Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-19 / 165. szám

6. OLDAL C S A R N Ó T A BEMUTATKOZIK 2002. Június 19., szerda j| A KÖZSÉG TÖRTÉNELME A fennmaradt első írásos emlék 1309-ből származik Csarnótáról. Akkor Chernethe, majd később Crnota néven emlí­tik a települést. Közvetlenül a török hódoltság előtti évben, 1542-ben már Charnotha az elnevezése. A falu első ismert bir­tokosai a Dorozsma nembéli Garaiak voltak, akik 1378-ban kényszerűségből a báthmonostori káptalan kezére adták a tele­pülés jelentős részét. Mátyás király a XV. század második felé­ben a Kisvárdai családnak adományozta a falut. Csarnóta a tö­rök hódoltság után - néhány birtokosváltást követően - a XVIII. században a Batthyány család kezére szállt. A falu hajdan némi­képp másutt helyezkedett el, mint most. Á jelenlegi területét csak 1856-ban népesítették be, miután a mai „ófalusi” kertek­ből, egy délre eső völgyből 100-200 méterrel feljebb, sík terep­re költöztek a családok. A tanácsrendszerben Csarnóta Túrony- hoz tartozott', majd az 1970-es évek második felétől a szalántai közös tanácshoz. Az 1990-es önkormányzati választás után Túronnyal alkotott közös körjegyzőséget. Zsákban egy hársfás utcával Csarnóta a közlekedés tekinteté­ben afféle zsáktelepülés: műút csak az 58-as úttal köti össze, at­tól mindössze kilométernyire fekszik. Bár van buszjárata is, a csarnótaiaknak nem különösebb gond kigyalogolni a sűrű busz­forgalmú harkányi úthoz. A község külterülete 508 hek­tár. A 25 hektárnyi belterületén 53 lakóházban jelenleg 169 lakos él, köztük 42 gyermekkorú és 46 lépte túl a nyugdíjkorhatárt. A fa­lut mindössze, egyetlen - java­részt idős hársfákkal szegélye­zett - utca alkotja, amely a falu legfőbb 'építészeti értéke, az 1856-ban épült református temp­lom és lelkészi kúria körül Ids térré öblösödik. A faluház - amely magában foglalja a polgár- mesteri hivatalt is - a Fő utca ke­leti vége közelében van. A község határa változatos dom­borzatú: hegyes-dombos-völgyes kisebb vízmosásokkal tagoltan. A település külterületére eső Tenkes- és Cser-hegy sajátos növényvilága miatt Csamótát természetvédelmi területté nyilvánították. _■ Csarnóta pénzszűkében 1990 óta megépítették a faluházat a polgármesteri hivatallal, az orvosi rendelővel, a ravatalozót, a buszmegállót, segítették az 1856-ban épült református templom felújítását. Vagyis min­dig valamicskével, de az 1990 előtti időhöz képest sokat gya­rapodott és gyarapodik Csarnóta - mondja Szabó József pol­gármester, aki hetedik éve tölti be ezt a tisztséget, és korábban öt évig alpolgármester volt. Az önkormányzat 9 millió forint­ból gazdálkodhat idén. Szerződé­ses alapon Harkányba járnak isko­lába, óvodába a csamótai gyere­kek, és ez 1,2 millió forintjába ke­rül az önkormányzatnak. A gyere­kek kísérésére - és kisegítő hivata­li teendőkre - önkormányzati al­kalmazottakat foglalkoztatnak. Az önkormányzat fizet két buszjáratot is: az egyiket Pécsre, a másikat a garéi orvosi körzetbe.- A kötelező feladatokra megy el a többi pénz: körjegyzőség, a házi­orvosi ellátás támogatása, a szoci­ális járadékok állami finanszírozás feletti része - sorolja a polgármes­ter. - A bevételek töredékét adják a saját források, 500-600 ezer forin­tot: a kommunális adó lakóépüle­teknél, zártkerti pincéknél ezer fo­rint évente, a telekadót is bevezet­tük a be nem épített telkekre. Ez utóbbi alól a helybeli lakosok men­tesek. Külföldi érdeklődés négy-öt évvel ezelőtt elég jó volt a csamótai ingatlanok iránt, de az utóbbi Szabó József polgármester években megcsappantak és akad­nak olyanok, akik megvették és le­bontották a házat, de azóta csak gaz van a telken. A jövedelmeket tekintve elég szegény a község. Jellemző, hogy a 15 gyermekes családból 13 kiegé­szítő családi pótlékot kap. Az ön- kormányzat is pénzszűkében van, a pályázatokhoz szükséges önerőt is nehezen tudja előteremteni.- A rendezési tervünk most ké­szül. Azt szeretnénk, ha a lakóte­rület a 58-as út felé fejlődne, de megőrződne a község nyugalma, a házak falusias jellege. Ipari vállal­kozás letelepítését nem akarjuk. A tervek közül a legfontosabb a szennyvízcsatornázás. Szóba jöhet a görcsönyi tisztítómű-rendszer­hez való csatlakozás kistérségi megoldásként, de az egy- vagy két- településes tisztltórendszer gondo­latát sem lehet még elvetni. A kis­térségi változatnál 150 000 forintba kerülne portánként a bekötés. A közvilágítás közeljövőbeli energia- takarékos fejlesztéséről most írtuk alá a szerződést. A 600 ezer forin­tos beruházást 5 év alatt kell kifi­zetnünk. Elkezdtük az esővíz-elve­zető árkok betonlapokkal való ki­bélelését, ami 75 százalékos ké­szültségi szinten van jelenleg. Idén is nyertünk hozzá támogatást, te­hát legkésőbb tavaszra befejeződ­het a munka. A polgármester a turizmusban reméli az fellendülést, de nincs olyan vállalkozóréteg Csamótán, amely erre mozdulhatna. A Tenkes és Cser oldalában jó bor terem. Most kezdődnek tárgyalások arról, hogy a község csatlakozik a borút- hoz. Máris van elképzelés arról, hogy a szőlőterület pincéihez elve­zessék az áramot, ha az érintettek fizetni tudják a hozzájárulást. A Tenkes csárda per után A híres Tenkes csárda a csamótai önkormányzat tulajdo­na. A forgalmas 58-as út mentén álló épületet az államosí­táskor a körzetben érdekelt áfész ingyen tulajdonba kap­ta. Az önkormányzati törvény alapján a községnek sike­rült visszaigényelnie a tulajdonát, de hosszú pereskedés támadt belőle, mert az áfész 2,3 millió forintot követelt az önkormányzaton jogalap nélküli gazdagodás címén. Végül a Legfelsőbb Bíróság is elutasította a követelést. Az önkormányzatnak tavaly sikerült olyan bérlőt találnia, aki rendbe tette és megfelelő színvonalon üzemelteti a csárdát. Tízéves bérleti szerződést kötöttek vele. A fel- újításon túl bővíteni is fogja a csárdát. ___________■ Si klós­bodony Ócsárd Garé Szava Túrt Ata ú>Petre Vókány adarazSís • CSARNÓTA cfliósvisz» Mäfiagyüd O- -Terehegy Dráva- Márta 1 u . . szerdahely P Harkány TvÉ Nagytótfalu Kisharsány Siklós A község vezetői Az önkormányzati testület: Sza­bó József polgármester, 42 éves, termelőszövetkezeti tag, gépjár­mű-villamossági szerelő, Jászai Tibor alpolgármester, 43 éves, vállalkozó, Kilner János képvi­selő, 56 éves, vállalkozó, Jászai Zoltán képviselő 46 éves, ga­rázsmester, Nagy Nándor képvi­selő, 55 éves, vulkanizáló, Pécsi János képviselő, 46 éves, bizto­sítási ügyintéző. Körjegyző: dr. Túri Piroska. Címe: 7811, Csarnóta, Fő utca 25. Telefon: 72/424-873. ■ Kommunális ellátás A község útja most már mind szi­lárd burkolatúak. A falutól 1,3 ki­lométerre lévő temetőhöz is szi­lárd burkolatú utat építettek 5 mil­lió forintért. A település telefonel­látottsága 1996 óta megoldott. Ve­zetékes vízellátás van a falu vala­mennyi házában. A földgázt ta­valy vezették be a község házaiba. A folyékony kommunális hulla­dék összegyűjtése tartálykocsival történik. A kommunális szilárd hulladék összegyűjtésére és kor­szerű kezelésére még nem talál- tak megoldást. ■ csarnóta. dunantulinaplo. hu Az oldal a csamótai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Dunai Imre KOVÁCSHIDA BEMUTATKOZIK A FALU TÖRTÉNELME A jelenlegi ismeretek szerint az ormánsági falu nevét először tartalma­zó okirat 1342-ben keltezett. Abban még ilyen Írásmóddal szerepel a település: Koachhyda. A falu az Árpád-korig visszanyúlóan régi ma­gyar település, amely a Dráva kiöntéses, mocsaras területére épült hajdan. A XIII. században a siklósi várúr vámszedőhelye volt. A XV. században a pécsi káptalan birtoka lett. A XVI. században a falu refor­mátussá vált. A település a török hódoltság alatt végig lakott maradt. Műemléki védettséget kapott a község 1833-ban épült, klasszicista stílusú, fakazettás mennyezetű református temploma. A papiakban volt a közelmúltig az egyházmegye Református Egyházmüvészeti Kiállítá­sa, amely sok szép régi úrvacsora-edényt mutatott be. Az idegenfor­galmat vonzó látványosság azonban elkerült a faluból, amióta a szolgá­latot ellátó lelkész mér nem Kovácshidán lakik. A római katolikus hívők hitéletének gyakorlására 1948-ban egy pajtából és istállóból kápolnát alakítottak ki. Az Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt kápolna az 1962-es átépítésekor kaptái jelenlegi formáját. Terület és népesség A településnek 60 hektár a bel- legutóbbi adatok szerint 299 területe és 749 hektár a kül- lakosa van, 166 nő és 133 férfi. A területe. Mindössze két hosszú 14 éven aluliak száma 64, a gyer- utcája T-alakzatban kapcsolódik mekkoron túli 235 lakosból 70 össze. A villanyoszlopokon is nyugdíjas. A hajdan erősen refor- több lakott gólyafészek látható. A mátus községben ma már a faluban kereken 100 ház van, hívők háromnegyede katolikus- ebből három önkormányzati vallású. tulajdonú. Kovácshidának a _________________________! Kovácshida figyel lakóira Kovácshida székhelyközsége a körjegyzőségnek, amelyhez Drávacsepely, Drávaszerdahely és Ipacsfa is tartozik. Külterü­letén nagy vállalkozások kezében van a termőföld java, őster­melő így alig akad. A falu lakosságának 50 százaléka kicseré­lődött az utóbbi évtizedben. Van két német állampolgár ingat­lantulajdonos is, ők azonban sajnos nem emelik a fejkvótát. A burkolt utak aránya közel 100 százalékos és jó állapotban tartot­tak. Van vezetékes ivóvize, és már a házak 80 százalékában telefon. Szennyvízcsatorna és gáz nincs.- A családok néhány százaléka kérte csak a gázt. A szennyvízcsa­tornázásra sincs még konkrét terv. Már 50 millió kellene hozzá csak ebben a községben, a lakosság ré­széről pedig nincs rá igény, se anya­gi erő. Csak abban bízhatunk, hogy az EU-követelmények miatt lesz rá központi támogatási program, illet­ve átvehetünk olcsóbb külföldi megoldásokat - reménykedik Már­ta Ernő polgármester. Mint mondja, a falunak nem le­het komolyabb elképzelése, az álla­mi támogatásoktól függ, nagyobb dolgokba nem kezdhet. Nincsenek Márta Ernő polgármester munkát adó vállalkozóik. A mun­kanélküliség 20 százalék feletti.- Saját bevételünk alig van. A költségvetés több mint 20 millió fo­rint, de a java elmegy a segélyezés­re, a körjegyzőség fenntartására. A szemétszállítás díját átvállaltuk. Két Volán-buszjáratot is támogat az ön- kormányzat, hogy dolgozni tudja­nak járni az emberek.- A beiskolázási segélyen túl a tankönyveket is kifizeti az önkor­mányzat - 260 ezer forintba kerül -, a bérletet is megveszi, a napközi és az óvodai étkeztetés díjának a felét is állja - fűzi hozzá Nagy Lászlóné alpolgármester.-Idén milyen fejlesztésekre futja?- Az ifjúsági klubunk renoválásá­hoz pályázaton nyertünk 1,27 milli­ót. A tető és a vakolás már korábban elkészült, most a belső tatarozás­hoz kaptunk pénzt. A körjegyző­ség épületét is njegszépítjük. Ehhez is nyertünk támogatást. Elsőként belső felújítás lesz és az ajtók, abla­kok cseréje kb. ötmilliós költséggel, jövőre kezdődik az épület külsejé­nek renoválása. A falu közepén ját­szóteret létesítünk - sorolja a pol­gármester. A négy önkormányzat közösen tart fenn egy sportpályát és labdarú­gócsapatot. A BCM elkészítette a pálya világítását. A pálya vendégöl­tözőjét is felújítják idén, szintén pá­lyázati támogatásból. Horgászparadicsom A tőzegbányászat után maradt mederből kialakított kovács- hidai horgásztavat a beremendi cementmű horgászegyesülete üzemelteti. Ezenkívül van még egy kisebb horgásztó a település határában. Mindkettő fontos élőhelye számos védett vízima­dárnak. Rengetegen járnak ide természetfotózásra szerte az or­szágból, s persze nagy a hor­gászforgalom is: csak az egyesü­letnek több mint kétszáz tagja van, de sok vendéghorgász - köztük külföldiek is - megfordul a kovácshidai vizeknél. A ce­mentmű a faluban továbbképző bázist létesített a két évtizede megszűnt iskola épületéből. ■ A fakazettás templom értékmegőrzése A nevezetes református temp­lom fakazettás, színes festett karzat, az olvasópult és a szó­szék az ormánsági népi díszítő­művészetet reprezentálja. A templom felújításához Phare- pályázaton nyert támogatást az önkormányzat. Eredetileg 12 milliós beruházás volt - 10 szá­zalékát az önkormányzatnak kellett állnia -, csakhogy négy év alatt az árak megugrottak, új pályázati támogatás kellett, hogy elég legyen a pénz a most is folyó munka befejezésére. Kém \j~r Harl Siklós Rádfalva Dráva- Márta Drávapiski szerdahely ^ '^i^y (émes o Dráva- A Ipacsfa csepely ^KOVÁCSHIDA Egyházas­oörávacseÉi haraszti .Jesenfa Szaporca „ o Driva- G?'.disa Matty Alsúsrent­Oravapalkonya sabolcs ? ' omárton A község vezetői Az önkormányzat testületé: Márta Ernő polgármester, 53 éves, gépkezelő, Nagy LAszlóné alpolgármester, 46 éves, őster­melő, Bódi Béláné képviselő, 45 éves, postai kézbesítő, Szaszkó Ferencné képviselő, 33 éves, óvodai dadus, Teleki Zoltánná képviselő, 41 éves kereskedelmi szakmunkás, Mészáros Istvánná képviselő, 56 éves, előnyugdí­jas. Körjegyző: Ilosfainé dr. Hat­vani Edit. Az önkormányzat cí­me: 7847, Felszabadulás u. 11. Telefon: 72/ 580-100. ■ A lassú vonat Kovácshida Pécstől 30, Harkány­tól 4 kilométerre esik. Megközelít­hető nemcsak közúton, de vas­úton is. Állomása a Villány-Sellye vasútvonal azon részén fekszik, amely annyira leromlott, hogy lé­pésben halad a vonat. Kevés vo­natpár jár erre, az utasszám is mi­nimális. Ehhez képest a buszköz- lekedés.jónak mondható. A kovács- hidaiak számára a legfontosabb irány Harkány, Pécsre is innen le­het átszállással autóbusszal utaz­ni. A gyerekek is Harkányba járnak busszal iskolába, óvodába. ■ kovácshida. dunantulinaplo. hu Az oldal a kovácshidai önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Dunai Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom