Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-17 / 163. szám
4. OLDAL BARANYA I TÜKÖR 2002. Június 47., hétfő Külföldiek a falvakban: megindul a kiszorítósdi? Mindeddig hálát rebegtek a polgármesterek, ha külföldi vett házat falujukban, hiszen garantált volt az eggyel több szép porta, és a „problémamentes” életvitel. A magyarherte- lendi polgármester azonban nemrég behúzta a kéziféket. Az ok: egyre nagyobb összegű állami támogatástól esik el a falu az elköltöző magyarok helyére érkező külföldiek miatt. Baranyai körkép- Nem nézhetjük tétlenül tovább az állami normatív támogatás folyamatos csökkenését - mondja ifj. Kovács Gyula magyarhertelendi polgármester. - Ha elköltöző magyar állampolgárok házát külföldi veszi meg, közel 100 ezer forint lakosonként! normatívától esünk el - tette hozzá. A polgármester eddig hat lakóépület külföldinek történő eladásához adta hozzájáruló nyilatkozatát, ezentúl csak rendkívül indokolt esetben teszi ezt. Reális veszélyt jelent a magyar lakosságszám csökkenése a külön a körjegyzőségnek járó 4 milliós állami támogatásra tekintettel is. Ha Bodolyabér és Magyarhertelend együttes lakosságszáma 1000 fő alá csökkenne, elveszítenék ezt a bevételt. Az üdülőövezetben is sok ház van határon túliak kezében, de mivel a nyaralólakókra semmiképpen sem jár támogatás, ott szívesen fogadják őket. Abaligeten is több ház van németek és hollandok tulajdonában. Baritz István polgármester szerint az EU-s csatlakozás küszöbén nem lenne szerencsés akadályozni a külföldi állampolgárok házvásárlását. - A javukra írandó, hogy portáikat felújítják, rendben tartják, sokan egész évben fizetnek valakinek a kertgondozásért, a falukép szépítésében is komoly szerepük van. Hasonló véleményen van Hegedűs György, Dunaszekcső első embere is, aki azt mondta, több hasznot hoznak, mint amekkora kár a támogatás elvesztése nyomán keletkezik. Harkányban évi 350-900 forint négyzetméterenkénti építményadó kompenzálja a kieső állami normatívát, amely alól az állandó lakosok mentesülnek. Dr. Gáspár Jenő, a megyei közigazgatási hivatal hatósági főosztályának vezetője kérdésünkre hangsúlyozta, hogy az utóbbi két évben talán kétszer fordult elő, hogy a polgármester érdeksérelem miatt kérte tőlük az ingatlanszerzési engedély megtagadását. A hivatal azonban engedélyezte a vételt. A külföldiek ingaüanszerzéséhez az illetékes közigazgatási hivatal vezetője akkor adhatja meg az engedélyt, ha az önkormányzati vagy egyéb közérdeket nem sért. Abban a kérdésben, hogy sért-e az ingatlanszerzés önkormányzati érdeket, a település polgármesterének kell nyilatkoznia. KOHA ZSUZSA ELBALLAGTAK A KISISKOLÁSOK. Befejeződött a tanév az általános iskolákban is. Baranya számos településén az évzárókon a végzősöket is elbúcsúztatták. Képünk a pécsi Jókai Utcai Iskola ballagóiról készült, akik számára kezdődik a nyár, majd ősszel a középiskola. __________________fotó; laufeb László Ke vesebb szavazókor lesz a helyhatósági választásokon Baranyai körkép A megyében az 1998-as állapothoz képest lényegében nem változnak az őszi hely- hatósági választások választókerületei, szavazókörei. Utóbbiak száma várhatóan most sem éri majd el a 600-at. A szavazókörök kialakításának szempontjairól tegnap érkezett meg a megyei főjegyzőhöz az Országos Választási Iroda iránymutatása. A négy évvel ezelőtti voksoláskor Baranyában 601 szavazókor volt, ez a tavaszi parlamenti választások idejére 597-re csökkent. Valószínű - tudtuk meg Lászlómé dr. Kovács Ilona főjegyzőtől, a területi választási iroda vezetőjétől -, hogy ennyi is marad. Pécsett 158 a szavazókörök száma. A választókerületeket a népességszámhoz, a szavazóköröket a választópolgárok számához igazodva alakítják ki. Az utóbbi esetében 600-1200 között kell lennie a szavazók létszámának. Miután Baranya aprófalvas megye, 250 olyan településünk van, ahol csak egyetlen szavazókor lesz. A törvény értelmében a választás kiírása után a szavazókörökön már nem lehet változtatni. Ez augusztus elejére várható. Júliusban kezdődnek a névjegyzékek összeállításának előkészületei. A szakemberek még az országgyűlési választásoknál is nagyobb arányú részvételre számítanak októberben. A polgárok közvetlen környezetüket érintően döntenek, de ok az is, hogy a pártok a parlamenti választásokkal már „belőtték” magukat. Várható, hogy a helyi választási bizottságokra ezért nagyobb nyomás nehezedik majd. Néhány helyen változhatnak - jegyzői döntés alapján - a szavazókörök. Például a Tormáshoz tartozó felsőkövesdiek esetében a voksolást a rossz közlekedés nehezítette - helyben nem volt szavazókor -, Pécsett a Malomvölgyi szociális otthonban volt nehezen kezelhető zsúfoltság, és akadt olyan település is Baranyában, ahol az italboltot jelölték ki szavazóhelyiségnek. M. A. MEGINT A JÓKAI TÉR. A még egyéves kort sem elért pécsi Jókai téri burkolat kopásáról, javításáról már többször beszámoltunk. A tér északi oldalán már hetek óta tátong egy balesetveszályes gödröcske. FOTÓ; TÓTH L. Hírek Üresen álló bérlakások KOVÁCSHIDÁN hamarosan megkezdődik a polgármesteri hivatal felújítása. A körjegyzőséghez tartozó három településsel, Dráva- szerdahellyel, Drávacsepellyel és Ipacsfával közösen a beruházásra több mint öt millió forint támogatást nyertek a közelmúltban. Többek közt az épület nyílászáróit cserélik le, és a padozatot is felújítják. (wk) VILLÁNYBAN egy tőkeerős cég is csatlakozott a városközpontba tér-' vezett üzletközpont építéséhez. Ennek következtében jelentősen felgyorsulhat a létesítmény kivitelezése, amelyben lakásokat is kialakítanak. (kj) A SIKLÓSI önkormányzat a napokban - a megyei közútkezelő kht. bevonásával - a város több utcájában is felújításokat végeztet a rendkívül elhasználódott szaka- szokŐn. (kj) PÉCSETT, a polgármesteri hivatal épületének falán elhelyeztek a minap egy új táblát, melyen a hét helyi kisebbség nyelvén olvasható a „Városháza” felirat. (d) MAJSON játszóteret adtak át a napokban az orvosi rendelővel szemben lévő parkban, de már a bővítést, illetve még további két játszótér kialakítását tervezi az ön- kormányzat. A játszótereket önerőből, társadalmi munkával ala- kítják ki. ________________ia) Si klóson bérlakás áll üresen azért, mert az önkormányzatnak nincs pénze felújíttatni. Megyeszerte rengetegen várnak lakásra, sokan saját zsebből el is végeztetnék a rossz állapotú ingatlanokban a szükséges munkálatokat, ha aztán ezt az összeget lelakhatnák, ám erre nem mindenhol van lehetőség. ra”. Komlón hasonló a helyi szabályozás. Szigetváron 73 önkormányzati lakás van mindössze, s az általános szabály az, hogy egyedi esetekben a lakbérbe beszámítják a felújítást, ám az ilyesmi nagyon ritka. Mohácson jelenleg 176 önkormányzati szociális bérlakás van. A városi lakásrendelet kimondja, hogy ha a bérleti jog valamilyen okból megszűnik, a lakást beköltözhető állapotban, azaz kifestve-kimeszel- ve kell visszaadni. Amint azt Erdei Katalintól, Mohács aljegyzőjétől megtudtuk: nem mindenki tartja be az előírásokat. Vannak, akik megleBaranyai körkép Bérlakás áll üresen egy éve Siklóson azért, mert lakója kihalt belőle, s nincs a városnak pénze arra, hogy felújítsa. Az új lakó minden bizonnyal örömmel megtenné ezt, de nincs mód arra, hogy a felújítás költségeit a lakbérbe beszámítsák. Patthelyzet. Miként azt Vadon László, a Vékom Településüzemeltetési Kft., az ingatlanok kezelésével megbízott cég vezetője elmondta, csupán a komfortfokozat megváltoztatása - fűtéskorszerűsítés - esetén nyílik lehetőség a felmerült költség „lelakásáhetősen romos állapotban hagyják a lakást a következő bérlőre. A helyi szabályozás ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ha az új igénylő vállalja, saját kontójára felújíthatja az ingatlant. Igaz, az erre fordított összeget a város nem írja jóvá, mivel a kényelmet a lakó élvezi. A több mint négyezer pécsi bérlakásban van mód a lakásfelújító, a komfortfokozat emelését szolgáló beruházásokra - tudtuk meg dr. Varga Pál Józsefnáől, a lakásgazdálkodás városi illetékesétől -, ám senki sem ügyködhet a saját szakállára. Csak akkor lehet a lakbérbe beszámítani az ilyen munkálatok költségeit, ha arra a lakásbizottság egyedi engedélyt ad, s a felújítás csak a legszükségesebb dolgokra - meszelésre, a csapok rendbetételére stb. - terjedhet ki. B.B^G.G.-K.F.-K.J. A holtágak tisztítják a Dunát PÉCS A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága pályázatot nyújtott be az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programjához. Célja a Duna holtágainak rehabilitációja, amelynek köszönhetően a folyó bizonyos mennyiségű szennyező anyagtól szabadulhat meg többek között a gemenci területen. Dr. Iványi Ildikó, a nemzeti park igazgatója nem árulta el, mekkora, de azt igen, hogy rendkívül komoly összegről van szó. A folyó melletti élőhelyek minőségének javítását célzó munka több fázisból áll az előkészítéstől az ellenőrzésig. A gemenci holtágak, belső tavak és fokok felmérésével kezdődhet a folyamat, ezt követheti az élőhelyek rehabilitációja, majd a figyelőrendszer működtetése. A beavatkozás elsődleges célja, hogy a vizek olyan élőhellyé váljanak, amelyekben fennmaradhat az ottani élővilág. Ezt a funkciót ugyanis a Duna természetes mozgása már nem tudja biztosítani. A Duna holtágai ma is jelentős mennyiségű szennyező anyagot ülepítenek le. A program a vizeknek ezt a hatását is növelheti. Arra a kérdésre, hogy ennek köszönhetően a folyó fürdésre alkalmas lehet-e, és hogy mikor, csak a folyamatos ellenőrzés adhat biztos választ. b. b. Marakodnak a romaszervezetek Egyes pécsi romaszervezetek sérelmezik, hogy a város által finanszírozni kívánt, kulturális célból létrejövő konzorciumból kihagyják őket. A kisebbségi önkormányzat vezetője nem érti, miért egy olyan civil szerveződést bíznak meg ilyen feladattal, amelynek tevékenysége nem kulturális jellegű. PÉCS Kulturális konzorcium megszervezésével bízta meg az eddig elsősorban roma munkanélküliekkel foglalkozó Etnikai Fórum Pécsi Szervezetét dr. Kunszt Márta, a pécsi önkormányzat kulturális bizottságának elnöke. Várnai Márton, a Fórum vezetője érdeklődésünkre elmondta, a konzorcium kulturális programok megvalósítása érdekében szerveződik, s valamennyi helyi civil szervezet szóba jöhet tagjaként, de azért „akadnak kivételek”. Nem kívánnak együtt működni a Pécsi Cigány Kisebbségi Önkormányzattal, a Rácz Aladár Közösségi Házzal, ületve az azt működtető Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesülettel (valamennyinek dr. Kosztics István az elnöke), s nem kívánja a konzorcium tagként befogadni az Amrita Egyesületet. Az első három szervezet Várnai szerint eddig „nem működött megfelelően együtt” a többi romaszer- vezödéssel, az Amritát pedig az Etnikai Fórum vezetője - állítása szerint - nem ismeri. Várnai úgy gondolja, hogy gyorsan kell lépniük, mert szeretnék az ígért három millió forint egy részét már szeptemberben, a Pécsi Napok keretében megrendezett Roma Napokon felhasználni, erre kér a civil Az Amnta Egyesület elnöke, Orsós Renáta érdeklődésünkre elmondta, tíz éve működnek sikeresen, jelenleg 500 hátrányos helyzetű roma fiatallal szervezeteiktől programoKat. Arra a közszájon forgó feltételezésre, mi szerint ez az összeg hálapénz azért, mert az Etnikai Fórum közreműködött az MSZP választási kampányában, Várnai azt válaszolta: szó nincs erről, hiszen valamennyi szervezet részesülhet belőle. A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület a legrégebbi a roma szervezetek közül a városban, hiszen már 1989-ben megalakult, érvel dr. Kosztics István. A roma kulturális életből sem az egyesületet, sem a kisebbségi önkormányzatot nem lehetne kihagyni - véli az elnök. Nem véletlen, érvel dr. Kosztics, hogy a város általában a kisebbségi önkormányzatokra bízza a kisebbségek kulturális rendezvényeinek lebonyolítását, csak a cigányok esetében nem, ez pedig szerinte a kisebbségi törvénnyel ellentétes. Ráadásul olyan civil szerveződést választanak - így Kosztics -, amelynek eddig semmi köze nem volt a cigány kultúrához. vezetéknek programot összeállítaniuk, mondja Kunszt Márta. Ebben az esetben kötne a város a konzorciummal közművelődési megállapodást. Ha a cigány szervezetek között ellentétek alakulnak ki, azzal a város nem tud mit kezdeni; az önkormányzat nem vállalhatja föl, hogy igazságot tesz köztük. (Háttér: www.dunantulinaplo.hu) ___ CSERI LÁSZLÓ ál lnak kapcso- atban, úgy gon- iolja, nem szolgáltak rá a kirekesztésre. A cigány kultúra fel- emelkedése ériekében kellene a roma szer