Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-05 / 151. szám

6. OLDAL P E T E R D BEMUTATKOZI K 2002. Június 5., szerda Ü! A FALU TÖRTÉNELME Korábbi nevei: Magyarpeterd, Kápolnás Peterd, Nagy Peterd, Rácpeterd. Első említése 1276-ból va­ló Peturd formában, aminek az alapszavában a Péter nevű birtokost jelölték. Valószínű, hogy ugyanez a személy birtokolt határrészeket a Szigetvár környéki Nagypeterden és Botykapeterden is az Árpád-kor elején. A bronzkorban is lakott hely az i. e. 1100-800 közti időből, amikor az umasíros kultúra népe lakta a mai közigazgatási terület egy részét. Emléküket idézik a református teme­tő és a mai halastavat tápláló patak környékéről ásatások során előke­rült bronz sarló- és balta-maradványok is. Római pénzek kerültek elő az egyik magaslat oldalából, ahol feltehetően római légiós tábor mű­ködött. Az egyik középkori faluelőd a Bakaszó-dülőben keresendő, amelyet felégetett a török. A Bakaszó környékén, így a Gyöm-berek- ben és a Nádas-völgyben legkevesebb 15 kisebb-nagyobb forrás ered . A honfoglaló magyarok szerettek ilyen vizeknél szállást kialakí­tani. A másik középkori feltételezett helység a Puszta, vagy Peterd- puszta. A falut hosszú időn át rangos magyar nemesek lakták. Refor­mátus közössége a török hódoltság alatt alakult ki. A faluban hosszú ideig éltek zsidók és baptisták is. A TELEPÜLÉS GAZDÁI. A polgármesteri teendőket Henik Lajos (62) nyugdíjas látja el 12 esztendeje. Az alpolgármesteri posztot Kiasz Józsefné (51) nyugdíjas tölti be. A képviselők: Arnold Zoltán (35) köz­terület-gondozó, Gróbné Géczi Krisztina (30) bolti eladó, Ruppert Györ- gy (50) nyugdíjas, valamint Subicz Jánosné (72) nyugdíjas. ________■ Vo nzó a peterdi völgy Dombok közt, egy patakoktól szabdalt völgyben húzódik a fa­lu, amely mind gyakrabban vonzza a gyalogos, kerékpáros és lovas turistákat. Egyik érték az Árpád-kori és a törökök is használta imahely. A községvezetőség erősíti a turizmust. Ezért szépítik a közterületeket. Henik Lajos polgármestertől meg­tudtuk, hogy a helység idegenfor­galmi népszerűsítéséért egyik leg­fontosabb feladatnak az utcák és a népi értékű porták, kerítések szépí­tését és megóvását tartják. Hangu­latos erdők és cserjések fedik a dombtetőket és domboldalakat. A zsákutcás jelleg miatt gyér a közúti forgalom, így csendes a környék. Jó minőségűek az utak és a járdák, bekötve a víz és a gáz. Ilyen hely­zetben felértékelődnek a házak és a kertek. Némelyikért egy-, sőt ötmil­lió forintot is megadnak, főként a pécsiek, akik szívesen települnek le itt. Negyedik esztendeje portacsi­nosító versenyt tartanak a lakók az önkormányzat szervezésében. Dí­jat és pénzjutalmat nyert azóta töb­bek között Fehér Imre, Görcsi Zol­tán, Joó János, Kendik Róbert, Pé­csi András is. A községvezetőség is Henik Lajos polgármester ad arra, hogy a falu külleme még vonzóbb legyen. Nem véletlen, hogy egy közterület-gondozót al­kalmaznak, aki rendszeresen nyír­ja a füvet, tisztítja az árkokat. Gép­parkjuk most már nagy értékű. Nemrég például fűnyíró traktort vásároltak, korábban hóeltakarító eszközöket is beszereztek. A von- tatós kistraktorral jutányos áron munkát vállalnak a telket csinosító családoknál. A környezetszépítők- kel összefogva a településen a leg- mutatósabb falurésznek a főtér és környezete számít, ahol a műem­lékértékű ódon templom és a hábo­rús emlékmű magasodik. Eredmé­nyesebb lenne a községszépítés, ha alkalmazhatnának falugondnokot. A siker érdekében immár harmad­szor pályáznak. Szép eredmény, hogy egy földesutat zúzalékkal fed­tek a villányi út hányában, így 9 ki­lométeres kerülőt hagyhatnak ki az autósok. A temető ravatalozóval gazdagodik, de helyreállítanak egy kidőlt gémeskutat is. Gyód Kozármisleny 1 Ptóudvard S2relv Kökény ío Ewfáa l-othá 1 Posány PETERDI Hirdo ' 6 Martonfa Szilágyo Bogád Pereked'. """fa oRomonya Berkesdc Nagykozár \mná Magyarsarlós 6. Hásságy i ŐBirjárt Csökkenő lélekszám A török alatt a magyarok mellett rácok is lakták a falut. A XVIII., majd a XIX. században németek jelentek meg, de a régi lakók többségben maradtak. 1930-ban 372 magyart, 126 németet, 6 hor- vátot és 8 egyéb anyanyelvű la­kost tartottak nyilván. 1970-ben a magyarok száma 259, a némete­ké 70. A népesség napjainkban 212. Költöztek ide Almamellék­ről, Mozsgóról és Szülőkről is. Régi családok: Brozovics, Grób, Haui, Kiasz, Misányi, Papp, Rozs, Király, Bíró, Kun, Szabó, Kerekes, Wenczel és Wéber.’ ■ A RÉGÉSZEK harmadik esztendeje kutatják a középkori volt katolikus templomot, amely jelenlegi for­májában református imahely, de a keleti végén a török is alakított. Ezért látható rajta a félhold is. A feltá­rás nyomában a déli oldalban két befalazott bejáratot, sőt freskónyomot figyelhetünk meg. Benn a szen­télyben az oltárig elnyúló sírsort fedeztek fel, és XV. századi emlékeket is találtak. A községben műkö­dött zsidó zsinagóga, sőt baptista kápolna merítő hellyel. Napjainkban is külön temetkeznek a katoliku- sok és a reformátusok, míg a zsidó és a rác sírkert megszűnőben van. ■ Faluház a parkban A településen óriási a zöldfelület, ugyanis a domboldalakat is erdők, cserjések borítják. Úgy hat a táj, mintha vadonban helyezkedne el a falu. Mindez elsősorban annak köszönhető, hogy a hajdani tsz a szőlők helyére fákat telepített, szántókat hasított ki. A' faluházat is kellemes és dús zöld részek érik el, így például a játszótér, amely még idén újabb játékokkal bővül. A speciális hintaülőkéket már meg is vásárolták. Az önkormányzati hivatalt is magába foglaló házba bekötik a gázt, a helyiségekben pedig felszámolják a vizesedést. A református imaházban, amely egyben klubterem is, helytörténeti gyűjteményt hoznak létre. A fiata­lok kérésére telekuckó kialakítását tervezik, ahol három számítógép működik majd. __________ ■ pe terd.dunantulinaplo. hu Az oldal a jKterdi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János DOMBON ÁLL a nemrég felújított harangláb, amelynek a harangját kézzel kondítja meg alkalmanként Szili Lajos harangozó. A létesít­mény őrtoronyra is emlékeztet. Művészi értékű a mellette lévő pietás kőkereszt. Közelében szépen mutat az átalakított Márton-ház, amely hajdan a Lebolics zsidó-ház volt.______________________________■ Ga zdagodó helytörténelem Kastély és lótartás A községben a falumúltat mindig kutatták. Értékes dokumentumgyűj­teményt, korabeli fotókat hagyott a községre Váraljai Imre és Földi Anna pedagógus házaspár, akik a színját­szók és a fotózók közösségét vezet­ték 1964-től. Adatokkal szolgált a fa­luvezetés javára Mihály Ferenc épí­tészmérnök is. Sipos Gyula presbiter kezdeményezésére világháborús emléktábla került a műemlék temp­lom nyugati homlokzatára. Jelenleg Fehér Imre nyugdíjas tanító látja el a jelenkor tényeit megörökítő felada­tot: 1970-től krónikásként kézzel írja az eseménykönyvet. A lokálpatrióta azt tervezi, hogy térképet készít a fel­színi régészeti lelőhelyekről, és ered­ményeiről értesíti a múzeumot. A történelmi helyek kiderítésében segí­tenek a fiatalok, így Arnold Zoltán, Kerékgyártó István, Riger Gábor, Vér János és Zsábka Dániel Az ifjak gondolkodnak azon, hogy idővel szüreti felvonulást szervezzenek, amikor itt van az ideje. A hagyo­mánytisztelet szellemében Bog­dán Irma hivatalsegéd Mikulás­nak szokott beöltözni Arnold Zoltán közterületgondozóval. ■ A fiatalok műve Most is emlegetik, hogy 1948- ban a helyi ifjak szép emlékmű­vet építettek a főtéren az első vi­lágháborúban elesett hősök tisz­teletére. Minderről egy korabeli hímzett zászló is tanúskodik a tettüket dicsérő felirattal. A pol­gármester őrzi a községjelkép­nek számító ereklyét. Nosztal­gia ez abban a hiszemben, hogy a mai gyerekek is hasonlóan pél­damutató tettet hajtanak végre. Az obeliszkről valakik 1956-ban leverték a turult, helyére új pirogránii ősmadarat önt a pécsi Ragács keramikus csoport. __■ A munkanélküliek száma megha­ladja a tizet, ami jelentős egy íácsi helységben. A kiút lehetősége adott, hisz mind többen maguk gaalálkod- nak, vagyis a parcelláikat nem adják bérbe. Jelenleg négy földtulajdonos 400 hektár termőterülettel rendelke­zik. Koska Károly például ha sikerül, akkor vendégszobát alakít ki. Régóta újít fel öreg hintókat. Ezekkel szán­dékában Ül az ide látogatókat fuva­rozni. Telkén sokféle háziállatot tart azzal a céllal is, hogy bemutassa azo­kat a kirándulóknak. Borbás János, aki Peterd-pusztán, egy műemlékér­tékű kiskastélyban lakik, földműve­lőként és állattartóként szintén jeles vállalkozónak számít. Műértőként és művészetpatronáló mecénásként óvja nem csak a lakóépületeket, de az évszázados gazdasági létesítmé­nyeket is. Mutatós látványosság pél­dául az L-alakú és magtártetős istál­ló. Festményeket gyűjt, antik búto­rokkal rendezte be szobáit. Vendég­szobákat is hozott létre, most csak barátai számára. Remélhetőleg egy­szer a nagyközönség is csodálhatja az ipar- és művészettörténeti ritkasá­gokat. _ __________■ Ke gyeleti fák Nem egy öreg fa növekedik. Néme­lyiket hálából ültették a szülők, hogy kicsinyük született. Ilyen ese­ményről tanúskodik a községházá­nál a Kiasz- és a Zsabka-fenyő. Er­zsébet királynő tölgyei terebélye­sednek a református temetőben és a középkori kőegyháznál. Emellett két matuzsálemi korú hársat és töl­gyet is nyilvántartanak. A legidő­sebbnek a peterdpusztai hárs szá­míthat, amelynek törzsét két em­ber is alig éri körbe. Egyesek sze­rint az Erzsébet-fákat nem a király­né, hanem a hét vezérünk emlé- kére telepítették. ■ Megóvott lakóházak utcaszakasza Elmúlt idők szép portái Van olyan községlakó, mint Gör­csi Zoltánná, aki egymillió forin­tot költött arra, hogy megszépül­jön a régi idők stílusában kiala­kított öreg ház. A falu legidősebb lakója, a 86 éves Joó János is so­kat áldoz anyagilag azért, hogy portája a legszebbek közé tartoz­zon. Felújítás közben tiszteletben tartja az elődök népi építészeti stílusát. A községvezetőség ennyi helyszeretet és múltféltés kapcsán majdnem félév­tizede jogosan hirdette meg az éven­kénti portacsinosító versenyt. Minden évben egy újabb nyertest választanak ki a legjobbak közül, aki 20 ezer forint jutalmat kap. így már korábban jutal­mat vehetett át például Rácz Lajosné, Réger Gábor, Subicz János és Török Károly is. Falusétánk során láttuk a megfiatalodott Géczi-, Kresz-, Lang-, Decsi-, Wéber-, Pfaff- és Szekeres-há­zat. Megfnentett nyárikonyhák, füs­tölő, istálló, faragott baromfiól, zsalu- gáter-sorozat, magas téglahomlokza­tú udvari pincelejárat, mívesen kikala­pált és színesre pingált vaskerítés, va­lamint oszlopos gang dicséri a ház­szépítő helyiek és a letelepedett kül­földiek, főként németek keze munká­ját. Mindegyik telek az udvarban és az utcai fronton is csupavirág kis park­nak hat. A magányosan élő Joó János gangja előtt például több száz külön­leges virág és cserje pompázik. A most is aktívan gazdálkodó férfi a kertjében a fiával együtt másfélszáz­nál több gyümölcsfát nevel. A szom­szédságában lévő telken téglatest­alakú udvart alkotva együtt látható minden lakó- és gazdasági épület. Elrendezésében a legidősebb épít­ményegyüttes lehet. A legidősebb falulakó, Joó János is sokat áldoz portájára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom