Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)
2002-06-15 / 161. szám
I 2002. Június 15., szombat NAGYHARSÁNY 11. OLDAL BEMUTATKOZ K Nagyharsány felzárkózik Valamennyi közösségi épületet újjáépítették, felújították Palkonyan oKisjakabfalva Máriagyúd Villánykövesd- vi,ágos ", Nagytótfaiu Villánya i r~\ * ^ oKisharsány Siklós . a NAGYHARSÁNY MasyarMyo Siklósnagyfalu Kistapolca nyát gazdaságossági megfontolásból a németek még a háború alatt, a gánti külszíni fejtés megnyitása után bezárták. A kárpótlási törvény adta újkori földosztás birtokvisszarendezéséről is lemaradtak a nagyharsányiak, az árveréseken többnyire falun kívüli licitáló lett a nyerő. Még szerencse, hogy a külsők jobbára a korábban „ébredő” villányi gazdák voltak.- Szóval többek között ennek tudható be, hogy a település pillanatnyilag nem a korábban megszerzett rangjának megfelelően szerepel a magyar- országi települések megítélésében - magyarázkodik a Kishar- sányban lakó, de magát nagyharsányinak is valló polgármester, Balassa Gyula. - Az viszont biztos, erőfeszítésünk a település lakói életminősége javítására máris sikerrel járt, hiszen tavaly a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma indított, „Száz magyar falu könyvesháza” sorozatban a falunkról is megjelent egy szép, tartalmas monográfia, vagyis jegyeznek bennünket. A polgármester azt is említi, hogy egyáltalán nem véletlen a falu kedvező megítélése. A jelenlegi képviselő-testület 1998-ban meghirdetett falufejlesztési programját ugyanis csaknem maradéktalanul teljesítette. Nem tudták viszont megoldani a szennyvízhálózat kiépítését. A település ugyanis speciális helyzetben van, szigorú környezetvédelmi előírások miatt szennyvíztisztító művet például nem telepíthetnek a falu környékére, a jelenleg létező megoldások közül ennek következtében pedig csak néhány rendszer lenne alkalmas az itteni kiépítésre. A szemétszállítás viszont megnyugtatóan oldódott meg, egy kaposvári céget bíztak meg az „ügy” rendezésével, a szemetet ugyanis a már említett környezetvédelmi okokból a környékről el kell szállítani. A szemétdíjat eltörölték, minden ház- tulajdonos kedvező áron jutott hozzá a kukákhoz, az önkormányzat pedig az évenkénti kommunális adóból fedezi a szemét- szállítás költségeit.- Sajnos még mindig létezik egy kolóniánk, ahol még löszfalba vájt lakások is vannak. Ennek felszámolását elkezdtük, nehezen jutunk előre, hiszen az itt lakó, jobbára szociális támogatáson éldegélő emberek még az itteni körülményekhez képest a csereként felajánlott, sokkal jobb helyzetű lakásokat sem fogadják el. De előbb- utóbb biztos sikerül felszámolni a faluképet nagymértékben lerontó kolóniát, s innen indítani az egyedülálló természeti szépségek megismertetésére szolgáló tanösvényt. Hosszabb időtávban azon dolgozunk, hogy a falu ismét visszanyerje régi hírét, hiszen valamikor Nagyharsány volt a legdinamikusabban fejlődő település a környéken. Mert annyit azért sikerült elérnünk, hogy valamennyi középületet felújítottuk, sikerült létrehoznunk jobbára saját forrásból egy olyan fogászati rendelőt, amely körzeti feladatot is ellát. Az idén nem tervezünk óriási beruházásokat. A sportcsarnok mellett pincerendszer húzódik, ezt szeretnénk úgy felújítani, hogy vendéglátásra alkalmas legyen. A lakótelep belvíz- mentesítését véglegesen megoldjuk, a középkori református templomot pedig díszkivilágítással látjuk el. Ezen kívül építünk egy új játszóteret is. A Kossuth-szobor a templomkertben Nagyharsány a környék vezető települése volt, a múlt században tehetős polgárok építettek itt igen szép, még ma is impozáns kúriákat. Vezető szerepüket fokozatosan vesztették el, a környék földjeinek jó része az újkori elosztásban a kárpótláson szerencsére a villányi gazdák kezébe került. Az itt termett szőlőből készült bor ennek következtében villányiként került forgalomba, mert a palackok címkéjén nem minden termelő tünteti fel, melyik területről származik. A történelem szele többször is a helyi tanács 1968-as megalaku- hátrányosan érintette a falut, fo- lásával nyerte vissza. A jómódú lyamatosan romlott a térségben polgárságot meghatározó birtokévszázadok alatt kialakult helyze- viszonyokat a második világháboA polgármesteri hivatal is új épületbe költözött te. A harmincas években még önálló közigazgatással működő település az ötvenes években az önállóságát is elvesztette, ezt csak A LAKOSSÁG SZJ IMA NAK ALAKULÁSA B 1 1621 1548 1692 ~ 1859-jl748-j i _1 1719 17461941 1945 1950 1970 1980 1990 2000 rú utáni földosztás átalakította, a szőlőtermelésre kitűnő adottságokkal rendelkező földeket termelőszövetkezetek és állami gazdaságok kapták, amelyek bólyi és villányi központtal működtek. A háború előtt a szársomlyói bányában termelt mészkövet cukorgyárakban és vaskohókban használták fel, az üzem 1990 után a bere- mendi cementgyárhoz került. A mélyművelésű bauxitbánya termékéből készült alumíniumot már csak a község zászlajának ezüstös színe jeleníti meg, a báA FALU TÖRTÉNELME A legkorábbi régészeti leletek Krisztus előtti XI-VIII. századból valók, a hegy déli lábánál közvetlenül víz közeli helyzetű élő telep nyomaira bukkantak. A mai falu területén gazdálkodó ősi népek elsősorban állattartással, emellett földműveléssel is foglalkoztak. A község 1249- ben Harsan, 1486-ban Nagh- harsan alakban bukkant fel az írott forrásokban. Az előbbi időpontban IV. Béla adományozta Miklós dubichiai grófnak, aki Szársomlyó hegyén várat is épített. Az 1333-as pápai tizedjegyzékben már plébániával, templommal rendelkező helynek jelölték. A falu a török hódoltság alatt folyamatosan lakott hely volt. A török kiűzése után a környék legnépesebb magyar települése. Itt zajlott le a Szent Liga és a török közötti nagy csata 1687- ben. A múlt század közepétől lassú ütemben német telepesek jelentek meg a faluban. Arányuk a két világháború között 9 százalék. Mellettük kis számú szláv és egyéb anyanyelvű lakosság is élt itt a múlt század közepétől. A falu műemlékké nyilvánított temploma a 13. századból való. A 15. században bővítették, és felépítették a jelenlegi támpillé- rekkel körülvett szentélyt. Mai barokk formáját a torony kivételével 1782-ben kapta. A templom előtti téren 1980. október 30-án avatták fel Nyíró Gyula művét, Sztárai Mihály mellszobrát. A török korban óriási jelentőségű nagyharsá- nyi csatának is emlékművet állítottak. Szociális segélyre 30 millió A kilencvenes évek elején ismét átalakultak a birtokviszonyok, no és a munkához jutás lehetőségei is. Addig az ipar (bere- mendi cementgyár)^ és a mezőgazdaság (Bólyi Állami Gazdaság), valamint az építőipar „felszívta” a falu munkaképes korú lakosságához képest nagyszámú szakképzetlen munkaerőt, akik a rendszerváltás utáni „kapitalizálódás” következményeként egyszeriben munkahely nélkülivé váltak. A mező- gazdaság és az ipar is igyekezett optimalizálni a költségeket, s ebbe beletartozott a takarékos bérpolitika is. A beremendi cementmű például külföldi tulajdonba kerülvén folyamatosan harmadára csökkentette a foglalkoztatottak számát, a környék mezőgazdasági üzemeit felváltó, a jobbára szétszabdalt területekkel rendelkező kertkultúrák tulajdonosai pedig családi vállalkozásba kezdtek, csak alkalmi munkásként fogadták a valamikori agrárgazdasági segédmunkásokat. A munkanélküliség aránya ebben a köztudat szerint gazdag környéken vetekedett az ormánsági falvak rátáival, meglepő módon itt ugyanúgy nem tudtak a kétségbeejtő helyzeten úrrá lenni, mint a Dráva menti községek. Ipartelepítésről - már csak a szigorú környezetvédelmi szabályok miatt is - szó sem lehetett, a szőlőtulajdonosok ugyan munkahelyet biztosítanak továbbra is néhány falubelinek, ám ez édeskevés volt a valamikori szinte teljes foglalkoztatás eléréséhez. Persze arról szó sincs, hogy a falu ne segítené a szerencsétlenül járt embereket. Ez nemcsak emberiességi, szociális kötelezettsége is az önkormányzatnak. A jelenleg regisztrált munkanélküliek száma 112, ez durván a munkaképes korú lakosság 20 százaléka. Az aktív korú segélyezettek száma 50. Az is sokat mond, hogy a munkanélküliek átlagos életkora 36 év. Közülük már többen vannak olyanok is, akik olyan mértékben leépültek, hogy a továbbiakban már nem is tudnak, de nem is akarnak dolgozni, megelégszenek a segélyek adta életlehetőséggel. A különféle szociális juttatásra emiatt igen sokat költenek, az elmúlt évben például 30 millió forint volt erre a kiadás. A település gazdái A polgármester immár a harmadik ciklusban is Balassa Gyula (62 éves, főfoglalkozású polgármester), alpolgármester Kovácsáé Szarkánál Zita (39, igazgatóhelyettes). A testület tagjai: Pacskó József (50, rokkantnyugdíjas), Schmieáer József {65, nyugdíjas), Gaáó Imre (56, hegybíró), ár. Ságiné ár. Rostás Beáta (48, háziorvos), Urbán Ernő (53, rokkantnyugdíjas), Hoffemé Király Erzsébet (37, háztartásbeli), Macz- kó Norbert (32, vállalkozó), Zábai János (68, nyugdíjas), Petrovicsné Jová- novics Brigitta (26, adminisztrátor). Körjegyző (Nagyharsány, Kisharsány, Nagytótfaiu) ár. Németh Lajos. ________■ nagyh arsany.áunantulinaplo.hu Az oldal a nagyharsányi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Mindent a tudás megszerzéséért A nagyharsányiak azt vallják, hogy mindent meg kell tenni a gyermekek egészséges fejlődéséért, éppen ezért az oktatási intézmények korszerű kialakítása, valamint a felszereltségük folyamatos bővítése az utóbbi években minden más beruházási szándékot megelőzött. A kilencvenes évek közepén jórészt pályázati pénzekből olyan sportcsarnokot építettek fel, amelynek csodájára járnak Dél-Dunántúlon. A csarnokot energiatakarékos fűtési rendszerrel szerelték fel, napkollektorok biztosítják az öltözők melegvíz-szolgáltatását, külön lehet fűteni a küzdőteret, valamint a többi helyiséget. Az iskola, amely a körzet gyermekeit is fogadja, hosszú időn keresztül több épületben működött, az önkormányzati testület égy emberként fogadta el azt a tervet, miszerint a volt fogadó épületét kell úgy átalakítani, hogy mind az oktatás, mind az óvodáskorúak foglalkoztatása egy területre kerüljön. Az épület- együttest sikerült is úgy átalakítani, hogy mind az általános iskola, mind az óvoda meg- szertani referenciaközpontként szerepelnek, felelő elhelyezést nyert, s ami a takarékosság Hirt János igazgató elmondja, hogy mintaér- szempontjából nem elhanyagolható szem- tékűnek tartották a tehetséggondozási (példá- pont, a komplexum egy igazgató irányítása ul az angol nyelvoktatásban a multimédiás, alá került. Az iskolában olyan magas szintű vagyis az internettel összekapcsolt kommuni- az oktatás színvonala, hogy az Oktatási Mi- kációs gyakorlatot), valamint a felzárkóztató nisztérium szakmai megítélése alapján mód- (magyarból és matematikából helyi tanterv alapján kidolgozott korrepetálási módszer) programot. Mindezek az eredmények valószínűleg nem jöhettek volna létre, ha az önkormányzat nem biztosítja az oktatási program feltételeit. A legutóbbi fejlesztési programban már az épület tetőterét is az oktatás szolgálatába állították, az új épületrészek kialakításával lehetőség nyílt szaktantermek bővítésére is. Az óvodások csendespihenőre készülnek __________________________S Lakástámogatás fiataloknak Megelőzték az állami támogatási rendszer bevezetését, vissza nem térítendő kölcsönökkel közel tíz éve támogatásban részesítik a fiatal házasokat. Az első lakáshoz jutást - ha nem is nagy összeggel - segíti az önkormányzat, vonatkozik ez mind az új lakás építésére, valamint a használt lakás vásárlására is. Egyedi elbírálás alapján 80-150vezer forintos támogatáshoz juthatnak a fiatalok. Aki önkormányzati telken akar építkezni, kedvezményes áron juthat a telekhez, hiszen négyzet- méterenként körülbelül 40 százalékkal a piaci ár alatt kaphatják meg a jelentkezők, pillanatnyilag 300 forint az ára. A gáz bevezetését ugyan szinte mindenki akarta, ám amikor kiderült, hogy csak a hálózat kiépítéséért az igénylőknek milyen ösz- szeget kellene fizetni, a lelkesedés minimálisra csökkent. De hogy a kedvező lehetőséget ne szalasszák el, az önkormányzat 12 millió forinttal hozzájárult a beruházás megvalósításához, ennek következtében a lakosságnak csak 96 ezer forintot kellett fizetni. Az ön- kormányzat kezelésében lévő középületekben átálltak a gázfűtésre, ezzel jelentősen csökkent a fűtésszámla. A négy év alatt (vagyis egy ciklusban) mintegy 25 százalékos fejlesztést hajtottak végre, a beruházásokat javarészt saját forrásból finanszírozták. Nem hagyják ki azonban a pályázatok adta lehetőségeket sem, ezáltal évenként körülbelül 10 millió forinthoz jutnak. Jelenleg folyamatban van 6,7 millió forint pályázati pénz átutalása, ezt a pályaudvarral szemben létesült új lakótelep infrastruktútájának fejlesztésére fordítják. A templomot a középkorban kezdték el építeni
