Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-07 / 153. szám

6. OLDAL HITÉLET 2002. Június 7., péntek Együtt a világ-közjóéit A madridi Escorialban, az egykori spa­nyol világbirodalom reprezentatív csá­szári székhelyén találkoztak május 13-14-én az Európai Unió és Latin-Ame- rika püspöki konferenciáinak képvise­lői, hogy megfogalmazzák álláspontju­kat korunk kiemelkedő fontosságú poli­tikai és társadalmi kérdéseiben, irányel­veket és ajánlásokat terjesszenek az ál­lam- és kormányfők tanácskozása elé. A kongresszus súlyát jelzi, hogy 17 európai és 20 latin-amerikai ország küldötte mellett ott voltak a Vatikán, az Egyesült Államok Püspöki Karának képviselői, bíborosok, érsekek, az Európa Tanács soros elnöke, Aznar spanyol miniszterelnök. A Magyar Püspöki Konferenciát Mayer Mihály pécsi megyés püspök és dr. Goják János, a Justitia et Pax főtitkára képviselte.- Az Európai Unió Püspökkari Konferenciái­nak Bizottsága az új arculatot öltő Európa társa­dalmi és politikai folyamatait kíséri figyelemmel ­Az Escorial mondotta megnyitó beszédében dr. Josef Home- yer hildesheimi püspök, a bizottság elnöke. - Egy­házon belül informálunk az európai politikáról, a politikusokhoz pedig egyházi igényekkel és állás- foglalásokkal fordulunk, felelősséget vállalva az egység, a megértés érdekében. Ez az egyház hoz­zájárulása: együtt a közjóért. Melyek ma a két kontinens számára legfonto­sabb társadalmi és politikai folyamatok? A kong­resszus négy témát tárgyalt meg. Érdemes átte­kinteni Madrid tükrében, mit tart meghatározó­nak ma, miről mit mond, hogyan gondolkodik az egyház. Az emberi jogok és a demokrácia. Társadalmunkban csak kevés hang hallatszik, amely vitatná az emberi jogok - az ember méltó­ságából levezetett - koncepciójának érvényessé­gét és a demokrácia elvét a politikai élet szervezé­sére. Éppoly kevéssé vitatják, hogy a lehetőség a békés és félelem nélküli életre a legértékesebb ja­vak közé tartozik. Mégis, Európában is, Latin- Amerikában is nem mindig részesülnek kellő vé­delemben az emberek és a kisebbségek alapjogai. Bizonyos letisztult szemlélet állapítható meg a demokratikus rendszereket illetően. De a politikai hatalom legitimitását - amit létre kellene hozniuk - vagy nyűt, vagy erőszakos tiltakozással megkér­dőjelezik. Regionális integráció és nemzetállamok. A nemzetállam ma az elfáradás jeleit mutatja, de egyik alappillére marad bizonyára a nemzetkö­zi politikai rendszernek és hivatkozási pont a pol­gárok számára. A gazdaság számára azonban mint hivatkozási keret - a szűk körű munkameg­osztás miatt - túlhaladott, a globális méretű öko­lógiai kihívásokkal szem­ben pedig egymagában csődöt mond. Megoldási lehetőség­nek tűnik egy régió álla­mainak közeledése, po­litikájuk integrálása kö­zös intézmények és har­monizált törvényhozás révén. Társadalmi igazsá­gosság és fenntartható fejlődés. A társadalmi egyen- lőtíenség és a természe­ti készletek kizsákmá­nyolása elbátortalanító realitás. A szociális piacgaz­daság - amely ma ural­kodó az Európai Unióban - fejlődési válságban szenved most, amikor a környezetvédelmi vo­natkozásokat is integrálnia kell. A latin-amerikai országok többségének nem sikerült olyan politi­kát érvényesítenie, amely rendszerszerűen csök­kentené a szegénységet és megőrizné a környe­zeti világot. Mi több, az Atianti-óceán mindkét oldalán a társadalmi modelleknek nem sikerült a jövendő generációk szükségleteit kielégítően fi­gyelembe venniük. Mindkét kontinensen definiálni kellene az érté­keiket és új eszközöket, intézményeket kifejlesz­teni egy fenntartható piacgazdaság számára. A hútumüs sokszínűség az információs társa­dalomban. Új információs és kommunikációs technológi­ákkal konfrontálódunk. Sokak számára ezek a technológiák a jobb létfeltételek reményét keltik. A technológiai forradalom a piacok liberalizáló­dásával találkozik. Következményeként a globali­záció a piacok integrációját hozza, figyelmen kí­vül hagyva mindenféle határt, összekapcsolja az embereket és új értelmet ad a közös örökségnek. Nagy az aggodalom, hogy kultúrák felhígulnak vagy kiirtódnak. Kérdés: az egyház, amely megta­nulta, hogy identitását a legnagyobb helyi sokféle­ségek közepette is kifejezésre juttassa, ezt a ta­pasztalatát az információs társadalom szolgálatá­ba tudná-e állítani. Mayer Mihály pécsi megyés püspök a Társadal­mi igazságosság és a fenntartható fejlődés munka- csoportban vett részt. A következőket mondotta:- Elindult egy eszmecsere egy együttes felelős gondolkodás. Néven neveztük, hangot adtunk a gondoknak, rámutattunk a folyamatokra, ajánlá­sokat fogalmaztunk meg és irányelveket. Ezeket az állam- és kormányfők levélben személyesen megkapták. Az ő jogosultságuk és feladatuk a cselekvés. Nekik kell megtalálniuk az eszközöket, ho­gyan lehet segíteni azt a szegényt, akinek nem­csak hogy kevés a fizetése, hanem hogy semmi­je sincs. Még esélye sincs. Szolidaritás kell etikai háttérrel. Sosem szabad az embert csak termelé­si tényezőnek nézni, teljes dimenziójában kell őt segíteni. A világ mindinkább rászorul egymásra. És egy­re inkább egy közösségben él. Nem tartható, hogy van egy szegény és van egy gazdag világ. Meg kell nézni, hol milyen irányban tudunk lépni: árupia­cokat nyitni, tudást átvinni, sejteni intézmény- rendszerek kiépítésében. Nem egy év alatt, ha­nem hosszú távon. Az egyház ajánlást ad, hogy a politikusok, a gazdag emberek megmozduljanak. Ez a hozzájárulása: együtt a világközjóért. Josef Homeyer, a kongresszus elnöke egy 500 évvel ezelőtti kis epizódot mondott el. „Az első fény, amit Kolumbusz észlelt és amit ő a partnak vélt, világító férgektől jött, amelyek napnyugta és holdkelte között világítani kezde­nek. Még a nagy tengeri madarak sem jelezték sokhetes útjának a végét.” így szól a tudósítás. Talán mi is a globalizáció folyamatában egy ha­sonló felfedező úton vagyunk. Most még csak vi­lágító férgeit látjuk az egységes vüágnak. Mégis: a népek emlékezete egymáshoz vezet bennünket. Az „egy” világot együtt fogjuk felfedezni. b. j. Éjfélkor a Jakab-hegyre Mánfai hangversenyek Az idén is megrendezik a nyári hangversenyeket a mánfai Ár­pád-kori műemlék templom­ban. Június 9-én, vasárnap dél­után 5 órakor a Pécsi Madrigál Kórus énekel. A műsorban preklasszikus művek szerepelnek. Pitoni: Cantate Domino, Casciolini: Is- torum est, Lotti: Ave Regina Coelorum, Lotti: Dór mise, Mi­serere, Regina Coeli. Vezényel: Jandó Jenő. Június 16-án a Komlói Peda­gógus Kórus, 23-án a Majsi Női­kar, július 7-én a Komlói Mun­káskórus és a Neckartenzlingeni Vegyeskar lép fel. A pécsi Szent Mór Iskolaközpont idén másodszer rendezett 24 órás, közösen eltöltött programot az iskolában. Tavaly az Olvasás Éve szolgáltatta az apropót. Idén Egy nap a harmonikus emberért (Egészségnap) néven a szellem, a lélek és a test összhangjára került a hangsúly. A test felüdülését szolgálta, hogy minden osztály egy órán át űzött egy szabadon választott sportot. Focibajnokságon, íjásza­ton és kerékpáros ügyességi verse­nyen vehettek részt a diákok. A va­gány éjjeli baglyok éjfélkor elindul­tak a Jakab-hegyre, ahonnan haj­nali 6-kor értek vissza, amikor a sportos (izom) pacsirták kerékpár­ral nekivágtak Pécs-Somogynak, hogy lovagoljanak egyet. Az isko­lában maradókat táncház, szalon- tánc-tanulás és holdfényes belvá­rosi kincskeresés szórakoztatta. A szellem és a lélek épüléséről előadások gondoskodtak. A szü­lőknek és tanároknak szakember beszélt a kábítószer-fogyasztás­ról. Volt saláta- és gyógyteakészí- tés, biokozmetikai szalon, bőr- gyógyászati szakrendelés és ta­nácsadás, valamint véradási lehe­tőség is. Minden korosztály szá­mára érdekes volt a táplálkozás­szakértő szemléltetése minden­napi ételeink előnyös és hátrá­nyos hatásairól. Elmélyülésre adott alkalmat az Istennel való kapcsolatunkban harmóniát te­remtő imáról szóló elmélkedés. Dr. Andrásfalvy Bertalan a gyer­mekkortól a házasságig tartó kor­szakhoz kapcsolódó magyar nép­hagyományokat elevenítette fel. Dr. Papp Lajos szívsebész a test és a lélek harmóniájáról be­szélt, arról, hogy milyen szoros összefüggés van a psziché és az immunrendszer között. Istentől kapott szabadságunkkal egészsé­günk felett is dönthetünk átgon­dolt táplálkozással, helyes élet­móddal, Istennel és embertársa­inkkal való harmóniával. A jó or­vos a megelőzésre teszi a hang­súlyt, de a beteg hite nélkül nem lehet gyógyítani. Két kulcsszóban foglalta össze test és lélek harmó­niáját: hit és mozgás. Emlékeztető BÉRMÁLÁS. Szombaton fél 11-kor Vasason, délután 4 órakor Simontomyán, vasárnap 10.30- kor Véménden, 16 órakor Máriakéménden bér­mál Mayer Mihály megyés püspök. - Pavlekovics Ferenc prépost, általános helynök szombaton es­te 6 órakor Kozármislenyben, vasárnap 16 órakor Berkesden szolgáltatja ki a szentséget. PÉNTEKEN 11 órakor Révfaluban tartják a Dráva menti horvátok búcsúját. A szentmisét Ronta László harkányi plébános mutatja be és a horvát származású papok koncelebrálnak. HÁROMNAPOS lelkigyakorlat lesz június 7-8-9-én, vagyis péntek, szombat, vasárnap es­te fél 7-kor Jézus szíve tiszteletére a Pius temp­lomban. Az elmélkedéseket Wemer Imre nagy­prépost, püspöki irodaigazgató vezeti. JÉZUS SZÍVE ÜNNEPÉN, pénteken es(e fél 7 órakor a harkányi templom búcsúján Mayer Mi­hály megyés püspök mutatja be a szentmisét. KARDOS ISTVÁN grafikai kiállítását v. Horváth Gyula karmester és Pavlekovics Ferenc püspöki helynök nyitja meg szombaton délután 4 órakor a Székesegyház Kocsis László termében. Közre­működik a Bazilika Palestrina Kórusa. A HORVÁTORSZÁGI INA kórusa ad egyórás hangversenyt 8-án, szombaton délután 5 órakor az Ágoston téri templomban. TEDEUM. Vasárnap a fél 10 órai gyermekmise keretében tartják az általános iskolások a tanév­záró tedeumát a Bazilikában. A PÉCSI evangélikus templomban vasárnap 10 órakor tanévzáró családi istentisztelet lesz. QUO VADIS? A Bazilika színjátszó csoportja vasárnap este 7 órakor előadja a Qua vadis szín­darabot a Székesegyházban. JÚNIUS 9-ÉN, vasárnap a Ferences templom­ban 9.30-kor kezdődő szentmisén a Bazilika Mozart Kómsa Mozart: B-dúr miséjét énekli Várnagy Antal plébános és liturgiatanár emléké­re Paduai Szent Antal ünnepe kapcsán. A HORVÁTOK NAPJÁN, vasárnap 11 órakor Marko Culej varasdi püspök mutatja be a hor­vát nyelvű szentmisét a Székesegyházban. Éne­kel a August Senoa Asszonykórus, a Kökényi Vegyeskar, a siklósi és a pogányi asszonykórus. HÉTFŐN, június 10-én 18 órakor szentmisét mu­tatnak be a Pius templomban az 1950. június 10- én elhurcolt jezsuiták és elhurcolóik lelki üdvéért. A SZOKÁSOS ÉVI SZENTMISE a betegekért 9-én, vasárnap fél 3-kor kezdődik a Székesegy­házban. Kívánságra kiszolgáltatják a betegek szentségét. Utána megvendégelik, megajándé­kozzák a résztvevőket. VASÁRNAP 10 órától Harkány búcsúja alkal­mából a lippói ifjúsági fúvószenekar térzenével fogadja a misére érkezőket. A fél 11-es szentmi­se után körmentet tartanak, a templom-kórház- park-templom útvonalon. A zenekar a szentmi­sén és a körmeneten is közreműködik. PÉCSI VERBITA SZERZETES a Távol Kele­ten. Wemer József atya, a Fülöp-szigeten dolgo­zó hittérítő munkájáról is szól a Pécsi Rádió va­sárnap reggel 8 órakor kezdődő Kapocs műso­rában. (A) Jézus élete testünkön A Krisztust követő ember tanúságtételének egyik fontos ismenetőjelét fo­galmazza meg Szent Pál apostol a második korintusi levél negyedik feje­zetében: Jézus élete is nyilvánvaló legyen testünkön. ’’ Nyilvánvaló, szem­mel látható ez a keresztények életén? Jézus élete ajándék nekünk. De nemcsak nekünk, men ő mindenki számára ajándék. Különbséget tehetünk aközött, hogy Jézus élete „egysze­rűen" csak van bennünk, vagy látható is életünkben. Ha látható, az azt jelenti, hogy a többi ember szórnám gyümölcsöző is, tehát egy érzékelhető többletre jutott el bennünk. Nem úgy, hogy belül, lelkem mélyén imádság van, hála­adás van, békesség van; de kifelé - sajnos - nem lát­szanak a jócselekedetek, nem tudok uralkodni maga­mon, szenvedély ám irányítják szavaimat, tetteimet... Isten minká arm szánt, hogy legyen mit látni raj­tunk. Nagyon kiélezetten van ez megfogalmazna az el­ső korintusi levél negyedik fejezáében: „látványossága lettünk a világnak, angyabknak és embereknek is”. A görög szó, amit a látványossággal fordítunk - „teat- ron” - a teátrum, a színház. Isten minká cirkuszi, színházi látványosság­gá szánt. Nyilván nem azért, hogy szórakozzanak velünk vagy rajtunk az embáek. Az eredeti görög színháznak sem ez volt a végső célja. A katar­zis, a megtisztulás vöt a cél: átélve azt, ami a színpadon történik, az em­ber lélekben megrendüljön, megújuljon. Valószínű, hogy Szent Pál apos­tol ezt a képet állítja a hívek elé. Olyan látvánnyá lenni, amitől megren­dülnek az emberek, lélekben megérintettek lesznek, aminek kövákezmé- nye megtisztulás lesz és elvezet a Krisztushoz való megtérésére. Hívő életünknek, közösségánknek egyik szégyene-nyomorúsóga, hogy bennünk van valamiképp Jézus élete, de olyan rejtetten, hogy néha alig lehá látni. Mi, hívő emberek, halljuk az igä, a ’kívül állók’pedig látják, hogy hogyan élünk. Engedjük meg nekik, hogy ők látni akarnak. Éljünk úgy, hogy ők láthassanak és eljuthassanak a Láthatatlanhoz. Bodogán László parókus Bóka András esperes nem jelölteti magát Elfogadta, de elhalasztotta 2005-ig a 70 éves „nyugdíjkorhatár” beve­zetését a lelkészek esetében Ma­gyarországi Református Egyház Zsinata, melyen részt vett többek között Bóka András, Baranya me­gye esperese is. Mint azt Bóka András említette, az egyház legmagasabb döntésho­zó fóruma az idén februárban hatá­rozta el, hogy egy olyan egyházi törvényt hoznak, mely alapján a lelkészi tisztségviselők 70 éves ko­rukig maradhatnak választott pozí­cióikban. A határozatot nem fogad­ta egyértelmű tetszésnyüvánítás, hiszen egyházkerületünkben, a Dunamelléki Református Egyház- kerületben aláírásgyűjtés indult a javaslat bevezetése ellen, s aláírá­sukkal is közel négyezren fejtették ki ellenérzésüket. Több tisztségvi­selőt érintett volna kínosan ennek a határozatnak az életbe léptetése, köztük két püspököt: egyházme­gyénk püspökét, dr. Hegedűs Ló- rántdt és Mészáros Istvánt is. A zsi­naton egyébként nem az aláírás- gyűjtés miatt halasztották el határo­zat bevezetését, hiszen Bölcskey Gusztáv püspök jelezte: a zsinat nem ismeri a népi kezdeményezés intézményét, s ezért nem is foglal­koztak a beadvánnyal. Az egyházi nyugdíjrendelet elha­lasztása miatt a jelenleg is folyó egy­házi választási előkészületek - jelö­lések - akként módosulnak, hogy az októberi választáson jelölhetők a 70 éves korukat betöltött személyek is. Kézenfekvő volt tehát, hogy meg­kérdezzük Bóka Andrást - aki kora és egészségi állapota miatt döntött úgy, hogy az idei választáson már nem indul -, hogy korábbi döntését megváltoztatja-e. Nos, megyénk es­peresét nem befolyásolták a zsina­ton történtek. Mint mondotta, egy esperesnek illik tudnia azt, hogy mi­kor kell felállnia székéből, kozma f. Tudatosabb vallásosság Tomka Miklós vallásszociológus szerint az elmúlt 10-15 évben visz- szaesett a falvak lakosságának vallá­sossága, míg Budapesten, ha lassan is, de növefcizik a vallásos emberek száma. Budapest vallástérképe ket­tős: csak a lakosság egyik felére - fő­leg a diplomásokra és a 40 év alatti­akra - jellemző az erőteljes vallási ébredés, míg továbbra is létezik egy masszív, vallás nélküli réteg. A fővá­rosban mégsem érezhető polarizált­ság, a nagyvárosnak természetes sa­játossága a sokféleség. Budapest eb­ből a szempontból nagyon is hason­lít az európai nagyvárosokhoz. Tőlünk nyugatra jóformán min­denütt hanyatlik az egyháziasság. Csak kevés kivétel akad: Skandiná­viában emelkedés észlelhető, Olaszország pedig stagnál ebből a szempontból. A vallásos emberek számának Magyarországon tapasz­talható emelkedése kifejezetten ke­let-európai jelenség. A vallásszociológus szerint a ’80-as évek második felétől tartó itthoni folyamatos vallási növeke­dés oka lehet egyfajta lázadás a szülők nemzedékének szokásai ellen. A mai fiatalok felmenői a kommunizmus alatt - ismert okokból - igyekeztek kizárni éle­tükből (legalábbis látható életük­ből) a vallást. Sokan éppen azért nyitottabbak most a vallás felé, mert úgy gondolják, másként kell élniük, mint szüleik tették. Ugyan­akkor nem biztos, hogy tovább folytatódik az emelkedés, ha a val­lás már nem lesz olyan értelem­ben „harci kérdés”. Tomka Miklós úgy becsüli, még öt-tíz évig eltarthat az emelkedő tendencia. A vallás újdonságot és kísérletezést is jelent sokak szá­mára, hiszen új értékként tűnt fel a rendszerváltás után. A nagyváros­ban élő embereket a közösséghez tartozás vágya is közelíti a válás­hoz. Bármilyen meglepő is, a hit, a világkép csak a harmadik legfonto­sabb oka lehet annak, hogy valaki vonzalmat kezd érezni a vallás iránt. A legtöbb ember számára legfontosabb maga az élmény, az, hogy küépjünk a megszokottból, és talán önmagunkból. A közös­séghez tartozás vágya, a közös gondolkodás is fontosabb magá­nál a hitnél. Az elmúlt közel két évtized­ben legkevésbé az Istenben való hit, illetve a nem hit változott. Ma falun és a vidéki városokban az emberek kétharmada, Budapes­ten közel 60 százaléka mondja magát istenhívőnek. 1981-ben a fővárosiak 29,2 százaléka tartotta magát kifejezetten vallásosnak, míg 1999-ben már több mint 46 százaléka. A magukat ateistának tartók száma markánsan, 24-ről 9 százalékra csökkent Budapesten a jelzett időszakban. Ma a falusi­ak 3, a vidéki városiak 6 százalé­ka ateista. Vidéken mindenütt csökkent azok száma, akik he­tente legalább egyszer elmennek templomba, Budapesten viszont húsz év alatt 6,3-ról 10,2 száza­lékra növekedett a rendszeresen templomba járók száma.

Next

/
Oldalképek
Tartalom