Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-14 / 160. szám

2002. JÚNIUS 14., PÉNTEK SZEDERKÉNY BEMUTATKOZIK 17. OLDAL A FALU TÖRTÉNELME Szolnok Péter földesúr birtokaként egy írat 1272-ben em­líti elsőnek Zederkyn alakban a települést, s a falu másik része Namya néven szintén 1272-ben bukkan fel az írá­sos emlékekben. A Szederkény elnevezést amúgy a sze­der növényből eredeztetik, a hagyomány úgy tarfla, hogy itt valamikor egész erdeje volt a földi szedernek, míg a Nyomja elnevezést szláv eredetűnek tudják. Az újkőkor korai és középső szakaszában a régészeti leletek szerint a Dunántúli vonal­díszes kultúra, a rézkor késői szakaszában a Badeni kultúra népe élt e terü­leten. A bronzkorból származó leletekre is bukkantak, a római korból pedig a Mültheile-dülőben lakott telep nyomait figyelték meg. Szederkény 1320- ban Óvári Konrád unokái kezén volt, 1424-től a cikádori apátság birtoka. A török hódoltság előtt Török Bálint és Kerecseny László birtoka, a 17. század­ban Nyomjával együtt gróf Zrínyi Ádám birtokai között szerepel. A falu a török hódoltság végére elnéptelenedett, 1720-tól aztán a Fulda környéki némete­ket kezdték ide telepíteni, s a múlt század közepéig szinte kizárólag német ajkúak lakták. A század második felében jelentek meg a magyarok és né­hány honát család. 1930-as feljegyzés szerint 630 német, 40 magyar, 8 honát és szerb lakosa volt a falunak, a Nyomjával egyesült Szederkényben viszont 1970-ben 654 magyar, 977 német és 28 honát lakos élt. Iparhonosítók Szorgalmas, és élelmes embe­rek a szederkényiek, így a község vezetőinek nincs is túl sok gondja a jövedelem nél­küli családokkal. A munka- nélküliség jóval kedvezőbb arányú a megyei átlagnál. Szederkény 550 házában 1859 sze­mély él, melyből a nyugdíjas korú lakosság száma megközelíti az 500 főt. Vállalkozóként 141 ember biz­tosítja magának a megélhetést, sőt közülük többen néhány alkalma­zottat is foglalkoztatnak. A legna­gyobb létszámú üzem pár éve a községben a német tulajdonú ODW Elektrik, ahol jelenleg 160 ember dolgozik. Az összeszerelő műhely megnyitásával telepedett le az első ipari létesítmény. További munkaadó a Belvárd Rt., melynek takarmánykeverőjében 25 főnek biztosítanak munkalehetőséget, és éves átlagban ennyien dolgoznak a Szemán Stúdió Kft. alkalmazásá­ban is. Ez utóbbi ügyvezető igazga­tója, Szemán János adományozta a közterületeken látható egyedi vi­rágtartókat. Az egykori Zsolnay gyári dolgozó Pécsről telepítette ki az üzemét Szederkénybe, s honosí­totta itt meg a fagyálló, pirogránit kerti, utcai díszek készítését. Ter­mékei egyre keresettebbek, zömében külföldi megrende­lésre dolgoznak. Az igények növekedésével párhuzamosan a telephelyet fejleszti, egy gép­sor összeszerelését vezényli ezekben a napokban, de már hozzákezdett egy újabb tech­nológiai eljárással készülő dísztárgy előállításához is. Pillanatnyilag 15 munka- nélkülit tartanak nyilván. Já­radékot kap öt személy, őket a nyári hónapokban 30 napra az önkormányzat foglalkoz­tatja. Legfontosabb feladatuk a közterületek gondozása. Egyedi virágtorony Nagyberuházás Szederkényben Közel százmillió forintot kapott az elmúlt négy év alatt a község központi forrásból a be­ruházásokhoz, a fejlesztésekhez, s az üteme­zett újabb munkákhoz is számítanak támoga­tásra. A gyarapodást szolgáló feladatok mel­lett a környezet szépítése a faluban minden ember számára fontos teendő. A buszpályaudvar menti rózsaliget, a házak virág­arzenálja, a másutt sehol sem látható cserép virág­edények a főút melletti, gondozott füves közterü­leten, vagy a Karasica hídjának korlátjára erősített ládákban nyíló petúniák azok figyelmét is megragadják, akik gépkocsival vágtatnak keresztül Szederkényen. Az átutazók egyre gyakrabban meg is áll­nak, az idegenek történetesen az egyedi virágtartók készítőjét keresik, s akkor ámulnak el iga­zán, ha az 57-es útra merőleges, illetve azzal párhuzamos utcák­ban a sok-sok takaros új, vagy igényesen felújított házat látják, sőt amikor fölmerészkednek a hegyoldalba, ahol a patinás pin­cesor előtt is szilárd burkolatú úton haladhatnak.- A Napsugár utcában pár éve még tizenhét telket kínált az ön- kormányzat, ezekből egy négy­lakásos sorház építésére való van, aminek az alapozását rövidesen elkezdik, te­hát mind elkelt - monda Hergenröder János polgár- mester. Hozzátette, a Püski utcában, Máriakéménd irányába, a Karasica mentén tíz újabb házhely ki­alakítását végzik. Ide tavaly egymilliós költséggel már fákat ültettek, hogy mire az új házak lakói be­költöznek, fölcseperedjen a park. Amúgy a képvise­lő-testület erejéhez mérten a családok otthonterem­tését is támogatja, két gyermek esetén 150 ezer fo­rint vissza nem térítendő támogatást ad a fiatal há­zaspároknak. Évente milliókat költenek a gyermek­intézményekre is. Két éve például az iskola torna­termébe bevezették a gázfűtést, tavaly kicserélték a nyílászárókat, az épület homlokzatát színezték és könyvtárszobát alakítottak ki, idén pedig amint megkezdi a 199 diák a vakációt, az alsó épület öreg, vizesedő falait készülnek újabb kétmilliós költség­gel szigetelni. Közben az óvodában javában folyik egy új szárny építése. A legnagyobb összegű beruházás a 14 lakásos nyugdíjasház építése lesz, ehhez 21 milliós önrészt biztosított a falu, 57 milliót pedig a Gazdasági Mi­nisztériumtól nyertek. A munka közbeszerzési pá­lyázatának megjelenése a napok­ban várható, s arra számítanak helyben, hogy a környék vala­melyik vállalkozója nyeri a kivi­telezés jogát. A község infra­struktúrája egyébként a szenny­víz kivételével teljes, e közmű ki­építésére már készült program, ám most a biológiai tisztítás lehe­tőségét is fontolóra veszik.- A domborzati viszonyok mi­att rendkívül magas költséggel tudnánk a bólyi tisztítóhoz kap­csolódni a hagyományos megol­dással, de nem tartom helyes­nek, hogy egy ilyen beruházást követően a szennyvízdíj megfi­zethetetlen legyen a lakosság zö­mének - érvelt Hergenröder Já­nos. A szilárd háztartási hulla­dékszállítással kapcsolatban megjegyezte, hálás a szederkényi embereknek, amiért a helyi szemétte­lep idei bezárását fegyelmezetten vették tudomá­sul, és nem hoztak létre illegális lerakóhelyeket a falu határában. Hangsúlyozta, a kukák kiürítése, a hulladék elszállítása a szokott menetrend szerint történik a jövőben is. Ami a faluszépítést illeti: a hulladéklerakó földtakarása után oda már az ősszel akácfacsemetéket ültetnek, a Rákóczi utcában pe­dig az úttest szélesítését ütemezték. Hergenröder János polgármester Tornaszoba is épül az oviban Az anyanyelvű német oktatás kimagasló színvonalú Az építési területet lekerítették, de így is hatalmas udvar ma­radt a gyerekeknek, ahol játszhatnak. Az óvoda átalakítása miatt viszont idén öt hétre nyújtották a vakációt. A harmincmilliós beruházás kere­konyha építési munkálatai foly­nak a falu óvodájának udvarában. Az ütemezési terv szerint jövőre elkészülő szárny emeletén torna­szoba is lesz. Mint a polgármester említette, e fejlesztéshez 13 milli­ót a település, a költségek zö­mét tehát ön­erőből fedezik, de nagyon fon­tosnak tartotta a gyerekek sportolási lehe­tőségének a biztosítását. In­dokként egye­bek mellett megjegyezte, hogy a gyere­kek többségét autóval hozzák reggelente a szülők, és az­zal jönnek ér­tük, s aztán ott­hon is egyre jellemzőbb a tévézés, videózás, számítógépen a játszás, mint a szabad levegőn a mozgás. A közel száz kisgyereket négy úgynevezett vegyes csoportba Az óvodában az építkezés, korszerűsítés jövőre fejeződik be osztották el az intézményben. Együtt maradhatnak a testvérek is, és csupán annyiban tér el szobán­ként a programjuk, hogy három csoportban hetven apróság német anyanyelvű foglalkozásokon vesz részt, míg a negyedikben csak ma­gyarul beszélgetnek. Az itt tanul­tak folytatásaként az iskolában magasabb szinten sajátítják el a németet, s a nyelv gyakorlására a németországi partnertelepülésen évente két-két hétre plusz lehető­ségük nyílik. A diákok tudását pe­dig igazolja az évente elért több, kimagasló tanulmányi verseny- eredmény. Idén július második felétől öt hétre készülnek bezárni az óvoda kapuit - tudtuk meg Handlemé Kincses Éva óvónőtől. Elmondta, a szokottnál hosszabb szünidőt meg­értéssel fogadták a szülők, mert az új épülettel párhuzamosan a foglal­koztatók, a vizesblokkok és kiszol­gáló helyiségek átalakítása, felújítá­sa történik. Augusztus végétől az­tán a megszépült házban várják új­ra a gyerekeket, akiknek a létszáma szerencsére nem lesz kevesebb. Kisnyäräd Máriakéménd 0 Monyoród : O i I Versend DE • q SZEDERKÉNY^ r.Bóty A település gazdái A polgármester Hergenröder János (45 éves), alpolgármester Kiss Já­nos (55) iskolai gondnok. Képvise­lők: Benedekné Végh Piroska (36) gyesen lévő művelődésiház-veze- tő, Budzsáklia Istvánná (47) vállal­kozó, dr. Kincses József (40) főor­vos, iff. Hock János (28) vállalkozó, Helesfay Tibor (42) vállalkozó, Oláh Oszkár (34) földmérő, Peresz­lényi Gyula (65) nyugdíjas, Stmáb Jánosné (54) vezető óvónő. A Szabadidős és Kulturális Egyesület, valamint a művelődési ház és a könyvtár megbízott veze­tője, Hock Melinda több korosztá­lyos tánccsoport vezetője, három énekkar fellépéseinek szervezője. Ravasz János a Honismereti Egye­sület tevékenységét koordinálja, a Helytörténeti Múzeumot gondoz­za, ott a látogatókat fogadja, a falu történelmét és jelenét kiadványok­ban regisztrálja, s a közelmúltban az önkormányzat által megvásá­rolt, jellegzetes öreg épület állag- megóvását, tájházzá alakítását szorgalmazza. A hagyományok megőrzésében és továbbadásában élenjáró Nyugdíjas Klub elnöke, to­vábbá a település törekvéseit mesz- szemenően támogató német ki­sebbségi önkormányzaté Guth Já­nos. A Szederkény Községért Köz- alapítvány kuratóriumának elnöke dr. Kincses József, aki kezdeménye­zője volt és fő szervezője a tömeget vonzó nyári szabadtéri koncertek­nek. A sportegyesületi elnök Heles­fay Tibor. A falunak valóságos sportcentruma van, a téli alapozás­hoz világított edzőpályával, új öltö­zővel, melynek a tetőterét is terve­zik beépíteni, s itt a meccsre járók feleségei számára egy kávézó, be­szélgetőhelyet kialakítani. A me­gyei első osztályban játszó focicsa­patnak ugyanis esetenként 4-500 fő szurkol a hazai meccsen, hét­köznap pedig közel ennyien spor- tolnak a helybeliek. _______________■ Vá ltozatlan vízdíj Az elmúlt négy évben nem emel­kedett az ivóvíz díja, s a változat­lan ár mellett jelentős összeget for­dítottak e közműhálózat korszerű­sítésére. A régi, egészségre káros anyagokat tartalmazó vezetékek cseréjével egyben azt is biztosítot­ták, hogy kevesebb lett a vízvesz­teség. A településnek amúgy saját vízbázisa van, s a szolgáltatás ellá­tására alakított közhasznú társa­ságban 51 százalékos tulajdonnal bír az önkormányzat. ____________■ sz ederkény, dunantulinaplo. hu Az oldal a szederkényi önkormányzat és a Baranya Megyá Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Berta Mária Fojtogató a gépjárműforgalom Az elkerülő út mindössze három kilométer lenne A falu házsorai között két nagy forgalmú országút vezet, a pécs-mohácsi, illetve a Pécsvárad felőli. Az úttesten egyre bal- esetveszélyesebb átjutni a gyalogosoknak, maga az útpálya is igen megviselt, az út menti házak pedig sorra repedeznek. A belső úthálózat fenntartására évente ötmillió forintot fordít az ön- kormányzat, és alapvetően nem is lehet panasza az utcák burkolatá­nak az állapotára a szederkényiek­nek. A költségvetési keretéből vi­szont ama nem futja a településnek, hogy komolyabb összeget áldozzon a főközlekedési utakra - pedig nagy szükség lenne legalább a tervszin­ten már beígért gyorsító sávra a falu­ból a bólyi elágazás irányába kiveze­tő szakaszon. Most ugyanis hiába raknak ki bármilyen sebességkorlá­tozó táblát, még a KRESZ előírása szerinti maximum 50 kilométeres gyorsaságot is jóval túlszárnyalják a pilóták, hiszen az aránylag egyenes, belátható részen, bent a településen próbálják megelőzni a lassúbb, nagy teherrel haladó járműveket a gépkocsivezetők. Aztán szakembe­rek bizonygatják, hogy a Karasica hídján áthaladó kamionok nem „túlsúlyosak” - csak éppen a málla­dozó útburkolat, meg a Pécsi út re­pedező házfalai nem törődnek a tengelyenként megosztó súlyokkal. Belvárdgyula felől, a dombtetőn, a volt községi hulladéklerakó telep mellett lehetne indítani az elkerülő utat, az 57-es főútra a visszavezeté­sét pedig a bólyi elágazásnál kiépí­teni - ismertette a kézenfekvő meg­oldást az egyre súlyosbodó gond­jukra Hergenröder János polgár­mester. Ám azt is hozzátette, hogy a mindössze három kilométeres szakaszon egy roppant költséges műtárgyat, a Karasica-hidat is meg kellene hozzá építeni, ezért gon­dolni sem mernek rá, hogy esetleg önerőt biztosítva pályáznak a beru­házásra. Mint megjegyezte, egyelő­re semmi más lehetőségük nincs, mint várnak, és bizakodnak. Leg­alább abban, hogy a kapaszko­dósáv belátható időn belül tényleg elkészül, és talán utána türelme­sebben követik egymást a járműve­zetők, netán tekintettel lesznek az úttesten átkelő gyalogosokra is. Természetesen a sokat emlegetett gyorsforgalmi úttól is remélnek né­mi előnyös változást - bár az még mindig nem egyértelmű, hogy mel­lettük Mohács, vagy Pécs felől jelö­lik-e ki a nyomvonalát. ÚJ HÁZAK sora épül a főúttól beljebb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom