Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-16 / 162. szám

2002. JUNIUS 16. ARCKÉP A Soros magyar embere na bele a felszámoló széké­be, s el se vállalom, ha nem volna elképzelésünk a továb­bi munkáról. Most évente ötmillió dollárt kapunk, ez éppen a negyede annak, amit ’99-ig Soros átutalt, s 2004-től tovább csökken ez az összeg. Azon dolgozunk, hogyan le­hetne ehhez további pénze­ket szerezni külföldön és Ma­gyarországon. S miután nem lesz a jövőben sok pénzünk adományozásra, szeretnénk a politika figyelmét felhívni fontos ügyekre, így a roma­kérdésre vagy a korrupcióra. Ezért szeretnénk egy köz­politikái intézetet felállítani, ahol tudományos kutatáso­kat folytatnának, tanulmá­nyokat publikálnának és per­sze vitákat is rendeznének pártoktól függetlenül. A len­gyel Soros Alapítványnak ez már sikerült, s mi is bízunk benne, hogy fórumot terem­tünk, s nem külön-külön, a pártok holdudvarában dol­goznak majd a kutatók.- Gondolja, hogy sike­rül a magyarországi cé­gektől támogatást kapni­uk, hiszen még azok sem adakoznak, akik az anyaországukban erről híresek?- Megbíztunk egy profi amerikai céget, amely Amerikában és Európában megpróbál a mi céljainkra pénzt gyűjteni. Fél év múl­va kiderül, hogy milyen si­kerrel. Itthon valóban nincs még az adományozásnak, szponzorálásnak kultúrája, s miután nincs efféle elvá­rás, még a külföldi cégek se érzik szükségét, hogy ada­kozzanak. Magyarország viszont úttörő szerepet vitt, amikor megteremtette a le­hetőséget, hogy minden ál-, lampolgár adójának 1 szá­zalékának felhasználásáról maga dönthet, támogatva ezzel a civil szervezeteket. Ilyen sehol nincs a világon. Ám az a baj, hogy ezzel túl kevesen élnek. Mindössze az adózók 30 százaléka, pedig csak egy rubrikát kell kitöltetni az adóíven. miért kell nekem ebben az ügyben állást foglalnom, egy újnácit védeném. S le­het, hogy ebben igaza is volt. Nos, Szabó Albert utó­dait viszont már én sem védeném, hiszen Hegedűs Lóránt és Csurka István valódi veszélyt jelentenek a demokráciára. Miután most nincsenek bent a parla­mentben, kevesebb alkal­muk lesz szerepelni. A MIÉP egyébként sok tekin­tetben rászolgált volna egy pártbetiltásra. Tamás Gás­pár Miklós szerint ez ugyan baklövés lenne, de Polt Péter legfőbb ügyésznek ilyenkor nem politikai szempontok, hanem a jog alapján kell mérlegelnie, és el kell indítania az eljárást.- Állítólag mielőtt elvál­lalta a Soros Alapítvány elnöki tisztét, kikérte a fe­lesége és a barátai vélemé­nyét. Megijesztették vagy csak felkészítették a jöven­dő támadásokra?- Valóban többeket meg­kérdeztem, s a kilencven százalékuk biztatott, hogy vállaljam el. Vásárhelyi Mikós ebben a szobában, röviddel halála előtt rábe­szélt. Gombár Csaba is, aki rövid ideig ugyancsak ült e székben, s méltatlan körül­mények között távozott, ritka emelkedettséggel, őszintén beavatott a részle­tekbe. Kenedi János bará­tom viszont inkább lebe­szélt volna, úgy vélte bizo­nyos képességek dolgában, például politikai kompro­misszumok tekintetében nem vagyok elé erős. Már­pedig itt erre nagy szükség van. És minden elutasított Manapság Halmai Gábort mindenki úgy emlegeti, mint a Soros emberét. Pedig volt egyetemi oktató a köz­gázon, az Alkotmánybíróság elnökének főtanácsadója, a Nyilvánosság Klub alapítója, vendégprofesszor a Princeton Egyetemen, ma a győri Széchenyi Egyetem tanszékvezető professzora, egy jogi folyóirat főszerkesz­tője és tavaly óta a Soros Alapítvány elnöke. Azóta több barátját vesztette el, mert nem kaptak Soros-támoga­tást. Halmai még a reménytelen ügyeket sem szokta volt feladni. Egyszer még a gyeplabdát is kipróbálta, igaz, rögtön a lábát törte. ■ - Két cikket is írt a vá­lasztások után a jog vé­delmében, miért haragu­dott meg a kampányo- lókra?- A kampánynak is van­nak határai. Amikor jogvég­zett emberek a jogba vetett bizalmat ássák alá, akkor jogászként felháborodom. Ha a polgárokkal megpró­bálják elhitetni, hogy a jog csűrhető, csavarható, és elég, ha sok ember kéri, a választás eredménye is le­nullázható, akkor azoknak a politikusoknak nagyon nagy a felelőssége. Végtele­nül elszomorított, hogy egy volt alkotmánybíró is a ne­vét adta egy beadványhoz, miszerint a voksok elosztá­sát újra lehet értelmezni, nos ez az Alkotmánybíró­ság hitelét is megkérdő­jelezheti. Tizenkét évvel a rendszerváltás után a vá­lasztást a jog tudja kezelni, s bár tartottam az egyolda­lúan kinevezett Országos Választási Bizottságtól, ők is korrekten működtek.- Hajdan ezek a jog­végzett politikusok job­ban hallgattak önre, hi­szen Kövér László épp Halmai Gábortól kért ta­nácsot, hogy egyesület­ként jegyezzék-e be a Fideszt.- Nem szeretnék ezzel sem hencegni, ráadásul akiknek régen tanácsot ad­tam, egy részük már nem nagyon emlékszik azokra az időkre. Sajnálom, hogy ez a tehetséges társaság mára sok mindent elfelejtett. Nem haragszom rájuk. És azzal sincs bajom, ha egy politi­kus úgy látja, hogy a hatal­mat megszerezni több esé­lye van egy másik helyen, akkor odébbsasszézik. Az viszont fölöttébb szomorú, hogy az utóbbi négy évben sok olyan eset történt, ami­kor jogvégzett emberek szemrebbbenés nélkül át­léptek a jogon is.- Sokáig együtt tenisze­zett Polt Péter legfőbb ügyésszel, miért marad­tak abba ezek a meccsek?- Már kinevezése előtt ki­maradt a páros partiból, te­hát nem a hivatala miatt ha­gyott el bennünket. Kellemes teniszpartner volt, s a helyet­tesi ombudsmani tevékeny­ségét is nagyra értékeltem.- A liberalizmusának is alig vannak határai, hiszen ahogy tudom, Szabó Albert ügyén még az édesapjával is össze­vitatkoztak.- Következetesen liberá­lis vagyok, s amíg egy párt vagy személy nem jelent veszélyt, addig neki is jár az alkotmányos védelem. Márpedig Szabó Albert pár- tocskája nem jelentett ko­moly veszélyt, ettől persze a rasszizmusa elfogadhatat­lan, csak éppen egyetértet­tem a bíróság felmentő íté­letével. Édesapám holoka- uszt-túlélő, s nem is az íté­lettel volt igazán baja, ha­nem velem. Tiszteletben tartotta a véleményemet, csak azt nem értette, hogy —> FOTO: DIOSI IMRE pályázó potenciális ellen­séggé válik, s én nem sze­retem, ha nem szeretnek. Időközben rájöttem, hogy ez illúzió, sose fog minden­ki szeretni. Második felesé­gem szerint túl sokat vál­lalok. Most lettem tanszék- vezető egyetemi tanár Győrben, s ’98 óta vezetem az Emberi Jogi Információs Központot is. Utóbb kide­rült, hogy a feleségemnek van igazsága, hiszen a Soros alapítványi munkát nem lehet heti két fél nap alatt megoldani. Minden­nap itt vagyok, s néha még ez is kevés, hiszen Soros György fokozatos kivonu­lása Közép-Európából, meg­határozza az alapítvány jö­Halmai Gábor Született: Budapest, 1951. október 2. Iskolai végzettsége: ELTE Állam- és Jogtudományi Kar (1976) Pályafutása: az Alkotmánybíróság elnökének főta­nácsadója (1990-96), állam- és jogtudományok dok­tora, egyetemi tanár (1997-), az Emberi Jogi Informá­ciós és Dokumentációs Központ vezetője (1998-), Soros Alapítvány kuratóriumi elnöke (2001-) Családi állapota: nős, két gyermeke van. vőjét, vagyis új utakat kell keresnünk.- Ha Soros elhagyja a régiót, az alapítvány is le­épül vagy keresnek más szponzorokat?- Ez eddig sem volt titok, Soros György többször el­mondta, hogy 2010-ig támo­gatja a közép-európai orszá­gokat, hiszen megerősödött a demokrácia, s máshol na­gyobb szükség van a segít­ségre. Afrikában és Ázsiában is létrehozott alapítványokat, s bár nálunk is vannak bajok, de ezek nem összehasonlít­hatók például az AIDS-szel sújtott Afrikával. Természete­sen nem szívesen ültem vol­Halmai Gábor: A MIÉP sok tekintetben rászolgált volna a betiltásra- A Soros alapítvány viszont Magyarországon mindig céltáblája lesz a jobboldalnak, amíg olyan értelmiségiek, mint Heré­nyi Imre, a Madách Szín­ház igazgatója is úgy ír például Mészáros Tamás­ról, hogy őt, a tévés műso­rát a Soros támogatja, mintha ez valami szitok­szó lenne.- Mi nem Mészáros Ta­mást, vagy az ATV-t támo­gatjuk, hanem egy műsort. Tavaly is 120 pályázatból választottunk ki közszolgá­lati rádiós és tévés műsor­ötleteket. Ezekről egyéb­ként kuratórium döntött. S ami engem illet, én bete­metni szeretném az árko­kat és nem továbbmélyíte­ni. Soros Györggyel is úgy egyeztünk meg, azzal a fel­tétellel vállaltam el a kura­tóriumi elnökséget, hogy nem támogatunk pártokat, függetlenül dolgozunk. S egyébként is bízom benne, hogy a választási viharok lassan elülnek, hiszen van­nak nagyobb tragédiák is az életben, mint egy válasz­tási vereség. Én a magam részéről mindig arra töre­kedtem, hogy sok emberrel legyen kapcsolatom és sose tettem különbséget sem a barátaim, sem a kollégáim között politikai vagy párt­szimpátia alapon. Egyéb­ként is hiszek abban, hogy a magánkapcsolatok jóté­konyan hatnak, leültetik egy asztalhoz a más gon- dolkodásúakat is. Hét évig voltam tanácsadója Sólyom Lászlónak, az Alkotmány- bíróság elnökének. Sok vi­tánk volt, más-más oldal­hoz húztunk, mégis hét jó évet dolgoztam" vele. Az előbb hívott fel egy régi ismerősöm, megköszönte, hogy ajánlottam egy mun­kára. Persze kicsit csodál­kozott is, hiszen nem eh­hez a kurzushoz húz, ám én mint jó szakembert ajánlottam.- Akkor sem bánja, hogy elvállalta Soros György felkérését, amikor azok a barátai is hátat fordítanak, akik nem kaptak az alapítványtól támogatást?- Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem fáj. Ám amíg az én lelkiisme­retem tiszta, addig nincs baj. Én tényleg komolyan gondoltam, hogy nem va­gyunk tekintettel pártokra, úgy látszik, mások nem így gondolják. És egyéb­ként sem én döntök, ha­nem a kuratórium. Volt egy külön elnöki keret, amit én azonnal megszün­tettem. A minap is szerez­tem egy újabb haragost, mert egy zsidó kulturális folyóirat nem kapott támo­gatást. A kuratórium már többször adott, most vi­szont menedzselési prob­lémák miatt elutasította az egyébként színvonalas fo­lyóirat kérelmét. A főszer­kesztő írt egy felháboro­dott levelet nekem, amiben kioktat, hogy én, aki több­ször nyilatkoztam, milyen fontos az antiszemitizmus elleni harc, most kvázi an­tiszemitaként viselkedem. Miután közöltem, hogy nem fogom felülvizsgálni a kuratórium döntését, a le­velemet lehozta a lapjá­ban. . Lelke rajta, én elv- szerűen döntöttem, s kö­szönöm, jól vagyok. Dalia László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom