Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-16 / 192. szám

6. OLDAL BAB ARC SZŐLŐS BEMUTATKOZIK 2002. JÚLIUS 16., KEDD Hl AZ ŐSI TEMPLOM a hajdani középkori faluban állt, emlékét egy út menti kereszt idézi. Valaha Siklósbodonyba jártak misére a hívek. Az újat hat éve emelték kiegészítve egy régi haranglábat. A harangjáról kiderült, hogy 260 esztendeje az első német telepesek hozták ma­gukkal. Napjainkban Horváth Sándor görcsönyi plébános celebrálja a misét. A gondnok Csirke Lászlómé Ignácz Mária, aki harangoz is. Munkáját lllésné Gondá Margit segíti. Benkő Pálné falutörténet-író egy míves faszobrot ajándékozott az egyházközségnek. A temető pár száz méterre helyezkedik el egy mesterséges dombon. ■ BABARCSZÖLÖS oCs%nóta Máriagyűd ő oTeréJiegy tv Harkány Nagytételű Siklós A község gazdái Polgármester: Illés József (47 éves) erősáramú technikus. Al­polgármester: Peti József (47) mezőgazdasági gépszerelő. Képviselők: Gyenis Nándor (72) nyugdíjas, korelnök, Tóth József (45) postai kézbesítő, Illés Attila (24) vegyipari gépésztechnikus, Benkő Lajos (52) mezőgazdasá­gi technikus. Falugondnok: Végh Zoltán (56) hivatásos gépkocsi- vezető. Ősi tölgyek A majálist tartották a legelő 200- 300 éves csertölgyei között. Va­laha csaknem 15 faóriás sorako­zott, napjainkra kettő maradt. A törzsátmérőjük megközelíti a három métert. A községvezetés azon van, hogy a még élő példá­nyok ne haljanak el. NEM MENNEK EL A lélekszám 1930-ban 229, 1970-ben 195 volt. Jelenleg 186-an élnek a község­ben. Az utóbbi években megállt a csökkenés, sőt bevándorlók érkez­tek Pellérdről. A lakosság fele ci­gány. Zömük ócsárdi eredetű. Ősi családok: Gyenis, Illés, Végi, Ben- kő, Gonda, Kése, Rákhely. ■ babarcszolos. dunantalinaplo. ha Az összeállítás a babarcszőlősi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A FALU TÖRTÉNELME Oklevél először 1332-ben említette, akkori megnevezése: Popnjzeuleuse. A Pop- ru, vagyis Pabar (Pobor) régi magyar személynév, vagyis az egykori birtokos, aki­nek a neve később Babarczy formában bukkant fel. Valószínű, hogy királyi szőlő-, művelők éltek a területen. A középkori település, mondják Ófalunak is, a mai köz­ségtől távolabb, északnak terült el az Aláfüggő- dűlőben, valamint az Alsó- és Fel­ső-puszták körül. Néhány idős ember tud a honfoglalás kori lóáldozati helyről a ha­tár keleti végében. Fiatalon ők még látták a lapos köveket. Vélhetően középkori és törők hódoltsági sírkert húzódott a mai templomnál és attól északkeleti irányban például a Gyenisportán. Utóbbi helyen a közműépítők sok sirt bolygattak meg. Oláh Imre kútásáskor kőlappal fedett csontvázat ért el. A török alatt magyarok él­tek itt feltehetően a mai falu helyén. A mostani község első háza a temetőnél épült a XVIII. században. Romjai egy mély és nagy pincével jól látszanak. Nevezik Be- nyovszky-vadászháznak és ispánlakásnak is. A görcsörryi Benyovszkyak birtoko­sok voltak a településen. Őskori kerámiadarabok láthatók a Pincéknél, migaz Illés- földön, a pataknál és a szőlőhegyen római cserépdarabokat vet ki az eke. A HEGYEN FELLELHETŐ Pincék nevű y egy 20-25 méter mély szurdok peremén található. Öt, részben betemetődött alagutat rejt a föld mélye. Az egyik bejáratánál őskori szemétgödör és tűzhely cse­réptöredékei látszanak. A legtöbb 20-30 méter hosszúságban járha­tó, a többi rész beszakadt. ■ Kevesebb állástalan A bő vizű patakon nem is oly ré­gen hét halastó adott munkalehe­tőséget. Tavat hozott létre a Gál, az Illés, a Gyenis, a Matók és a Benkő család. Az utóbbi hármat is. Nincs kizárva, hogy újból’fellendül a hal­nevelés. Egy pécsi vállalkozó is ta­vat tervez, de üdülőfalu kialakítá­sán is gondolkodik, és már most számos munkanélkülit alkalmaz. A cigány származású Aradi család legalább húsz bikát nevel, melye­ket felhizlalva értékesítenek. Má­sok csigát gyűjtenek, az ő munká­jukat Kőszegi János csigaátvevő ős­termelő szervezi. Szép eredmény, hogy működik már az erdőbirto­kosok társulása és öt gazda műve­li a saját földjét. A most újjáalakuló cigány kisebbségi önkormányzat és a Lungo Drom szervezet Grim Andrea és Kőszegi János vezetésé­vel a munkanélküliek gondjain igyekszik enyhíteni. ___________■ Ba barcszőlős új faluképe Új falurész van kialakulóban, de a régi portákat is gondozzák. Megkezdődött a járdák és a vízelve­zetők felújítása. Fásítanak és parkosítanak, a több száz éves tölgyeket megóvják a kihalástól. Gyönyörű helyen fekszik a település, amelynek több mint harminc méter széles főutcája egy fennsíkról hosszan ereszkedik alá és majdnem eléri a falutól délre húzódó és erdő­vel sűrűn fedett dombvonulatot. A magaslatot kettévágó legnagyobb völgy löszös talajú aljában, az úgy­nevezett Csikorgóban bitumenút ve­zet a szőlőbe, amely ismét egy nagy kiterjedésű fennsíkon terül el. Innen belátható az Ormánság jelentős ré­sze, valamint a Dráván túli hegyvi­dék. A főutca érdekessége még, hogy kisebb-nagyobb homokhal­mok eme .adnék. A házak előtt ja­vában erősödik a lakók által elülte­tett mintegy félszáz meggyfa. Han- Illés József polgármester gulatos az új templom mögötti zöld felület és a leköve­zett templomtér, valamint az utca végében erősen cso­bogó patak. Vize azonban egyre szennyezettebb, hal­állománya pedig épp ezért mind jobban csappan. A gyerekek évek óta nem mernek fürdeni benne. Illés József polgármester szerint a község határában nem éri szennyeződés a vízfolyást. Tőle tudjuk, hogy a falucska elsősorban közösségi munkában csinosodik. Mindezért sokat tettek: Benkő Lajos és Vlasits Józsefné. A faültetést pedig Gyenis Nándor vezette. A kultúrházat és a polgármesteri hivatalt tatarozták, erősebb és tartósabb lett a járda. Folytatódik a csapadékvíz-elvezetők felújítása, rendezik a futballpályát; a temető területére bevezetik az ára­mot, hogy kialakíthassák a hűtővel felszerelt ravatalozót. A falu vezeté­kes gázhoz akar jutni, ezért a kivite­lezéshez szükséges önerő előterem­tésén fáradoznak. ■ SZILVÁS B E MUTATKOZIK Hird Pellérd Aranyos gadány <$ 0 * Kökény Regenye NagykoZár Magyarsarlós Kozármisleny o Személy Pécsudvard ,o 0 Egerág lothárd Pogány ,.r Peterd Szőkéd Ktsherend A falu gazdái Polgármester: Embetwics Dénes (51 éves) esztergályos, kistermelő. Alpolgármester: Balogh Gusztáv (49) építőipari dolgozó. Képvise­lők: Födi Géza (42) falugondnok és vízvezeték-szerelő, Katona Jó­zsef (68) nyugdíjas, Kovács János (41) vonatvezető, Miskolczi László (47) vállalkozó. Hivatalsegéd: Sin- kó Jánosáé (35) adminisztrátor. ■ Védendő présházak Népi stílusban fogant lakóházat és gazdasági egységeket tekinthetnek meg az érdeklődők többek között a Miskolczi-, az Ágoston-, a Végh-, a Bíró- és a Fölső Búri-telken is. Az utóbbi helyen a falu legnagyobb méretű háza áll. A pécsiek által is közkedvelt szőlőhegyen is népi ér­tékű présházak sorakoznak. Kúria- jellegű az épület például a volt Szónyí-telken, díszítésében és kül­lemében érdekes a Kozma- és a Frey-, valamint a Miskolczi-pince. Magas fennsíkon állnak a házak, ahonnan jól belátható a környék. Szinte valamennyi védelmet érde­melne. ■ szilvas, dunantulinaplo. hu Az összeállítás a szilvási önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Összeállította: Csuti János A KÖZSÉG FŐTERÉN helyet kapott a nagy boltépület, a harangláb, az önkormányzat, az ifjúsági klub, a könyvtár,'az új faluház és egy kör alakú szép park. Itt látható az egyik nagyon szép népi porta ha­talmas kovácsoltvas kerítéssel. A kerítés Eilenden készült, Balogh Gusztáv festette be díszes motívumokkal. A ház építője és gondozó- ja a Nyúl család volt. ___________________________ ■ Ni ncs csökkenés A lélekszám 1930-ban 343, 1980- ban 160,2000-ben 181 volt. Pécsről mind többen érkeznek. Az elmúlt évtizedekben elnéptelenedett az Ott-major és Szentpál-puszta. A 91 éves Hozsa János a község legidő- sebb lakója. _____________■ Se gítség a lakóknak A községvezetőség anyagi segítsé­get nyújt a lakóknak. Amikor a Du- na-vizet szállító vezetékeket kötöt­ték be, mind a 66 porta vezetékhá­lózatát ingyen alakították ki. Ha­sonlóan ehhez a gázbekötés alkal­mával a kivitelezési költség felét vállalta át az önkormányzat. Szin­tén a község pénzén valamennyi ház előtt járda és ún. kocsibehajtó készült, hogy a járművezetők könnyebben tudjanak begördülni autójukkal az udvarba. ■ Szilvás virágos főtere vonzerejét. Keletről sűrű csertölgyes óvja a falut. Hangulatos a község széle és az erdő közti mély völgy, amelyben patak halad át. Egykor malmokat hajtott a most is bő vizű folyás, amely mentén az egyik őrlő­hely romjait még felkereshetik a ki­rándulók. Ezen a részen, ahol több évszázados tölgyek tucatja terebé­lyesedik, kempinget akart kialakíta­ni egy helybéli. Remélik, hogy a lo­kálpatrióta befektető nem mond le szándékáról. A falumag másik érde­kessége a szokatlan hosszú és má­Emberovics Dénes polgármester mig zu-ju meterre magasoaiK a na- rangláb és a hozzá tartozó épület- egység, benne az önkormányzattal, az orvosi rendelővel és a könyvtár­ral. Emberouics Dénes, aki 12. esz­tendeje látja el a polgármesteri teen­dőket, kérdésünkre elmondta, hogy szeretnének állítani egy világhábo­rús emlékművet. Megpróbálják visz- szaszerezni a 150 éves tűzoltó fecs­kendőt, hogy köztéren kiállítsák. A parkosítást továbbra is elsőrendű fel­adatnak tekintik. A KÖZSÉG TÖRTÉNELME Egy oklevél már 1192-ben említette a falut Sciluas formában, aminek az értelme: szilvás hely. Az emlékeket kutatják Jovánovics Lívia és Her­mann Renáta. A népi emlékezet szerint feltehetően középkori település­re utal a mai helységtől délre az Ószeg-dülő. A Puszta-dombon biztos, hogy török hódoltság előtti temetőt dúltak szét a dózerek, amikor a köz­ségbe vezető utat erősítették. Néhány idős ember török temetőnek is vé­li a területet. Találtak akkor itt apró, kék színű kereszteket, amelyeket tűz­zománc fedett. Árpád-kori kerámiatöredékek látszanak a patak nyugati partvidékén csaknem tíz kertben, így például a Herendi-telken. Ezen kí­vül a Kablár-telken, valamint az Ott-majomál középkori nyomok észlelhe­tők. Őskori, tán rézkori cserépmaradványokat fedezhetünk fel ettől a sír­kerttől keletnek, majdnem a szomszédságában, ahol rézkori települést sejtetnek a szántás után a felszínre kisodródó pattintott kőpengék és ke­rámiatöredékek. A falu szívében, a Birkás-kertben, valamint ettől észak­nak, a patak nyugati oldalán római házhelyek kallódó leletei kerülnek a felszínre, amikor az emberek kapálnak vagy szántanak. KATONA JÓZSEF NYUGDÍJAS kutatja a falumúltat és emellett arbo­rétumot alakított ki a telkén. Kertje hátsó részében is parkosítani fog. ■ * gas boltépület, melynek tetejét nemrég teljesen felújí­tották. Mellette elkészült a faluház, amelyet most ren­deznek be. Lesz benne várhatóan közösségi rész, ren­dezvényterem és intemetszoba. Az udvarán és a szom­szédságában 1500 négyzetméteres játszótér épül, ahol a kosárpalánkot már felállították. A közelben száz mé­ter hosszúságban meghosszabbítják a tér alatti csapa­dékvíz-elvezető csatornát, hogy az itt kezdődő, laza ta- ——————— lajú szurdok ne omoljon tovább. Szép látványt nyújt a főtér, ahol középen köralakban kialakított park látható. Néhány frissen festett népi ér­tékű ház is növeli a köznonti rész A fennsíkon húzódó falu ékessége a parkosított főtér. A falu életében nagy változást hozott, hogy megszűnt zsáktelepülés lenni a pápaláto­gatás kapcsán. Befejezés előtt a faluház. Mind több pécsi költözik ki a csendes faluba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom