Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-17 / 163. szám

4. OLDAL BARANYA I TÜKÖR 2002. Június 47., hétfő Külföldiek a falvakban: megindul a kiszorítósdi? Mindeddig hálát rebegtek a polgármesterek, ha külföldi vett házat falujukban, hiszen ga­rantált volt az eggyel több szép porta, és a „problémamentes” életvitel. A magyarherte- lendi polgármester azonban nemrég behúzta a kéziféket. Az ok: egyre nagyobb összegű ál­lami támogatástól esik el a falu az elköltöző magyarok helyére érkező külföldiek miatt. Baranyai körkép- Nem nézhetjük tétlenül tovább az állami nor­matív támogatás folyamatos csökkenését - mondja ifj. Kovács Gyula magyarhertelendi pol­gármester. - Ha elköltöző magyar állampolgárok házát külföldi veszi meg, közel 100 ezer forint la­kosonként! normatívától esünk el - tette hozzá. A polgármester eddig hat lakóépület külföldi­nek történő eladásához adta hozzájáruló nyilat­kozatát, ezentúl csak rendkívül indokolt esetben teszi ezt. Reális veszélyt jelent a magyar lakos­ságszám csökkenése a külön a körjegyzőségnek járó 4 milliós állami támogatásra tekintettel is. Ha Bodolyabér és Magyarhertelend együttes lakos­ságszáma 1000 fő alá csökkenne, elveszítenék ezt a bevételt. Az üdülőövezetben is sok ház van ha­táron túliak kezében, de mivel a nyaralólakókra semmiképpen sem jár támogatás, ott szívesen fo­gadják őket. Abaligeten is több ház van németek és hollan­dok tulajdonában. Baritz István polgármester szerint az EU-s csatlakozás küszöbén nem lenne szerencsés akadályozni a külföldi állampolgárok házvásárlását. - A javukra írandó, hogy portáikat felújítják, rendben tartják, sokan egész évben fi­zetnek valakinek a kertgondozásért, a falukép szépítésében is komoly szerepük van. Hasonló véleményen van Hegedűs György, Dunaszekcső első embere is, aki azt mondta, több hasznot hoznak, mint amekkora kár a támogatás elvesz­tése nyomán keletkezik. Harkányban évi 350-900 forint négyzetméte­renkénti építményadó kompenzálja a kieső álla­mi normatívát, amely alól az állandó lakosok mentesülnek. Dr. Gáspár Jenő, a megyei közigazgatási hivatal hatósági főosztályának vezetője kérdésünkre hang­súlyozta, hogy az utóbbi két évben talán kétszer fordult elő, hogy a polgármester érdeksérelem miatt kérte tőlük az ingatlanszerzési engedély megtaga­dását. A hivatal azonban engedélyezte a vételt. A külföldiek ingaüanszerzéséhez az illetékes közigaz­gatási hivatal vezetője akkor adhatja meg az enge­délyt, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért. Abban a kérdésben, hogy sért-e az ingat­lanszerzés önkormányzati érdeket, a település pol­gármesterének kell nyilatkoznia. KOHA ZSUZSA ELBALLAGTAK A KISISKOLÁSOK. Befejeződött a tanév az általános iskolákban is. Baranya számos településén az évzárókon a végzősöket is elbúcsúztatták. Képünk a pécsi Jókai Utcai Iskola ballagóiról készült, akik számára kezdődik a nyár, majd ősszel a középiskola. __________________fotó; laufeb László Ke vesebb szavazókor lesz a helyhatósági választásokon Baranyai körkép A megyében az 1998-as álla­pothoz képest lényegében nem változnak az őszi hely- hatósági választások válasz­tókerületei, szavazókörei. Utóbbiak száma várhatóan most sem éri majd el a 600-at. A szavazókörök kialakításának szempontjairól tegnap érkezett meg a megyei főjegyzőhöz az Or­szágos Választási Iroda iránymu­tatása. A négy évvel ezelőtti vok­soláskor Baranyában 601 szava­zókor volt, ez a tavaszi parlamen­ti választások idejére 597-re csök­kent. Valószínű - tudtuk meg Lászlómé dr. Kovács Ilona főjegy­zőtől, a területi választási iroda vezetőjétől -, hogy ennyi is ma­rad. Pécsett 158 a szavazókörök száma. A választókerületeket a népes­ségszámhoz, a szavazóköröket a választópolgárok számához iga­zodva alakítják ki. Az utóbbi ese­tében 600-1200 között kell len­nie a szavazók létszámának. Mi­után Baranya aprófalvas megye, 250 olyan településünk van, ahol csak egyetlen szavazókor lesz. A törvény értelmében a válasz­tás kiírása után a szavazókörökön már nem lehet változtatni. Ez au­gusztus elejére várható. Júliusban kezdődnek a névjegyzékek össze­állításának előkészületei. A szak­emberek még az országgyűlési vá­lasztásoknál is nagyobb arányú részvételre számítanak október­ben. A polgárok közvetlen környe­zetüket érintően döntenek, de ok az is, hogy a pártok a parlamenti választásokkal már „belőtték” ma­gukat. Várható, hogy a helyi vá­lasztási bizottságokra ezért na­gyobb nyomás nehezedik majd. Néhány helyen változhatnak - jegyzői döntés alapján - a szava­zókörök. Például a Tormáshoz tartozó felsőkövesdiek esetében a voksolást a rossz közlekedés nehezítette - helyben nem volt szavazókor -, Pécsett a Malom­völgyi szociális otthonban volt nehezen kezelhető zsúfoltság, és akadt olyan település is Baranyá­ban, ahol az italboltot jelölték ki szavazóhelyiségnek. M. A. MEGINT A JÓKAI TÉR. A még egyéves kort sem elért pécsi Jókai téri burkolat kopásáról, javításáról már többször beszámoltunk. A tér északi oldalán már hetek óta tátong egy balesetveszályes göd­röcske. FOTÓ; TÓTH L. Hírek Üresen álló bérlakások KOVÁCSHIDÁN hamarosan megkezdődik a polgármesteri hi­vatal felújítása. A körjegyzőséghez tartozó három településsel, Dráva- szerdahellyel, Drávacsepellyel és Ipacsfával közösen a beruházásra több mint öt millió forint támoga­tást nyertek a közelmúltban. Töb­bek közt az épület nyílászáróit cserélik le, és a padozatot is fel­újítják. (wk) VILLÁNYBAN egy tőkeerős cég is csatlakozott a városközpontba tér-' vezett üzletközpont építéséhez. Ennek következtében jelentősen felgyorsulhat a létesítmény kivite­lezése, amelyben lakásokat is ki­alakítanak. (kj) A SIKLÓSI önkormányzat a na­pokban - a megyei közútkezelő kht. bevonásával - a város több utcájában is felújításokat végeztet a rendkívül elhasználódott szaka- szokŐn. (kj) PÉCSETT, a polgármesteri hiva­tal épületének falán elhelyeztek a minap egy új táblát, melyen a hét helyi kisebbség nyelvén olvasható a „Városháza” felirat. (d) MAJSON játszóteret adtak át a napokban az orvosi rendelővel szemben lévő parkban, de már a bővítést, illetve még további két játszótér kialakítását tervezi az ön- kormányzat. A játszótereket ön­erőből, társadalmi munkával ala- kítják ki. ________________ia) Si klóson bérlakás áll üresen azért, mert az önkormányzatnak nincs pénze felújíttatni. Megyeszerte rengetegen várnak la­kásra, sokan saját zsebből el is végeztetnék a rossz állapotú ingatlanokban a szükséges munkálatokat, ha aztán ezt az összeget lelakhatnák, ám erre nem mindenhol van lehetőség. ra”. Komlón hasonló a helyi sza­bályozás. Szigetváron 73 önkormányzati lakás van mindössze, s az általános szabály az, hogy egyedi esetekben a lakbérbe beszámítják a felújítást, ám az ilyesmi nagyon ritka. Mohácson jelenleg 176 önkor­mányzati szociális bérlakás van. A városi lakásrendelet kimondja, hogy ha a bérleti jog valamilyen okból megszűnik, a lakást beköltözhető állapotban, azaz kifestve-kimeszel- ve kell visszaadni. Amint azt Erdei Katalintól, Mohács aljegyzőjétől megtudtuk: nem mindenki tartja be az előírásokat. Vannak, akik megle­Baranyai körkép Bérlakás áll üresen egy éve Sikló­son azért, mert lakója kihalt belő­le, s nincs a városnak pénze arra, hogy felújítsa. Az új lakó minden bizonnyal örömmel megtenné ezt, de nincs mód arra, hogy a fel­újítás költségeit a lakbérbe beszá­mítsák. Patthelyzet. Miként azt Vadon László, a Vékom Település­üzemeltetési Kft., az ingatlanok kezelésével megbízott cég vezető­je elmondta, csupán a komfortfo­kozat megváltoztatása - fűtéskor­szerűsítés - esetén nyílik lehető­ség a felmerült költség „lelakásá­hetősen romos állapotban hagyják a lakást a következő bérlőre. A helyi szabályozás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ha az új igénylő vállalja, saját kontójára felújíthatja az ingat­lant. Igaz, az erre fordított összeget a város nem írja jóvá, mivel a kényel­met a lakó élvezi. A több mint négyezer pécsi bér­lakásban van mód a lakásfelújító, a komfortfokozat emelését szolgáló beruházásokra - tudtuk meg dr. Varga Pál Józsefnáől, a lakásgazdál­kodás városi illetékesétől -, ám sen­ki sem ügyködhet a saját szakállára. Csak akkor lehet a lakbérbe beszá­mítani az ilyen munkálatok költsé­geit, ha arra a lakásbizottság egyedi engedélyt ad, s a felújítás csak a leg­szükségesebb dolgokra - meszelés­re, a csapok rendbetételére stb. - terjedhet ki. B.B^G.G.-K.F.-K.J. A holtágak tisztítják a Dunát PÉCS A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága pályázatot nyújtott be az Egyesült Nemzetek Fejlesz­tési Programjához. Célja a Duna holtágainak rehabilitációja, amelynek köszönhetően a folyó bizonyos mennyiségű szennyező anyagtól szabadulhat meg többek között a gemenci területen. Dr. Iványi Ildikó, a nemzeti park igazgatója nem árulta el, mekko­ra, de azt igen, hogy rendkívül komoly összegről van szó. A folyó melletti élőhelyek mi­nőségének javítását célzó munka több fázisból áll az előkészítéstől az ellenőrzésig. A gemenci holt­ágak, belső tavak és fokok felmé­résével kezdődhet a folyamat, ezt követheti az élőhelyek rehabilitá­ciója, majd a figyelőrendszer mű­ködtetése. A beavatkozás elsődle­ges célja, hogy a vizek olyan élő­hellyé váljanak, amelyekben fennmaradhat az ottani élővilág. Ezt a funkciót ugyanis a Duna ter­mészetes mozgása már nem tud­ja biztosítani. A Duna holtágai ma is jelentős mennyiségű szennyező anyagot ülepítenek le. A program a vizek­nek ezt a hatását is növelheti. Ar­ra a kérdésre, hogy ennek kö­szönhetően a folyó fürdésre al­kalmas lehet-e, és hogy mikor, csak a folyamatos ellenőrzés ad­hat biztos választ. b. b. Marakodnak a romaszervezetek Egyes pécsi romaszervezetek sérelmezik, hogy a város által fi­nanszírozni kívánt, kulturális célból létrejövő konzorciumból kihagyják őket. A kisebbségi önkormányzat vezetője nem ér­ti, miért egy olyan civil szerveződést bíznak meg ilyen feladat­tal, amelynek tevékenysége nem kulturális jellegű. PÉCS Kulturális konzorcium megszerve­zésével bízta meg az eddig elsősor­ban roma munkanélküliekkel fog­lalkozó Etnikai Fórum Pécsi Szer­vezetét dr. Kunszt Márta, a pécsi önkormányzat kulturális bizottsá­gának elnöke. Várnai Márton, a Fó­rum vezetője érdeklődésünkre el­mondta, a konzorcium kulturális programok megvalósítása érdeké­ben szerveződik, s valamennyi he­lyi civil szervezet szóba jöhet tagja­ként, de azért „akadnak kivételek”. Nem kívánnak együtt működni a Pécsi Cigány Kisebbségi Önkor­mányzattal, a Rácz Aladár Közös­ségi Házzal, ületve az azt működte­tő Cigány Kulturális és Közművelő­dési Egyesülettel (valamennyinek dr. Kosztics István az elnöke), s nem kívánja a konzorcium tagként befogadni az Amrita Egyesületet. Az első három szervezet Várnai szerint eddig „nem működött meg­felelően együtt” a többi romaszer- vezödéssel, az Amritát pedig az Etnikai Fórum vezetője - állítá­sa szerint - nem ismeri. Várnai úgy gondolja, hogy gyorsan kell lép­niük, mert sze­retnék az ígért három millió forint egy részét már szeptemberben, a Pécsi Napok ke­retében megrendezett Roma Napo­kon felhasználni, erre kér a civil Az Amnta Egyesület elnöke, Or­sós Renáta érdeklődésünkre el­mondta, tíz éve működnek sikere­sen, jelenleg 500 hátrányos helyze­tű roma fiatallal szervezeteiktől programoKat. Arra a közszájon forgó feltételezésre, mi szerint ez az összeg hálapénz azért, mert az Etnikai Fórum közreműkö­dött az MSZP választási kampányá­ban, Várnai azt válaszolta: szó nincs erről, hiszen valamennyi szervezet részesülhet belőle. A Cigány Kulturális és Közmű­velődési Egyesület a legrégebbi a roma szervezetek közül a város­ban, hiszen már 1989-ben megala­kult, érvel dr. Kosztics István. A ro­ma kulturális életből sem az egye­sületet, sem a kisebbségi önkor­mányzatot nem lehetne kihagyni - véli az elnök. Nem véletlen, érvel dr. Kosztics, hogy a város általában a kisebbségi önkormányzatokra bízza a kisebbségek kulturális ren­dezvényeinek lebonyolítását, csak a cigányok esetében nem, ez pedig szerinte a kisebbségi törvénnyel el­lentétes. Ráadásul olyan civil szer­veződést választanak - így Kosztics -, amelynek eddig semmi köze nem volt a cigány kultúrához. vezetéknek programot összeállí­taniuk, mondja Kunszt Márta. Ebben az esetben kötne a város a konzorciummal közművelődési megállapodást. Ha a cigány szer­vezetek között ellentétek alakul­nak ki, azzal a város nem tud mit kezdeni; az önkormányzat nem vállalhatja föl, hogy igazságot tesz köztük. (Háttér: www.dunantulinaplo.hu) ___ CSERI LÁSZLÓ ál lnak kapcso- atban, úgy gon- iolja, nem szol­gáltak rá a kire­kesztésre. A cigány kultúra fel- emelkedése ér­iekében kelle­ne a roma szer­

Next

/
Oldalképek
Tartalom