Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-22 / 168. szám
10. OLDAL FEL SÖSZENTMÁRTO N BEMUTAT K 0 Z I K 2002. Június 22., szombat H AS. Felsőszentmárton: alakul a faluközpont A kultúrház felújítására még várni kell Valamikor városi rangot kapott, aztán ez a történelem viharában fokozatosan elolvadt, manapság már a régi dicsőségből csak a terület központi településének rangja maradt. Dolgos, büszke nép lakja, küszködnek az újkori munkanélküliséggel, az önkormányzati pénztelenséggel. Tulajdonképpen nem is kellene panaszkodniuk, hiszen a településen még a körülményekhez képest igen jól működik a valamikori termelőszövetkezet utódszervezete, vagyis a munkahelyek egy része megmaradt, az átalakulással nem növekedett lényegesen a munkanélküliség a faluban. A mezőgazdasági nagyüzem jelenleg is 40-50 ember megélhetéséről gondoskodik, amely igen nagy segítséget jelent a sok munkahelymegszűnéssel sújtott térségben.- Nem is vagyunk pesszimisták - vallja a polgármester, Gulyás Pál -, már csak azért sem, mert a gazdaság működőképessége miatt a környező településeknél - ahol a termelőszövetkezet felszámolása a totális csődöt jelentette - jóval kedvezőbb helyzetben vagyunk. Azért sem lehetünk borúlátóak, mert az utóbbi években olyan jelentős és egyben látványos fejlesztéseket hajtottunk végre, amellyel több tízéves lemaradást pótoltunk. A polgármester meggyőződése szerint ezt a település polgárai is így érzik. A csaknem teljes egészében horvát nemzetiségű lakosság (az önkormányzat egyben A LAKOSSÁGSZÁM ALAKULÁSA ; 1798 2080: 1587 1356 11124 ~ a kisebbségi szervezet is), természetesen örül azoknak a beruházásoknak, amely több ugyanilyen nemzetiség lakta önkormányzatot köt össze Felsőszentmárton- nal.' Az árvízi gáton megépült, 1920 1950 1980 1990 2001 Gulyás Pál polgármester szilárd burkolattal ellátott kerékpárúton engedélyezett a személygépkocsi-forgalom is, a teherautók viszont itt nem közlekedhetnek. Drávakeresztúrra eddig csak földút vezetett, esős időben szinte lehetetlen volt a falu megközelítése, holott az együttműködés, a közös nemzetiségi programok szinte megkövetelték az időjárástól független átjárhatóságot. Az elmúlt években ez is megvalósult, ennek valamennyi környékbeli település örül. A legnagyobb büszkeségük, a nemzetközi mérkőzések megrendezésére is alkalmas sportcsarnok. Igaz, fenntartása meglehetősen sokba kerül, de a polgármester megfogalmazása szerint az építmény jelentősen növelte a térségben élő polgárok magabiztosságát, hogy legalább a sportban számítanak nemzetközi szinten Felsőszentmártonra. A földgázfűtés bevezetése ugyan jelentősen csökkentené a fenntartási költségeket, jelenleg ugyanis az ennél sokkal drágább propán-bután gázzal fűtenek. A gerincvezeték kiépítése azért késik, mert az érintett településeknek arra nincs pénzük, hogy a beruházást finanszírozzák. A lakosság ugyanis egyelőre másik fejlesztést, a csatornahálózat létrehozását támogatja, erre már takarékoskodik is az egyik lakástakarékpénztárban. Az önkormányzat nem sajnálta a pénzt a faluközpont kialakítására sem. Jórészt CÉDE-pályázati pénzekből megépítették a körjegyzőséget is magában foglaló polgármesteri hivatalt, a téren lévő romos épületek eltakarításával parkot alakítottak ki. Ehhez szintén igényeltek pályázati pénzeket, a Széchenyi-tervből kaptak 440 ezer forintot, megtoldották a saját forrással, ebből vásárolták meg például a parkok, zöldterületek fenntartásához elengedhetetlenül szükséges gépeket, berendezéseket.- Nincs sok kitörési lehetőségünk - mondja a polgármester. Drávátok Kákics 3ogdása méllyé Markóc FELSÖSZEHTMÁRTON Dráuaiványl >5 Drávakeresztúr asztára Csányoszró Zaláta Ha tervezett határátkelő megépül, biztos vagyok abban, hogy munkahelyek létesülnek a faluban is. A mezőgazdasági társaság is terjeszkedni akar, ennek következtében néhány embernek ott is lesz munkahelye. Később a falusi turizmusba is szeretnénk bekapcsolódni. A falu közelében lévő holtágat (Mrtvica) akarjuk horgásztóvá alakítani, idegenforgalmi célokra hasznosítani. Természetesen ezt sem lehet megvalósítani helyi pénzekből, erre is pályázni akarunk. A gondot többek között az is jelenti, hogy a kárpótlás folyamán a tó területe csaknem négyszáz tulajdonos kezébe került, velük kell tárgyalnunk, és egyezségre jutnunk a terület hasznosításáról. A polgármesteri hivatalt az elmúlt években újították fel A FALU TÖRTÉNELME A helység neve, a Szentmárton, a falu templomának védőszentjére utal. A településről a legrégebbi írásos emlék 1235-ből származik, amikor felbukkan Szent Mártonról elnevezett püspöki birtok és udvarház, s a hozzá tartozó 17 majorság. A középkorban ezen vidéken magyarok éltek. Közben hívták Vaskaszentmártonnak, Tótszentmártonnak, Drá- vaszentmártonnak, végül Felsőszentmártonnak. A törökdúlás idején a lakosság innen is elmenekült, később horvátok települtek le a faluban. A 18. század első felétől néhány magyar nyelvű család élt itt. Ekkor került vissza a pécsi püspök joghatósága alá. A község területéhez tartozik Táborpuszta, a múlt század közepén alakult kis település. Az 1848/49-es szabadságharc idején apátsági major volt, aztán kertészeti központtá vált. A hagyomány szerint I. László itt kelt át a Dráván seregével. A hiány 16 millió A település a kilencvenes évek elején költségvetéséből megoldotta tevékenységének finanszírozását, ám az utóbbi évben már hiánnyal számoltak. Az idei kiadásban 16 millióra rúg az az összeg, amelyre egyelőre nincs fedezet. Remélik, hogy a halmozottan hátrányos településeknek adható támogatásokból a hiány egy részét fedezhetik. Az idén a normatív támogatásokkal együtt összesen 125 millióból gazdálkodhatnak. Az igazgatási költségek 10 millió forintot emésztenek fel, a háziorvosi szolgálat támogatása pedig 6 millió forintot. A községgazdálkodás 8 millió forintot igényel, a fogászati rendelés fenntartása pedig 3 milliót. Az idősek klubja ebben az évben 2 millióba, a közvilágítás pedig 1,5 millióba kerül. A rendszeres szociális segélyben részesülők 15 Nemzetiségi kisiskolások Jó képességű gyermekek járnak ide - büszkélkedik az intézménynyel az igazgatónő, Hideg Béláné. Az országos tanulmányi versenyen ugyan kimagasló eredményeket nem értek el, ám a résztvevő gyerekek a legtöbb tudásfelmérésen a legjobbak között szerepeltek. Az általános iskolát végzett felsőszentmártoni és drá- vakeresztúri tanulók 80 százaléka középiskolát végez, s csak 20 százalékuk elégszik meg a szakmunkásképző-bizonyítványával . Nem is lehet ez másként, a kényszer is a nagyobb tudás felé viszik el a gyerekeket. A községben a legnagyobb munkáltató, a Dráva-Agro Rt. is jobbára csak olyan munkaerőt foglalkoztat tartósan, akik szakmával és középfokú végzettséggel rendelkeznek.- Nemzetiségi iskola a miénk - dicsekszik az igazgatónő -, nem is lehet más, hiszen a lakosság túlnyomó többsége a horvát nemzetiséghez tartozik. Nagy gondot fordítunk tehát az anyanyelv ápolására, a 13 itt dolgozó pedagógus közül 6 rendelkezik horvát nyelvszakos diplomával. Az általános iskola teljes működési kiadása több mint 51 millió forint, ebből csak 37 milliót fedez az állami normatíva. Az ön- kormányzat Drávakeresztúrral közösen tartja fenn az oktatási intézményt. Az általános iskola a 8 osztályos horvát anyanyelvi képzésben részvevőkkel együttes tanulólétszám 104. Az intézmény éves költségvetése 52 millió forint, ennek csak az 57 százalékát fedezi az állami költségvetés, a többit a két önkormányzatnak kell összeadnia. A központi költségvetés ugyan kiemelten finanszírozza a nemzetiségi oktatást, valamint a kistelepüléseken működő oktatási intézményeket, azonban ez csak a 1100 lakos alatti településekre vonatkozik. Márpedig Felsőszentmárton 25- tel túllépte a határt, emiatt a gyermekenkénti 96 ezer forint helyett csak 48 ezer forintos támogatást vehetnek igénybe. ____________■ A sportcsarnok alkalmas nemzetközi mérkőzések lebonyolítására is Hagyományőrző nemzetiségiek A horvát népi hagyományok őrzése - ez a cél szinte teljes egészében meghatározza a kulturális intézmény tevékenységét. Az sem véletlen, hogy a kultúrház - amelynek felújítása a jövő évi költségvetési keretből várható - igazgatásilag az általános iskolához tartozik, hiszen a ház tevékenysége jórészt az itt tanuló gyermekek tevékenységére épül. A nemzetiségi tánc-, ének-zenekar, valamint a színjátszó szakkörökön leginkább a hagyományok ápolásával foglalkoznak. A szakkörökből kinövő együttesek nem csak a település rendezvényein szerepelnek, de részt vesznek az országos fesztiválokon is, ahol rendszerint nagy sikert aratnak produkciójukká. A horvát népdalok, népzenék betanítását Pan- dumé Greges Krisztina végzi, aki egyben a kultúr- házat is igazgatja. Nemcsak a gyermekek szakköri foglalkozásain téma a horvát népi kultúra ápolása, hanem a falu lakossága körében is. Volt olyan időszak, amikor a dalárdát és a zenekart is nélkülözni volt kénytelen a falu, ugyanis hiányzott az intézmény, amely felkarolta volna ezeket a spontán szerveződő együtteseket. Most viszont van már kórusuk, zenekaruk (Podravka), úgyhogy nem jelenthet gondot egy nemzetiségi kulturális előadás megszervezéA település iskolája egyben horvát nemzetiségi oktatási intézmény is se. Az épület felújítására ugyan az idén nem kerül sor (a támogatásra pályázatot sem adhattak be, mert nem készült el az építési terv), ám a jövő évben már ez lesz a legfontosabb beruházás. A település gazdái A polgármester Gulyás Pál (44 éves, erdőgazdasági technikus), alpolgármester Szkrajcsies Márk (56, alkalmazott). A település horvát kisebbségi önkormányzataként is működő testület tagjai: Förszter Péter (50, alkalmazott), Keszthelyi Béla (49, növénytermesztési gépész), Lantos Mihály (54, villamossági technikus), Perjés Gábor (31, mezőgazdasági technikus), Pécsvári Józsefné (48, pedagógus), Szüovics Mihály (45, üzemmérnök, felsőfo- kú külkereskedelmi üzletkötő). ■ felsőszentmárton. dumntulinapb. hu Az oldal a felszőszentmártoni önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Bővítik a foglalkoztatást A valamikor jelentős Zrínyi Termelőszövetkezetet a mai napig nem számoltak fel, jegyzik a gazdálkodó szervezetek között, ám csak minimális gazdasági tevékenységet folytat. Aztán amikor a kilencvenes években gőzerővel megindult a szövetkezetek elleni támadás, a jobbára felsőszentmártoni lakosokat foglalkoztató gazdasági társaság átalakult részvénytársasággá. Általános megítélés szerint a termelőszövetkezet csak így menekülhetett meg a megsemmisüléstől, s a település csak így menthetett meg több mint hatvan múnkahelyet. Szilovics Mihály elnök-igazgató szerint most is csak azért nyereséges a társaság, mert mindent maguk dönthetnek el, külső beavatkozásra senkinek sincs lehetősége. Az igazgató azt is elmondja, hogy a lakosságnak csak mintegy 12 százaléka nem kapcsolódik a társasághoz, úgyhogy az rt. a település meghatározó munkaadója. Jelenleg a nyolcvanas évekhez képest már jóval kevesebben dolgoznak az állattenyésztésben és a növénytermesztésben, ám a 70-75 közötti átlagos foglalkoztatott egy része idénymunkás. A társaság ugyan még foglalkozik állattenyésztéssel, ám fő tevékenységük és jövedelem- forrásuk is a konzervborsó és -kukorica termesztése, valamint a szója. Igaz, a konzervgyár nem fizet valami nagy árat a terményükért, de legalább átveszi és értékesíti. A társaság jövőbeni elképzelésében is a konzervipari termékek előállításának fejlesztése áll. Tavaly vásároltak megyei fejlesztési, valamint a Földművelés- ügyi Minisztérium 25 százalékos gépfejlesztési támogatásából a termelés időjárás függetlenségének megteremtésére egy Lineár típusú öntözőberendezést. Erre az idén is van esély, ugyanis a munAz öntözőberendezéssel folyamatossá válik a munkaerőigény A falu templomának felújítását támogatta az önkormányzat is millió forintot vesznek igénybe, az eseti segélyekre pedig egymillió forintot tettek félre. A sportkör finanszírozására 4 millió forintot irányoztak elő, a művelődési ház működtetésére 3 millió forint áll rendelkezésre. A körjegyzőség (Felsőszentmárton és Drávak- eresztúr) fenntartása az idén 6,5 millió forintba kerül. ____________________________■ ka helyek megtartásához elengedhetetlenül szükséges a termelés korszerűsítése. _____________________________■
