Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-18 / 164. szám

6. OLDAL K ISBESZTERCE B E M U T A T K O Z I K 2002. Június 18., kedd Kisbeszterce pihenője Mind több turista halad át a községen. Pihenőhelyet használ­nak a mindszentgodisai Livinca-dűlőből induló lovasverseny résztvevői. Erősödik a pihenőfalu jelleg. Majdnem egy kilométer hosszan nyúlik el a mély völgyben megbújó falu, amelynek közepén egy patak vezet. Az erdők és a bokros, csalitos részek a kertekig, néhol a házakig nyúlnak le a meredek lankákon. Emiatt jelentős a vadkár. A völgyol­dalak erős magaslatokhoz vezet­nek. Némelyik nevét: Határok, Fo­dor-part, Mát irtása és a Szentegy­ház - napjainkban is használják. Hangulatos látványt nyújt a szintén magas dombon elhelyezkedő teme­tő is, ahová öntözéshez víztartályt áhított fel a községvezetőség. Sok kiránduló halad át az utcákon, akik Kishajmás, Karácodfa, Szentkata- lin, Kán, Képes-puszta és a hosszúhetényi Gurica irányában mennek tovább: a felsoroltak köz­kedvelt kirándulóhelyeknek számí­Kiss József polgármester tanak. Nem kevesen keresik fel a nemrég avatott híres Tóth-forrást, amely a község területén található, nem messze egy .több évszázados blikktől és az országos Kék túra út­vonaltól. Ide autóval is járható föl­des utat alakított ki az erdészet. Má­sik turisztikai nevezetesség egy hegyháti lovasverseny helyi útvo­nala, valamint kijelölt pihenőhelye a futballpályánál - tudtuk meg Kiss József polgármestertől. A résztve­vők évente egyszer Mindszent- godisáról indulnak el, érintik foga­taikkal a nagyhegyi, a termád és a gyümölcsényi szőlőket, az említett pályánál pedig 15 percre megpihen­nek. A falubeliek ekkor itatják és csutakolják a vontató állatokat. A vendégfogadás jegyében két év alatt elültettek legkevesebb 60 fát, szám­talan cserjét és köztéri virágot. A zöldterület-csinosítás idén is folyta­tódik. Portánként 30 ezer forintot kapnak azok a tulajdonosok, akik a házuk utcai homlokzatát, a kerítést és az árokhidat felújítják, illetve újat hoznak létre az előírás szerint. A községvezetőség szeretne a szom­szédos falvakkal együttműködve szennyvízhálózatot létrehozni, a volt Carbon-üzemet pedig önerőből faluházzá alakítja az elkövetkező esztendőkben. ■ A HÍMZÉSNEK NAGY HAGYOMÁNYA van a faluban. Több asz- szony, köztük Czike Istvánná, Gaál Gézáné, Kiss Józsefné Varga Má­ria, valamint Kónya Nándoméf utóbbi két személy a fényképen) év­tizedekkel ezelőtt Bakócán Glöbl Emmánál tanulták több hónapon át a fogásokat és a motívumokat. A főként piros színű és mértani for- májú díszek zöme hegyháti eredetű. _____________ ■ Vé dett porták Szépek a lakóházak és az udvari épületek. Látni lábakon álló ólat, fa­ragott homlokzatú szénatárolót és istállót, nagy fesztávolságú gang­boltíveket és ódon pinceajtókat. Akad lakóház utca felől nyíló pin­cével. Pirosra pingált szíveket fe­dezhetünk fel hádiomlokzatokon. Mutatós az egykori Császti-, Csirke-, Varga-, Kovács- és Sáfrány-ház. Utóbbiban lakik a falu legidősebb lakója, a 78 éves Sáfrány Nándor. ■ A török óta magyarok lakják A hódoltság óta lakják a magya­rok, akik száma 1930-ban 267, 1970-ben 162 volt. Az idei lélek- szám: 107. Feltűnően sok az idős ember. ■ Gödre Meződ' Baranyajenő' DTarrós Sáéő 0Vázsnok Paféo ~ pvazsnoK \ ,i Felsőegerszeg disa KISBESZTERCE Baranyaszentgyörgy a- Mindszentgodisa Varga Liget1 o" Toririás Oroszló A falu gazdái Polgármester: Kiss József (44 éves) falugondnok. Alpolgár­mester: Balogh József (58) kő­műves. Képviselők: Hédervári Ernő (50) géplakatos és raktá­ros, Kovács János (44) géplaka­tos és hegesztő, Kovács Pálné (47) betanított munkás, Varga Gyula (60) nyugdíjas. __________■ Er ős a bambusz A községben jeleskednek a vál­lalkozók. Székely Tibor, aki ta­nyával is rendelkezik, több mint ezer bárányt tart. Kecskéket is nevel. Hirth János a szőlőhe­gyen 400 négyszögölön bam­buszültetvényt telepített. A por­tékát eladásra szánja. A 18 éves Orsós Tamás és a 22 éves Orsós Tibor roma fiatalok majdnem fél évtizede tehenet, bikát és disz­nókat nevelnek. ■ MAGAS AGYAG- ÉS LÖSZDOMBON áll az új templom, amelynek üvegfelületein napos időben visszatükröződik a környékbeli táj. A modern imahely megvalósításához sok pénzt adott az önkormány­zat és segítettek az elszármazottak is. A falu szülöttje, Császti Jenő festőművész több nagy- és kisméretű képet festett ingyen. Egy másik elszármazott: Vancsa Magdolna és annak apósa, Fodor Lajos segített egy öreg harmonium falújításában. Kiss Józsefné, a polgármester né­hai felesége pedig egy télen át hímzéseket készített az oltárra, az ol- vasóra és a sekrestyére._______ ■ A FA LU TÖRTÉNELME AZ IFJÚSÁGI KLUB mintegy tíz fiatalt tömörít. Népszerű a konditerem két - egyenként 16 funkciós - berendezése. A gye­rekek szeretik a futballpályával kiegészített és sporteszközökkel felszerelt játszóteret is. ■ kisbeszterce. dunantulinaplo. hu Az összeállítás a kisbesztercei önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János Oklevél először 1542-ből említette Byztrice formában. Az ősszláv szó ér­telme: gyors folyású patak. A Kis előtag azt fejezi ki, hogy létezett egy Nagy előtagú helységjelölés is. Egyik középkori falunyom a Pusztaszent- egyház-dülöben keresendő, ahol templom állt, amelynek három harangját egy pusztító dúlás után egy közeli kútban elrejtették az akkori lakók. A község irányitói szeretnék elérni, hogy egy hivatalos ásatással felszínre ke­rüljenek a bronz értékek. A török teljesen lerombolta a kőegyházat és tég­láit, valamint köveit a szigetvári erőd falazatának kijavítására használta fel. Egyes kutatók állítják, hogy Kisbeszterce és Felsőmindszent között egy másik falu terült le, aminek a helyszínét a Lasnica-dűlő sejteti. A hódoltság idején mindvégig magyarok lakták a falut. Később szerbek és horvátok te­lepedtek le, de az ő falujukat, temetőjüket és templomukat mindeddig nem találták meg. Egykori jelenlétükre azonban most is használatos dűlő­nevek utalnak: Lazsina, Termac, Loka, Lucsis, Paksica. Nincs kizárva, hogy a Lóka-puszta megnevezés is egy eltűnt magyar helységre utalhat. Érdekes a Szénégetö-határTész, ahol a mindenkori kovácsok kőszenet fejtettek ki, ahogy egy másik határrészben, a Sarkalacban is. KISHAJ MÁS B E MUTATKOZIK A FALU TÖRTÉNELME Első okleveles említése 1542-ből való Hagymás alakban. Értelme: vadhagymával benőtt terület. Feltehető, hogy létezett egy másik Haj­más is Nagy-előtaggal. A régebbi falunyomok az idősek emlékezete és a még élő dűlőnevek szerint Karácodfa és Husztót irányában ke­resendők egy patak mentén, aminek a neve szintén Hajmás. Néme­lyik földrajzi jelölés a honfoglalás pogány időszakát idézi. A Nagy kő nevű határrészt lóáldozati oltárnak tartja a népi szómagyarázat. A Vercsoma nevű területen helyi nemzetségfők vérszerződéssel kötöt­tek szövetséget. Ugyanitt a felszínre kerülő csontok egy Árpád-kori temetőt sejtetnek. A Vas megye jelölés egy középkori település ha­tárát jelzi. A Likpincék megnevezés arra utal, hogy ott, a föld alatt a török elől elmenekült helyi lakók éltek. Kincses részt is emlegettek a visszaemlékezők. Pécsről menekítették ide az aranyat és az éksze­reket, de a rejtekvermet senki sem tudja, mert a visszatérő fuvaroso­kat megvakították. Mindezt Gyenes-Jónás Károly és lánya, Szendrő Jánosné gazdálkodók is megerősítették. A faluelődnyomokról a kö­vetkező határnevek meallanak: Puszta, Pusztahajmás, Pusztaszent- egyház és Kövecses alja. Római kori felszíni leletekről is tudnak, például a Petőfi utca egyik telkén római sírköveket fedeztek fel. KÁLVÁRIÁNAK, KERESZTÚTNAK ÉS ANGYALOKNAK is nevezik a falu legszebb magaslatát, ahonnan csodálatos a panoráma. A képző- művészeti alkotásai, köztük a három nagyméretű angyal, a pécsi Zsol- nay-gyárban készültek. Úgy menekítették ide őket, hosszú ideig mind­egyiket rejtegették a Gyenes-portán. Aztán Máriás Lajos, aki a falu önálló egyházközségét alapította, valamint SonnerÁdám sásdi plébá­nos a mai helyére, a sziklás csúcsra vitették a szobrokat és a dombor­műveket. Az elkorhadt óriás fakereszt helyébe nemrég acélból készül­tet emeltek, amelyet éjszakánként kivilágítanak. Az önkormányzat ha- marosan felújítja a megrongált angyalalakokat. ______________ ■ Gö dre *teööC Baranyajenőo g^S(j Palóc Baranyaszéntgyöfiy P Mindszentgodisa Őrös? KISHAJMÁS* SJá9V Tormás Tékesö ‘ 'tTarrós Bakócao pVazsnok \J3, Felsőegerszeg Varga Ligetq Magyarszék A falu gazdái Polgármester: Nagy László (51 éves) falugondnok. Alpolgármes­ter: Kovács Nándomé (62) nyug­díjas. Képviselők: Tombi Tibor (45) üzletvezető, Balogh Angéla (41) keramikus, Boronyák Éva (28) könyvelő, Olmann Lászlóné (41) szakács. ■ A templom akáca A harangláb fülkéjében lévő Szent Antal-szobor érdekessége, hogy egy kicsi angyal áll a kinyi­tott könyv egyik lapján. Öreg a harmonium is, amelyen a mező- di Szente János játszik. Már nem zarándokolnak el a hívek pün­kösdkor a középkori szentegy­ház romjaihoz arra emlékezve, hogy a török hajdan itt kasza­bolta le az imádkozó embereket, majd rájuk döntötte a falakat. Kovács Nándomé gondnok mint krónikát kezeli az oltárnál elhe­lyezett hősök könyvét. A to­ronynál japánakác magasodik. Védett, miként Erzsébet király­né fái és egy tuja. Az utóbbi kö­zelében a Sigmund-keresztet Földesi Mária gondozza. A Gye- nes család pedig a Szent Jakab- keresztre vigyáz. ____________ ■ ki shajmas. dunantulinaplo. hu Az oldal a kishajmási önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János Vendégszerető Kishaj más A keramiaüzem vegleg bezárt, az erősödő falusi turizmus mégis ennek emlékére alapoz. Megnyílt az első vendégfogadó. Egy pécsi vállalkozó pedig a felhagyott agyagbányából alap­anyagot szállít külföldre is. Nagy László polgármester el­mondta, hogy az emberek nosz­talgiázva gondolnak a kerámia­égetés sikeres korszakára. Még a laikusok is ismerik a különféle stílusjegyeket, mit is állítottak elő a siklósi Gelencsér Sebestyén mo­tívumai alapján, vagy a mezőtúri mester, Veres Sándor és felesége útmutatásával. Szinte mindenki azt reméli, hogy ismét indul a gyártás. Egy pécsi vállalkozó, Kozma Sándor megvette az agyagbányát, ahonnan külföldre is szállít kitűnő minőségű alap­anyagot. Most bővíti az üzemét egy új szárnnyal. Örvendetes, hogy a községhez tartozó apró fa­luban, Szatinán sikeresen műkö­dik egy magánégető. Az emlék­idézés jelentős, hisz a volt kocs­mában ipartörténeti házi múzeu­mot rendeztek be. Bemutatnak több mint 100 terméket, köztük egy ún. inaskancsót, melyen a szakmunkásjelöltek névsora ol­vasható. A hajdani italboltban egy ifjúsági klubot és telekuny- hót is berendeznek a nemrég el­készült könyvtár mellé. Szalai Rudolf vállalkozó egy csaknem 10 ágyas mini vendégházat létesített. Vonzó kirándulóhelyeknek számítanak a történelmi érdekes­ségekről nevezetes dűlők, mint a Kukucsa, a Likpince, a Nagy kő és a Vercsoma. Bővült a szatinai temető, a kishajmásit is megna­gyobbítják, a feljáróját pedig át­alakítják. A szatinai bekötőút ká- tyús részeit felszámolják. Várha­tóan öt éven belül kialakítják a szennyvízhálózatot. ■ KÉPÜNKÖN A VOLT ZSIGMOND-HÁZ, amely népi stílusban ké szült és a legöregebb épület. Ugyanígy nézett ki mellette a lebontott Schmidt-ház. Ennek helyén szökőkúttal ellátott arborétumot telepít az agyagbánya tulajdonosa. Műemléki értéket jelentenek a követke- ző hajdani porták: Homung, Szalai, Balázs, Pölöske. ____ ■ Ne m mennek el Már a török alatt magyarok éltek itt. A lélekszám 1930-ban 327 magyar és 44 német, míg 1970- ben 306 magyar és 70 német. Most 264-en lakják, ebből a szatinai 70. Megállt az elvándor­lás. Biztos, hogy nem sorvad el a helység, ahogy Szatina sem. A község legidősebb lakója a 86 éves Gyenes-József Károly. Ősi famíliák: Gyenes, Horvát, Ko­vács és Marko. m A MÁSIK FALU SZATINA. Ok levél először 1542-ben említette Zlatinaként. Kishajmás része. La­kói a török óta magyarok. Meg­állt az elvándorlás. Napjainkban sok nő lakja. Gyönyörű az OZrann-telek festett mennyezetű lakása és a Csepeli-ház. Nagy far­mot működtet Vadász Gyula, míg Szekeres Ibolya és Balogh Angéla kerámiát éget.___________■ Nagy László polgármester

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom