Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-03 / 149. szám
6. OLDAL PUNASZEKCSŐ 2002. Június 3., hétfő BEMUTATKOZ A FALU TÖRTÉNELME ——-——----—-----*— ----------------t----------------------:-------A t elepülés írott forrásokban 1150-ben Secuseu néven bukkant fel. Elhelyezkedésének köszönhetően máraz új- kőkortól kezdve lakott. A település a Sió-menti kelták és a görögök kereskedelmi útvonalán helyezkedett el. Jelentősége tovább nőtt a rómaiak idejében. Fontos állomáshelye volt az egyik legnagyobb római kori útvonalnak, a limesnek. A település stratégiai szerepének köszönhetően erődítményeknek, katonai állomáshelyeknek adott otthont. Az akkori Lugiot vezeték látta el vízzel és postája is volt. A honfoglalást követően a település központi szerephez jut, mivel sokáig itt székelt Baranya vármegye főkapitánya. A hódoltság idejében zömmel törökök telepedtek le az akkori Duna- szekcsőn, rövidesen kerületi (szandzsák) székhellyé válik. A vészt követően magyarok és szerbek lakták a falut, a németek 17334ÓI kezdtek betelepülni. Dunaszekcső ekkor már kisebb jelentőségű város, kiterjedt infrastruktúrával és intézményrendszerrel. Az itt élő magyarok száma a 18. századtól kezdett növekedni. 1930-ban Dunaszekcsőnektöbb mint 5500 lakosa volt. A település szigeti része 1954-ben Dunafalva néven vált külön, Dunaszekcső központi szerepét pedig fokozatosan elsorvasztották. A szellemi tőke megtérül A több mint 2000 lakosú település igen nagy területű. Minden irányból jól megközelíthető, a közlekedés kiváló, ám az infrastruktúra kialakítása óriási anyagi terheket rótt az önkormányzatra. Ennek ellenére a kilencvenes években olyan beruházások mellett is döntött a település vezetése, amely csak évek múlva térül meg. Ezekkel a munkákkal ugyanis a szellemi tőkét igyekeznek helyben tartani és fejleszteni. Q Hirnesháza Görcsönydoboka D&dőámarok Q. / Kisnyäräd Székelyszafaar .Babarc Lánycsök kiflii,. DUNASZEKCSŐ °Bár Sárhát oűjmohács Homorúdo A mai infrastruktúra kiépítésének rögös útja 1958-ban az ivóvízvezetékek lefektetésével kezdődött, ennek a lakosok is jelentős résztvevői voltak társadalmi munkájukkal. A vezetékes gázt 1986 óta használhatják a dunaszekcsőiek. A kábeltévé 1991-től, a telefon a kilencvenes évek közepétől vált elterjedné. A szennyvízhálózat két évig épült és közel félmilliárd forintjába került a községnek. Több közműre folyamatosan kapcsolódnak a lakosok, így az infrastruktúra tulajdonképpen a mai napig épül.- Ezek a munkák rendkívül nagy anyagi terhet róttak az önkormányzatra az elmúlt években - mondta el Hegedűs György, Dunaszekcső polgármestere. - Főleg ennek köA LAKOSSÁG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA szönhető, hogy a közel húsz kilométeres belső úthálózat végleges felújítása a jövő feladata lesz. Hegedűs György polgármester A hálózatok építése és egyéb kisebb munkák mellett a kilencvenes években megújult a községháza és a ravatalozó, ekkor hozták létre a falumúzeumot is.- Több egyedülálló idős jelezte felénk, hogy szívesen nyugdíjasházba költözne - folytatta Hegedűs György. - Az intézmény felépítése harmincmillió forintba kerülne. Ha sikerül hozzá pályázati forrást találnunk, önerőnket az erre kijelölt ingatlan fedezné. Az önkormányzat leginkább előre mutató beaiháZfísai nem a rekonstrukciók és építkezések voltak. Amikor úgy döntöttek, hogy létrehoznak egy teleházat, nagy valószínűséggel a település jövőjéről, lehet, fennmaradásáról határoztak.- Úgy gondoltuk, hogy ha nem is azonnal, de a szellemi tőkébe fektetett pénz mindenképpen megtérül - vélekedett a polgármester. A térség első, és évekig egyetlen teleháza ma még nem önfenntartó, de pozitív hatásai már most érezhetők. A település mintegy kedvet kapott az informatikai beruházásokhoz. A közelmúltban lezajlott pedagógusi pályázaton tizenhárom tanárnak segítettek számítógéphez jutni, ami igen nagy szám a település méretéhez és anyagi lehetőségeihez képest. A jövőbeni tervek ennél is nagyratörőbbek.- Pályáztunk újabb számítógépekre és hálózatok kialakítására - magyarázta Hegedűs György. - Az a tervünk, hogy a település összes intézményét egy informatikai rendszerbe tömörítsük, felgyorsítva az információáramlást. Gazdaság: fókuszban a turizmus A legtöbb dunaszekcsőit a Duna Gyöngye 2000 Mezőgazdasági Rt. foglalkoztatja. Sokan ingáznak, és mind többen próbálnak a felszálló ágban lévő turizmusból megélni. Dunaszekcső nem nevezhető kifejezetten ipartelepülésnek. A legnagyobb az ilyen cégek közül egy, az építőiparban érdekelt kft., ám ők is csak a harmadik legnagyobb foglalkoztatók - a polgár- mesteri hivatal után. A legnagyobb és legbiztonságosabb munkaadó a mezőgazdasági részvénytársaság. A Duna Gyöngye 2200 hektár szántón termel gabonaféléket és takarmányt. A legtöbb bevételt a sertések adják, de jelentős a szarvasmarha-állomány is. Az utóbbi ágazathoz kapcsolódik a közelmúlt 200 millió forintos beruházása, amely a fejlesztésen túl a ma foglalkoztatott 124 fő munkahelyének megtartásához is szükséges volt. Dunaszekcsőn jelentősen visszaesett az otthoni gazdálkodás, családi vállalkozásból Kilátás a Várhegyről sincs sok. A legtöbben ingáznak, ám egyre nő azok száma, akik helyben keresnek boldogulást. Számukra a rohamosan fejlődő turizmus kínál lehetőséget. A közelmúltban alakult meg a Dunaszekcsői Vendégvárók Egyesülete. Céljuk, hogy mind több portán minél magasabb színvonalon tudjanak szállást biztosítani a turistáknak. Miután ez saját, jól felfogott érdekük is, a tagok meg visszaszerezni a település központi szerepét - vélekedett Hegedűs György polgármester. - Több olyan programot is kínálunk, amely Dunaszekcsőn kívül más környékbeli falut is érint. Hasonló szerepe lehet a csökkent munkaképességűek foglalkoztatáaktivitására nem lehet panasz. A szervezet 16 taggal alakult, ám a létszám folyamatosan nő.- Valószínűleg jó úton járunk, ha nem ipari beruházásokkal, hanem a turizmuson keresztül próbáljuk sára irányuló programnak, amelyre óriási szükség van. A megfelelő ember képzése folyamatban van, a célt négy közeli község dunaszekcsői központtal igyekszik elérni. Példás civil Ma, amikor a hagyományos faluközösségek rohamos felbomlásának lehetünk tanúi, bárki méltán irigykedhet a dunaszekcsői civil szervezetek aktivitására és együttműködésére. Az öncélúság fogalma itt ismeretlen: minden egyesület egyként cselekszik, és csak a falu érdekeit tartja szem előtt. A dunaszekcsői civil élet résztvevőit még felsorolni is nehéz. A Dunaszekcsői Vendégvárók Egyesületét és a Cinege Ifjúsági Klubot Pappné Dobos Ildikó vezeti, a Duna Vadász- társaság elnöke Tóth András. A Dunaszekcsői Horgászegyesület élén dr. Schmidt Józsefet találjuk, a Dunaszekcső Emlékeiért és Jövőjéért Alapítvány elnöke Guzsván Lajosáé. Az önkormányzati Tehetség- gondozás Dunaszekcsőn Alapítvány kuratóriumi elnöke Korsós At- tiláné. Az aktív idősek a Máté Ferencire vezette Hagyományőrző Nyugdíjas Klubba tömörülnek. Feltétlenül említést érdemel a még fiatalnak számító német vegyeskar is. A civilek erejét Dunaszekcsőn mégsem számuk, hanem összefogásuk adja. A helyi egyesületek, alapítványok tagjai körében ismeretlen az önérdek, mindannyian kizárólag a falu fejlesztését tartják szem előtt. Á vendégvárók, azon összefogás túl, hogy mind több igényes szálláshelyet alakítanak ki a turistáknak, folyamatosan tesznek erőfeszítéseket a falut vonzóvá tevő programok kidolgozására is. Többek között ezen fáradozik a helyi alapítvány is, előző elnökének, Deák Árpádnak elévülhetetlen érdemei vannak a mind népszerűbb Dunaszekcsői Nyár elnevezésű programsorozat életre keltésében. A horgászegyesület több mint -ötszáz taggal rendelkezik, hagyományos és néhány éve nemzetközivé lett horgászversenyük rendkívül népszerű és talán az egész térségben a legtöbb embert vonzó a hasonló rendezvények közül. A nyugdíjasklub dalköre és tánccsoportja az ország legtöbb részébe már elvitte a falu jó hírét. A turizmus, így a falu gazdasági fejlesztése nem az egyetlen célja a dunaszekcsői civüeknek. Sokat dolgoznak azon, hogy lelkesedésük mind több helybélire átragadjon. Ennek legszebb és talán leginkább követendő példája a közelmúltban indult Együtt Duna- szekcsőért program. A mozgósított falusiak több mint 550 megoldásra váró kisebb-nagyobb feladatot gyűjtöttek össze, ezek figyelembevétele mindenképpen ajánlható a település mindenkori vezetésének. Egész falunyi üdülőterület Dunaszekcső ezeregyszáz portájából közel kétszáz üdülő. A gyakran az egész nyarat itt töltő tulajdonosok amúgy elszórtan élnek az ország különböző részein, sokuk pedig külföldi. Dunaszekcső a hetvenes években kezdett részben üdülőfaluvá válni. Akkor zömében a megyében élő bányászok vásároltak itt telket vagy házat. Az ágazat hanyatlásával mind többen adták el nyaralójukat, így ma az J üdülő tulajdonosok foglalkozá- J sukat és lakhelyüket tekintve is j meglehetősen színes képet mu- [ tatnak. Ma már az ország legkü- ) lönbözőbb részéből érkeznek | „haza” az emberek nyaranta, sokuk pedig német vagy holland állampolgár. Igaz, hogy a település több részén helyezkednek el a nyaralók, de a közel kétszáz porta számát tekintve kitenne egy kisebb falut. Dunaszekcsőnek jelentős adóbevételei vannak az üdülőkből, de nem ingyen. A méregdrága szúnyogirtást például a nyaralók tulajdonosai kezdeményezték. Az érdeklődés érthető, hiszen a falu Duna-parti telkeiről pazar kilátás nyílik a folyóra. Nem csak a párját ritkító látvány miatt érezhetik magukat kiváltságosnak a löszparti ingatlantulajdonosok, egy ilyen házért ugyanis ma már csillagászati összegeket kérnek. A település gazdái A polgármester Hegedűs György, alpolgármester Tóth András, a jegyző Pest Éva. A képviselő-testület tagjai: Bán Ferencné, Ifj. Faller János, Guzsván Lajosné, Hank Zsolt, Hetényi Ádám, Molnár Árpád, Szödényi István és Witt József- né. Dunaszekcsőn a kisebbségek közül csak a romáknak van önkormányzata, elnöke Sárközi Károlyné. Az iskola igazgatója Hetényi Ádám, az óvodáé Tóth Jánosáé. Az idősek gondozási központját Vörös Lászlóné vezeti. Az összevont művelődési ház és könyvtár igazgatója Hauk Istvánné, a központi konyháé Bán Ferencné, míg a teleházé dr. Schmidt Józsefné. dunaszekcső. dunantulinaplo. hu Az oldal a dunaszekcsői önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő:' Barabás Béla Teljes intézményrendszer a falu szolgálatában A dunaszekcsőiek mindennapjait jól működő és az élet minden területét lefedő intézmények teszik könnyebbé. A korábban térségi központi szereppel bírt település lakóinak ma már semmit nem kell a közeli városok egyikében elintéznie. A település közel 2300 fős lakosságához mérten igen magas a helyi oktatási és nevelési intézményeket igénybe vevők száma. Az iskolában ma 174, az óvodában 70 gyermek tölti hétköznapjait.- A magas létszám mellett az az igazán örvendetes, hogy a hasonló méretű intézményekhez képest ez csak lassan fogy - mondta Hegedűs György polgármester. - Ilyen szempontból ma a stagnálás is jó eredménynek számít. A gyermekek is szerencsésnek mondhatók, mivel mindkét intézmény igen gazdagon felszerelt. Nem lehet panasz Dunaszekcsőn az egészségügyi és szociális ellátásra sem. A betegeket helyben szolgálja ki két háziorvos, fogorvos és védőnő is. Az idősek napközi otthonában harmincán élnek, de sok nyugdíjas költi itt el rajtuk kívül is ebédjét. Ha a település pályázata sikeres lesz, rövidesen nyugdíjasház is létesülhet Dunaszekcsőn, tovább bővítve a szociális ellátások körét. Az oktatási-nevelési és szociális intézményeket ellátó központi konyha kihasználtsága folyamatosan nő, a faluban azt beszélik: ételeik is egyre finomabbak. A dunaszekcsőieknek a kultúra terén sincs szégyenkeznivalójuk. A művelődési ház minden lehetséges igényt kielégít, a gazdagon felszerelt könyvtár pedig a legutóbbi selejtezés után is felveszi a versenyt egy kisebb városi intézménnyel. A falu elvesztett központi szerepének visszaszerzésének pillére lehet a térség első teleháza. A döbbenetes ütemben fejlődő intézmény valóságos szellemi műhellyé alakult. Itt készülnek a falutévé adásai, a helyi újság és számos sikeres pályázat is itt született. A teleház ad otthont számos gyermekeket és felnőtteket oktató tanfolyamnak, segítségével a helyi iskolások már több nemzetközi programon is részt vettek. Mindig nagy az élet a dunaszekcsői teleházban