Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-11 / 157. szám

fel 2002. Június 11., kedd KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL FIATAL BALETTOSOK BEMUTATÓJA PÉCSETT. Folytatódott az Ifi Géniusz az aulában című rendezvénysorozat is. Tegnap a Művésze­ti Szakközépiskola színháztermében a Budapesti Táncművészeti Főiskola növendékei mutatkoztak be műsorukkal. _______fotó: laufeb László A Ghymes újabb (tűz) ugrása Véget ért a drámafórum Tv-jegyzet Érintés Hogy mi ez, etno-rock, vagy világzene, nehéz eldönteni, csak az biztos, hogy ez igazi Ghymes-muzsika. Ize és han­gulata van, ami nem kis dolog ma, az új csapatok kavalkád- jában. A Ghymes állandó sze­replője a Pécsi Országos Szín­házi Találkozónak, fellépé­sük szombat este is telt házat vonzott az Ifjúsági Házba. Bár nem számítanak első bálozó- nak, de minden új lemezükkel si­kerül meglepniük a közönséget. Az pedig egyre terebélyesedik, az idő­sebb korosztály is képviselteti ma­gát a rajongók táborában. Igazolta ezt a szombati pécsi koncert­jük is, ahol a zenekar vezető­jével, Szarka Tamással be­szélgettünk, s ő így idézi a kezdetet:- Galántáról és környéké­ről indultunk, Nyitrára jár­tunk főiskolára, ott jött össze a zenekar. Az csak véletlen, hogy Gyula, a testvérem is az együttes tagja, de szó sincs családi vállalkozásról.- Nem a magyarságotokat akartátok így igazolni? ■- Nekünk természetes, hogy magyarok vagyunk. Ál­dás és átok ez, és a nap 24 órájában kifejezzük, nem akartuk még a színpadra is felcipel­ni. Egyszerűen csak zenélni kezd­tünk, mert megfogott bennünket az erdélyi népzene.- Az erdélyi népzenétől már mes­sze tart a csapat.- Főként írott zenét és szöveget játszunk, de visszatérünk a magyar és más közép-európai népzenei gyökerekhez is. Kezdetben szín­tiszta autentikus zenével jelentkez­tünk, táncházat csináltunk Nyitrán, Pozsonyban éveken át.- Mikor robbant be a Ghymes?- Nem érzékeltem robbanást, in­kább lassú, de folyamatos fejlődést. A 90-es évek végén törtünk be, de mi már évekkel hamarabb is jól éreztük magunkat a színpadon. Merthogy 1983 óta játszunk már, de a Ghymes történetét 1994 óta ve­zetjük.- Hobó és Kiss Bernadett miként került kapcsolatba az együttessel?- Hobóval hol másutt ismerked­tünk volna meg, mint Amerikában. Irt nekünk egy csomó szöveget, egy összefüggő történetet, hogy ze- nésítsük meg. Ezzel ugyan már há­rom éve készen vagyunk, de csak most tudtuk lemezre vinni Baka­balladák címmel. Kiss Bernadettel, a baranyai származású Ki mit tud?- győztes népdalénekesnőt pedig hallottam a tévében, és megkeres­tettem a menedzserünkkel. Ő a na­gyon kevés vendégénekesek egyi­ke, akivel folyamatosan együtt dol­gozunk. A legjobbnak tartom eb­ben a műfajban, érdekes módon mégis ritkán énekel.- Sikeres albumok, koncertek. Mi jön ezután?- Egy újabb lemez. Teljes gőzzel ezen dolgozunk, és október 31-én fog megjelenni. Nincs különleges meghatározója, hiszen mi félig- meddig spontán játszunk, más­részt törekszünk arra, hogy a dal­lamvilág és a szövegek is újszerűek legyenek. MÉSZÁROS B. E. Száznál több dráma született az elmúlt színházi évadban, s ebből a Dramaturgok Céhe négyet vá­lasztott ki szakmai vitára, a Nyílt Fórum Füzetekben megjelentet­ve a munkákat. További ötöt pe­dig úgynevezett felolvasó szín­ház keretében mutatnak be, vagyis a kortárs drámák termésé­ből a legszebb gyümölcsöket ol­vashatjuk, hallhatjuk a II. Pécsi Országos Színházi Találkozó ke­retében zajló, a Kortárs Magyar Dráma Nyílt Fórumán. A drama­turgok idén az Autótolvajok című Illyés Gyula 1969-től haláláig háziszerzőnek számított a Pécsi Nemzeti Színházban. Születésének centenáriumán kiállítással emlékeznek rá, ami hétfő este nyílt a Várko- nyi Könyvtárban. Simon István, a PNSZ ügyvezető igazgatója, egyben a kiállítás ösz- szeállítója Illyés és Pécs kapcso­latáról a következőket mondta:- Czimer József, a színház ak­kori dramaturgja volt az, aki 1969-ben először hozott Illyés- darabot Pécsre, mégpedig a Tisz­tákat. Ez olyan jól sikerült, hogy aztán a 70-es években, de volta­képp egészen 1983-ban bekövet­kezett haláláig Illyés háziszerző­vé lett Pécsett. Sorra jöttek a be­mutatók, amiket Czimer, továb­bá Nógrádi Róbert igazgató és Sík Ferenc főrendező „csikart ki” a szerzőtől és segített színre. így lett pécsi ősbemutató a Testvé­rek (amit Illyés kifejezetten Holl Istvánnak és Győri Emilnek írt), a Bölcsek a fán, a Dupla vagy semmi, vagy a Csak az igazat. Összesen tizenegy Illyés-bemu- tatóról adhatunk számot, ami, akárhogy is vesszük, nagyon Németh Ákos darabot láthatták színpadon, de a szakmai csoport legnagyobb elismerését tegnap Mikó Csaba: Apa, avagy egy gyil­kosság anatómiája műve kapta, a szerző nyerte el a Vilmos-díjat. Ezzel a fórum lezárult, két elő­adás viszont még ezután követ­kezik - ma a Johanna a nőpápa Alföldi Róbert rendezésében, szerdán pedig egy Háy János-mű (ő írta a Gézagyereket is) - a Mű­vészetek Házában, felolvasó színházi változatban. nagy szó volt, elvégre Illyés ak­koriban mégiscsak költőfejede­lemnek számított. Illyés Gyulára egyébként a színház mint „könnyű” szerzőre emlékszik vissza, már olyan ér­telemben, hogy a darab elkészül­te után kiengedte a további mun­kát a kezéből, tisztelte a rende­zőben és a színészekben a sza­bad alkotókat.- Eljött az első olvasópróbára, ahol elmondta, hogy mért írta a művet, mit gondol róla, de aztán egészen az összpróbáig nem is mutatkozott, nem követelte, hogy ennek vagy annak márpe­dig így kell lennie - emlékszik vissza Simon István. A mostani, centenáriumi kiál­lításon főképp ezekből a színhá­zi emlékekből láthatnak az ér­deklődők egy csokorra valót: ré­gi színlapokat, műsorfüzeteket, plakátokat, Illyést és Illyés-dara- bokat ábrázoló fotókat, és ter­mészetesen köteteinek dedikált példányait. Az est során bemutatták Tüs­kés Tibor könyvét is, amely Ily- lyés Gyula pályaképét vázolja fel és elemzi. M. K. A nehézfiú, aki a külvárosok piszkából verekedte föl magát börtönviselt milliomossá, a ring közepe táján ér földet, puhán érkezik, óvatosan, mint egy vén madár, és ahogy hanyatt ki­nyújtózik, hogy engedelmesen átadja magát a gravitációnak, még bele-bele pislog a reflekto­rok fényébe. Felrepedt szemhé­jából, orrából szivárog a vér. De Tyson, a félelmet keltő legenda, akinek a kíméletlen ősereje tö­mérdek pénzt hozott mások konyhájára is, még így elnyúl­va, pályafutása bealkonyodásá- val is súlyos marad. Súlyos és mozdíthatatlan, mint egy óvat­lanul fölbillentett sötét kőtömb. Az elfogultak beharangozhatták akár a jó és a rossz mitikus küz­delmének is. Pedig ő, az indula­taiban fékezhetetlen, vonul föl a ringhez mosolyogva; ő, az erő­szakoskodásai miatt hírhedt börtöntöltelék oszt ki egy-egy puszit a mítoszához odatérdep- lő hölgyeknek - és Lewis arca fénylik a porcelánok hideg sá­padtságával. Akkorra már Pacquaio, a filippinó, lerohanta a fekete Julio-t, a Lacyval csatá- rozó Hall könyökét is láttuk ki­fordulni, hogy föl is adja mielőtt pépesre vernék. Volt hát össze­hasonlítási alap, hogy Lewis milyen tanárion vívja csatáját az állóháborúba rekedő Tyson ellen. Ám mégsem ez, hanem a mérkőzés vége - a mondat végé­re feltett fura pontocska - volt ezúttal érdekes. A mikrofonok erdejét, mint annyiszor, vérrel elegyes izzadtságszag lengte be, és ajzott, egymást dicsőítő sza­vak. Egyetlen mozdulat volt vá­ratlan: a „pusztító” csupasz, kesztyűdén keze, ahogy legyő­zőjének arcát megérinti. Téve­dés volna ezt azonnali lelki pál- fordulásnak látni, többnek a le­győzött fejet hajtó alázatánál, még ha ebben azért tudat alatt ott lehet a vágy: a fölényesen di­adalmaskodó fél lelki maga mellé rendelése, leikeik egyen- rangúsítása. Mégis váratlan ez olyanvalakitől, aki eleve az ag­resszió, a verekedés nyelvén szo­cializálódott, akinek pontosan azt kellett még mesteribb fokon elsajátítania már kamasz évei­ben, amitől meg kellett volna szabadulnia. De ez volt az a tő­ke is, amit - a valamennyiünk­ben közös, természetadta ösztö­nökön túl - az utcáról, gyerek­korának kíméletlen világából hozott. Sorsok, életpályák persze ösz- szemérhetetlenek. Kinek ne jut­na eszébe a népszerűségre áhí­tozó új vetélkedő, a „Kell egy csapat”, amit Kokó vezet az RTL Klubban? Kék sarokkal, piros sarokkal. Csakhogy a bunyó Kovács-képviselte virtuóz művé­szete sokkal inkább a szellem terméke, s nem a testé, nem a számonkérésé. Indulása, tehet­ségének rendkívülisége is gyöke­resen más, így ez a fajta közsze­replés is elfogadható lenne tőle, ha nem éreznénk, hogy ehhez már csak középszerű adottságai vannak. BÓKA RÓBERT Hétvége a képernyőn B A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR JÚNIUS 7-ÉN, PÉNTEKEN hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Barátok közt (magyar filmsorozat) 2522743 2. RTL Klub Az őserdő hőse (amerikai filmvígjáték) 2217458 3. RTL Klub Fókusz plusz (magazin) 1898253 4. RTL Klub Legyen Ön is milliomos! 1816451 5. RTL Klub Híradó 1244 928 6. TV2 Tények 1096328 7. TV2 Harc a lopakodóért (amerikai akciófilm) 1048559 8. RTL Klub Emberek a Holdon (vidám talk-show) 957648 9. TV2 Jó estét, Magyarország! 819789 10. TV2 A kiválasztott (amerikai akciósorozat) 793488 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR JÚNIUS 8-ÁN, SZOMBATON hely csatorna műsor nézettség 1. RTL Klub Heti hetes 1703184 2. RTL Klub Amerikai nindzsa 4. (amerikai akciófilm) í 432 912 3. m1 Szeszélyes évszakok 1225139 4. TV2 Jöttünk, láttunk... 2. (francia filmvígjáték) 1143 248 5. TV2 Tények 1059918 6. m1 Híradó este 1018648 7. TV2 Országutak őrangyala (amerikai filmsorozat) 873010 8. RTL Klub Forma-1 Kanadai Nagydij 836811 9. TV2 A kardok királynője (fr.-sp.-am. filmsor.) 765723 1ÍL_ TV2 Tudom, mit suttoatál... (am. thriller) 747734 A LEGNÉZETTEBB TÍZ TÉVÉMŰSOR JÚNIUS 9-ÉN, VASÁRNAP hely csatorna műsor nézettség 1. TV2 Osztály, vigyázz! (amerikai vígjáték) 2250824 2. TV2 Napló (a TV2 heti magazinja) 1511171 3. RTL Klub Forma-1 Kanadai Nagydíj 1228283 4. RTL Klub Híradó 1196747 5. TV2 Az új éden (amerikai akciófilm) 1073045 6. RTL Klub Sztár a háznál (show-műsor) 1022796 7. TV2 JAG - Becsületbeli ügyek (am. filmsorozat) 1004308 8. RTL Klub Éjszakai rohanás (amerikai akcióvígjáték) 991 299 9. TV2 Pacific Blue (amerikai filmsorozat) 915289 10. TV2 Száguldó vipera (német-amerikai akciósor.) 862703 Az együttes énekesnője a görcsönyi Kiss Bernadett M.B.E. Illyés, a pécsi szerző Csodagyanús érdekességek Összecsukható gramofon, százéves sztereófelvétel a pécsi piacról Az elmúlt másfél évszázad technika- történeti érdekességeibe, ritkaságai­nak gyorsan változó világába enged betekinteni a Pécsi Várostörténeti Múzeum kiállítása, amelynek „leg­későbbi” tárgyai az 1930-as évekből származnak. Ül-e benne valaki? A mai korosabbak nagypapái között akadt, aki bele is kuk­kantott a hajdani rádióládába, hogy kide­rítse, kinek a hangját hallja. Az első rádi­ók zömmel hatalmas bútordarabok vol­tak, amelyekbe beleférhetett volna a be­szélő. Akadtak persze kisebbek is. A kiál­lításon például egy kisebb méretű hősko­ri változat is látható. Sok hasonló csalóka káprázata, velejá­rója volt az elmúlt másfél száz év talál­mányainak. Ilyen a gramofon, a fénykép, a mozifilm, a telefon és a rádió. A leg­újabb kor csodagyanús fejleményeiként bukkantak fel ezek a találmányok, ame­lyek nélkül el sem képzelhetnénk mai életünket. Kivitelezésükben persze a mindenkori kordivat is tetten érhető. Tér­hódításuk villámsebes és robbanásszerű volt, mint a fényképezéshez hosszasan használatos magnézium fényéé. Gál Éva, a Pécsi Várostörténeti Múzeum osztály- vezetője elmondta, hogy a kiállított tár­gyak és dokumentumok zöme a múze­um saját gyűjteményét képezi. Emellett kölcsönkapott darabok is szerepelnek a 14-én megnyíló tárlaton. Az Országos Műszaki Múzeum egy igen értékes fo­nográfját is megszemlélhetik a látogatók. Érdekességnek szánt látnivaló az egykori pécsi Uránia, később Petőfi mozi egyik eredeti moziszéke is. Az 1880-90-es évek elejéből származó, a Széchenyi téren ké­szült képen az akkori pécsiek és Pécs környéki piacozók vehetők szemügyre. A képet egy sztereoszkóp kelti életre. A néző térhatásúnak érzékeli a látványt, amit egy kétobjektíves kamerával rögzí­tettek. Ugyanígy idézhető meg a hajdani püspöki palota és az 1907-es országos ki­állítás idejéből az Indóház utca. A múzeum hatalmas rádiógyűjtemé­nyébe tartozik az az 1930-as évekből származó készülék, amely korábban dr. Bécsy Tamás egyetemi tanár tulajdona volt. Ugyancsak a 30-as években készült az a filmfölvevő, amely trükk-kamera is volt egyben. Az ugyanezen időből szár­mazó táskagramofonok között látható az összecsukható gramofon-különleges­ség, amely egyben egy miniatürizált gyári remek. A polifón már a zenélő do­bozok népes csoportjába tartozik. A ki­állítási darab hajdan kis bábfigurákat is táncoltatott. Az ismert filozófusi fölvetés, hogy ment-e előrébb a világ a könyvek által, egyben azt is kifejezte, hogy a műveltség, a művelődés a korábbi évezredekben mindenekelőtt az íráshoz, a könyvhöz, az olvasáshoz, az olvasottsághoz kötő­dött. Jó másfél száz évvel ezelőtt kezdő­dött el annak az átfogó folyamatnak a fel- gyorsulása, amelyet civilizációs korszak- váltásként a történészek az információs forradalommal hoznak összefüggésbe. Közmegegyezéses állítás, hogy a tudás­sal szorosan összefüggő információ ma­ga is gyökeresen fölértékelődött, az infor­mációhordozók szerteágazó, villámsebes fejlődése következtében az információ- áramlás sebessége az­előtt nem álmodott mértéket ért el. Egyes filozófusok szerint ma­ga az idő is felgyorsult, de ez muzeálisán nem szemléltethető. A tár­gyak, dolgok gyors cse­rélődése, elavulása azonban annál inkább. Máris múzeumot le­hetne nyitni a mobiltelefónia „hőskori eszközeiből”, holott ez a fejlődési folya­mat ugyancsak szinte követhetetlen gyorsasággal zajlik az orrunk előtt. A pécsi technikatörténeti tárlatnak is szinte minden tárgya üzembe helyezhe­tő, használható volna még ma is. Az iga­zán érdekes az, hogy egy-egy korszakal­kotó fölfedezést kevésbé fontos találmá­nyok, lelemények vesznek körül. Ilyen például a gramofon környékén föllelhető zenélő automaták, zenélő szerkezetek, harangjátékok, dallamot játszó asztali-, fali és zsebórák, összetettebb szerkezetű zenegépek, mozgó, emberalakos, beszé­lő- és zenélő automaták népes tábora. A tűhengeres zenedobozt felváltó, cserél­hető perforált kéregpapír-lemezes polifó- nok, majd a lyuggatott kéregpapírkártyá- val programozott, később fémkoronggal működtetett zenedobozok a fonográf, a gramofon, a rádió, illetve a magnó vala­miféle ősei, előzményei voltak. A tűzijátékszerű fejlődéssel együtt já­ró találmányok sokaságában számos ma­gyar fölfedezésre, produktumra ismerhe­tünk. Ezzel együtt a korszak számos technikai eleme, vívmánya valamikép­pen összefügg Thomas Alva Edison munkásságával. Minderre külön is utal­nak a dokumentációk. A Várostörténeti Múzeum technikatörténeti kiállításának rendezői külön pécsi fejezetben mutat­ják be a fényképezés, a mozizás és a rá­diózás helyi fejlődéstörténetét és tárgyi emlékeit. BEBESSI KÁROLY

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom