Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-06 / 122. szám

6. OLDAL TÉSENFA BE MUTATKOZIK A TELEPÜLÉS TÖRTÉNETE Már az őskorban is lakott település volt. A római hódolt­ság időszakából egy Constantinus rézérme került elő. Egy 1346. évi okmányban Tesenfoiwa, később Thesenfalua, Thesen falwa elnevezésekkel említik. A színmagyar települést - szerencsés kivételként - sike­rült megőrizni a török uralom időszakában is. Egy 1696- ból származó feljegyzés szerint Tésenfa Zrínyi Miklós gróf birtoka volt, majd a földesúr gróf Batthyány Antal kezébe került. A sza­badságharc véres eseményei elkerülték a települést. A világháborúk pusztí­tásai, de a gyakori gazdacsere sem kívánt súlyos áldozatot a falutól, a má­sodik világháború utáni szövetkezesítés miatt sokan elvándoroltak a telepü­lésről. A kilencvenes évektől kezdve fokozatosan növekedett a bevándorlók száma, napjankban csekély a fiatalkorúak aránya a népességen belül. Az átlagéletkor fokozatosan a népes időskorúak felé tolódott el. Bevételek, kiadások A polgármesteri hivatalt nemrég újították fel Az elmúlt években jól gazdálko­dott az önkormányzat a rendel­kezésére álló pénzekkel. A leg­nagyobb beruházásokat (mint például a polgármesteri hivatal felújítását) pályázatból fedez­ték, ugyanígy szereztek forrást más, a falu életében jelentős fej­lesztésekhez is. Az önkormány­zat ugyanis csak minimális ösz- szegű saját bevétellel rendelke­zik, az állami támogatást pedig a működési költségek fedezetére kapják. Az idén 23,5 millió fo­rintból gazdálkodhatnak. Ebből személyi juttatásokra és annak járulékaira 4,2 millió forintot ter­veztek, a dologi kiadásokra pe­dig 3,5 milliót. A szociális támo­gatások igen nagy összeget von­nak ki az 2002-es költségvetés­ből, csaknem 10 millió forintot kell kifizetniük rendszeres és esetenkénti szociális juttatásban részesülőknek. Az úgynevezett működésre átadott pénzeszkö­zök 5 millió forintot jelentenek, ebből a körjegyzőség fenntartá­sára 2 millió forintot, az iskolára és óvodára pedig 2,3 millió fo­rintot fizetnek ki. 2002. MAras 6., hétfő ■■■ Tésenfa csendes falu Az idegenforgalom növelése az elkövetkező évek nagy lehetősége sára, de amikor kiderült, olcsóbb a kémesi közös oktatási intézmény fenntartása, a tar­talékolt pénzt a kábeltévé-hálózat kiépítésé­re fordították. Emiatt a lakosságnak szinte csak a működési pénzeket kell előfizetési díjként fizetni. A község jövőjét az idegenforgalom fel­lendítésében vélik felfedezni, van is erre esélyük, hiszen a nagyvárosi emberek a vilá­gon mindenütt keresik a pihenésre, „feltöl- tődésre” alkalmas helyeket. Tésenfa csak­nem minden szempontból megfelel e kívá­nalmaknak, hiszen a Dráva árterületi erdei a falu széléig húzódnak, nincs átmenő forga­lom, csendes, nyugodt hely ez. Ám korunk világjáró turistái már a kirándulóhelyeken sem igen adnak le a megszokott kényelmük­ből, márpedig a faluban még nincs bevezet­ve a földgáz, s a csatornázás is hiányzik. Mindkettőre van már elképzelésük, ám a megoldásokban mindenütt szerepel az álla­mi támogatás. A polgármester szerint van ígéretük a segítségre, s ők hisznek is az ígé­retekben. A lakosság nagy góndot fordít a házak tatarozására A múlt században sokkal nagyobb volt, aztán a háború után az ellenségnek kiki­áltott déli szomszédunk miatt, határőr­község lévén még a magyarok számára is elzárt vidéknek számított. Aztán volt itt körjegyzőség, meg iskola is, végül mos­tanság már csak több szomszédos köz­séggel együtt alakítanak közösséget. Elmaradott kis falu volt ez a rendszerváltás körül, olyannyira, hogy még vezetékes víz sem volt a településen. Igaz, a második vi­lágháború utáni el­zártság is visszafejlő­dést eredményezett, ám a hatvanas évek­ben már fejlődésnek indult a falu. Jól me­nő termelőszövetke­zet működött itt, az embereknek volt munkahelye, s akko­riban még hosszú tá­vú jövőre is alapoz­hattak - így épült- szépült a falu. A ki­lencvenes évek elején bekövetkezett válto­zás ugyan ismét meg­teremtette a falu önállóságát, ám olyan feladatok meg­oldását is a helyi ön- kormányzatokra hárított, amelyet a szűkös költségvetésből megoldani nem tudtak. A termelőszövetkezet felszámolásával szinte egyidőben több mint 20 százalékosra növe­kedett a munkanélküliség, új munkahelyek áz infrastruktúra elmaradottsága miatt nem létesültek, maradt a szegénység, az egyik napról a másikra élés, az idény; és a fekete­munka.- Azért volt segítség is - magyarázza a fi­atal polgármester, ifj. Knapp Ferenc. - A ve­zetékes ivóvizet szinte teljes egészében álla­mi támogatással oldottuk meg, minden ház udvarán vízcsap szolgáltatja már az egész­séges ivóvizet. Ráadásul itt nem azt a mód­szert alkalmazták, mint az Ormánság nem egy településén, hogy tudniillik minden fa­lunak külön vízmüvet építettek, s emiatt a magas fenntartási költségeket a lakosság még hosszú időn keresztül nyögni fogja. Itt öt községnek (Tésenfa, Kémes, Szaporca, Cun és Drávapiski) szolgáltat az egyetlen vízmű, igaz, a víztároló hidroglóbusz Tésen­fa határában van. A kilencvenes évek elején összesen csak egy segélyhívó telefon volt a községben, ha baj volt, csak azon keresztül lehetett segítsé­get hívni. A világ tárult ki akkor, amikor a te­lefontársaság itt is bővítette a hálózatot, a bevezetés olcsósága miatt ma már szinte mihden család vezetékes telefonnal rendel­kezik. Sőt, a legtöbb lakásban több távbe­szélő készülék van, hála a mobilszolgálta­tás elterjedésének, bár az egyik társaság közvetítő oszlopá­nak felállítása el­len Kémesen tilta­koztak a lakók. Az utak, járdák felújí­tása és építése szintén pályázati pénzből történt, igaz a Közútkeze­lő Kht. a faluba ve­zető utat még nem újította fel, ennek megoldására az önkormányzat össze akar fogni a privatizált, volt té- esz-major új tulaj­donosával, vala­mint a közútkeze­lővel, hogy az el­következő évek­ben „rendbetegyék” ezt az útvonalat.- Viszont a kábeltévé-hálózatot szinte in­Ifj. Knapp Ferenc polgármester Laktanyából turistaszálló Az elzártságból kitörni készülő település az idegenforgalom nö­velésében látta meg a lehetősé­get. Nem véletlen, hogy arra a kérésre, miszerint az önkor­mányzat tulajdonában lévő föld­területet idegenforgalmi építke­zés céljára megvásárolná egy vállalkozó, azonnal igennel vála­szoltak. Az építkező az önkormányza­ti birtok mellé magánszemélyek­től is vásárolt telket, ugyanis nagyban gondolkodik, kiterjedt ismeretségi körére építve sűrű vendégfogadásra számít. A fővárosból maga is ide köl­tözne családjával, itt intézné az idegenforgalmi centrum ügyeit, több házat teljes kényelemmel felszerelve építtet, télen-nyáron fogadná a vendégeket. A telepü­lésnek is hasznos volna a forga­lom növekedése, hiszen azon kí­vül, hogy a több hónapra elhú­zódó építkezés munkát ad a he­lyi kőműveseknek és ácsoknak, a tényleges működés időszaká­ban a szolgáltatás munkahelyet biztosít néhány helyi polgárnak is. Ugyancsak nagy terveket szö­vögetnek a volt határőrlaktanyá­val kapcsolatban. Az épület - amely manapság az elhagyatott- sága ellenére is aránylag jó álla­potba van - az évtizedek folya­mán néhány tulajdonost elszen­vedett, jelenlegi birtokosa is pri­vatizáció révén jutott hozzá. Mi­vel semmire sem használja, nagy hajlandóságot mutat az önkor­mányzat ajánlatának elfogadásá­ra. A tésenfaiaknak ugyanis nagy terveik vannak a volt katonai lé­tesítménnyel. Szerintük a felújí­tás és a parkrendezés (a lakta­nyához több hektáros, valami­kor gondozott, ma már elhanya­golt terület is tartozik) után tu­ristaszállót lehetne itt létesíteni. A megvalósításhoz viszont sok pénz kellene, a falu szűkösen el­látott beruházási pénzekkel, ám segítséget ígért több minisztéri­um képviselője is. A területen azonban nem csak turistaszállót akarnak létesíteni, hanem nyugdíjasotthont is. Erre is kitű­nő adottsággal rendelkezik a lak­tanyaudvar, ennek kialakítására is kapnának állami támogatást. Az átadás után a szolgáltatáso­kat biztosító személyzetet a falu lakói biztosítanák, vagyis ezzel is csökkenteni tudnák a jelenleg még szorító foglalkoztatási gon­dokat. TEMPLOMFELÚJÍTÁS. Az itt lakók többsége magyar, a történelem vi­harai tulajdonképpen nem érintették a falut. Éppen ezért az itt lakók zömmel református vallásúak, néhányan katolikusok. A település temp­loma a második vüágháború itteni harcainak ágyútámadásai közepette is épen maradt, azóta folyamatosan újították fel, az önkormányzat támoga­tásával. Kívül-belül tatarozták, a harang elektromosan működtetett. ■ A település gazdái A polgármester ifj. Knapp Ferenc (28 éves, főfoglalkozású köz- tisztviselő), alpolgármester Czirbusné Molnár Ágnes (33, fa­lugondnok). Az önkormányzati testület tagjai: Kovács Dezső (62, nyugdíjas), Szmák Tibor (40, kőműves vállalkozó), Csötönyi János (60, nyugdíjas) és Nagy Melinda (25, bolti eladó). A kör­jegyző (Tésenfa, Kémes, Szaporca, Cun, Drávapiski) Or- ' módiné Konyhás Gyöngyi. Az oldal a tésenfcd önkormányzat és a Baranya Megyei Közgyűlés támogatásával készült. Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Épülnek a turistákat fogadó házak Munkahelyek lassan teremtődnek A környező öt község munkaválla­lóinak sokáig a helyi termelőszövet­kezet volt a fő munkaadója, 1995- ben viszont ez a téesz megszűnt, az embereket szélnek eresztették. Tésenfán a hirtelen munkanélküli­vé váltak közül akik rendelkeztek megtakarított pénzekkel, magán- vállalkozást indítottak, vagy őster­melőkké váltak, a földeken zöldség- és gyümölcstermelésbe fogtak. Aki viszont nem rendelkezett megtaka­rításokkal, munkanélküli segélye­zettként próbált munkahelyet talál­ni. Ilyen viszont a környéken aüg akadt, az utóbbi időben viszont mintha megmozdult volna az itteni munkaerőpiac. Az Elcoteq-járat pél­dául ide is betér, a pécsi Agora meg még 1996-ban létesített telephelyet. A megrendeléstől függően 15-20 fa­lubéli dolgozik itt, jelenleg konyhai tisztítóeszközt, a Dörzsikét csoma­golják. Az itt dolgozók óra- és telje­sítménybérben dolgoznak, jövedel­mük igen sze- ______________ rény, e rre a csa­lád ellátását nem lehet ala­pozni. Ugyan­csak néhány munkahelyet biztosít a volt té- esz-majorba te­lepült mezőgaz­dasági vállalko­zás, valamint az idegenforgalmi célokat szolgáló építkezés is. Az önkormányzat csak esetenként fog­lalkoztat közcélú munkára embere­ket, a falugondnok viszont a hivatal alkalmazottja. Az Agora Kft. több mint 20 helyi lakost foglalkoztat gyen a falu minden házába kiépítettük - folytatja a polgármes­ter. - Kétségtelen, ezt a településen minden­ki igényelte, ám segít­ség nélkül az itt la­kók többsége nem tudta volna megfizet­ni a beszerelés költsé­geit. Itt jobbára sze­gény emberek élnek, akik bár nem éhez­nek, de kétszer is meggondolják, mire adnak ki pénzt. Az önkormányzat több éven keresztül gyűjtö­gette a forintokat az iskola újbóli beindítá-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom