Új Dunántúli Napló, 2002. június (13. évfolyam, 147-176. szám)

2002-06-10 / 156. szám

6. OLDAL SZENTDENES 2002. Június 10., hétfő 1||| BEMUTATKOZIK A FALU TÖRTÉNELME Szentdénes község történetét az 1970-es évekig kutatta részletesen néhai Sándor László plébános és néhai Németh Gizella apácanövér. Hagyatékuk ápolója Varga Zoltánná. Egyes kutatók szerint az első ok­leveles említés 1478-ból való, a középkori kőegyház védőszentjének a neve maradt meg a településjelölésben. Plébániáját viszont már 1211- ben említették, amely később esperesség lett. Lakói egykor kiváltsá­gos székelyek, akiket 1272-ben nemesi rangra emelt V. István király. Népi magyarázata is van a helység eredetének, vagyis a Tinódi-, a Ferták- és a Berek-dűlő kis falvaiban élők egyesültek egy helyen. Egy másik eredetértelmezés tud egy Szent Dénes püspököt ábrázoló templomi oltárképről a somogyvári apátságból. A jelképet bencés szer­zetesek a tatárjárás idején valamelyik faluelőd területére menekítették. S e hőstett nyomán született a helységnév. Színes tehát a községhistó­ria, .amelynek azonban fontosabb tényei még nincsenek korabeli ira­tokkal igazolva. A 6-os út közelében állt egy fatemplom is, amit az ariá- nusok birtokoltak. Nagy területen több falunyom maradt fenn, most még nem tudni, hogy melyik lehetett az ősi Szentdénes. A KÖZSÉG IRÁNYÍTÓI. A polgármester: Varga Zoltán (47 éves) műszakvezető. Alpolgármester: N. Halas Géza (45) mezőgazdasági technikus. Képviselők: Horváth József (35) gépkocsivezető, Vidra Sándor (51) nyugdíjas, Harmat Sándor (43) nyugdíjas, Illés Csaba (27) villamossági műszerész. Falugondnok: Mogyorósi Kálmán (50) erdészeti szakmunkás. A körjegyző: Schindler Andrea (40). Óvónő: Mecseki Pétemé. Tanítónő: Beréthy Pálné. Hivatalvezető: N. Halas Gézáné. Művelődésiház-vezető: Vidráné Nagypál Mária. _________■ Há rom tájegység határán A település a Zselic, az Ormánság és a Pécsi-medence határán sportélet aktív, sokan pingpongoz- helyezkedik el, ráadásul a 6-os út közelében. A földrajzi té- nak, míg a Kihívás Napján a fél falu nyezők és a közlekedés előnyeit ki akarja használni a község- megmozdul. Most is országos ötö- vezetés, elsősorban vendéglátási szempontból. Szeretnék elér- dikek lettek. A faluirányítás oly jól ni, hogy az Ormánság irányában több busz közlekedjen át- fektetett be az elmúlt időszakban, szállás nélkül. hogy a községi vagyon 100 millió forinttal gyarapodott. A közeljövő­Varga Zoltán polgármester kérdé­sünkre elmondta, a terveik igazán csak akkor valósulnak meg, ha is­mét saját jegyzőségként is működ­hetnek. Tavaly óta sajnos megszűnt ez a fajta önállóság. Továbbra is azon vannak, hogy visszaszerezzék a pénzügyi függetlenséget. A falu első embere roppant büszke arra, amit a jó egy évtizedes jegyzősé- gük ideje alatt megvalósítottak. Is­mét helyben működik a melegítő konyhával és étkezdével ellátott al­só tagozatos iskola. Orvos rendel a Varga Zoltán polgármester ra, hogy néhány éven belül kistérsé­községben. Bővült az óvoda, ahol gi összefogással megépüljön a csaknem húsz aprósággal foglal- rítés övezi. Tökéletesen működik szennyvízelvezető rendszer, s a koznak. Átadták a ravatalozót és a az újonnan épített ivóvízrendszer, gázprogram megvalósításáról sem buszvárót, új árkokat és hidakat Az új sportpályákon kosarazni, fo- mondtak le. alakítottak ki, a templomot szép ke- cizni és kézilabdázni is lehet. A ____________________________1 be n a fő hangsúlyt a faluküllem csi­nosítására fektetik. Járdák épülnek 2,5 kilométer hosszúságban, két ut­cában útburkolatot erősítenek, a ha­tárban a gazdák segítségével két ki­lométer dűlőutat kőzúzalékkal fed­nek le. Ha sikerül, 20 állástalannak munkahelyet teremtenek egy do­bozkészítő üzemben. Az üzemi konyhát felújítják, amely mindin­kább a közétkeztetést is szolgálja. Várhatóan elkészül a település cí­mere. Reális lehetőséget látnak ar­', A D„2.fa Nagy- 0 Csonka- I, - i Bece,a PeI*rd Nagyváty qmin&ent Szigetvár Botykapeterd o^fC ’ Kacsöta L-T-x. Szentlőrinc • SZENTDÉNES ' Hotiol Rózsafa A népesség alakulása A hódoltság alatt folyamatosan éltek itt. Lakói azóta is magya­rok, a török után nem érkeztek telepesek. 1930-ban 600, míg 1970-ben 438 magyar lakta. Az utóbbi időpontban 4 néme­tet és 7 délszlávot tartottak nyilván. Jelenleg 358 a lélek- szám, ebből a nyugdíjasok 140-en vannak. A faluba sokan érkeztek, amikor megszűnj a határbeli Ranódfa-puszta. Ősi családok: Tóka, Lengyel, Bódog, Mátyás, Basa. A Halas dinasztia példá­ul oly népes, hogy négy na­gyobb családi közösséget al­kotnak tagjai. A MOSTANI TEMPLOM korábban fazsindelyes volt. Villám csapott bele egyszer. Feltehető, hogy azóta mozog a torony felső része egy kicsit. A magasban toronyóra is látható. Néhol beázik a tetőzet. Harang­jait Aradon öntötték. Belső falának egy részét Gebauer Ernő pécsi művész festette be, orgonáját pedig Mayer Albert pécsi mester készítette. A hajdani néptanító, Koltai Ádám tiszteletére a faluból elszármazott hozzátartozói nemrég emléktáblát helyeztek el a szentélyben. Két arborétum jellegű park húzódik az imahely közelében. Az egyikben a töredező Szentháromság-szobrot sűrűn befedi a borostyán, a másik­ban megnézhetjük a háborús katonai hősök emlékművét. Az őslakók eltűnt templomról tudnak a Pusz­ta-dűlőben és a vasúti töltésnél. Ez utóbbit az unitáriusok birtokolták. ■ Eltűnt kincsek Nem egy dűlőnév eltűnt kincses helyek és híres épületek emlékét idézi. Minderről részletesen be­számol a Baranya megye földraj­zi nevei névgyűjtemény is. A Vá­gáskőben akkora ház állt, ahon­nan hosszú időn át faragott kö­veket fejtettek ki. A Puszta­vendégfogadónál a törökök or­szágúba vezetett Szigetvárnak, ami mellett aranypénzeket lel­tek. A Kisgátnál a kivonuló mu­zulmánok két hordó aranyat szállítottak, de elsüllyedt a kocsi és a nemesfém a mocsárba ve­szett. A hódoltság alatt katonai gulya állása létezett a Csörgető­ben, a Pap-rétben pedig egy hí­res hódoltsági uraság háza ál­lott. Az egyik határrész a Boros Ferenc háza nevet viseli. Ez a földrajzi jelölés a török megszál- lás idejéből maradt ránk. ■ szentdenes.dunantulinaplo.hu Az oldal a szentdénesi önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Csuti János NÉHÁNYAN LOVAKAT TARTANAK határjárási és kirándulási cél­lal. Nincs kizárva, hogy egy majdani lovasturizmus alapjait rakják le ezen hobbiállattartók. Rendszeresen nyeregbe ülnek Csokona An­dor, Mátyás Márta, valamint Lengyel Éva. Felvételünkön az utóbbi látható, aki felső tagozatos diákként lovaglócsizmát és -ruhát vásá- rolt magának.________________________ _______________________■ Ős i falunyomok Csaknem tíz határrésznév és a helyszínen cserép-, valamint téglatöredék vall középkori fa­luelődökről. A szántóföldek művelésekor bizonyítékul gyakran kerülnek elő a régi há­zak maradványai. A községben élénk képzeletű idősek laknak most is, általuk számos földraj- zinév-eredeztetés maradt fenn. Egyik ilyen szerint egy Dienes nevű ember élt a faluban, aki­nek a neve fennmaradt a mai falujelölő szóban. Tinódi Lan­tos Sebestyén énekes krónikás birtokáról több határrész is vall. Létezett Felső- és Nagy- Buafa (Bóafa, Bolhafalva). Ok­irat említi a Balhafalwát 1397- ből. A két helység lakói az 1500-as években összeköltöz­tek, hogy jobban védekezzenek a háborús időszakban. Harazthy helységet 1542-ből jelzi dokumentum, egyik mész­oltó gödrét jelenkori gazdák ta­lálták meg azóta. Kutyatenyész­tők (pecérek) XIII. századi kirá­lyi faluját idézi a mai Pöszéri- dűlő. A napjainkban elhalt Ranódfát (Radnolt, később Simonfalva) a hódoltság ideje alatt magyarok lakták, a török kiűzése után pedig németek is települtek ide. A Kenderesben keresendő a Puszta, amelyet a török kétszer felégetett. Aki jól bejárja a terepet, az felfedezhe­ti elhagyott temetője helyét is. A Kis-mező dombját is be kelle­ne járni, mert a néphit elha­gyott helységet emleget e he­lyütt. Fiatalok és hagyományok Az önkormányzat fontos feladatá­nak tartja és anyagilag támogatja a hagyományok ápolását, a szabad­idősportot és a kultúrát. A helyi sza­badidőközpont, iskola és óvoda összefogásával, a fiatalok bevonásá­val kerülnek megrendezésre ünne­peik, sport- és szórakoztató rendez­vényeik. A már működő pingpon­gosok köre mellett terveik közt sze­repel kézimunkázó szakkör létreho­zása és a fiatalok számára számító- gépes foglalkozás szervezése. Megalakult egy báli zenét előadó együttes, melynek tagjai: Halas Má­té és Hartnat Norbert, akik a rendez­vények aktív résztvevői. A Kihívás Napján immár másodszor értek el országos helyezést, mozgósítva a szomszédos községeket is. Az idő­sebbek is több sportágban jelesked­nek. Az elszármazottak rendszere sen összejönnek. Hangulatos ese ményük a Dénes-napi búcsú. Jenei Jánosné, aki korábban összefogta a klubosokat, ismételten vállalná a fél­száz fiatal aktivizálását. ■ Kisüzem épülhet Az önkormányzat azon fárado­zik, hogy az állástalanoknak mi­nél előbb újabb munkalehetősé­get teremtsen helyben. Nincs ki­zárva, hogy még idén elkészül egy újabb kisüzem, ahol az át­adás után legkevesebb 20 ember dobozokat fog készíteni. A pol­gármester nagyon bízik a siker­ben. Egy termelőhely, amely a községháza épületében található, - régóta foglalkoztat a faluból is csökkent munkaképességű em­bereket. A községből mintegy 10- en járnak ide. Amúgy a munkás­létszám majdnem 40. Pár éve ez a szám 16 volt. Jelenleg műanyag táskákat alakítanak ki. ■ Szávics László a Pásztorháznál parkosít. Hangulatos a mini sziklakért, mutatósak a hasz­nált gumikerékből vésett virágtartók is. Házat szépítők Népi stílusban fogant hangulatos portákat láthatunk a községben vas­tag kő és kovácsoltvas kerítéssel, oszlopos ganggal, díszített homlok­zatú gazdasági egységekkel. Van, ahol a disznóól is tomácos. Akad, amelyiknek a mérete nyűgöz le. Ilyen méretes létesítmény a volt Pásztorháznál a majdnem tíz méter magas Kovács-istálló, amely 1886- ban épült. Ennél is magasabb a Ha­las-telek parasztháza. Idősnek szá­mít a Sós-udvar, ahol a családi ház 1882-ben készült. A jelenleg gazda nélküli Mátyás-házról azt tudtuk meg a visszaemlékezőktől, hogy majdnem két évszázados. Az ún. Patacsi-házban, amely szintén nép­rajzi értékű, feltehetően Patacsi Dé­nes, a környék híres országgyűlési képviselője, vagy annak hozzátarto­zója élt. Nem egy helyen láthatunk már az udvar utcát megközelítő ré­szében külön itatóvályút a marhák­nak, valamint a lovaknak. A telkek ára nemcsak a jó közművel ellátott­ság, de épp a népi építészeti értéke­ik miatt is nő. Jelenleg egyért 2, 5 millió forintot is megadnak. Kőoszlopok állnak némelyik kerítésben. A régi Ferenc-háznál gipszgömbökkel ékesítették az udvar utcai elejét. Lakója óvja a népi építészet stílusjegyeit, (képünkön). A szemközti régi Végh-porta téglaoszlopos kerítése várfalra emlékeztet. Az itt lakó Szilber család az eredeti állapot megóvását tervezi.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom