Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-12 / 158. szám

6. OLDAL V É K É N Y BEMUTATKOZIK 2002. Június 12., szerda Vékényben minden utca Fő utca A közművesítés is az utolsó állomásához érkezett. A víz, vil­lany, gáz, telefon és kábeltévé mellett ez év végére teljes lesz a csatornázottság. Tavaly megtör­tént a közvilágítás korszerűsíté­se, s 2000 óta folyamatos a virá­Tibor polgármester • gosítás, csinosítás a közterülete­ken. Tavaly a „Kincses, virágos Baranyáért” versenyen a zsűri 50 ezer forinttal jutalmazta igye­kezetüket. A faragott játszóteret két éve vehették birtokukba a gyerekek. Újul, szépül az utóbbi években a környék legkisebb faluja. Az utcákon mutatós virágtartókban virág, nemrég adták át a többféle funkciójú faluházat, s idén befejeződik az utolsó inf­rastrukturális nagyberuházás is. Az itt élők büszkék a faluházra, melynek ünnepélyes avatását jú­nius 1-jén tartottár. A ház 1959- ben épült, akkor bolt, kocsma és kultúrterem volt benne. A polgár- mesteri hivatalt 1997-ben kezdték itt kialakítani. Négy év munkájá­nak eredménye a megújult há­romszintes, mutatós épület. A kö­zépső szinten kapott helyet a hi­vatal, a 60 személyt befogadó kul­túrterem, a bolt és az italbolt, egy készenléti orvosi rendelő, vala­mint a vizesblokk. Ez a szint a Ba­ranya Megyei Területfejlesztési Tanács támogatásával 2000-ben készült el. Phare-támogatással, összesen 5,2 millió forintból való­sulhatott meg a felső szint, ahol három kétszemélyes, fürdővel el­látott vendégszoba és egy társalgó VÉKÉNY LAKOSSÁGÁNAK ALAKULÁSA ~175 kuk ennél idősebb, 18,5 százalékuk gyerek, illetve fiatalkorú. A közel­múltban egy holland állampolgár vásárolt ingatlant, az önkormány­1997 1998 1999 2000 2001 2002 Büszkeségük g faluház található. Az említett avatóünnep­ségre itt rendezték be a helytörté­neti kiállítást, ahol az 1800-as évekből is láthatók dokumentu­mok, használati tárgyak. A kiállí­tás az augusztusi falunapig tekint­hető meg. Ugyancsak a felső szin­ten nyílt meg a telekunyhó, há­rom számítógép áll a falulakók rendelkezésére. Az alsó szintre if­júsági klubot terveznek. A jelenlegi 163 lakos 60 házban él. Az aktív korúak (19-60 évesig) aránya 60 százalék, 21,5 százalé­zat nem zárkózik el a külföldiek le­telepedésének jóváhagyásától. Endrődi Tibor polgármester már a második ciklusban bábás­kodik a falu fejlődése felett. - Itt élek kisgyerekkorom óta, s általá­nos iskolába is itt járhattam - vall eddigi életéről. - Sajnos az óvoda és az iskola 1974-ben megszűnt, jelenleg nincs saját intézmé­nyünk - teszi hozzá. Pécsett, a Nagy Lajos Gimnáziumban érett­ségizett, majd kertésztechnikus, később felsőfokú külkereskedel­mi bonyolító szakképzettséget szerzett. Egyetlen munkahelyen, a Hungarofruct Külkereskedelmi Vállalatnál dolgozott 1990-ig. Ezt követően kezdte felépíteni saját vállalkozását, tevékenységi köre eleinte a gyümölcsexport volt, mely később kiegészült a lóte­nyésztéssel. A település a szászvári körjegy­zőséghez kapcsolódik, és a kü­lönböző szolgáltatásokért is oda kell menni. Egy ve­gyesbolt, egy italbolt és egy útszéli büfé található a községben. A háziorvos Kárászról, a gyermekorvos Szászvárról jár át hetente egyszer, az állatokhoz a kárászi állatorvost hívják. A körjegyzőség családvé­delmi és gyermekjóléti szolgálata Vékényben is gondját viseli a rászorulók­nak. A szászvári óvodába, általános iskolába falubusz viszi a gyerekeket. Kurió­zumnak számít, hogy bár- Endrődi melyik utca lakójának te­lefonszámát keressük a telefon­könyvben, ott mindenki Fő utcai lakosként szerepel. - A véké- nyieknek nyitva áll a lehetőség, hogy nevet adjanak a három utcá­nak - mondja mosolyogva a falu első embere. A településrendezé­si terv ez év őszére készül el. ÖKisvaszar * Mecsek.-SSS5 .Kisbabán f c Mecsekjánosi Magyarszék Szászvár, . ^ . Máza VEKENY o­Obánya A FALU TÖRTÉNELME Az egykori Welkeny község az Anjou-korban szláv népességű volt. A települést említő első írá­sos dokumentumok 1455-ből valók. Címerük az 1720 körüli évekből szár­mazik, a tete­jén lévő három rózsa Árpádhá­zi Szent Erzsé­bet nyomán a vallásosságra, az eke és a csoroszlya a földművelésre utal. Ma már tel­jes egészében magyarlakta tele­pülésnek tartják. Látnivalót is örökölt múltjából a kicsiny falu, a Fő utca sarkán áll a barokk stílu­sú, jellegzetes harangtorony. Berendezéseiben is épen ma­radt a nevezetes Tóth-vízimalom, mely több, mint 200 éves ipari műemlék. A Wiesner-malommal együtt 1953-ig működtek. A hat­vanas évekig patkolták a lovakat a híres Blum-féle lópatkoló mű­helyben, talán e hagyománynak is szerepe van a mai lovasélet vi­rágzásában. uekeny. dunantulinaplo. hu Az oldal a vékényi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Koha Zsuzsa Ötven éve nem őrölnek búzát az egykori Tóth-malomban Pókháló és rozsda borítja a gépe­ket, az épület oldalában üresen tátong az öt méter mély árok, a vízikerék elkor­hadt. Az álla­mosítás nem kerülte el a Tóth-malmot sem, 1951 ápri­lisában bezár­ták. Tóth Józsi bácsi, egykori molnársegéd, a malomtulajdo­nos család tagja elérzékenyül, amikor szeretett mesterségéről beszél. - Asztalos akartam lenni, de apám ragaszkodott hozzá, hogy folytassam a családi mester­séget - meséli. - Már nem bá­nom, hogy így történt, hiszen életem részévé vált a szakma. A Wiesner-malomban kezdett inasként dolgozni. Később több malomba is elszegődött, mert minden technológiát meg akart tanulni. Dicsérő sorokkal távo­zott gróf Apponyi Sándor alapít­ványi uradalmi malmából, csak­úgy, mint a szentlőrinci henger­malomból. Négyévnyi orosz fog­ság után Vékényben, édesapja mellett őrölte a búzát. Ma, 81. évét taposva is a malomépület­ben él feleségével, s időnként vé­gigsimogatja a szitákat, a daragé­pet, a triőrt és a hengerszéket. A lovasturizmusban a jövő Minősített létesítmény várja a vendégeket Az Endrődi-tanyán könnyen tanítható, igen szelíd, engedelmes, nagy munkabí­rású lovak állnak a vendégek rendelke­zésére, valamint szállás- és étkezési le­hetőség is van. A lovasturizmus évében, 2000-ben az Orszá­gos Lovas Turisztikai Szövetség támogatta azokat a pályázatokat, melyekben a lovasle­hetőségeket tartalmazó prospektusokra kér­tek pénzt az érintettek. A vékényi lovarda a szövetség országos katalógusán kívül szere­pel a dél-dunántúli régiós idegenforgalmi ki­adványban, a Keleti-Mecsek Egyesület szóró­anyagaiban, valamint a komlói kistérség tu­risztikai zsebtérképén is. A vendégváró falu a közeli Magyaregreggyel, Köblénnyel és Sza- latnakkal karöltve a közelmúltban szűkebb társulásba tömörült. Célul tűzték ki, hogy ki­használva a vidék szépségét, látványosságait és a helyi lakosok vendégszeretetét, mind több kirándulót, turistát csalogassanak ide. - Az elmúlt években már nem voltunk megelé­gedve a Keleti-Mecsek Egyesület által működ­tetett Tourinfprm Iroda tevékenységével, ezért saját utunkat egyengetjük - vázolta a helyzetet Endrődi Tibor, a lovastanya tulajdo­nosa. Úgy érezték, hogy az iroda csak a ven­dégközvetítéssel foglalkozik, ezt részrehajló- an teszi, valamint hiányolták a komplex prog­ramszervezést. A négy falu szép színes kata­lógusa már második kiadásban jelent meg eb­ben az évben. Helyet kaptak benne többek között a faluház vendégszobáiról, a lovaglási lehetőségekről és a Gyenis-pincéről szóló in­formációk, az utóbbi helyen szálláslehetőség is van. A látványos fotók egyikén a Völgység­patak és a Csepegő-forrás festői környezete látható. Egyre nagyobb érdeklődés mutatko­zik külföldről is a lovaglás iránt. Jelenleg tíz bábolnai eredetű Shagya arab ló legel, vágtá­zik a polgármester tanyáján. Jártak már itt an­golok, németek, japánok, s a napokban egy Verona környéki olasz csoport kötötte le a vendéghelyeket szeptember egy-két hetére. Endrődi Tibor meglepetten tapasztalta, hogy a kezükben lévő olasz prospektusban szere­pelt a portája. A gyerekeknek 900 négyzetméteres játszó­udvar áll rendelkezésére, s már elkészültek a 100 négyzetméteres medence tervei is. Jövő szezonban már az úszni vágyók is hódolhat­nak kedvtelésüknek. Takács Nándor vállalko­zó három éve építtette meg a versenyek lebo­nyolítására alkalmas fogathajtó-pályát. Idén harmadik alkalommal rendezik meg a dél-du­nántúli regionális kettes fogathajtó-versenyt, mely nagy érdeklődésre tarthat számot. A pincesoron szőlősgazdák borai várják kóstolóra a vendégeket. A gyönyörű arab lovakon öröm a lovaglás Munkát adó vállalkozások Falunap osztrákokkal A húsfeldolgozással, az autó­javítással és a kábeltévé-háló­zat üzemeltetésével foglalko­zó betéti társaságok azon túl, hogy szolgáltatnak, munkát is adnak a faluban. A településen mindig tevékeny­kedett egy-két neves mester. A malmokon kívül híres volt az 1965-ig működő Blum-féle lópat­koló és kovácsműhely, melyben először Blum János, majd fia Blum Béla dolgozott. A 10 éve jól prosperáló csalá­di vállalkozást, a Zengő Völgye Húsipari Szolgáltató és Kereske­delmi Bt.-t Takács Nándor neve fémjelzi, aki 2000-ben megkap­ta a falu díszpolgára címet. A vágóhídon sertés-, marha- és ló­vágás, valamint feldolgozás fo­lyik. Kereskedelmi tevékenysé­gük az egész országra kiterjed, a térségben Komlón és Szászvá­ron van üzletük. Kedvező árú termékeik nagyon népszerűek a lakosság körében. A család min­den tagja az üzemben dolgozik, összesen 25 embernek adnak munkát. Ugyancsak 10 évet tudhat ma­ga mögött a Takács Autójavító Bt., mely 3 munkavállalót foglal­koztat. A cég tulajdonosa Takács Károly, aki egyben alpolgármes­ter is. - Főként a környékbeliek autóit javítjuk, szervizeljük - mondta -, de tavaly nyitottunk egy autóalkatrész szaküzletet is Szászváron. Márton Zsolt, a kábeltévé-há­lózatokat üzemeltető és karban­tartó Vízvölgy Bt. tulajdonosa ki­fejtette, hogy Vékényen kívül Ká­rászra és Magyaregregyre van megbízásuk. Hozzáfűzte, hogy híradástechnikai készülékek javí­tásával is foglalkoznak. Ausztriai és erdélyi kapcsola­taik közös rendezvényekben, látogatásokban öltenek tes­tet. Országhatáron belül fő­ként a földrajzi közelség és a közös célok határozzák meg a kapcsolódási pontokat. Öt éve testvértelepülésük a 600 la­kosú ausztriai Mellach, mely Graz közelében fekszik. Rendszeresen tájékoztatják egymást az eredmé­nyeikről, rendezvényeikről, nem maradnak el a kölcsönös meghí­vások sem. A vékényi küldöttség 2000 augusztusában járt Mellach- ban egy millenniumi park ava­tóünnepségén. Hasonló alkalom volt a vékényi millenniumi ün­nepség a találkozásra. Ez alka­lomból szentelte fel Wemer Imre atya, egykori kárászi plébános a faluházat, s akkor adták át az itte­ni millenniumi parkot is. Ettől kezdve vált hagyománnyá az au­gusztus utolsó hétvégéjén meg­rendezendő falunap. A cserealapú gyereküdültetés is népszerű a gyerekes családok körében. Az osztrák „testvértől" tűzoltóautót kaptak ajándékba . Hét éve él a kapcsolat a hasonlóan kicsiny er­délyi faluval, Székelyfancsallal. Az egyházzal kiegyensúlyo­zott a viszonyuk, az önkormány­zat rendszeres anyagi támogatá­sa is ezt jelzi. A lakosság főként római katolikus vallású, többen Kárászra járnak templomba. A falu tagja a Komló és Térsége Területfejlesztési Önkormányzati Társulásnak, mely a 19 tagtelepü­lés közös fejlesztési elképzeléseit, pályázatait hivatott gondozni és képviselni. Alapítóként vannak je­len az idegenforgalom és a falusi turizmus ügyének felkarolására, a 90-es évek első felében létrejött Keleti-Mecsek Egyesületben. BAROKK HARANGTORONY a falu szívében A falu vezetői nyugdíjas), Pauli Géza (62, nyug­díjas). A polgármesteri hivatal címe: 7333 Vékény, Fő utca 51. A kör­jegyzőség címe: 7349 Szászvár, Május 1. tér 1. ___________*____________ ■ A település polgármestere Endrő- di Tibor (50 éves, cégvezető). Al­polgármester Takács Károly (47, rokkantnyugdíjas). Képviselők: Blum Béla (51, cipőfelsőrész-sza­bász), Fülöp Károly (48, hivatá­sos tűzoltó), Győri Jenő (53,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom