Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-06 / 152. szám

2002. Június 6., csütörtök RIPORT 7. OLDAL K U L T U R A ­Nemzetközire bővülhet a fesztivál Az országos színházi találkozó házigazdája a Pécsi Nemzeti Színház. Különleges terheket rak ez a társulatra, a műszaki és adminisztra­tív személyzetre, mégis örömmel vállalta min­denki a pluszmunkát. A fesztivál hozadékai- ról, jelenéről és jövőjéről kérdeztük Balikó Ta­mást, a PNSZ igazgatóját.- Nem volt nagy bátorság az országos színházi talál­kozót felvállalni?- Bár a kilencvenes évek végén több színházi ta­lálkozó is rosszul sikerült, amikor három éve a pécsi állandó helyszín szóba került, bátran belementem. Addig ugyanis ott voltam majdnem mind a tizenki­lenc összejövetelen, s tudtam, hogy voltak köztük jelentéktelen, de igen sikeres rendezvények is.- Kemény dolog a társulatnak hetekkel meghosz- szabbítani a szezonját.- Tény, hogy a POSZT jelentős pluszfeladatokat ró az egész színházi apparátusra. Most egy tízna­pos hisztérikus daráló következik. Azért is ragasz­kodtam hozzá, hogy ezt a munkát olyan önálló tár­saság szervezze, amelyiknek nem vagyok a tagja, mert ezeket a külön terheket piaci alapon kell ki­osztani.- Mit hozott a fesztivál a pécsi színháznak?- Úgy gondolom, hogy a rangját alaposan meg­emeli. Tapasztalom, hogy sokkal inkább kereszt­tűzbe kerültünk, és több lett a telt házas előadá­sunk. Pécs egy színházszerető város, és ez az érzés tovább erősödött az emberekben, sőt, valamiféle büszkeség is megfigyelhető a POSZT kapcsán az itt élőkben. Másrészt rendezői, színházi, műszaki ho- zadéka is van a találkozónak. A kísérleti próbálko­zások, az új technikák, a különböző szerepértelme­zések, a rendezői fogások házhoz jönnek, és át­emelhetők a mi előadásainkba.- Mit vár az idei találkozótól?- Úgy érzem, a mostani lesz az igazi vizsga. Az első, az legenda lett, most mindenld fokozottan fi­gyel, hogy megtartjuk-e azt a szintet. A közönség, a szakma előzetes jelzései mindenesetre nagyon ked­vezőek. Felértékelődnek a kiegészítő rendezvények is, pontosabban a helyükre kerülnek. A színházra­jongók már tudják, hogy lehetetlen minden ver­senyprogramra bejutni, viszont érdemes a kísérő műsorok közt is böngészni, mert szép számmal akadnak köztük kuriózumok, és a városba csak egyszer érkező produktumok.- Nincs mód valamiképp kom­penzálni a jegy nélkül maradt színházrajongókat?- Tervezzük, hogy a szakmai, vagy a közönségzsűri által a leg­jobbnak tartott előadást a későb­biekben újra meghívjuk Pécsre.- A színtársulat tehát önként és örömmel, de a tűréshatár szé­lén dolgozik. Mi a helyzet a szín­ház technikai felkészültségével?- Ugyanez. A műszaki berendezéseink épphogy teljesíteni tudják az igényeket. A legrosszabb a helyzet a világítás területén, a lámpaparkunk jelen­tős fejlesztésre szorulna. Itt az ideje annak, hogy a POSZT-ra hivatkozva pályázati pénzeket szerez­zünk központi kulturális forrásokból.- A fesztivál elérte az ideális méretet. Ezt várhat­juk ezentúl évről évre?- Van egy titkos vágyam, és a szervezők is egyet­értenek ezzel. Pár éven belül nemzetközivé kellene bővíteni a találkozót. Az még nem kristályosodott ki, hogy mellette külön hazai verseny is lenne, s időben hogyan változna a program. Mindenesetre kinőheti magát egy wroclawi, vagy akár avignoni szintre is. MÉSZÁROS B. E. A VILÁGÖRÖKSÉGI gyermekrajzpályázat kiállításának megnyitójával kezdődött tegnap a Világörökségek társadalmi-gazdasági hasznosítása, szerepe az oktatás-nevelésben című konferencia a pécsi Európa Házban. Felvételünkön spanyol gyerekek alkotásait örökítettük meg. ____________fotó;t.l. Má tól Ünnepi Könyvhét A könyváruházak és az Alexandra Kiadó sátrai mától kezdve a pécsi Széchenyi téren sorakoznak az idei Ünnepi Könyvhét teljes kínálatával. Itt kap helyet az ország immár legnagyobb, pécsi székhelyű kiadójának a POSZT-tál összefüggő könyvhe­ti rendezvénysorozata is. Ma délelőtt 11 órakor a Színház tatja be Oravecz Imre verses­téren Bokor Béla megyei önkor- könyvét, a Pannon Magyar Ház- mányzati alelnök köszöntőjével ban pedig a Fodor Ildikó nevéhez nyílik meg az Ünnepi Könyvtér. fűződő Petőfi Sándor: János vité- Ez egyben a június 6. és 10. kö- ze háromnyelvű kiadásának be- zött megrendezendő idei Ünnepi mutatására kerül sor. Az estet a Könyvhét megnyitója is. Ugyan- könyv angolra fordítójának, John ekkor a Széchenyi téren is fölső- Ridland-nek ajánlják. A Pécsi Vá­rakoznak a legnagyobb hazai, rosi Könyvtár a Pécsi Országos egyben pécsi székhelyű könyvki- Színház Fesztivál Kht.-vel és a adók, az Alexandra, valamint a Pannónia Kiadóval közösen 10-én Jelenkor, a Pannónia és más ki- rendezi meg könyvheti program­adók, továbbá a könyváruházak ját a Várkonyi Nándor Könyvtár­sátrai. Már ma este lesznek ban. Ez alkalomból kiállítás nyí- könyvbemutatók. A Jelenkor Ki- lik Illyés Gyula Pécsett címmel a adó a Megyei Könyvtárban mu- költő születésének 100. évfordu­lója tiszteletére. Bemutatják Tüs­kés Tibor: Illyés Gyula arcképe, Balogh Piroska: Szavakban fölfej­teni és Szirtes Gábor: A folyton mardosó titok című kötetét. A Művészetek Házában tegnap ren­dezték' meg Sárosi István: Nem halsz meg soha! című könyvének bemutatóját. Ugyanitt különleges könyvárverés is lesz vasárnap. A könyvhét teljes időtartamában dedikálásokon, könyvbemutató­kon találkozhatnak a szerzőkkel az olvasók. A pécsi Széchenyi té­ren külön könyvszínpadon gye­rek és ifjúsági programok, az Ale­xandra játszóház rendezvényei váltják egymást. Délutánonként ugyanott - 16 órai kezdettel be­szélgetések zajlanak a könyvheti könyvek szerzőivel. BEBESSI KÁROLY Művészeti és ízkavalkád Hazánk ezred­fordulós arculata A Magyar Tudományos Aka­démia budapesti Tudósklub­jának koncerttermében teg­nap rendezték meg a hétkö­tetesre tervezett Magyar tu­dománytár című könyvsoro­zat sajtóbemutatóját. A hétkötetes nagyszabású vállalko­zásban jeles magyar tudósok ad­nak áttekintést hazánk ezredfordu­lós arculatáról. Glatz Ferenc akadé­mikus, főszerkesztő elmondta, hogy a most megjelent első kötet Föld, víz, levegő címmel 550 oldal­nyi terjedelemben 400 képpel, illet­ve illusztrációs ábrával jelent meg az akadémia társadalomkutató központja és a Kossuth Kiadó Rt. közös vállalkozásában. A második kötet novemberben, a további köte­tek megjelenése pedig évenként várható. A főszerkesztő elmondta, hogy az alapcél az volt, hogy a ma­gyarság történelme, jelene és jövő­je iránt érdeklődők könyvespolcára odakerülhessen egy átfogó, hiteles, tudományos országleírás. A köte­tek azokra a kérdésekre adnak vá­laszt, milyeii is ez a föld, a magyar­ság és a vele együtt élő népek szál­lásterülete? Milyen ennek a földnek a geomorfológiai jellege? Milyenek a vizeink, hogyan jött létre a Bala­ton, a Duna, a Tisza? Milyen ennek a térségnek a növény- és állatvilá­ga? Milyen településszerkezetet alakítottak ki az emberek? Milyen a mai magyar társadalom? Milyen a politika rendszer? Nem kevésbé fontos a hagyományaink, kultú­ránk világa. A hét kötet ezekre a kérdésekre ad időszerű és tudomá- nyos igényű választ._________bjl Június 15. és 30. között ismét megrendezik Pécsett a Művé­szeti és Gasztronómiai Hetek rendezvénysorozatát. A most induló különféle feszti­válprogramok az önkormányzati vezetés céljainak szerves részét képezik. A Művészeti és Gasztro­nómiai Hetek hajdani megálmo­dója, Bükkösdi László köszöntője után dr. Újvári Jenő alpolgármes­ter beszélt erről tegnap Pécsett, a Dominikánus Házban megrende­zett sajtótájékoztatón. Az idén 5. alkalommal megrendezendő fesztivál június 15-én, a fő hely­színen, a Sétatéren, a Finom fala­tok és borok utcájában veszi kez­detét. Hat helyszínen zajlik a fesztivál szám szerint 55 esemé­nye. Tizenegy ételkínáló hely, to­vábbá négy étterem, számos bor- kóstolási lehetőség várja az ér­deklődőket. Koncertek, színházi előadások, képzőművészeti programok váltják egymást. Kü­lön színfoltot jelentenek a nem­zetiségi ételek és művészetek. A turistáknak idén először külön világörökségi programot is felkí­nálnak. A gyermekprogramok, bábszínházi rendezvények a Ki­oszk előtt zajlanak. A programba számos művé­szeti ág, így például a Zenei Fesz­tivál, továbbá a Pécsi Folknapok, valamint a Sétatéren zajló jazz- koncertek is belesimulnak. A részprogramok szervezői, felelő­sei elmondták, hogy a fesztivál 11 napja alatt számos művészeti ág összehangolt programja ígér művészeti élményt. Ugyanakkor érdekességként is említhető, hogy például a bajai halászlé a bele való gyufatésztá­val folyamatosan kapható lesz a Barbakán környékén. Külön futárkommandó biztosítja a fo­lyamatos, friss halutánpótlást. Egzotikus színfoltnak ígérkezik az Indiai Nap programja is, amelynek ugyancsak erőteljes gasztronómiai vetületei lesznek. Több ezer ingatlan« állás és jármű hirdetéssel HOLNAP KERESSE AZ tempó Ari a a ■ Apróban óriás Egy világhírű magyar építész Száz éve Pécsett született Breuer Marcel, a „formaalkotó’’ Most van száz éve annak, hogy Breuer Marcel Lajos - akit csak Marcel Breuerként ismer és tisztel a világ, de aki kedve szerint élete végéig csak „Lajkó”-nak szólíttatta magát -, Pécs városá­ban világra jött. (És alig több mint húsz éve, hogy New Yorkban meghalt.) Szinte lehetetlen néhány szóban értékítéletet monda­ni róla. Annyi mindenesetre bizonyos, hogy ő eleddig az a ma­gyar építész, akit a legmagasabbra röpített a világhír. A róla világszerte megjelent publiká­ciók sora igen gazdag. Arról pedig, hogy még élete teljében „formaalko­tónak” nyilvánította, egyszersmind a huszadik század legjelentősebb ti­zenhárom építésze közé sorolta őt az American Federation of Arts és a Time magazin, mindenki megemlé­kezett. E sorok írójának mégis „kéz­zelfoghatóbb” az a negyedszázada megjelent szép, amerikai album, amely gazdag képanyaggal számol be a modem amerikai építészetről. Wrighttól Venturiig harminc-egyné- hány építésznek szentel egy-egy fe­jezetet, Le Corbusier-nek csakúgy, mint Mies van der Rohe-nak, és Eero Saarinennek s Aaltónak ugyancsak, egyszóval a modemek nagyjainak mind, akik csak építettek valami je­lentősét az USA-ban. És köztük ott ékeskedik, pompás fényképek és roppant elismerés közepette, Breuer Marcel, aki - Gropiusszal - nem csu­pán az épületek, hanem az égíté­szek új generációját adta az Álla­moknak s a világnak. Életrajzának s művének kezdete: pécsi gimnáziumi évek, majd a ta­nulmányoktól a „mesteri” működé­sig ívelő szakasz. Gropius oldalán a weimari, majd dessaui Bauhaus- ban. Már számos és sokféle siker a háta mögött - úttörő bútorok, kor­szakalkotó csőszékek és nagy fi­gyelmet keltő épületek, így a Bau- haus-tanárok háza, családi házak Németországban, Svájcban -, ami­kor 1934-ben hazatelepszik. Meg­nyeri ugyan (Fischer Józseffel és Molnár Farkassal) a Budapesti Nemzetközi Vásár pályázatát, de a mindenható mérnöki kamara meg­tagadja tagfelvételét, lehetetlenné téve működését is. Az igen korán „prófétaként” indult Breuer nem­hogy próféta, de még mérnök sem lehet idehaza. Következik a második és immár végleges emigráció, amelynek során csaknem fölmérhetetlen értéket hoz létre. Mint már céloztunk rá, övé az első összerakható modulbútorok terve és a nyomban világsikert arató acélcső ülőbútoroké. És övé az Amerikában, Angliában, Franciaor­szágban összességében négy konti­nensen fölépült sok-sok magánház, nyaraló, hivatali központ és gyár­üzem, erőmű, egyetem, múzeum, könyvtár, áruház, követség, pálya­udvar, templom és kolostor, egész lakótelepek szerzősége, köztük olyan világhírességeké, mint a New York-i Whitney Múzeum, a párizsi UNESCO-székház, vagy a franciaor­szági IBM-kutatóközpont. Major Máté professzornak, barát­jának és életrajzírójának köszönhe­tem, hogy a hatvanas években, első hazalátogatásakor személyesen is megismerhettem Breuert. Akkor már fölmerült a Műegyetem dísz­doktori címe - ezt utóbb el is nyerte -, de mégsem ezért, hanem szülővá­rosának vonzása és diáktársainak hívása hozta haza. Az építészszövetségben találkoz­hattam vele. Nehéz volt szóra bírni, de a jelenlévő építészek közt las­sacskán megnyílt. Emlékszem, első­sorban két nagyszabású munkájá­ról, a franciaországi IBM-kutatóköz- pontról és a Bayonne melletti boly­góvárosról beszélt szívesen. Breuer különös élvezettel taglalta azt a sok­rétű szociális és kulturális miliőt, amely a munkalehetőségen túlme­nően, széles teret nyújt a pihenésre, szórakozásra, sportra, tehát azt a korszerű, humánus környezetet, amelyet az építész hozhat létre. Centenáriumi kiállítás Pécsett Breuer Marcel születésének századik évfordulója alkalmából nyílik kiállítás Pé­csett június 7-én 16 órakor a Káptalan utcai Múzeum Galériában, melyet Mendöl Zsuzsanna művészettörténész és Weiler Árpád, a Magyar Építé­szek Szövetsége elnöke nyit meg. A kiállítás rendezője, Várkonyi György mű­vészettörténész elmondta, a világhírű művész képzőművészeti, bútortervezői és építészeti munkásságából mutatnak be dokumentumokat. Láthatók lesz­nek Breuer festményei, rajzai, eredeti valamint korabeli „licence” alapján gyár­tott csőbútorai, építész tevékenységét bemutató fotográfiák és a PTE Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kara hallgatói által elkészített épületmakettek. Neki, az új építészet egyik leg­jobbjának aligha esett nehezére az effajta gondolkodás, ha tetszik, gon­doskodás. És bármi volt is akkor nálunk a hivatalos Jelfogás, immár folyt belőle a szó. Ő a Bauhaus-ból jött, valaha ott ta­nult és tanított, a Bauhaus-ból, amely minden rá­galommal szem­ben, nem csupán a technikaköz­pontúság, hanem az emberközpon­túság nagy műhe­lye volt. Különös mó­don éppen az idő tájt egy nagysza­bású Breuer-mű- vet magam is megismerhettem. Franciaországban sok megbízást kapott - Párizsban is fenntartott egy kisebb irodát -, még­pedig az Alpokban. Egy komplett síközpontot tervezett az érintetlen havasokban fekvő Flaine-ben, amely már nagyrészt készen állt, amikor odautadiattam sívakációra. Laktam egyik szállodájában, meg­fordultam üzleteiben, mozijában, éttermeiben, és büszkén olvastam egy ismertetőjében, hogy mindaz, amit a vendég Flaine-ben maga kö­rül lát, a világhírű építész, Marcel Breuer alkotása. Addig soha nem ta­pasztaltam, hogy az építész nevét, a legjobb értelemben, a hírnév, a vonzerő növelésére ilyen közvetlen módon hasznosítsák. Sok idő telt el azóta. És sok min­den megváltozott a világban is, ná­A New York-i Whitney Múzeum is Breuer Marcel alkotása Történetesen ahonnan igen lünk is. A világ most inkább csak vá­gyik a prosperitásra, a hajdani új építészet, vagy éppen a Bauhaus megbecsülése növekvőben van, még nálunk is. Némelyek szerint már-már divatos, ami - a 21. század­ban - persze, „a ló másik oldala”. Más kérdés, hogy az igazán korsza­kos modemek, köztük Breuer Mar­cel, azzal vitték győzelemre a mo- demitást, hogy képesek voltak ma­radandót alkotni. Meghökkentően sok maradan­dót épített a világban. Fájdalom, szülőhazájában - semmit. Nem raj­ta múlt. Balog János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom