Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)
2002-07-09 / 185. szám
6. OLDAL V E L E N Y BEMUTAT KOZIK 2002. Július 9., kedd Velény élni akar a lehetőségeivel Poros kis falu volt Szabadszentkirály árnyékában egészen a kilencvenes évek elejéig. Aztán az önálló költségvetés meghozta gyümölcsét, egészséges ivóvíz került a faluba, a középület tatarozásra került, a utakat, járdákat felújították. Mindez bizonyos elégedettséggel töltötte el a község lakóit, természetesen többet akarnak, ám a közösségi élet még gyerekcipőben jár a településen. Pedig az összejövetelekre adott minden lehetőség. Amikor Pécsbagotáról Velénybe az átkötő úton megérkeztünk, akkor tudtuk csak igazán megérteni az itt lakók évek óta tartó küzdelmét az átkötő út megépítéséért. A közlekedőknek ugyanis megvolt a magukhoz való eszük, dűlőúton lerövidítették az amúgy több mint négykilométeres kerülő távot. Igen ám, de az esős időben, vagy télen, a felázott talajon a személyautók már beleragadtak a sárba, a nehézgépjárművek, meg a mezőgazdasági erőgépek olyan mély nyomot hagytak az agyagban, hogy jelenleg már a kiszáradás után sem lehet mélyfekvésű gépkocsival közlekedni az egyébként kánikulától poros úton. Hiába, a szilárd burkolatra, az útépítésre szánt pályázatát eddig mindkét településnek elutasították. No, nem azért, mert a bírálóbizottság nem ismerte el a kérvény jogosságát - egyszerűen kimerült a kassza. V~~v/ Nagy- peterd Kacsóta ..I Szentíőrinc Sz abadszerittórály Zókc Szentdénes J Pécsbagota Aranyosgadány KifáJyegyháza Gerdeo Bicsérd VELÉNY NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA A polgármester Vas Árpádné és az alpolgármester Király István Ettől függetlenül a falun belül az önkormányzati utakat, járdákat pályázaton nyert pénzből sikerült rendbe tenni. A felületzárásra (vékony kátrányréteg felvitelére) költöttek kétmillió forintot, ebből 720 ezer volt a CÉDE-támo- gatás. A járda, az más ügy volt, most kaptak pályázati pénzeket. Három vállalkozótól kértek ajánlatot, mind a három szinte egységesen 12 millió forintot kért volna a felújításért. Területkiegyenlítési pályázaton 6 milliót kértek a megyei önkormányzattól, az elosztás alapján csak 1,15 millió forintot kapnak. Ennek következtében egyszerre nem tudják felújítani valamennyi javításra szoruló úttestet, szakaszolni kell a beruházást. A 30 éve épült járdákkal kezdik, a saját és a támogatási pénzekből csak 300 méter készülhet el az idén. Az árkokat minden évben javítják, a partokat karbantartják, az átereszeket kitisztítják. A munkára befogják az ideiglenesen munkS nélkül lévőket, közcélú munkára ugyanis a munkaügyi központtól pályázaton kaptak 800 ezer forintot. Egyébként a munka- nélküliség nem tragikus, bár a környék nagy mezőgazdasági szövetkezetének (amelynek földjei Velénybe is átnyúlnak) gazdasági megrázkódtatása jelentős létszámleépítéssel járt, és ekkor nem egy velényi munkanélkülivé vált. Az itteni romák jó része ma is segélyen éh az önkormányzat a legnagyobb munkaadójuk, mert egyébként helyben, a mezőgazdaságon kívül nincs túl nagy lehetőség a jövedelemszerzésre. A munkanélküliség jelenleg 12 százalékos, 28-an járnak dolgozni különféle, falun kívüli munkahelyekre. A polgármester asszony, Vas Árpádné szerint az itteni romákkal nincs semmi baj, próbálnak megélni, ám idegenek, főleg a gyümölcsérés idején, kószálnak a környéken, s bizony a szőlőbirtokokon előfordulnak betörések. Egyébként a kilencvenes évek elején a legnagyobb beruházásuk az ivóvízhálózat kiépítése volt. Addig ugyanis fúrt kutakból nyerték az éltető folyadékot. Aztán 1990-ben megépült a víznyerő bázis, az ittlévő egyik kút vizét találták a szakemberek a legjobb ízűnek. Természetesen ezt sem építhették volna meg állami segítség nélkül, akkoriban a saját vízbázis megteremtését támogatták, a négy falut ellátó rendszer kivitelezésére kaptak segítséget. A saját, helyi bevételüket ugyanis szinte teljes egészében a fenntartásra költik el, a nagyobb beruházásokra az éves költségvetésből nem telik. Azért az utóbbi években sok apró-cseprő javításra, felújításra jutott pénz. A közvilágítás Kedvező természeti adottságok Kétségtelen, ennek a kis falunak elsősorban a romantikára kell építenie, ugyanis legfőbb értékei a szinte ősi formájában megmaradt szokások és a falusi életmód jellegzetességei, a kiskertgazdaság, a szőlő- művelés, valamint az állattartás. A nyugodt élet itt biztosított, hiszen napközben a forgalom minimális, nincs erre dolga általában senkinek. Ettől függetlenül a településen élők nem nagyon bíznak a „falusi idillt” igénylő turistaforgalom növekedésében. Ehhez ugyanis a természeti adottságokon kívül szinte semmi sem áll rendelkezésükre. Hiányzik például a szálláslehetőség, a csatornázás - hogy mást ne említsünk. Ezek viszont az idegen- forgalmi szolgáltatásokban alapkövetelmények, a jól fizető turista manapság ezt megköveteli, és esze ágában sincs olyan helyre menni, ahol ez nem adottság. A faluban például lehetőség volna az állatfarmok, lovardák létrehozására, a lo- vaglóutak kiépítésére - ám mindehhez sok pénz kellene, s egyelőre még azt sem tudják, belevágjanak- e valamilyen nagyobb beruházásba. A kockázat ugyanis óriási, hiszen ha nem tudják folyamatosan biztosítani - még az esetleges veszteségek ellenére is - az ígért feltételeket, akkor csak a bukással lehet számolni. A lovasturizmus megteremtésére Vogl György lenne a legalkalmasabb, hiszen hosszú idő óta, kedvtelésből foglalkozik tenyésztéssel. Hintójával, a Debreceni Agrártudományi Egyetem által nyilvántartott és támogatott lovaival igen sok helyen szerepel, a legutóbbi Szentlőrinci Gazdanapokon is díjat nyert. Azonban ő is azt mondja, még a támogatásból, az esetenkénti szolgáltatásokból befolyó pénz messze nem fedezi az állatok fenntartási költségeit, hobbijának ő is csak úgy tud élni, hogy takarmány nagy részét saját földjén termeli meg. Arra meg végképp nem lehet számítani, hogy valamilyen üzem, vállalkozás veti meg a lábát a településen. Ahhoz ugyanis infrastruktúrával jól előkészített területet kellene kedvezményesen felajánlani. Marad tehát a pénz nélküli adottságként meglévő természeti környezet, ennek kihasználásán gondolkoznak. A szőlőhegy igen népszerű, az itt lévő pincék többsége jelenleg már nem velényi gazdáé. Az önkormányzat azt akarja elérni, hogy az idevezető utak bármilyen időjárási viszonyok között is járhaII. világháborús emlékmű tók legyenek, vagyis szeretné zúzottkővel leteríteni. Az is a távlati céljai közé tartozik, hogy a pincéket, valamint az odavezető utakat villanyárammal lássák el._______■ A település északi oldalán erdők húzódnak korszerűsítése nemrégiben történt meg, 724 ezer forintba került. - A kultúrház rendbetétele, mármint a festés, a mázolás 342 ezer forintot igényelt a költségvetésükből - mondja a polgármester asz- szony. - A rendezési terv elkészítése ugyan kötelező, de nekünk már most nagy szükségünk lenne rá. Nos, a dokumentáció elkészítésének költségére (492 ezer forint) is kaptunk állami segítséget, területkiegyenlítési pályázaton nyertünk 344 ezer forintot.- Szép kis falu ez - kapcsolódik a beszélgetésbe Király István alpolgármester. - Legalábbis én, aki a falun kívüli munkahelyen dolgozom, alig várom, hogy hazajöjjek, letegyem az autót és körbenézzek, változott-e valami az elmúlt órákban. Lehet, hogy sokan úgy gondolják, az ilyen, világtól elzárt településnek nem sok lehetősége lesz a fennmaradásra. Nekem viszont az a véleményem, hogy Velény ki fogja használni természetadta lehetőségeit, a falunak lesz jövője. ________ ■ A T ELEPÜLÉS TÖRTÉNELME A község Pécstől 25 kilométerre fekszik, egy völgyben húzódik meg. A 6-os számú főközlekedési úttól, Szabadszentkirálytól leágazó bekötő út végén található zsáktelepülés. A domborzati viszonyok miatt külterületének csak a Szabadszentkirály felőli része alkalmas a hagyományos szántóföldi művelésre. A község másik oldalán elhelyezkedő dombokat jelentős kiterjedésű erdő- és szőlőterületek bontják. A völgyben két utca húzódik végig, amelyeket fésűs beépítés jellemez. A portalanított (burkolt) utak aránya 80 százalék. A vezetékes ivóvíz kiépítésére 1'992-ben került sor. A kommunális hulladék szervezett gyűjtését, szállítását, kezelését a Szentlőrinci Közüzemi Szolgáltató Rt. végzi. Az országos távhívó hálózatba bekapcsolt település 1996 végén vált az előfizetők részére elérhetővé, addig mindössze egy nyilvános állt a lakosság rendelkezésére. A Pécsi-víz árterének ezen a peremén a honfoglalás idején magyarok telepedtek le. A Koppány vezért megverő német Vencellin és nemzetsége kapja ezt a területet. A Velény községnév is valószínűleg erre a személynévre vezethető vissza. Első írásos emlékl262-ben Velin, Welen határleírásában szerepel. A tanácsrendszer idején közös tanácsot hoztak létre, s ez a társulás ma körjegyzőségi formában működik tovább. Az 1990- es választások után önálló ön- kormányzatot hoztak létre, de a szorosan vett kapcsolat ezen túl is fennmaradt. Szabadszentkirály, Gerde, Velény, Pécsbagota községek közös fenntartóként működtetik a szabadszentkirályi óvodát és általános iskolát. VOGL GYÖRGY és híres hintája A falu harangtornya A település gazdái A polgármester Vas Árpádné (48 éves, főfoglalkozású polgármester), alpolgármester Király István (46, vállalkozó). A testület tagjai: Király Ferenc (52, nyugdíjas), Hunyadi István (56, nyugdíjas), Vogl György (60, nyugdíjas) és Gáspár István (49, vállalkozó). A körjegyző ár. Bunna Gyuláné. A családorvos dr. Horváth Éva hetente egyszer rendel. A védőnő Újvári Aranka. Az állatorvos dr. Baracs József. A gyermekjóléti szolgálatot Sohár Tamás látja el. A pap Gál Péter. A vegyesbolt tulajdonosa: Komámé Rózsa Zsuzsanna. Temetőkataszter A település híressége a Szent Antal-szobor, valamikor annak tiszteletére állították, hogy a nagy járvány idején megvédte az állatok egy részét a pusztulástól. Ennek emlékére minden évben körmenettel zarándokoltak a szoborhoz, ahol misét celebrált a helyi pap. Ezt az ünnepi aktust újította fel a falu lakossága nemrégiben, pontosabban 2000-ben, a szobor felállításának 100. évfordulóján. A szobor körül úgy rendezték a terepet, hogy a falu népe kényelmesen elférjen. Ezt követően minden évben megtartják a körmenetet. Az elképzelések szerint ebben az évben már szüreti felvonulást is tartanak. veleny. dunantulinaplo. hu Az oldal a velényi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Tánciskola fiataloknak Az önkormányzat igen sok pénzt költ a fiatalok neveltetésére. Az általános iskolások a szabadszentkirályi oktatási intézményben tanulnak, nap mint nap busszal teszik meg a néhány kilométeres távot. Az önkormányzat magára vállalta az ezzel járó költségeket, biztosítja a különjáratot, valamint a bérlet árát. Az iskolakezdéskor a tankönyv árának 50 százalékát, valamint a füzeteket vásárolják meg a nebulóknak. A menza 65 százalékát, a felhasznált nyersanyag 10 százalékát fizetik ki. Tizenöt éves korig minden gyerek Mikulás-csomagot kap, amelynek értéke az elmúlt évben ezer forint volt. Nemcsak a fiatalokról, a felnőttekről is gondoskodnak. Karácsonykor minden család egy kilogramm szaloncukrot kap, ennek . főleg az egyedülálló, idős emberek örülnek. Ugyancsak az önkormányzat adománya, hogy az ivóvíz bevezetésével járó költségekre felvett hitel utolsó törlesztőrészletét minden egyes családnak kifizették. A fiatalok rendelkezésére áll a szabadtéri sportpálya, a kultúrház - az itt lévő helyiséget azonban csak felügyelet mellett használhatják. A testület döntése alapján a költségvetésben az idén 50 ezer forintot tettek félre, amelyet ifjúsági rendezvények finanszírozására használnak fel. A testület ugyan még nem döntött, de van olyan elképzelés, hogy ebből a pénzből tánciskolát tartanak. A SZENT ANTAL-SZOBOR
