Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-19 / 165. szám

I 2002. Június 19., szerda RIPORT 7. OLDAL KULTÚRA­Versenybabgulyás traktortárcsában Az idei főzőverseny újdonsága a pitesütőverseny A Pécsi Gasztronómia Fesztivál ma kezdődő főzőversenyein a bab és a szárnyasok „témakörében” mérik össze főzőtudomá­nyukat a versenyzők. A Rózsakertben zajló versenyen a mai napon a babételek versenyeznek, a szárnyasok pedig jövő szerdán, 26-án kerülnek az edényekbe. A főzés férfitudomány. Sokfelé a vi­lágban így van ez. A férfipárti érve­lés szerint az ételremeklésnél nem­csak puszta főzésről, hanem valósá­gos hadműveletről van szó, amikor eme földi gyönyörök nyálcsorgató magaslatai bevétetnek. Az éhséget aránylag könnyű, az ínyek sóvár vá­gyait azonban aggasztóan körülmé­nyes és bonyodalmasán nehéz ki­elégíteni. Hepp Mihály, a Pécsi Kul­turális Központ gasztronómiai programjainak rendezője és koordi­nátora arról tájékoztatja lapunkat, hogy az idei főzőversenyen a bab és a szárnyasok „témaköreiben” zajlik a megmérettetés. Sok tucatnyi étel tágas terepe ez - további kötöttsé­gek nélkül. Korábban már szerepelt a bab, a hal és pörkölt is. A főzőver­senyek célja, hogy a fesztiválon olyan program is legyen, amelyben a hivatásos konyhaművészek mel­lett a természetbe szüntelenül visz- szavágyó városlakó ember is meg­mutathassa, mit tud. A kerti környe­zetben, a szabad ég alatt folyó fő- zőcskézés, poharazgatás, barátko- zás légkörét hozza be ez a fesztivál hangulatkörébe. Olyan értékről van szó, ami a kulturált, cselekvő együttlétet is sokrétűen szolgálja. Az ilyen értéket kár volna veszni hagyni. Ma, szerdán a babos ételek kü­lönféle válfajai kerülnek az edé­nyekbe. A produktum lehet babgu­lyás, babpörkölt, bableves. A jövő heti szárnyas­napon ugyan­csak műsorra tűzhető a pör­költ, a grillezett, tárcsás pecsenye és több tucat to­vábbi ínyencség. / Mellesleg, im­már slágeredénynek számít a trak­tor tárcsázógépnek, mint talajmű­velő eszköznek a tárcsája. A sza­badtüzű konyhába az elmúlt 10 év­ben „felkapaszkodott” tárcsa ötmil­liméteres falvastagságú acél edény­alkalmatosság, ami sokak szerint jobb, mint a kínai vök. Főzésre, gril­lezésre egyaránt alkalmas. A főzőemberek kivétel nélkül va­lamilyen közösséget képviselnek. Visszatérő a Bartók férfikar szaká­csa, vagy a drávasztárai polgármes­ter, akárcsak a Podravka dolgozói, akik cserépedényben szabadtűzön főzik a babot. A kökényiek bosnyák babbal ejtik ámulatba a főztükbe kanalazót. - Én a Senoa Horvát Klub képviseletében savanyúká­posztás, babos malacot főzök - mondja Hepp Mihály. - Az adagok általában tízszemélyesek, kóstolgat- hatók. Jut belőlük mindenkinek, aki betér a Rózsakertbe. Idén új színfoltként női részvétel­lel pitesütő versennyel egészül ki a program. A versenyproduktumo­kat Skruth György mesterszakács és Háber Tamás, neves gasztro­nómiai szakemberek, további két változó „civil” zsűritag minősítik. BEBESSI K. Szabadtéri Carmina Burana A pécsi Anna utcában immár hetedik éve szolgálnak színvona­las művészeti programokkal a tartalmas nyári esteket kedvelő közönségnek. A hagyományokhoz híven idén is bemutattak egy balettet, mégpedig a Carmina Burana zenéjére, amit Keveházi Gábor kifejezetten a szabadtéri színpadra koreografált. Mindössze hat előadásról van szó, a bemutató múlt pénteken volt, s ma este 9 órától látható utoljára Orff ma már klasszikus­nak számító darabjára komponált tánc. Keveházi Gábor eredetileg öt párra építette a koreográfiát, ám az egyik női táncos súlyos be­tegsége miatt kilenc főre fogyat­kozott az előadók száma. A pécsi balettszerető-közönség kíváncsi volt, hogy Herczog Ist­ván néhány évvel ezelőtti, és Eck Imre évtizedekkel korábbi Carmi­na Buránája után az új balett­igazgató milyen felfogásban, mi­lyen elemekkel teszi egyénivé a produkciót. Daczó Eszter és Vincze Balázs, a Pécsi Balett két ifjú tagja, a negye­dik Carmina Burana végigtáncolása után arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az előadás direkt az Anna utcai színpadra készült, és mint ilyet nem lehet összehasonlítani egy nagyszínházi produkcióval.- Sok a szúnyog, szállnak a de­nevérek, meleg van, szóval egész hangulat más, mint a kőszínház­ban - mondta Vincze Balázs. - Az A táncosok együtt mozgása különös figyelmet igényel a darabban FOTÓ: TÓTH L jó érzés, hogy az előadás előtt lát­juk, tele van a nézőtér, de amint a zene megszólal, már csak a tánc­ra tudunk koncentrálni. Daczó Eszter szerint a darab ezúttal technikailag nem túlzot­tan nehéz, inkább az egymásra való odafigyelés, az együttmoz­gás követel nagy figyelmet. Abban mindkét balettművész megegyezett, hogy a Carmina Burana egy komolyan vett plusz­feladat, ám az igazi Pécsi Balettot a Nemzeti Színház színpadán le­het látni.- Az új társaság egy éve ala­kult, és ahhoz, hogy valamiféle arculatot tudjunk kialakítani, eb­ben az évadban rengeteget kellett dolgoznunk, a normálisnál na­gyobb lépésekben bővíteni a re­pertoárt. A Carmina Buranára ugyan maradt még egy hónapnyi próbaidő, de talán egy kicsit több­re lett volna szükség - vélte Vincze Balázs.­Tehát a Keveházi-féle Carmina Buranának úgy tűnik, ez a hat pé­csi előadás adatott, az ugyanis nem valószínű, hogy ősszel az új szezonban bekerül a nagyszínház falai közé: ahhoz nagyon bele kel­lene nyúlni a produkcióba. De a pihenés ideje még nem jön el, hi­szen a balettosok június 23-án a Győri Táncfesztiválon, majd júli­us végén egy egri rendezvényen vesznek részt, mindkét esetben a tavaszi bemutató műsorával, Egerházi Attila Carmenjével. Esterházy a legkeresettebb Az Ünnepi Könyvhét sikerlistája Az árak növekedése ellenére jelentős forgalmat bonyolítot­tak le a könyvkereskedők az idei Ünnepi Könyvhéten. Míg Budapesten leginkább a poli­tikai könyvek körül zajlott az élet, Pécsett inkább az iroda­lomnak hódoltak a vásárlók. Az elmúlt években bár dinamiku­san emelkedtek a könyvárak, de ennek következtében mégsem esett vissza a forgalom. Az idei Ün­nepi Könyvhét is jó forgalmat bo­nyolított le, hivatalosan harminc- - négy hazai és tizenhárom határon túli kiadó 188 kötetéből választhat­tak a könyvbarátok, de a nem hi­vatalos becslések közel ötszáz új­donságról szólnak. Ha valaki min­den újdonságot meg szeretett vol­na vásárolni, annak ez 320 ezer fo­rintjába került volna. Pécsett, a Líra és Lant Jókai ut­cai boltjában Esterházy Péter Javí­tott kiadása volt a legkeresettebb, bár a mű még az Ünnepi Könyvhét előtt jelent meg. Nagy sikere volt Rakovszky Zsuzsa A kígyó árnyé­ka című regényének, sokan keres­ték Bergman három filmnovellát tartalmazó kötetét, a Hűtleneket, s a korábbi évekhez hasonlóan nagy volt az érdeklődés a Körkép iránt. Nem meglepő a Márai iránti lelke­sedés, ezúttal a Bébi vagy az első szerelem - A nővér volt a lelkese­dés tárgya. Debreczeni József Or­bán Viktorét is vitték, mint a cuk­rot, s keresett volt Andrew Faludy Apámat nem láttátok? című mun­kája. A nem magyar írók közül Updike Majd ha fagy-ját vásárolták szép számban. A vártnál keveseb­ben kérték Vámos Miklós Öt kis re­gényét és Kepes András Könyv-Jelző-jét. Több előre jelzett kötet nem érkezett meg, a pécsi Je­lenkor Kiadó egyetlen kötetéhez sem jutottak hozzá, pedig komoly érdeklődés mutatkozott Óravecz Imre A megfelelő nap és Somlyó György; Ahol van című művei iránt. Az írók Könyvesboltjában is az Esterházy-könyv volt a legkereset­tebb, ezt követte Debreczeni Or­bánja, a Márai-kötet és Vonnegut Virágvasámap című regénye, vala­mint az Updike mű. Ez a bolt sem kapott meg egy sor köny­vet, többek kö­zött a Jelenkor valamennyi most megjelent munkája hiány­zott. Nyomdai torlódás miatt nem tudták kielégí­teni a pécsi könyvkereskedők egy részét, tudtuk meg a Jelenkor Ki­adó marketing vezetőjétől, Koszta Gabriellától, így kénytelenek vol­tak Budapestre koncentrálni az újonnan megjelent könyveiket. A Vörösmarty téren viszont igen nagy sikere volt Márton László tri­lógiája második kötetének, A mennyország három csepp véré­nek, és meglepetésre a versesköte­teknek, Oravecz és Somlyó mun­káinak, Kányádi Sándor Felemás őszi versek című könyvének. Szo­morú, említette Koszta, hogy amíg tömegek álltak sorba politikai mű­vek dedikálása érdekében az iro­dalom ünnepén, addig alig volt ér­deklődés a kiadó egyik a legma­gasabb igényeket is kielégítő kö­tete iránt: Simon Balázs Parafa­könyv című gyönyörű prózai műve a kortárs irodalom egyik gyöngyszeme. A szerző nem ér­hette meg a kötet megjelenteté­sét, utolsó fejezeteit már vakon diktálta. CSERI LÁSZLÓ Fesztiválsiker Ózdon A Komlói Munkáskórus a na­pokban sikerrel képviselte Dél-Dunántúlt az ózdi Éneklő Napok Nemzetközi Kórus- fesztiválon.- A június 7. és 9. között megren­dezett háromnapos találkozón iga­zi fesztiválhangulat volt - újságol­ta az énekkar karnagya Kópicz Jó­zsef. - Összesen hét hazai és kül­földi kar mutatta be műsorát több helyszínen is. Mi első nap Szilvás­váradon, a PaUavichini-kastély ró­zsakertjében főként világi művek­ből összeállított műsorunkat mu­tattuk be, ám ezt megelőzően az ismerkedés estjén a fáklyás felvo­nulással kezdődő tóparti szerená­don énekeltünk a vendéglátó vá­ros lakóinak. A második napon Pétervásárán szerepeltünk a római katolikus templomban, ahol egy­házi repertoárunkból adtunk ízelí­tőt a templomot megtöltő közön­ségnek. A fesztivál szakmai értékelé­sén a hírneves szakemberekből álló zsűri kiemelte a komlói kó­rus „spontán hangverseny-ének­lését”, kiváló technikáját. A mél­tató szavak mellé a szereplés elis­meréseként egy nagyon szép ser­leg is került a hazainduló ének­kar úti csomagjába. DEÁK G. Egy iskolaigazgató a hatalom árnyékában Pécs város közgyűlése június 6-i ülésén egy nemmel, hat igen­nel és húsz tartózkodással nem szavazott bizalmat a Janus Gimnázium igazgatói székéért egyedül pályázó jelenlegi in­tézményvezetőnek azután, hogy őt az oktatási bizottság né­hány nappal korábban egyhangúlag támogatta. A tömeges tar­tózkodásnak nem szakmai, hanem politikai okai voltak. Az el­lenzék példátlannak és felháborítónak tartja az esetet. Pécs város oktatási bizottsága júni­us 3-án három nulla arányban tá­mogatta Rider Attilának, a Janus Gimnázium jelenlegi első emberé­nek igazgatói pályázatát. A támoga­tottság lehetett volna nagyobb ará­nyú is, mondja Staub Ernő, a bizott­ság egyik ellenzéki tagja, de ketten, ő és Tóth Mihályné külföldön tar­tózkodtak a szavazás időpontjában. A június 6-i közgyűlésen először az általános iskolai igazgatók kerül­tek sorra, majd szünetet rendeltek el, meséli Staub, a szünet után pe­dig rögtön a Janus igazgatói posztjá­ról történő szavazás következett. A teremben azonban a szokottnál ke­vesebben voltak, mert többen nem értek még vissza. Meaner András, az oktatási bizottság MSZP-s elnöke annyit jelentett csak be, hogy a bi­zottság három null arányban támo­gatta Ritter kinevezését, és azonnal szavaztak; a többi igazgatójelölttel ellentétben itt még az sem hangzott el, hogy Ritter pályázatát a nevelő- testület 87 százaléka, az alkalma­zotti közösség­nek pedig 85 százaléka támo­gatta, pedig kez­detben más is pályázott a szé­kért. Az ellenzé­ki politikusok­nak meg sem fordult a fejük­ben, hogy a koa­líció tartózkodni fog, és ez ellen szót kellene emelni. Staub biztos abban, hogy az MSZP-frakció tagjai előtte megbeszélték, hogy nem szavazzák meg az igazgatót. Az okát abban sej­ti, hogy a legutóbbi nagy iskolaát­szervezési akció során, 1999-ben, amikor felvetődött, hogy az intéz­ményt a Nádor Szálló terjeszkedése miatt esetleg Kertvárosba költözte­tik, Ritter Attila a nevelőtestület és a szülők, nem pedig a város elvárásai szerint viselkedett. A mostani, véle­ménye szerint elfogadhatatlan, su­nyi eljárás ennek a viselkedésnek a retorziója lehetett, gondolja, csak azért nem biztos benne, mert ma­gyarázatot nem kaptak. Ehhez ha­sonló jelenségre a rendszerváltozás óta még nem volt példa, hangsú­lyozza Staub Ernő, hiszen olyan je­löltet tettek lehetetlenné, aki egyet­len pályázóként, komoly nevelőtes­tületi és bizottsági támogatottsággal, szakmai kifogások nélkül abszolút esélyesnek mutatkozott. Nem volt más jelölt, ezért szava­zott a bizottság egyhangúlag Ritter Attilára, érvel Meixner András. A közgyűlési szavazás során azonban nemcsak az MSZP tartózkodott, mondja, hanem egységesen a várost vezető koalíció egésze. Mindez pe­dig azért történt, mert az intézmé­nyek vezetőitől nem csupán azt vár­ják el, hogy szakmai szempontok­ból jól teljesítsenek, hanem azt is, hogy az önkormányzat vezetésével megfelelő kapcsolatot alakítsanak ki- hangsúlyozza. Ritter Attila pedig több alkalommal sem úgy járt el, magyarázza a bizottság elnöke, ahogy a város elvárta. Az intéz­ményátszervezé­sek során nem szabadott volna annak a mozga­lomnak az élére állnia, amelynek más elképzelései voltak, mint az önkormányzat­nak, egy iskola- igazgató nem hi­heti magát néptribunnak. A Nádor­ügy kapcsán pedig olyan hangú le­veleket írt az önkormányzatnak, amelyek véleményük szerint nehe­zen elfogadhatóak, így tehát meg­szűnt iránta a bizalom, s erre a köz­gyűlés döntő többsége tartózkodás­sal hívta fel a figyelmet. Ha a követ­kező közgyűlés sem szavaz neki bi­zalmat - így Meixner -, akkor a he­lyettesét vagy a tantestület valame­lyik tagját bízzák meg az új pályázat lezajlásáig az igazgatói teendőkkel, s ez akár egyéves időtartam is lehet. Esetleg bonyolíthatja a helyzetet az, hogy az egyetem igényt tartana a Janusra, mint a Babits Gimnázium mellett működő második gyakorló gimnáziumra. Ez elé a város nem gördít akadályt, az iskola kikerülhet tehát az önkormányzat fenntartási köréből. Arra a kérdésünkre, hogy minderre milyen esélyek mutatkoz­nak, Meixner András elmondta: a Pécsi Tudományegyetem illetékese levélben jelezte, hogy megfelelő fel­tételek mellett szándékukban áll át­venni a Janust, bár ebben a kérdés­ben már az ősszel megválasztandó új önkormányzatnak kell döntenie. A PTE rektorhelyettese, dr. Vass Miklós információja szerint az egye­tem szakemberei ezen a héten te­kintik meg az intézményt, megvizs­gálva, megfelel-e különböző feltéte­leknek. Ahhoz azonban, hogy a Ja­nus gyakorló gimnáziummá válhas- sék, az Oktatási Minisztérium támo­gatására van szükség, hangsúlyozza a rektorhelyettes, hiszen az ilyen tí­pusú gimnáziumok dupla normatí­vát kapnak. De ha minden feltétel teljesülne, akkor a 2003-ban kezdő­dő tanévtől átveszik az intézményt. Megállapítható tehát, hogy a vá­ros számára a Janus Gimnázium, mint önkormányzati középiskola, nélkülözhető érték, melyet az átme­neti időszakban voltaképpen bárki eligazgathat. Talán még Ritter Attila is, aki e különös szavazás utáni helyzetben csak annyit kívánt mon­dani, hogy minden ellene felhozott váddal kapcsolatos esetben messze­menően az iskola és a taníthatóság érdekeit szem előtt tartva cseleke­dett, nem is tehetett másként. Az is­kola méltó körülmények közé törté­nő áthelyezéséről - ha partnernek tekintették - bármikor hajlandó volt tárgyalni. A Nádor Szálló Mária ut­cai bejáratának építésekor csak a napi taníthatóság megőrzését és az épületben keletkezett károk helyreállítását szorgalmazta. Ezt, úgy érzi, mostani és leendő diák­jaik, szüleik, nevelőtestületük és Pécs város lakói érdekében köte­lessége volt megtenni. És minden­nek nem mond ellent az, tehetjük hozzá, hogy amikor Szili Katalin, az Országgyűlés jelenlegi elnöke, akkori alelnöke a Janust végül nem érintő iskolaátszervezések után személyesen járt az iskolá­ban, kifejtette, hogy szerencsét­lennek tartja az intézmény „meg- hurcolását”. cseri László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom