben kor­rigálták az év eleji nyugdíjat. Hiszen ezt a Törvény 62 § /5/ pontja kötelezővé teszi! Azon megállapítását, hogy az Orbán-kormány a nyugdíjasoktól elvett 52 milMrd forintot messze meg­haladóanjuttatta vissza a nyugdíjasoknak, még értel­mezni sem lehet. Azt hiszem, ezen véleményével Ön egyedül van az országban. Amit az Orbán-kormány az elmúlt ciklusban elvett a nyugdíjasoktól, azt a Medgyessy kormány júliusban visszaadja. Lehet, hogy erre a 19000 forintra nincs mindenkinek szüksége. Az azt tesz ezzel a pénzzel, amit akar. De szeretném felhívni az olvasók (nyugdíja­sok) figyelmét, hogy a 2001 januári adatok szerint Ba­ranya 134 538 nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban ré­szesülők közül az 50 ezer forint alattiak száma 113 923 volt, míg a 30 ezer forint alattiak száma 52100. Nem is beszélve a 20268 húszezer forint alattiakról. Ebből az összegből kellett megélni és fizetni a köztartozásokat, közüzemi díjakat. Mit tett a nyugdíjasokért a leváltott kormány? - A törvényben biztosított nyugdíjemelésnél minden év­ben kevesebbet adott, és szó sincs többletjuttatásról. Még egy dolgot szeretnék a nyugdíjasok és dr. Vára­di Gál figyelmébe ajánlani. A Dunántúli Napló 2002. július 8-i számában megjelent a „Hiányoznak az adat­lapok” című cikket. írják, hogy hatalmas az érdeklődés az új méltányossági nyugdíjemelés iránt. Nagy a ro­ham, napi kétszáz ügyfél érdeklődik, pedig az emelés összege csupán 2100 és 5020 forint között lesz. Ezek az emberek passzióból szeretnének az új méltányossági nyugdíjemelésből valamit kapni? Nem hiszem. Sőt, biztos, hogy nem. A pénzre a kisnyugdíjasnak nagy szüksége van. A19 ezer forintnál is az volt a kívánság, hogy ne részletekben, hanem egy összegben kapják meg. Mivel én is nyugdíjas vagyok és több ezer nyugdíjas között dolgozom, más szemmel látom és tapasztalom az elmúlt négy év nyugdíjas-támogatását, de minden­képpen a tényekre és a számokra hivatkozva. Petrovits Béla, nyugdíjas PÁRTHÍREK KEDVEZMÉNYES nyári tábort szervezünk Debre­cenben augusztus 4-9. között 14-18 évesek számára. Részvételi díj: 5000 Ft, mely tartalmazza a szállás, ét­kezés és a programok költségeit. Jelentkezni lehet: Fi­atal Baloldal - Ifjú Szocialisták, 1081 Budapest, Köz­társaság tér 27. Telefon/fax: (06-1) 210-0016. A SZENT LÁSZLÓ TÁRSASÁG (1861) és Rend Istennel Magyarországért és a magyarságért telje­sített kiváló szolgálati elismeréseként Hangya An­tal Józsefet 2002. június 27-én Szent László lo­vagjává avatta. DR. MIKES ÉVA, a Pécs Megyei Jogú Város 7. sz. vk. képviselője július 19-én 15 órától 17 óráig a Városháza frakcióirodában (III. emelet) fogadó­órát tart. Változó politikusok Olybá tűnik, a sokat dicsért ti­zenkét év előtti békés, megegye­zéses politikai átmenetből mára békétlen, egyensúlyhiányos és konszenzusképtelen, hisztéri­ákkal teli folyamat lett. Napja­ink értékvesztett, felbolydult, indulatoktól fűtött, aggodal­makkal zsúfolt légkörében a tö­megeken kívül a politikusok is megváltoztak. Ami némelyikük eszköztárából nem illik az úri­emberséghez, arra van fölmentő szavuk: reálpolitika. Szerintük reálpolitika, hogy a politikai el­lenfelet nem meggyőzni, le­győzni, hanem lehetőleg meg­semmisíteni kell. Reálpolitika, hogy hagyni kell az indulatok gerjesztését, ha az érdekeiket szolgálja. Reálpolitika, hogy csak annak jár politikai feddhe- tetlenségi bizonyítvány, aki őket szolgálja. Reálpolitika, hogy aki másként töpreng, az ellenség, aki belőlük ábrándul ki, az ha- zafiatlan. Jellemző, hogy az ilyen politi­kusok megbélyegzőnek szánt minősítésekkel válaszolnak a bí­rálatokra, meggyőző alternatívák helyett. Benne van ebben a tőlük eltérő gondo­latrendszer tör­vényen kívül helyezése, ami­re az a gondo­lati fordulat kö- vetkezhet, hogy „nincs demokrácia a demokrácia el­lenségeinek”. Az pedig, hogy ki számít a de­mokrácia ellenfelének, előszere­tettel döntik el Ők maguk. Hazánkban a legtöbb provo­kációt, árulást, beteges hazugsá­got azért is követik el, hogy bizo­nyos tömegeket ingerlékennyé, felháborodottá manipuláljanak, más csoportokat pedig bénító, erőt rabló pesszimizmussal fer­tőzzenek meg. Nem kevésbé fon­tos cél a megfélemlítés, valamint a kishitűség légkörének kiváltása a másik oldalon. Az efféle machi­nációktól az embernek olyan ér­zése támad, hogy amíg a politika felszínén látszólag outsiderek okoskodnak, addig a háttérben, a kulisszák mögött okos emberek butáskodnak - milliók sorsával. Ők azok, akik a saját előadásaik hallgatóságának őrjöngéseit készséggel azonosítják a nép hangjával. Mivel az ilyeneknek nem vetélytársai, hanem ellensé­gei a más meggyőződésű embe­rek, könnyen olyan konklúzióra jutnak, hogy ezt az ellenséget korlátozni, végső esetben pedig megsemmisíteni kell. Hiába működőképes a politi­kai rendszerünk, ha a hangos fé­lelemkeltés propagandája követ­keztében a szorongásos szindró­mák mind általánosabbá válnak. Pedig a politikusok is megérthet­nék végre, hogy egyik ember sza­badsága sem sérthet más szabad­ságjogokat, nem veszélyeztetheti mások emberi méltóságát, jó hír­nevét, személyes biztonságát. A szólásszabadság pedig nem értel­mezhető úgy, hogy valaki min­den törvényi kontroll nélkül szít­hasson gyűlöletet. Az meg külö­nösen veszélyes lehet, ha a politi­kusokat rossz értelemben vett küldetéstudat motiválja. Vagy ha olyan rendezőelv szerint minősí­tenek másokat, hogy aki mást mond, az nem ellenzék, hanem ellenség. Jó, ha az ilyenek meg­jegyzik: diktátort allűrökkel csak lázongó rabszolgákat, s nem a kreativitásukat használni képes alkotókat lehet működtetni. Dr. Siídi Bertalan Pécs = Moszkva? A választások után városunk helységjelző tábláit valakik átcse­rélték Moszkva feliratra. Minden valószínűség szerint ennek az az oka, hogy mindhárom választó- kerületben szocialista jelölt győ­zött. Több mint 12 évvel ezelőtt, a rendszerváltás környékén, sokan (de nem elegen) sürgettük és akartuk a változást. Ehhez adtuk nevünket, és jött a személyre szabott retorzió. Ezek között ott volt a három egyéni országgyűlé­si képviselőjelölt is. A táblát le- cserélők sem nevüket, sem arcu­kat nem adták „dicsőséges bátor” tettükhöz. Moszkvával való azonosítása városunknak dicsőséget jelent, ugyanis az elmúlt 10 évben óriási fejlődés történt a volt Szovjet­unió, most Oroszország főváro­sában. A közelmúltban erről sze­mélyesen is meggyőződtem. Már a repülő landolásakor a magasból látható volt, hogy több ezer lakó­ház épült Moszkva külvárosá­ban, és folyamatosan nagyará­nyú építkezés folyik. A belváros­ban új bevásárlóközpontok, ban­kok, nyugati biztosítótársaságok impozáns épületei teszik színes­sé az új metropolist. A Gazprom bank közelében levő felhőkarco­lók amerikai nagyvárosra emlé­keztetnek. A nyugati befektetők valóság­gal megszállták Oroszországot. Sajnos, a mi „bölcs” vezetőink úgy gondolták, hogy a szovjet csapatok hazánkból való kivonu­lása után mi magyar büszkeség­gel kivonulunk az orosz piacról. Ez a gazdasági döntés óriási hiba volt, és ennek korrigálására hatá­rozott intézkedés, politikai aka­rat az elmúlt 12 évben nem tör­tént. (A Hom-kormány idején sem.) Oroszország 2001-ben 30 mil­liárd dollár értékben vásárolt élelmiszer-ipari termékeket. Ezek között a magyarországi import elenyésző volt. Egy belvárosi be­vásárlóközpontban széles válasz­tékban kapható volt az olasz szá­raz- és vörösárutermék és spa­nyol sonka, argentin, francia bo­rok. Hazai terméket hosszú ke­resgélés után végre találtam - egy alföldi vállalkozó savanyú papri­kát juttatott az orosz piacra. De mellette a cukorborsókon- zerv - amelyet évekig szállított Magyarország -, jelzése francia volt. A magyar nagykövetség és Moszkva város kezdeményezésé­re a magyar borvidékek termékei­nek bemutatása, kóstolása felkel­tette az orosz kereskedők érdek­lődését hazánk egyéb mezőgaz­dasági termékei iránt is. Az orosz piac visszaszerzésé­nek szükségessége minden ma­gyar ember érdeke függetlenül a pártszimpátiától. A jó barátság és szoros elszámolás elvén újra kell kezdeni a gazdasági együttműkö­dést a volt Szovjetunió tagköztár­saságaival, de főképp Oroszor­szággal. Hiába leszünk EU-tagok csak a minőségi termék adható el keleten és nyugaton. Komáromi István Halotti beszéd? Na és?! „Látjátok feleim, szömötökkel, mik vogymuk. Isa pur és chomuv vogymuk. Mennyi milosztben terömtéve élévé miv isemüköt Ádámut, és odutta vola néki par- adisumot házóá.” - így kezdődik a nyolc évszázaddal ezelőtt le­jegyzett szöveg. Kétségtelenül nehezen érthető, de érthető. Ezzel szemben miniszterelnö­künk parlamentbéli magyarázko­dása a titkosszolgálati múltjáról nem is érthető és nem is magya­rázható. Hacsak azzal a már hír­hedtté vált két szóval: „na és?". A Magyar Köztársaság minisz­terelnökéről kiderült, bebizonyo­sodott, hogy a hetvenes években kémelhárító főhadnagyként mű­ködött. Hősi munkát végzett az akkor már eléggé zűrös pénz­ügyeink védelmében. Arra kellett szuperéberen vigyáznia, nehogy a piszkos és gaz imperialisták mocskos keze betegye lábát pénzügyi berkeinkbe. Ezt a mérhetetlen hivatástu­dattal, felelősséggel végezhető munkát a moszkvai KGB teljes tá­mogatásával és ellenőrzésével végezte. Abban a „hősi” időben a szovjet-blokk országaiban egy tintapacát sem volt szabad ejteni a szovjetek tudta nélkül. A KGB ügynökhálózata a legnagyobb volt a világon, és még talán most is az. Ha jelenlegi miniszterelnö­künk mégis valami hőstettet haj­tott volna végre, megpróbálva át­verni a főnökséget, úgy félreállí­tották volna, hogy azt aligha élte volna túl. Én pedig folytathattam volna: „És mend paradisumben volov gyimilcsiktűl, munda néki élnie.” Na de hagyjuk ezt a nagyon ré­gi koporsó felett elmondott be­szédet. Annak idején lehet, hogy könnyeket csalt ki a gyászolók szeméből. Nem csalt ki könnyeket a szocialisták szeméből a minisz­terelnök kissé elkésett beisme­rése ügynökmúltjáról. Egy em­berként álltak ki mellette. Ez pedig nagyon elszomorító. Az erkölcsi normák újraértékelését jelenti. Szomorú dolog, hogy azt, mi a bűn és mi a becsület, az erény, a tisztesség a választá­si eredmények függvényében újra kell értékelúi. Ha pedig az egyetemes emberi értékek, er­kölcsi normák ilyen pongyolán vannak kezelve és értékelve, könnyen elképzelhető, hogy bűnözők kezébe kerül a hata­lom. Ha egy testület kritikátla­nul, egy emberként kiáll egy volt KGB-kap- csolatú ügy­nök mellett, az ilyen testü­lettel szinte mindent meg lehet szavaz­tatni. Természete­sen akad itt néhány mo­mentum, amit még jó lenne tisztázni. Ha máshonnan nem, kémfilmekből tudható: elég ne­héz dolog az ügynökhálózatok­ból kilépni. Van-e felmondóle­vél? Működési bizonyítvány? Mii. lap? Még az is megtörtén­het, hogy a munkaviszonya a mai napig fennáll. Vajon még milyen titkok hor­dozója a miniszterelnök úr? Ugyanis Lampert Mónika nem menthette fel minden titoktartás alól. Moszkvából is kéne jönni egy ilyen feloldó határozatnak. Talán annak tudása sem lenne haszontalan, hogy azt a francia becsületrendet milyen indokolás­sal kapta? Mert ha valaki a magyar érdekeket védi hősiesen, akkor annak magyar kitüntetés járna. Ez viszont már csak azért sem járt, mert hősi védelem ide, hősi véde­lem oda, a kassza tökéletesen ki­ürült. Ezt elhárítani nem tudta, de ez így történt a többi ún. szocialis­ta országban is. Nagyon üdvös dolog lenne, ha miniszterelnök úr neküátna az írásnak. Remek címek kínálkoz­nak minden bizonnyal nagy sike­rű könyvére. TITKOS ÜGYNÖK VOLTAM vagy KÉMEK és EL­LENKÉMEK, AZ ELHÁRÍTÁS ABC-je, KGB-ÜGYNÖK VOLTAM. (Na, ezt az utóbbi Moszkvával egyeztetni kéne.) Vagy egy rövid könyveim: LÁTTÁL KÉMET? Az írásra pedig rengeteg ideje ma­radna, csupán csak le kellene mondania. PERICULUM IN MÓRA - A késedelem veszede­lem. Bangó Géza, az 56-os Szövetség Pécs-Baranyai szóvivője

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom