Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)
2002-05-02 / 118. szám
10. OLDAL BEMUTATKOZIK 2002. Május 2., csütörtök AC SSZENTMÁRTON Kisszentmárton hívja a vállalkozókat Kicsiny zsáktelepülésnek gondolhatná a külső szemlélő, ha a térképre tekintve megtalálja a Dráva árterületéhez közel fekvő falut. Holott több mint háromszázan élnek itt - igaz, a falutól több kilométerre fekvő, ám közigazgatásilag ide tartozó Majlátpuszta lakosságát is beleszámítva. A nagy munkanélküliség enyhítésére próbálnak közművesített telephelyek létesítésével vállalkozásokat idecsábítani, sőt szociális bérlakások építésére is vállalkoztak. A kilencvenes évek elején meglehetősen elmaradott volt ez a község, olyannyira, hogy még vezetékes víz sem volt a faluban. Aztán sebtében, egy országos akcióval és állami támogatással minden települést hozzásegítették az egészséges ivóvízrendszer kiépítéséhez, 1992-ben Kisszentmárton- ban is minden udvarban felszerelték a vízcsapokat. Igaz ugyan, a lakosság egy része még most sem tud élni a lakásokba bevezetett víz kényelmi lehetőségével, ugyanis erre nem volt pénze, többségük nem is igen igényli, hiszen fürdőszobájuk sincs. A falu szélén álló vízmű viszont nagyra sikeredett, kapacitásával több falut is kiszolgálhatna, ám a környéken minden település rendelkezik hidroglóbusszal, ennélfogva mindegyik „nyögi” az állami A LAKOSSAGSZAM ALAKULASA j 31 Ól 3C9 ,'314 1 3121 [ 1 1 ■ 1 I 1928 1970 1990 2001 Bogdán Gábor alpolgármester támogatással együtt köbméterenként több mint félezer forintot elérő vízdíjakat.- Nem állunk rosszul az infrastruktúrával, rendezettek az útjaink, járdáink, a vízelvezető árkokat is kitisztítottuk, új, az árkokat átívelő hidakat is ékítettünk - sorolja az elmúlt évek eredményeit az alpolgármester, Bogdán Gábor. - A közvilágítást nemrég korszerűsítettük, tavaly szerelték fel az új lámpatesteket. Gáz és csatorna ugyan nincs, a földgáz bevezetését nem is igényeljük, bár lehetőségünk lenne rá, hiszen kapcsolódhatnánk a vajszlói fővezetékhez. Ám már a vezetékek lefektetése is olyan sokba kerülne, hogy a lakosság nagy része a reá jutó költséget nem tudná kifizetni. Nagy itt a munkanélküliség, a helyi vállalkozások csak néhány embert tudnak foglalkoztatni, aki dolgozik, bejár a városokba (még az Elcoteq is küld ide buszt), vagy a mező- gazdasági vállalkozásokban helyezkedett el. Az önkormányzat is - napi hat órában - csak egy közhasznú munkást tud foglalkoztatni. A pécsi illetőségű Agorának ugyan a faluból többen bedolgoznak, ám ez csak kiegészítő foglalkozás, a filléres darabokért kapott pénzből nemigen lehet megélni. Az önkormányzat azt tervezi, hogy egy hamarosan megvásárolandó épületben üzemcsarnokot létesít, ezt ajánlja fel munkahelyteremtő vállalkozásoknak, többek között az Agorának is. Ugyancsak meg akarják vásárolni a jelenleg üresen álló, az egyház tulajdonában lévő volt iskola épületét is, itt alakítanának ki könyvtárat, a fiatalok által régóta igényelt ifjúsági klubot, ide költözne át a polgármesteri hivatal is. Az alpolgármester szerint annak ellenére, hogy anyagilag nincs túlságosan jól eleresztve a falu, abból a kevés pénzből, amiből gazdálkodhatnak, eddig sok mindenre futotta. Igaz, rendületlenül pályáznak, igyekeznek minden lehetőséget megragadni a falu fejlesztésére. Alkalmazkodtak az új rend új követelményeihez, hiszen a saját költségvetésük csak arra elég, hogy a település működőképességét biztosítsa. Ezért a náci korág Ózdfalu Gilvánfa Kákics Beáence ogádCsánvoszrc PáRfád mindszent Sellye Nagycsány * Vajs/ló máENTMÁRTON L,IZSÓK- Fennállásunk óta csak egyszer voltunk forráshiányosak, a rendelkezésünkre álló pénzből igyekszünk mértéktartóan gazdálkodni. Az idei működési és fejlesztési célú kiadások fedezete rendelkezésünkre áll, felelősség- teljes gazdálkodásunk eredméA házak homlokzatának felújítására is kaptak támogatást gyobb fejlesztésekhez szüksé- nyeként költségvetésünk az idén gük van az állami támogatások- is kiegyensúlyozott. ra. __________________________1 A F ALU TÖRTÉNELME Kisszentmárton a régészeti kutatások szerint honfoglalás kori település. A falu 4-5 kilométeren belül többször költözött a mocsaras, öntési területekről a dombra. A régi falu helyén még most is áll egy 160 éves talpasház, amely az ormánsági építészet jellegzetes típusa. Határában török korabeli temetőt találtak. A történelem folyamán mindig apró és életképes település volt. A legtágasabb porták az Ormánságban itt voltak. Az idevalósiak kiterjedt állattenyésztéssel foglalkoztak, környéke szinte egyedülállóan gazdag legelőkkel rendelkezett. Az első írásbeli említése a sámodi uradalom 1257-es határjárásában szerepel, 1332-ben már plébániája volt. 1559- ben is van adat a faluról. Hertelend és Almás helységekkel együtt már csak 3 portát Írtak össze, ez körülbelül 18 telek lehetett. Ez a pár család sem vészelte át a törökdúlást, 1669- ben, pontosan száz évvel később csak három család élt a területén. Az 1787-ből származó összeírás már örvendetes népszaporodást jelez, 34 házban 42 család élt, összesen 220 lakossal. Ma is életképesebb a többi ormánsági település zöménél, itt szinte minden családnak van földje, amit meg is művel. A mai egyutcás település a 18. század elején alakult ki, amikora mindössze három, a hódoltságot átélő család lassú szaporodása mellett a környező falvakból is érkeztek új betelepülők. Hét szociális bérlakás Felújított templom A település gazdái A falutól több kilométerre fekvő, egykori majorságot Majlátpusztát közigazgatásilag 1928-ban csatolMajlátpusztán is javítják az infrastruktúrát ták Kisszentmártonhoz. Addig az Ó-Dráva holtága alatti terület a Horvát Királysághoz tartozott, Adelin Stalo volt a település neve. Az önálló életet élő majorság a többi uradalmi pusztától eltérően ma is lakott hely, bár visszafejlődése a felszámolásra kerülő termelőszövetkezettel együtt megkezdődött. A több mint száz embernek lakóhelyet biztosító település komfortosságát is igyekszik megteremteni az önkormányzat, van vezetékes víz, a közvilágítást is korszerűsítették. Az utak állapota viszont kriminális, ezen pillanatnyilag az önkormányzat sem tud változtatni, ugyanis az utak egyelőre az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. tulajdonában vannak. A majorság egykori központja, a Majláth-kastély- nak nevezett nagyméretű épület manapság már lakóház. A korabeli istállók és cselédlakások közül még sokat ma is használnak. A határőrlaktanya az ötvenes években, egy utcasornyi lakóház pedig a 70-es években épült fel szolgálati lakásként. A Majlát- pusztához közel lévő, a Dráva egyik holtágán létesült horgásztó ma is egyik kedvelt kirándulóhelye a romlatlan természetet kedvelőknek. Az önkormányzat nagy fába vágta fejszéjét, amikor úgy döntött, hogy szociális bérlakásokat épít. Az elgondolás szerint a falu lakói között többen vannak olyanok, akik rászorultságuk miatt jogosultak szociális bérlakásra, ám a település ilyen tulajdonnal nem rendelkezett. A Széchenyi-terv viszont támogatást ajánlott az ilyen igényekre is, jelentkeztek, a feltételeknek megfeleltek (önrész a felajánlott telek volt), 37 millió forintot nyertek. A pénzből hét, több mint 60 négyzetméteres, egyedi fűtésű bérlakás felépítését vállalták. A megítélt pénzből már elkezdődött az építkezés, az átadás határideje október 15-e. Az ide költözőknek bérleti díjként körülbelül 4-5 ezer forintot kell fizetniük, és természetesen vállalniuk kell a lakás fenntartásának (rezsi) költségeit is. A pályázóknak vállalniuk kell azt is, hogy öt éven belül saját tulajdonú lakásba költöznek. Az önkormányzat újabb beltéri birtokok megvásárlására törekszik, ahol közművesített telkeket alakítanának ki a faluba költözni szándékozóknak. A falukép most is többnyire rendezett, az önkormányzat mégis úgy ítélte meg, jó néhány házon lesz az elkövetkező években javítanivaló. A Phare-pro- gram lehetőséget biztosít arra, hogy támogatást nyújtson az utcaképet javító, a házak homlokzati felújításához. Erre a településen (Majlátpusztával együtt) 42 lakos vállalkozott, a program május végén indul. A falu a Phare- támogatásból a tatarozási célra bruttó 9 millió forintot kapott. Abba sem nyugszanak bele, hogy továbbra is zsáktelepülésként szerepeljenek a nyilvántartásokban. A szomszédos falu, Hirics ugyanis már kiépítette a temetőjéhez a kövesutat, csak ezt kellene meghosszabbítani, s rákapcsolódhatnának a Dráva menti falvakat összekötő útra. A néhány száz méter út megépítését saját pénzforrásokból szeretnék biztosítani. A Széchenyi-terv keretében 7 szociális bérlakásra kaptak támogatást A kilencvenes évek közepére oly mértékben leromlott a falu több mint százéves temploma, hogy külső és belső felújítása elkerülhetetlenné vált. A református egyház által még múlt században létrehozott épületet ugyan a jelenleg már jobbára katolikus népesség használja, ennek ellenére a református egyházközösség adománnyal is hozzájárult a tatarozás költségeihez. A tetőszerkezet, a homlokzat, valamint a templombelső tatarozása 12,5 millió forintba került. A helyi közigazgatás Phare-pá- 1 y á z a t o n nyert az egyházi épület felújítására 8 millió forintot, az önkormányzat hoz- A református templom felújítása tavaly fejeződött be A polgármester Lónay Gyula (37 éves, jelenleg Kálóz körjegyzője), alpolgármester Bogdán Gábor (34, mezőgazdasági őstermelő). Az önkormányzati testület tagjai: Bogdán László (44, mezőgazdasági gépszerelő), Kovács Gáborné (42, varrónő), Fekete Ferenc (47, mezőgazdasági gépszerelő), Döméné Döme Anita (27, szakács). A körjegyző (Sámod, Kisszentmárton, Baranyahid- vég, Adorjás) Mészáros Gyula. A településen működik cigány kisebbségi önkormányzat is, elnöke Gyenes Gyula. Az oldal a kisszentmártoni önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerk.: Békéssy Gábor Falunap május 19-én Mozgalmas esztendőket élt át a falu az utóbbi években. A már említett templomrekonstrukción felül igen szép, Szatyor Győző fafaragó művész által megformált emlékművet állítottak a világháborúkban elesett kisszentmártoni polgárok emlékére. Ugyanebben a parkban állították fel szintén a művész alkotásaként a település 600 éves évfordulójára készített emlékoszlopot. A település lakossága nem tart fenn népi együtteseket, hagyományőrző csoportokat. Ettől függetlenül vannak olyan események, amelyre az egész falu „megmozdul”. Ilyen az őszi szüreti bál, amelyet harminc éve minden szeptemberben megtartanak. A falunap is immár népszokássá válik, hiszen már a nyolcadik ilyen ünnepséget tartják az idén május 19-én. Ezen a napon gyermekeknek, felhőiteknek szóló egész napos programokkal szórakoztatják a lakosságot, ami ingyenes báli mulatsággal zárul. A programok szervezéséhez hozzájárul a Cigány KiA világháborúkban elesetteknek emlékművet állítottak sebbségi Önkormányzat, a Kisszentmártonért Egyesület, valamint a Majlátpusztai Részönkormányzat is. • _______________________■ •z átett még 2 milliót, az egyház meg adományokból 2,5 milliót, s máris rendelkezésre állt a felújításhoz szükséges pénz. A kivitelezést egy sellyei vállalkozás végezte, a tornyot teljesen újjáépítették, az átadására tavaly nyáron került sor. ■
