Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-06 / 122. szám

Üf 2002. MAjus 6., hétfő KULTÚRA -RIPORT 7. OLDAL Nyerjen Nokia 3310-est 111 DOMINO- * csomagban! Dunántúli Napló ÜB 1 A pénteki helyes megfejtések: 1: A, 2: A, 3: B Hány óra van New Yorkban, amikor Lon­donban éjfél van? 7|7 /c? délután 5 reggel 8 este 7 Melyik országot nevezték a Nílus ajándé­kának? Egyiptomot Mezopotámiát Kínát 71/ Mi a curriculum vitae? /A/ /B7 ­eposz vers C életrajz Ha tudja a helyes válaszokat, ma 11 és 14 vagy 16 és 19 óra kö­zött hívja a (72) 505-064-es számot, adja meg regisztrációs szá­mát és diktálja be a helyes válaszhoz tartozó betűket. Ha még nem regisztrált, akkor is telefonálhat, neve, címe és telefonszá­ma megadása után regisztrációs számot kap és játszhat! A napi megfejtés akkor telitalálatos, ha mindhárom kérdésre tudta a választ. Egy forduló 10 játék­napig tart: hétfőtől a következő hét csütörtökéig. Minden második pénteken sorsolunk, minden má­sodik szombaton közöljük a nyertes nevét. A sorsoláson az is részt vesz, akinek a tíz napból csak egyszer volt telitalálata és az is, akinek tízszer. Akinek több telitalálata van, annak a neve annyiszor kerül a képzeletbeli kalapba, ahány tökéletes megfejtése volt. MEGÚJULÓ ZSOLNAY-KÁLYHÁK PÉCSETT. Megszépítik a Király utcai Vasváry-ház évszázados cserépkandallóit. Az Egyetemi Múzeum­nak otthont adó épület kályháit Gardánfalviné Kovács Magdolna resta- urátor állítja vissza eredeti szépségükbe.__________fotó, laufer László Elvitathatatlan a magyarságuk Dr. Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár a székelyekről és a csángókról Olykor egy-egy etnikum hovatartozása vitatottá válhat. Most a székelyek és csángók magyarságán sötétlenek vaskos kérdő­jelek. Dr. Andrásfalvy Bertalan egyetemi tanár szerint azon­ban elvitathatatlan a magyarságuk. Csángókonferencia lesz májusban Budapesten, ahol hazai és külföldi kutatók próbálják meg sokadízig- len tisztázni, kik is azok a csángók. Pécs dr. Andrásfalvy Bertalan nép­rajztudós munkássága révén egy ki­csit a kérdéskör tudományos köz­pontjának is számít. Dr. László Gyu­la, dr. Andrásfalvy Bertalan és má­sok megállapításai mögött a teljes magyarságtudomány, továbbá egy hosszú élet kutatási tapasztalata áll. - Azért is fontos tisztán látni a csán­gók és a székelyek eredetét, hova­tartozását - hangsúlyozza a pro­fesszor -, mert az ő magyarságukat Romániában időnként a politikai érdekek függvényében kétségbe vonják. A legutóbbi választási kér­dőíveken is külön tüntették fel a székelyeket és a magyarokat. A székelyekről és a csángókról a napokban Pécsett tartott előadásá­ban elhangzott, hogy a magyarság kétségbevonhatatlan tényeken ala­puló, aránylag világosan látható 1100-1300 éves történelmében jól követhető ezeknek a népcsoportok­nak az élete, története. Az egyértel­mű tények tükrében teljesen vilá­gos, hogy a több hullámban lezaj­lott honfoglalás révén kerültek ide. A székelyek magyarsága vitathatat­lan tény. Mai területére a 11-12. szá­zadban került a székelység, java­részt a mostani Dunántúlról. Privi­légiumokban bővelkedő, legendás szabadságuk ára volt, hogy annak fejében a testükkel védték a magyar föld keleti határait. A saját maguk alkotta intézményrendszer garan­tálta azt a szabadságot, a földekre pedig a székelység ősjogos volt. Számos terület, település őrzi nevé­ben is a földrajzi helyeket, ahol el­helyezkedtek. Ilyenek például a Székelykő, Torockó, Háromszék, Marosszék, továbbá Istensegíts, Fo- gadjisten elnevezések. A történe­lem számukra végzetszerű forgata­gában a legsúlyosabb csapást a Má­ria Terézia intézkedései nyomán ki­alakult Madéfalvi veszedelem né­ven ismén mészárlás mérte rájuk. A későbbi háborúk nyugatra sodorták őket. Sokan a mai Dunántúl mint­egy 37 községében kaptak menedé­ket. Székelyföldön jelenleg mintegy 900 ezren élnek. A csángók magyarságát szintén semmiféle módon nem lehet meg­kérdőjelezni. Nincs olyan tény, adat, amely magyarságuk ellen szólna. Ők a mai Románia legkele­tibb területein élnek, nyelvükben, vallásukban is részben elrománo- sodva. A moldvai csángók a leg­elemibb emberi jogaikat még a mai napig sem érték el. Szomorú, el­esett nép. Még sokan átjárnak a csíksoinlyói búcsúra, de már nem mernek magyarul énekelni, hogy ki ne nevessék őket. BEBESSI K. Eredeti romadzsessz Újabban egyre több világzenei és dzsesszprodukció születik a ci­gányzene felhasználásával. Leg­utóbb Babos Gyula Egyszer volt című gitáros albuma merítkezett ebből a forrásanyagból, ám most egy ennél is eredetibb „magyar” romaegyüttest hallhat élőben a pécsi közönség. A Vajdaságból érkezik az Earth-Wheel-Sky Band Oláh Vince vezetésével (a csapat további tagjai Ambrus Ró­bert, a Kurina testvérek, Ferenc és Michael, valamint Varga Karlo, •akik egyébként rendszeres sze­replői a szegedi Lajkó Félix zene­karnak is), és ez a társaság olyan hegedűre és ütősökre épülő mu­zsikát játszik, amely szokatlanul igényes és elvont. A szerb ci­gányzenét hallva mindenki lako­dalmas rockra, vagy trombitaszó­lókra gondol. Nos, a banda leg­újabb lemezén, a Rroma Arton is van egy üyen trombitás dal Bo- ban Markovié vendégszereplésé­vel, de az igazi stílusuk a pergő instrumentális folkdzsessz, s ezt hallhatjuk tőlük május 8-án az If­júsági Házban. _______ M. B. E. Könyv Az elfeledett Zsolnayak Május 4-én ünnepli kilencven- valahanyadik születésnapját a Ka­nadában élő Mattyasovszky- Zsolnay Miklósáé, született Gosz- tonyi Erzsébet. Kéri, hogy eléged­jünk meg ennyivel, ám valójában nagyon titkolni sem tudja a korát. Ugyanis annak a Gosztonyinak a lánya, akinek nevét Pécsett utca is viseli, s aki a város szerb megszál­lásának idején kormánybiztos fő­ispán volt. Es bizony Erzsébet asz- szony is nagyon jól emlékszik lánykorának történéseire, a sza­lonban folytatott beszélgetésekre, a szerb katonatisztek vizitjeire, másra. Mindezek ismeretében le­het találgatni, vajon hányadik szü­letésnap lehet az idei? Persze a szerb megszállás egy más történet. Most azért van itt a férjével Pécsett, hogy Az elfeledett Zsolnayak címmel megjelent kö­tetének bemutatóján részt ve­gyen, s amely megírása előtt számtalan helyen fordult meg, gyűjtött anyagot, böngészett kora­beli újságokat és levelezgetést. Olykor biztosan el is fáradt. Min­denesetre egy olyan helytörténeti, családtörténeti (?) munkát tett le az asztalra (segítették is sokan, köztük Kehidai László tanár úr), mely a monarchia idején hímevet szerzett kereskedő-iparos család eleddig kevésbé ismert múltját és jelenét igyekszik felvillantani. Tudta-e valaki például, hogy Zsol- nay Gyula (1862-1947) az USA egyik legnevesebb építésze-szob- rászművésze volt, s aki odaát, a tengerentúlon is vallotta, hogy csak az válhat jó állampolgárrá, aki hű marad szülőhazája öröksé­géhez. Nos, a kötetben a fennma­radt dokumentumok felhasználá­sával megismerkedhetünk a Mattyasovszky-Zsolnay és a Sikorski-Zsolnay család olyan képviselőivel, akik szorgalmukkal és tehetségükkel tűntek ki, s akik a legnehezebb történelmi idők­ben is hűek maradtak magyarsá­gukhoz és a Zsolnay névhez. Az élő példa maga a férj, dr. Mattyasovszky-Zsolnay Miklós, aki az emigráció éveiben a ma­gyar cserkészek világszervezeté­nek elnöke (ma tiszteletbeli elnö­ke), a legmagasabb kanadai kitün­tetés, majd a rendszerváltás után a legmagasabb magyar kitüntetés birtokosa lett. Nos, ki tehát a szerző, kicsoda Erzsébet asszony? Csudálatos teremtés, tele vitali­tással, amelyet nem tudott meg­törni az olykor hányatott életút, melyben nehezen elviselhető tra­gédiákkal is szembe kellett néz­nie. Első férjétől, a pécsi nagyke­reskedő Hammerli Ferenctől a há­ború utáni politikai határok vá­lasztották el. Erzsébet ugyanis ápolónőként, katonavonaton ke­rült Nyugatra, miközben férje orosz hadifogságba esett, majd pedig „csak” Magyarországra tér­hetett haza. A cudar „háború utá­ni évek” egy újabb életkezdést, a régi ismerőssel való találkozást, majd a második házasságát hozta. (S együtt nevelték fel Miklóssal azt a félárván maradt rokon leány­kát, aki ma egy angol lord hitve­se!) A két neves pécsi család, a Zsolnay és a Gosztonyi így talált egymásra, s bár a házasságból nem született gyermek, Erzsébet és Miklós immár ötvenhárom éve házasok. És persze ne feledjük, hogy Er­zsébet asszony most újabb köte­ten dolgozik, ami kézenfekvő mó­don az édesapjáról, az első világ­háborút követő pécsi szerb meg­szállás éveiről, és a nehéz évek polgárairól, azok helytállásáról fog szólni. KOZMA FERENC Az elfeledett Zsolnayak. Pan­nónia Könyvek 2002. Sorozat- szerkesztő Szirtes Gábor SZATIRKÁK Ez itt a Szocialista Munka A publicista etnikai zavargá- Hőse Polgári Tagozata kitüntetés sokban tört ki. helye. A tizedik emeletnél lépcsőhu­Dörombölőcédula olcsón rutot kapott, eladó. Alkoholmentessör-pocak. Ő volt a kakukkfiaskó a Rablás a turkálóban: „Second családban. hands up!” Gén Kelly, a filmakadémia Egy cipőben evezünk. öröklött tagja. Marafkó László Tíz évig volt az apja szexuális játékszere A Habeas Corpus Munkacsoport az elmúlt év nyarán és most a napokban is felhívta a figyelmet egy pécsi pedofilügyre, amellyel nemrégiben lapunk is foglalkozott. Ebben az esetben azonban a hatóságok nem találtak bűnügyre utaló nyomot. Je­lentkezett azonban lapunknál egy hölgy, aki személyesen élte át édesapjával a pedofília minden szörnyűségét hároméves ko­rától az általános iskola befejezéséig. Ma 21 éves.- Hogyan kezdődött? lata édesapjával?- Több mint tíz éven át.- Hol éhek?- Falun születtem, de mire isko­lás lettem, beköltöztünk a városba.- Szüld mivel foglalatoskodtak?- A mezőgazdaságban dolgoz­tak, apámnak eleinte rendszeres, később alkalmi munkái voltak.- Milyen volt szüld kapcsolata?- Hároméves voltam, amikor el­váltak, de apám még öt évig velünk lakott. Nehéz jelleme miatt senki sem akarta befogadni, így ott élt.- Ön tudta, hogy elváltak?- Csak jóval később jöttem rá. Is­kolás voltam már, amikor kotorász­tam a fiókban, és megtaláltam azt a papírt, amely a válást tanúsította.- Mi lehdett a válás oka?- Rengeteg barátnője volt, állan­dóan rajtuk lógott, de a kapcsolatai nagyon rövid életűek voltak, részint a rossz modora miatt, részint pedig, most már tudom, komoly szexuális problémái lehettek, ezért is váltam én szexpótlékká.- Amikor hároméves lettem, és kinőttem a kiságyat, édesanyámmal aludtam egy ágyban, hiszen nagyon kis lakásunk volt. Amikor azonban ő elment hazulról, apám magához vett az ágyába. Akkor kezdődtek a pedofil játékai.- A „játék" kifejezés konkrétan el is hangzott részdől?- Igen, bár én nem értettem, mi ebben a játék, de ő azt mondta, hogy ez olyan játék, amiről anyának nem lehet beszélni.- Nem is beszélt róla?- Nem. Féltem, nagyon ijesztően viselkedett velem.- Voltaképpen mitől félt?- A büntetéstől. És anyámat is fél­tettem, mert ő gyenge volt, sokat be­tegeskedett.- Mi lett volna a büntdés maga?- Azt mondta, ha kitudódik, szé­gyenfolt leszek, fekete bárány, akit senki sem szeret. Aztán, amikor már nagyobb voltam, azzal fenyege­tett, hogy nem fizeti a gyerektartást, mi pedig szegények voltunk.- Öt évig lakott ott.- Utána következtek a kötelező láthatások. Én belül nagyon tilta­koztam ellenük, de tudtam, ha nem megyek, gyanút keltek.- Pedofil kapcsolata az apjával mennyire volt súlyos?- Rendszeresen kényszerített ar­ra, hogy orálisan elégítsem ki, hogy szeretkezzek vele. Gyakran lefogott, miután bezárta a szobaajtót, és a szokásos zsarolással kényszerített rá.- Miként volt képes mindezt fel­dolgozni?- Csak most kezdem magam túl­tenni rajta, már amennyire lehet, mert mostanában költözött el a kör­nyékünkről. Akkor úgy vezettem le mindezt, hogy bezárkóztam, össze­karmoltam magam, az öklömet és a fejemet vertem a falba. És sírtam.- Mikor tudta meg, hogy a pedo- fűia súlyosan büntetendő?- Az általános iskola vége felé. Valójában akkor döbbentem rá elő­ször arra is, hogy az apám nem olyan hatalmas ember, mint koráb­ban gondoltam. Miután végképp el­viselhetetlen volt, hogy még a vécé­re is követ, hogy előtte kell vetkőz­nöm és öltöznöm, összekarmoltam, és meg is haraptam, majd megfe­nyegettem, hogy elmondom a ba­rátnőjének. Ekkor olyasmi történt, ami előtte sohasem. Megijedt.- A kömyezdének nem tűnt fel mindebből semmi?- Nagyon komoly jelei voltak. Hi­szen a láthatásokat megelőzően rendszeresen belázasodtam, gyo­morfájdalmaim voltak és fulladásos rohamaim, sőt, az epilepsziás jelle­gű rohamok sem voltak ritkák. De az okot senki sem sejtette.- Ki tud róla?-Csak a párom.- Mióta élnek együtt?- Öt éve. A kezdet nagyon nehéz volt. Mert én nem akartam eltitkolni a múltamat, ami miatt mocskosnak éreztem magam.- Az őszinteség ugyanakkor koc­kázattal jár.- Volt kockázata, de tudnia kel­lett. Ha elfogad így is, akkor minden gyönyörűvé válhat.- Elfogadta?- Igen. De nagyon dühös lett, apámmal azóta sem tud megbékél­ni, többször figyelmeztette, hogy ne írjon levelet se.- Gondolt arm, hogy feljelenti?- Gondoltam. De nem érte volna meg a megalázó procedúra miatt. Semmissé tenni mindazt, ami meg­történt, pedig úgysem lehet. Nem akarom többé látni.- Próbálkozna újm?- Nem, de mással igen. Tudom, hogy szemet vetett a szomszéd kis­lányra, és a munkatársa kislányára.- Honnan lehet ezt tudni?- Néhány éve a szekrényében megtaláltam a pomóújságjai között a pucér kisbaba képemet. Rám nyi­tott, s másnapra eltűnt a kép. Aztán később egy kislány képét találtam meg egy könyvbe rejtve, pedig so­hasem tart magánál képeket. Ez a munkatársa kislánya volt. Bízom benne, hogy nem sikerült csinálnia vele semmit.- Mit gondol, képes lesz önmagá­val hurcolni ezt a terhd, és közben normális éldd élni?- Biztos, hogy rémálmok gyötör­nek még, de úgy érzem, képes va­gyok teljes életet élni. Szeretnék gyerekeket is. Alapjában vidám va­gyok, de borongós hangulataimnak ez az oka.- Miért gondolja úgy, hogy mind­erről beszélnie kell?- Mert éppen nekem kell tennem ez ellen valamit. Hiszen nem olyan ritka jelenségről van szó, mint gon­dolnánk. Beszélgettem olyan gyere­kekkel, akik hasonló élményeket él­tek át szülővel, rokonnal, szom­széddal, tanárral. Hiszen állandóan azt vizsgáltam, akadnak-e sorstársa­im.- Mit lehetne tenni?- Sajnos a társadalom tabuként kezeli ezt a problémát, pedig alap­vetően fontos lenne a felvilágosítás, amelyre igen jó terep az iskola. Van­nak módszerek, amelyekkel ki lehet szűrni azokat a gyerekeket, akik ha­sonló cipőben járnak, mint én. Hogy mások ne kerülhessenek olyan szörnyű helyzetbe, amelyet egy gyerek nem képes önmaga megoldani. CSERI LÁSZLÓ Leleplezhető-e a pedofil? Juhász Géza, a Habeas Corpus Munkacsoport igazgatója szerint a pedofilia, mint probléma kulcsa az, hogy az áldozatoknak a rendőrök, az ügyészek, a bírák vagy a szakértők hitelt adnak-e vagy sem. A gyakorlat azt mutatja, hogy többnyire nem, mert véleménye szerint felkészületlenek. Magyarországon jelenleg csak akkor van esély egy pedofil leleplezésére, ha olyan konkrét bizonyítékok vannak, mint a videófelvétel, az ondó vagy a tetten érés. Igen komoly gond az is, mondja Juhász, hogy az esetek többségében a hatóságok nem adnak hitelt egy kislány beszámolójának egy felnőtt férfival szemben, gyakori- a vád, hogy mindez csupán az anya által sugallt erőszakélmény.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom