Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-17 / 163. szám

Él 2002. Június 17., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Gálá(n)s búcsú a színházi fesztiváltól A POSZT igazi érdemét az összművészet jelenlétében látják a szakemberek Taroltak a II. Pécsi Országos Színházi Találkozó díjkiosztó gá­láján A kripli és a Szent György és a sárkány előadások. A 16 díj felét ez a két darab kapta meg, míg a maradékon további négy versenyprogram osztozott. Testhez simuló, sejtelmes ruhában érkezett Erős Antónia, a gála igen csinos háziasszonya, míg a másik műsorvezetői posztot Balikó Ta­más, a Pécsi Nemzeti Színház igaz­gatója töltötte be. Az Oscar-díj ki­osztására emlékeztetett a műsor szerkezete is, videokivetítőn közel­képeken adták a színpadon történ­teket, és minden díjátadás után egy­legjobb 30 év alatti színésznőnek adott díjat, melyet Schell Juditnak ítéltek A kripliben nyújtott alakításá­ért, míg a legjobb 30 év alatti szí­nész Nagy Ervin lett a Szent György és a sárkány Zöld herceg szerepé­ben. A színész zsűri a MASZK díjat, a legjobb színészi teljesítményt Kere­kes Évának ítélte Molnár Ferenc Közben Gregorovits Tamás, Stubendek Kati és Csengeti Attila szórakoztatta a közönséget, majd a Szélkiáltó vonta be koncertjébe a POSZT főszervezőit. Szabódiuk el­játszása alatt idén Toller László pécsi polgármesternek sikerült Jordán Ta­más nyakkendőjét lenyisszenteni. A gálán ezúttal a Baranya Megyei Önkormányzat is kiosztott két díjat. Az egyiket Molnár Piroska kapta a kaposvári színházból az Erdő cím­szerepéért, a másikat pedig a debre­ceni színház a Gézagyerek előadá­sért. Ez a darab további két díjat is Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij - Sopsits Árpád: Bűn és bűnhődés a rácsok mögött című darabja több díjat is kiérdemelt egy zenés műsorszám következett. A hagyományoknak megfelelően a fellépők mind neves pécsi, baranyai művészek voltak. A programot Ver­mes Tímea indította, az Operaház fantomjából énekelt egy musical­részletet, az első elismerést pedig la­punk munkatársa, Mészáros B. End­re vette át. A Hívó-díjat, az országos színházi magazin kitüntetését azért kapta meg a Dunántúli Napló, mert az indoklás szerint a legutóbbi szín­művében, A testőrben mutatott pa­zar játékáért. Erről Kézdy György zsűritag lapunknak így nyilatkozott: - A zsűri szombat reggelig vitázott, nyolc esélyes közül kellett eldönte­nünk a legjobb alakítás díját. Nem a legjobb férfit, vagy nőt, hanem a leg­tökéletesebb színészi munkát. Kere­kes Évára végül azért esett a döntés, mert bár többek szerint ezt a szere­pet nem lehet jól eljátszani, mégis fantasztikusát nyújtott, rengeteg Húszezren tíz nap alatt A POSZT-ot hetvenen szervezték háromnegyed éven át. A versenyprogramban 353 személy állt színpadra, alkotók és szereplők együttesen. Mintegy 400 ember dolgozott a háttérben, műszakiak, díszítők, kellékesek, öltöztetők, adminisztrátorok. A 26 versenyelőadást (beleértve az ismétléseket is) 9300-an nézték meg. A kiegészítő programban az alkotók száma túllépte az ezret (ide tartoznak a főiskolás fellépők, a zenekari tagok, a kiállítók, a képzőművészeti művek készítői). A nézők száma a kiegészítő rendezvényeken 13 ezerre tehető. Összességében tehát közel ezerötszáz alkotó munkáját látta több, mint húszezer érdeklődő a tíz nap során. házi évadban a színházi kultúráért, valamint a POSZT létrejöttéért a leg­többet tette a médiumok közül. A másik színházi folyóirat, a Súgó a színész zsűri közreműködésével a színt adott vissza különleges finom­sággal. A pécsiek Revizorával egyébként az volt a gond, hogy ott párost [Bezerédi Zoltán, Széles Lász­ló) kellett volna jutalmazni. begyűjtött, a szakmai zsűri a szer­zőjének, Háy Jánosnak adta az egyéb kategória díját, valamint a legjobb férfi epizódszereplők is itt játszottak, Miske László és Kóti Ár­pád megosztva kapta meg az elis­merést. A megosztottság jellemző volt a szakmai zsűrire, a legjobb női epizódszereplőt illetően sem tudtak egy személyre voksolni. Itt A kripli- ből a két „öregasszony”, Csomós Mari és Scheü Judit lett a győztes. A legjobb férfi főszereplő is két szí­nész lett egy darabból, a Bűn és bűnhődés a rácsok mögött Porfirija (László Zsoü) és Raszkolnyikovja (Bertók Lajos). A Budapesti Kama­raszínház Sopsits Árpád-féle bemu­tatója egyben a II. POSZT legjobb előadása címet is elnyerte. A kriplinek sem kell szerényked­nie, a Martin McDonagh-mű színre viteléért a legjobb rendezőnek vá­lasztották GothárPéert, és ez az elő­adás nyerte el a közönségzsűri díját. Azt szinte borítékolni lehetett, hogy a legjobb női főszereplő díjat Töröcsik Marinak ítélik a Szent György és a sárkányban nyújtott alakításáért, és igazolódott is a vára­kozás, a gála közönségének leg­hosszabb ovációja mellett. De a Ka­tona József Színház bemutatója sem állt meg itt, a legjobb díszlet [Kheü Csörsz), és a legjobb jelmez díját (Szakács Györgyi révén, de ő volt az Erdő és A testőr jel­meztervezője is) is besöpörte. A gálát köve­tően Jordán Ta­mást arra kér­tük, hogy értékelje az idei találko­zót.- A szakma és a közönség visz- szajelzései is azt igazolják, hogy a tavalyi főpróbát követően az idei előadás is bejött. Meg kell vallanom, a hosszabb időtartam, a többszöri bemutató is kevésnek bizonyult a jegyigények kielégítésére. Mind­emellett ezt az időtartamot és mére­tet tartjuk optimálisnak, jövőre azonban szigorúan ragaszkodni fo­gunk az egytucatnyi versenydarab­hoz. Ugyanis csak így jut kellő figye­lem szakmai körökben a kiegészítő rendezvényekre. Jordán Tamás dicsérte az Ifi Gé­niusz programokat is. Sokkal inten­zívebb lett, a képző- és iparművé­szek kiállításai egyre szaporodnak, a Barbakán-kertet játszóhelyként vonták be, és több lett a koncert is. Újdonság volt az öt színművészetis vizsgaelőadás, de a börze jellege még nem érvényesült, mert a direk­torok, a rendezők a sűrített program miatt inkább a versenyhelyszíneken tartózkodtak. Ugyanakkor nagyon bejött a felolvasószínház. Ezt a mű­fajt a szakmai gárdának akarták fel­frissíteni, de volt olyan eset, amikor Haumann Péter a legjobb női főszereplő díjat elnyerő Töröcsik Marival a Szent György és a sárkány című Weöres Sándor-műben juk, hogy tíz évre szól egyelőre a vá­rossal a szerződés, vagyis még nyolc esztendeig garantált a pécsi színházi fesztivál. Megmarad a vir­rasztás is, legfeljebb más névvel, de mindenképp lesz egy nagy szabad­téri mulatság a fesztivál elején. Szó van róla, hogy a találkozó nemzet­közivé bővül, ám ez erősen pénz­függő. Az országos vetélkedést is megőrizve az időtartamot megint bővíteni kellene. Ez még kiforratlan elképzelés, és biztos, hogy jövőre A Hívó diját Mészáros B. Endre (jobbról) vehette át a Dunántúli Napló nevében Máté Pétertől kétszáz néző zsúfolódott be a be­mutatóra. Azt már Simoti Istvántól,' a POSZT ügyvezető igazgatójától tud­ezen a téren semmiféle újítás nem lesz. Forgách András, az első találko­zó versenyprogramjának válogató­FOTÓK: TÓTH LÁSZLÓ ja szakmai szempontból értékelte a második összejövetelt.- Külön gratuláltam az idei vá­logatónak, Szűcs Katinak, mert hét olyan előadást is javasolt, amit én is betettem volna. Ezeket a da­rabok főként a fesztivál második felében mutatták be, az elejére pe­dig a vitára ingerlő problematikus művek kerültek. Azért pedig Jor­dán Tamásnak jár köszönet, hogy visszahozta a felolvasószínházat. Ez nélkülözhetetlen intézménye a színházi kultúrának, Nyugaton ennek több évtizedes gyakorlata van. Szerintem összességében még nem állt be ez a fesztivál, há- rom-öt év, amíg teljesen kikristá­lyosodik, de a helyszínek szilár­dulnak, bővülnek, a pécsiek na­gyon szeretik, és az országban is egyre jobb a híre. A szervezők két programról el­ismerték azt is, hogy megbukott. A foci-vb kivetítős közvetítése ér­dektelensége fulladt, a Heti hetes előadása pedig rettenetesre sike­redett. A szakemberek ugyanak­kor kiemelték azt is, hogy a POSZT-nak a sajátosságát nem a színi előadások versenye (ilyen ugyanis több is van az ország­ban), hanem a kiegészítő progra­mok adják, a főiskolások, és az összművészet jelenléte. Mert a színház csak akkor fog működni húsz év múlva, ha ott vannak mellette a zenészek, a képzőmű­vészek is. A találkozó igazi hoza- déka tehát csak évtizedek múlva jelentkezik. MÉSZÁROS B. E. India: életre szóló szerelem Távol-keleti színek, ízek és illatok a Pécsi Gasztronómiai Fesztiválon A Finom falatok és borok utcájában az indiai ételek kínálata mellett a Gasztronómiai Fesztiválon - egész napos program keretében - a távol-keleti kultúra hangulata is megidéződött. Az indiai napon kiderült, hogy megannyi odaadó híve és értő­je van a messziről jött ízeknek, illatoknak. Jókat lobbanva nyeldesi a tűz a tisz- nyargató fakírok, asszonyok, gyere- tított vajat. Fogy a tüzelő, no meg a kék, éhezők és jóllakottak tekinte- ghi, amivel a lángokat öntözik. A nek ránk. Továbbá bivalyok, jógik, tűz a távoli szubkontinensen a nagy panditok, fura földrajzi, légköri és pillanatoké. A ceremónia most a növényi képződmények, utcai al- védikus esküvőnek szól itt, a Barba- vók, kulik és halászok láthatók az kán mellett. Az indiai nap egyik alkotásokon. - Ezek a felvételek fénypontjaként fogad örök hűséget több indiai út alkalmával készültek egymásnak két ifjú pár. Illatos mag- - mondja a művész. - Egy indiai vakat hintenek a tűzbe. Mindenki filmrendező Körösi Csorna Sándor- áldást kap. A tűzceremónia, a tűzál- ról készült filmet csinálni, magam dozat egy másik fajtája a Gangesz pedig vele párhuzamosan Annita partján zajlik nap mint nap. Ott a Sher-Gilről, a nagy festőnőről, aki- halottégetők kis bottal piszkálják a nek az apja egy szik herceg, az any- fahasábokat, mígnem a végső pa- ja pedig magyar nő volt. Többször is rázs is elhamvad, és a piszkafa láng- megfordultam Indiában, ahol meg- ja is kilobban. döbbentően sok magyar emlékre, A Mecsek Fotóklub Halász Rezső kapcsolatra bukkanhatunk, termében, az alsó Sétatéren Sára Kész regény például a Pécsett Sándor Kossuth-díjas filmrendező született, Delhibe házasodott, majd indiai fotóiról szádúk, szvámik, ag- ott „elindiaiasodott” Fábri Károly gastyánok, jóltáplált polgárok, önsa- orientalista élete is. Fábri festőmű­ban holttest. A kutya várja, hogy a lepel, amibe göngyölték, fölszakad­jon valahol... A csónakból készült képsorok látványa beég az emléke­zetbe. A kamera lehanyatlik. A csó- vészként, kritikusként, teoretikus- nak közelében azonban váratlanul ként alkotott jelentősét. elkap még a lencse egy fura fodro­Ubomyák Katalin festőművész a zódást. Kígyó tekereg karnyújtás- Hindu-Magyar Kulturális alapít- nyira, a vízfelszín közelében. Hara- vány tagjaként élte élete ugyancsak pása halálos. Ahány nézőpont, any- regényes korszakát Indiában. Ott is- nyi súlypont, szín-, és formavilág... merkedett meg az éppen Delhiben Mondják: India valójában fölfogha- lévő Sára Sándorral és Fábri életmű- tatlan. vével is. - Négy évet töltöttem a szubkontinensen, hogy a festészetet és a filozófiát tanulmányozzam - mondja a festőnő. - Itthon már 20 éves előtanulmány volt mögöttem. Indiában minden művészet egyfajta meditáció, még a modem festészet is. Ez egyben a transzcendens világ­gal való összeköttetést is jelenti. Szeged mellett, Nandafalva ta­nyavilágában jelentős vaisnava ko­lónia él. Onnan való Krasznai Zol­tán, vasinava szanszkrit nevén Szvarup. Az ő képeit, diáit nézve tű­nik fel indiai tanulmányútja emlé­keként az egyik képen egy vaskos farönk. Úszik a Gangeszen. Csata­kos, kóbor kutya kuporog rajta, mint valami úszó szigeten. Közelről embert formál az uszadék. Valójá­A hús nélküli ételek ezúttal is a fölfedezés erejével hatnak. Akár­csak a nők szemében a szári, a világ leglengébb viselete. A győri színház művésznője, MladonyiczkíEdit tán­cos, tánctanár indiai tanulmányútja meditativ táncprodukcióval szerez emlékezetes élményt. Szaraszvati, dr. Péceliné Hoff­mann Erzsébet a kisegyháznak szá­mító Magyar Vaisnava Hindu Misz- szió tagja. - Sok éves hiányérzetet és egy, a lelki béke iránti megfoghatat­vuma is. Indiában a hinduk, a hinduiz­mus sok milliós táborának tagjai nem esznek húst. Hatalmas tö­megek tartózkodnak ettől. Még­is jóltápláltak, egészségesek. A tehén szent. A szent tehenet anyának tekintik. Az ember csak nem eszi meg az anyját - mond­ják megütközve a kíváncsisko­dóknak. Tapasztalható, hogy aki India kultúrájának valamelyik, szegmensébe belemélyed, életre szóló, elszakíthatatlan kapcso­latra lel. Mondják, ez a szerelem életre szóló, azaz: halálos. Indiá­ban azonban a halál egyben az újraszületést is jelenti. BEBESSI KÁROLY Régi indiai mesékkel ismerkedhettek a gyerekek a Sétatéren fotó: t. l. lan igényt hordoztam magamban, mígnem egyszer csak megcsapott a füstölő illata - mondja. - Pécsett tör­tént ez, egy előadáson. Attól kezdve fejlődik ez a kapcsolat, és immár a lelki béke is megtapasztalható kö­zelségbe került az életemben. A mai nap mottója Körösi Csorna Sándor­tól való: Keressetek, kutassatok, mert a világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gya­rapítására, mint a magyar... az ősi indiai kultúra tárházában. Éz egy- hen az én élptem vezérlő motí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom