Új Dunántúli Napló, 2002. július (13. évfolyam, 177-207. szám)

2002-07-09 / 185. szám

6. OLDAL V E L E N Y BEMUTAT KOZIK 2002. Július 9., kedd Velény élni akar a lehetőségeivel Poros kis falu volt Szabadszentkirály árnyékában egészen a ki­lencvenes évek elejéig. Aztán az önálló költségvetés meghozta gyümölcsét, egészséges ivóvíz került a faluba, a középület tata­rozásra került, a utakat, járdákat felújították. Mindez bizonyos elégedettséggel töltötte el a község lakóit, természetesen többet akarnak, ám a közösségi élet még gyerekcipőben jár a telepü­lésen. Pedig az összejövetelekre adott minden lehetőség. Amikor Pécsbagotáról Velénybe az átkötő úton megérkeztünk, ak­kor tudtuk csak igazán megérteni az itt lakók évek óta tartó küzdel­mét az átkötő út megépí­téséért. A közlekedőknek ugyanis megvolt a maguk­hoz való eszük, dűlőúton lerövidítették az amúgy több mint négykilo­méteres kerülő távot. Igen ám, de az esős időben, vagy télen, a felázott tala­jon a személyautók már beleragadtak a sárba, a nehézgépjárművek, meg a mezőgazdasági erőgé­pek olyan mély nyomot hagytak az agyagban, hogy jelenleg már a kiszá­radás után sem lehet mélyfekvésű gépkocsival közle­kedni az egyébként kánikulától poros úton. Hiába, a szilárd bur­kolatra, az útépítésre szánt pályá­zatát eddig mindkét településnek elutasították. No, nem azért, mert a bírálóbizottság nem ismerte el a kérvény jogosságát - egyszerűen kimerült a kassza. V~~v/ Nagy- peterd Kacsóta ..I Szentíőrinc Sz abadszerittórály Zókc Szentdénes J Pécsbagota Aranyosgadány KifáJyegyháza Gerdeo Bicsérd VELÉNY NÉPESSÉGÉNEK ALAKULÁSA A polgármester Vas Árpádné és az alpolgármester Király István Ettől függetlenül a falun belül az önkormányzati utakat, járdá­kat pályázaton nyert pénzből si­került rendbe tenni. A felületzá­rásra (vékony kátrányréteg felvite­lére) költöttek kétmillió forintot, ebből 720 ezer volt a CÉDE-támo- gatás. A járda, az más ügy volt, most kaptak pályázati pénzeket. Három vállalkozótól kértek ajánla­tot, mind a három szinte egysége­sen 12 millió forintot kért volna a felújításért. Területkiegyenlítési pályázaton 6 milliót kértek a me­gyei önkormányzattól, az elosztás alapján csak 1,15 millió forintot kapnak. Ennek következtében egyszerre nem tudják felújítani valamennyi javításra szoruló út­testet, szakaszolni kell a beruhá­zást. A 30 éve épült járdákkal kez­dik, a saját és a támogatási pén­zekből csak 300 méter készülhet el az idén. Az árkokat minden év­ben javítják, a partokat karban­tartják, az átereszeket kitisztítják. A munkára befogják az ideiglene­sen munkS nélkül lévőket, közcé­lú munkára ugyanis a munkaügyi központtól pályázaton kaptak 800 ezer forintot. Egyébként a munka- nélküliség nem tragikus, bár a környék nagy mezőgazdasági szö­vetkezetének (amelynek földjei Velénybe is átnyúlnak) gazdasági megrázkódtatása jelentős lét­számleépítéssel járt, és ekkor nem egy velényi munkanélkülivé vált. Az itteni romák jó része ma is se­gélyen éh az önkormányzat a leg­nagyobb munkaadójuk, mert egyébként helyben, a mezőgazda­ságon kívül nincs túl nagy lehető­ség a jövedelemszerzésre. A mun­kanélküliség jelenleg 12 százalé­kos, 28-an járnak dolgozni külön­féle, falun kívüli munkahelyekre. A polgármester asszony, Vas Árpádné szerint az itteni romák­kal nincs semmi baj, próbálnak megélni, ám idegenek, főleg a gyümölcsérés idején, kószálnak a környéken, s bizony a szőlőbirto­kokon előfordulnak betörések. Egyébként a kilencvenes évek elején a legnagyobb beruházásuk az ivóvízhálózat kiépítése volt. Addig ugyanis fúrt kutakból nyer­ték az éltető folyadékot. Aztán 1990-ben megépült a víznyerő bá­zis, az ittlévő egyik kút vizét ta­lálták a szakemberek a legjobb ízűnek. Természetesen ezt sem építhették volna meg állami segít­ség nélkül, akkoriban a saját víz­bázis megteremtését támogatták, a négy falut ellátó rendszer kivite­lezésére kaptak segítséget. A sa­ját, helyi bevételüket ugyanis szinte teljes egészében a fenntar­tásra költik el, a nagyobb beruhá­zásokra az éves költségvetésből nem telik. Azért az utóbbi évek­ben sok apró-cseprő javításra, fel­újításra jutott pénz. A közvilágítás Kedvező természeti adottságok Kétségtelen, ennek a kis falunak el­sősorban a romantikára kell építe­nie, ugyanis legfőbb értékei a szin­te ősi formájában megmaradt szo­kások és a falusi életmód jellegze­tességei, a kiskertgazdaság, a szőlő- művelés, valamint az állattartás. A nyugodt élet itt biztosított, hiszen napközben a forgalom minimális, nincs erre dolga általában senki­nek. Ettől függetlenül a településen élők nem nagyon bíznak a „falusi idillt” igénylő turistaforgalom nö­vekedésében. Ehhez ugyanis a ter­mészeti adottságokon kívül szinte semmi sem áll rendelkezésükre. Hiányzik például a szálláslehető­ség, a csatornázás - hogy mást ne említsünk. Ezek viszont az idegen- forgalmi szolgáltatásokban alapkö­vetelmények, a jól fizető turista manapság ezt megköveteli, és esze ágában sincs olyan helyre menni, ahol ez nem adottság. A faluban például lehetőség volna az állatfar­mok, lovardák létrehozására, a lo- vaglóutak kiépítésére - ám mind­ehhez sok pénz kellene, s egyelőre még azt sem tudják, belevágjanak- e valamilyen nagyobb beruházás­ba. A kockázat ugyanis óriási, hi­szen ha nem tudják folyamatosan biztosítani - még az esetleges vesz­teségek ellenére is - az ígért feltéte­leket, akkor csak a bukással lehet számolni. A lovasturizmus megteremtésé­re Vogl György lenne a legalkalma­sabb, hiszen hosszú idő óta, kedv­telésből foglalkozik tenyésztéssel. Hintójával, a Debreceni Agrártudo­mányi Egyetem által nyilvántartott és támogatott lovaival igen sok he­lyen szerepel, a legutóbbi Szent­lőrinci Gazdanapokon is díjat nyert. Azonban ő is azt mondja, még a támogatásból, az esetenkén­ti szolgáltatásokból befolyó pénz messze nem fedezi az állatok fenn­tartási költségeit, hobbijának ő is csak úgy tud élni, hogy takarmány nagy részét saját földjén termeli meg. Arra meg végképp nem lehet számítani, hogy valamilyen üzem, vállalkozás veti meg a lábát a tele­pülésen. Ahhoz ugyanis infrastruk­túrával jól előkészített területet kel­lene kedvezményesen felajánlani. Marad tehát a pénz nélküli adott­ságként meglévő természeti kör­nyezet, ennek kihasználásán gon­dolkoznak. A szőlőhegy igen nép­szerű, az itt lévő pincék többsége jelenleg már nem velényi gazdáé. Az önkormányzat azt akarja elérni, hogy az idevezető utak bármilyen időjárási viszonyok között is járha­II. világháborús emlékmű tók legyenek, vagyis szeretné zúzottkővel leteríteni. Az is a távla­ti céljai közé tartozik, hogy a pincé­ket, valamint az odavezető utakat villanyárammal lássák el._______■ A település északi oldalán erdők húzódnak korszerűsítése nemrégiben tör­tént meg, 724 ezer forintba került. - A kultúrház rendbetétele, már­mint a festés, a mázolás 342 ezer forintot igényelt a költségvetésük­ből - mondja a polgármester asz- szony. - A rendezési terv elkészí­tése ugyan kötelező, de nekünk már most nagy szükségünk lenne rá. Nos, a dokumentáció elkészí­tésének költségére (492 ezer fo­rint) is kaptunk állami segítséget, területkiegyenlítési pályázaton nyertünk 344 ezer forintot.- Szép kis falu ez - kapcsolódik a beszélgetésbe Király István alpol­gármester. - Legalábbis én, aki a fa­lun kívüli munkahelyen dolgozom, alig várom, hogy hazajöjjek, lete­gyem az autót és körbenézzek, vál­tozott-e valami az elmúlt órákban. Lehet, hogy sokan úgy gondolják, az ilyen, világtól elzárt településnek nem sok lehetősége lesz a fennma­radásra. Nekem viszont az a véle­ményem, hogy Velény ki fogja hasz­nálni természetadta lehetőségeit, a falunak lesz jövője. ________ ■ A T ELEPÜLÉS TÖRTÉNELME A község Pécstől 25 kilomé­terre fekszik, egy völgyben hú­zódik meg. A 6-os számú fő­közlekedési úttól, Szabad­szentkirálytól leágazó bekötő út végén található zsáktelepü­lés. A domborzati viszonyok miatt külterületének csak a Szabadszentkirály felőli része alkalmas a hagyományos szán­tóföldi művelésre. A község másik oldalán elhelyezkedő dombokat jelentős kiterjedésű erdő- és szőlőterületek bont­ják. A völgyben két utca húzó­dik végig, amelyeket fésűs be­építés jellemez. A portalanított (burkolt) utak aránya 80 száza­lék. A vezetékes ivóvíz kiépíté­sére 1'992-ben került sor. A kommunális hulladék szerve­zett gyűjtését, szállítását, keze­lését a Szentlőrinci Közüzemi Szolgáltató Rt. végzi. Az orszá­gos távhívó hálózatba bekap­csolt település 1996 végén vált az előfizetők részére elér­hetővé, addig mindössze egy nyilvános állt a lakosság ren­delkezésére. A Pécsi-víz árte­rének ezen a peremén a hon­foglalás idején magyarok tele­pedtek le. A Koppány vezért megverő német Vencellin és nemzetsége kapja ezt a terüle­tet. A Velény községnév is va­lószínűleg erre a személynévre vezethető vissza. Első írásos emlékl262-ben Velin, Welen határleírásában szerepel. A ta­nácsrendszer idején közös ta­nácsot hoztak létre, s ez a tár­sulás ma körjegyzőségi formá­ban működik tovább. Az 1990- es választások után önálló ön- kormányzatot hoztak létre, de a szorosan vett kapcsolat ezen túl is fennmaradt. Szabad­szentkirály, Gerde, Velény, Pécsbagota községek közös fenntartóként működtetik a szabadszentkirályi óvodát és általános iskolát. VOGL GYÖRGY és híres hintája A falu harangtornya A település gazdái A polgármester Vas Árpádné (48 éves, főfoglalkozású polgármes­ter), alpolgármester Király Ist­ván (46, vállalkozó). A testület tagjai: Király Ferenc (52, nyugdí­jas), Hunyadi István (56, nyug­díjas), Vogl György (60, nyugdí­jas) és Gáspár István (49, vállal­kozó). A körjegyző ár. Bunna Gyuláné. A családorvos dr. Hor­váth Éva hetente egyszer rendel. A védőnő Újvári Aranka. Az ál­latorvos dr. Baracs József. A gyermekjóléti szolgálatot Sohár Tamás látja el. A pap Gál Péter. A vegyesbolt tulajdonosa: Komámé Rózsa Zsuzsanna. Temetőkataszter A település híressége a Szent Antal-szobor, valamikor annak tiszteletére állították, hogy a nagy járvány idején megvédte az állatok egy részét a pusztu­lástól. Ennek emlékére minden évben körmenettel zarándokol­tak a szoborhoz, ahol misét ce­lebrált a helyi pap. Ezt az ünne­pi aktust újította fel a falu lakos­sága nemrégiben, pontosabban 2000-ben, a szobor felállításá­nak 100. évfordulóján. A szobor körül úgy rendezték a terepet, hogy a falu népe kényelmesen elférjen. Ezt követően minden évben megtartják a körmenetet. Az elképzelések szerint ebben az évben már szüreti felvonulást is tartanak. veleny. dunantulinaplo. hu Az oldal a velényi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Tánciskola fiataloknak Az önkormányzat igen sok pénzt költ a fiatalok neveltetésére. Az ál­talános iskolások a szabadszent­királyi oktatási intézményben ta­nulnak, nap mint nap busszal te­szik meg a néhány kilométeres tá­vot. Az önkormányzat magára vál­lalta az ezzel járó költségeket, biz­tosítja a különjáratot, valamint a bérlet árát. Az iskolakezdéskor a tankönyv árának 50 százalékát, va­lamint a füzeteket vásárolják meg a nebulóknak. A menza 65 százalé­kát, a felhasznált nyersanyag 10 százalékát fizetik ki. Tizenöt éves korig minden gyerek Mikulás-cso­magot kap, amelynek értéke az el­múlt évben ezer forint volt. Nemcsak a fiatalokról, a felnőt­tekről is gondoskodnak. Kará­csonykor minden család egy kilo­gramm szaloncukrot kap, ennek . főleg az egyedülálló, idős emberek örülnek. Ugyancsak az önkor­mányzat adománya, hogy az ivó­víz bevezetésével járó költségekre felvett hitel utolsó törlesztőrész­letét minden egyes családnak kifi­zették. A fiatalok rendelkezésére áll a szabadtéri sportpálya, a kultúrház - az itt lévő helyiséget azonban csak felügyelet mellett használhat­ják. A testület döntése alapján a költségvetésben az idén 50 ezer fo­rintot tettek félre, amelyet ifjúsági rendezvények finanszírozására használnak fel. A testület ugyan még nem döntött, de van olyan el­képzelés, hogy ebből a pénzből tánciskolát tartanak. A SZENT ANTAL-SZOBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom