Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-31 / 146. szám

I 2002. Május 31., péntek RIPORT 7. OLDAL K U L T Ú R A ­A megszokott péntek esti orgona­hangversenyek nem maradnak el ebben az esztendőben sem a Bazi­likában, csak egy kicsit csúszott a program. A koncertsorozat e hét végén, rendhagyó módon szomba­ton indul a Pécsi Szimfonikus Ze­nekar fellépésével, aztán július kö­zepéig rögtön nyári szünet követ­kezik. Július 12-től viszont október 4-ig minden pénteken lesz műsor, felváltva a Bazilikában és a Feren­cesek templomában. Többek kö­zött a Mecsek fúvósötöst, a Corelli triót, a Sopianae vonósnégyest, Ko­vács Endrét, Várnái Mariannt és a Bazilika kórusát hallhatják az ér­deklődők, de külföldi vendégmű­vész is található a fellépők listáján. Novemberben a fiatal orgonisták adnak egy hangversenyt a Bazili­kában, majd ugyanitt karácsony után Szamosi Szabolcs kamaraze­nekarral és kórussal közös műsora zárja a koncertsorozatot. A nyári időszakban a Püspök­várt Zenés Esték keretében min­den hónapban lesz egy előadás. A Bazilikában rendezett 11 hangverseny újdonsága, hogy a pécsiek igen olcsón - gyakorlatilag egy nívósabb orgonakoncert be­lépd díjáért - válthatnak bérletet rá. M. B. E. Pécsi OKTV-sikerek Négy pécsi diák kapott díjat az Or­szágos Középiskolai Tanulmányi Versenyen. Nemzetiségi német nyelv szekcióban a pécsi Magyar- Német Nyelvű Iskolaközpont két diákja szerepelt kiemelkedően, Lakatos Zsanett az első, Zugfii Ta­más a második lett. Felkészítő ta­náruk Zwickl Erzsébet, illetve Englendemé Hock Ibolya. A nem­zetiségi horvát nyelv szekcióban Krizsics Gordana, a Miroslav Krleza Általános Iskola és Gimná­zium tanulója a második, Kovács Veronika - aki ugyancsak ebből az iskolából érkezett - a harmadik helyen végzett. Felkészítő taná­ruk Kiss Kollár Bernadett. s. o. BALÁZS BALÁZSNAK, a hi mesházi iskola igazgatójának és nyugdíjas pedagógus feleségé­nek nyújtja át a május 31-én dr. Kékes Ferenc, a Baranya Me­gyei Önkormányzat elnöke a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Elnökének Kitünte­tő Díját. A képzőművész Balázs Balázsnak eddig 47 önálló kiál­lítása volt, a gyerekeknek pályá­ja során művésztelepet, iskola­múzeumot hozott létre, Mohá­cson megalapította a Művészeti Szabadiskolát. (d) MAGYAR, HORVÁT és német nyelvet tanulóknak írt ki pályá­zatot „Olvasni jó” címmel a Bara­nyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Köz­pontja, melynek eredményhirde­tésére május 30-án került sor. A több száz pályamű legjobbját, melyek fordításokat, képregé­nyeket, illusztrációkat, fülszöve­geket tartalmaznak, kiállításon mutatják be a központ pécsi, Egyetem utcá épületében, (d) ELSŐ DÍJBAN részesült a Néprajzi Múzeum XLVII. Or­szágos Néprajzi Gyűjtőpályá­zatán Faltysné Újvári Anna pé­csi kutató, aki „Dísztelen ezüstfenyő” címmel hadifogoly­költészetet, -levelezést és -nap­lókat dolgozott fel. (d) ELŐSZÖR mutatkoznak be a Pécsi Művészeti Szakközépis­kola 9. évfolyamos orgonasza­kos növendékei nyilvános hangversenyen azóta, hogy az elmúlt évben beindult az orgo­naszak Marosvári Péter orgona­művész irányításával. A vizsga­hangversenyre május 31-én 18.30-kor kerül sor a kertvárosi Szent Erzsébet Templomban, ahol a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának hallgatói is bemutatkoznak. id> Hátrálni már nincs hová Válassz, ha tudsz! Ez a felszólítás a szavakra mint nyelvi jelekre vonatkozik, amelyekből minden beszéd­műnek nevezett szöveg felépül. Változatlanul érvényes az a tanács, amely szerint a jó fogalmazás alap- feltétele az, hogy minden szó a ma­ga helyére kerüljön. Most néhány példán azt mutatom be, hogy ez nem mindig sikerül mindenkinek. Az idegen szavak bizonytalan is­meretének következménye ez: „A vállalatokat sztendgreztették" - A standard (finomkodva ejtett szten- derd), amelynek jelentése ‘minta, alap, mérték, norma’ igei változata került a tender helyére. Akik levon­ták a konfúziót, nyilván a konklúzi­óm gondoltak, amely következte­tést, tanulságot jelent, szemben a ‘zavar, összevisszaság, rendetlen­ség' értelmű idegen szóval. A publi­káció és a publicisztika két külön szó. Újabban a műfaj nevével an­nak egyes termékeit kezdik jelölni. „L. I.-nek ezen a héten külföldi útja miatt kimaradt a publicisztikája. ” A produkció sem azonos a produk­tummal. Az elsőnek ‘előadás, sze­replés, mutatvány’ a jelentése, a második viszont a produkció ered­ményét, termékét jelöli, amelyet a szereplő produkál. Sokan szóvá tet­ték a zene és az irodalom szavunk többes számú használatának hely­telenségét. Ugyanis mindkettő egyes számban is összefoglaló fo­galom. Ezért a zenéket válogatta - gyakran hallott közlés helyett ze­neszámokat volna célszerű mon­dani. Az irodalmak helyett iroda­lom fejezi ki a könyvészet, bibliog­ráfia fogalmát, vagyis azokat a mű­veket, forrásokat, amelyeket valaki beszédműve megalkotásához fel­használt. Lehet, hogy egyedül ál­lok azzal a véleményemmel, amely szerint a szülőatya fából vaskarika. Nem kívánok olcsó ak­tualizálásba bocsátkozni, de fur­csának tartom a következő monda­tot: „Ők lehetnek a szülőatyja az ún. transznacionális roma nemzet­nek”. Még átvitt értelemben is in­kább a megteremtői, létrehozói, megalapítói valamelyikét tartom ide illőnek. Az atya hivatása ugyanis ősidők óta a nemzés. De nemcsak az idegen szavakkal van baj. Aki ezt a kérdést tette fel: „Mennyit ér egy szabálysértés?" - aligha tisztázta magában, hogy az ér mit jelent. Az értelmező szótár 9 jelentését sorolja fel, de az alapje­lentésük megegyezik, vagyis ‘vala­milyen értéket képvisel’. A jár in­kább illik ide: ‘megállapodás, tör­vény, szokás szerint, ill. szükség­szerűen esedékes (valami)’. Nega­tív értelemben: Ezért büntetés jár - Szerencsére a nyelvi botlásokért nem jár. Rónai Béla Magyarul - magyarán FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Matti Koskela ajándéka Értékes műgyűjtemény Pécsnek Lahti Pécs egyik legrégibb testvérvárosa. A több évtizede kialakult kapcsolat egyik kulcsszereplője volt annak idején Matti Koskela finn képzőművész, aki most érté­kes gyűjteményt ajándéko­zott Pécsnek. Neves képzőművészek gyűltek egybe tegnap délután dr. Újvári Jenő alpolgármester dolgozószo­bájában a Pécsett tartózkodó, Lahti vezető művészének számí­tó finn Matti Koskela köszöntésé­re. A névsor teljessége nélkül em­lítjük Deák Zsuzsát, Erdős Já­nost, Kismányoky Károlyt, Pinczehelyi Sándort, Soltra Ele­mért, akik immár több évtizede ápolnak egyéni baráti kapcsola­tokat a hajdan Martyn Ferencnél is megfordult, lapunkban gyak­ran szerepelt Matti Koskelával. A névsorból egyetlen név fájdalma­san hiányzik: néhai dr. Szász Le­vente könyvtáros-irodalomtörté­nészé, a finn kultúra önzetlen és elkötelezett barátjáé. Ő tette haj­dan talán a legtöbbet Lahti és Pécs testvérvárosi kapcsolatai­nak érdekében, továbbá az ő te­vékenysége, vonzereje hívta élet­re és tartotta egyben a Finn-Magyar Baráti Társaságot is. Matti Koskela az ő tolmácsolá­sával emelte baráti szintre képző- művészeti, szakma kapcsolatit, és vált számos finn társával együtt egy életre a magyarok igaz barátjává. A hajdani Pécsi Grafi­kai Műhely vendégeként Koskela több alkalommal időzött Pécsett. Most egy kisebbfajta gyűjte­ményt ajándékozott a városnak. Ebben a magyar művészektől ka­pott grafikák találhatók. Szám szerint 12 alkotó 58 műve került pécsi közgyűjteményi tulajdon­ba. A művek egyelőre a Városhá­za épületében vannak. Miután dr. Toller László polgármester is fogadta a finn művészt, a vendé­gek a hajdani fotók, dokumentu­mok fölötti baráti nosztalgiázás mellett a mai magyar és finn kép­zőművészet legfrissebb újdonsá- gairól ejtettek szót. bebessik. Matti Koskelát (jobbról) a pécsi alkotóművészek közül Lantos Ferenc is köszöntötte Hírek Déryné pofaszakálla A felnőttfodrászképzés nehézségei Dél-Magyarországon Elégedetlen több tanár és diák is a Pécsett zajló felnőttfodrász­képzés körülményeivel. A tanárok furcsállják, hogy miközben nemkívánatos személyiséggé váltak, évről évre megünneplik őket a pedagógusnapon. A tanulók pedig a tankönyvek és a fel­szerelés minőségét kifogásolják. G. negyven évi sikeres pedagógiai szolgálat után vonult nyugdíjba a rendszerváltás éveiben. Aztán ki­lenc nyugodt esztendő követke­zett, mígnem egyszer csak volt kollégái ajánlására 1999-ben el­vállalt egy óraadói vállalkozói ál­lást az Iparszövetség Oktatási Központ (IOK) fodrász szakmát adó felnőtt továbbképzési tanfo­lyamán: ő okította a szakrajzot. A körülményeket igencsak szo­katlannak találta, hiszen úgy taní­tott, hogy egy darabig semmiféle szerződése nem volt, de nem vol­tak tankönyvei a képzésben részt­vevőknek sem. Régi iskolájától kért régi típusú könyveket, ame­lyeket az új tantervi követelmé­nyeknek megfelelően átdolgozott. Nem volt állandó tantermük ab­ban a kertvárosi barakképület­ben, amelyben tanítania kellett, mondja, de az osztálylétszám is folytonosan változott. Az járt be, aki éppen ráért, a 18 fős osztály­ból hárman-négyen, de még több mint fél év után is iskoláztak be embereket. Aztán időközben megszületett a szerződése, ami­ből nem kapott másolatot. Sokat tapasztalt már pedagógusi pályá­ján, de ilyet még nem, panaszolja. Pedig annak idején, 1952-ben, amikor tanítani kezdett Okor- ágon, petróleumlámpával világí­tottak, s gumicsizmában ballagott az iskolába. Aztán az év végi tájékoztató ér­tekezleten ígéretet kapott az au­gusztus végi korrepetálás előké­szítésére és a szeptember végi vizsgákra, továbbá kérték az új elsős évfolyam fogadásában és szervezésében való részvételt. 2000 júniusában díszes meghívót küldtek számára pedagógusnap­ra, ahol munkája elismeréséül szépséges vázát adtak neki aján­dékba. Ám a beiskolázás, a korre­petálás és a záróvizsgák nélküle zajlottak le, ezekre semmiféle in­vitálást nem kapott, s hasonló el­bánásban részesült egyik kollégá­ja is. Általa ismeretlen okból egyik pillanatról a másikra perso­na non grata lett. Egy esztendő múlva, 2001 júniusában újra meghívást kapott a pedagógus- napra, hogy köszönthessék az egyéves nem létező tanításért, amelyre nem ment el. Az idei pe­dagógusnapra azonban az iskola már Budapestre, a Vígszínházba hívja díszmeghívójával, hogy ál­dozatkész, odaadó munkáját megköszönjék. Különbusz vinné őt és a kollégákat, G. azonban nem megy. Nem ért az egészből semmit. Nem érdemtelenül kiér­demelt kitüntetésekre vágyik, hangsúlyozza, hanem a ténylege­sen elvégzett munka megbecsü­lésére, s tisztességes kommuni­kációra. T. ma is aktív pedagógus, az 508-as Kertvárosi Szakképző Isko­la tanára. Sorsa hasonlóan alakult az IOK-ban, mint G.-é. Semmilyen információt nem kapott árról, hogy miért nem alkalmazzák a to­vábbiakban, de a pedagógusnapi ünnepségekre ő is kedves hangú meghívásokat vett át a postástól. T. gazdasági, jogi ismereteket és munkavédelmet tanított. Informá­ciói szerint csökkennek az óradí­jak, ezért több kollégája ősztől már nem vállalja a tanítást. F. 2001-ben iratkozott be a fod­rásztanfolyamra. 90 ezret kellett befizetnie és még ugyanennyibe kerültek az eszközök, amelyeket meg kellett vásárolnia. A gyakor­lati vizsgákon a hajmosást a WC előterében, a mosdóban kellett el­végezniük úgy, hogy a zuhanyzó­ból gumicsövön vezették ki a vi­zet. A tizenöt vizsgázó egy-egy modelljével ott állt sorban, mert a Déryné-hajviselet, állítja a tankönyv két mosdókagylóban a tízperces szünet folyamán kellett a felada­tot végrehajtaniuk. Tükrök a haj­vágáshoz a részvizsgákon egyál­talán nem voltak. A tankönyvekre hónapokat kellett várniuk, s ami­kor megjöttek Győrből, kiderült, hogy a hétből csupán egyet lehe­tett használni, mert a többi hasz­nálhatatlannak bizonyult. Az az egy, a Művészettörténet és hajvi­seletek története című is tele volt hibával. A Déryné hajviselete fel­iratú rajz például egy keményka­lapos, pofaszakállas urat ábrázolt, egyiptomi főpap aláírással pedig maga Cleopátra mosolygott a tu­dásra éhes ifjú fodrásznőre. A Tesztlapok a fodrászok számára című könyvről pedig azt mondta az oktató, hogy nem szabad hasz­nálni, mert hemzseg a hibáktól. D. még tanítja a fodrászokat, el­ismert szaktekintély. Véleménye szerint a felnőtt fodrászoktatásnak ez a módja nem igazán életképes, hiszen a képzési idő nagyon rövid, de ezen a téren változás várható. Igazi fodrásztankönyv nincs is, idén jelenik meg az első, amelyet annak lehet majd nevezni. Úgy tudja, ősztől már az IOK sem indít ilyen típusú képzést. Az IOK a panaszokkal nem minden esetben ért egyet, ám az üggyel kapcsolatban nem láván vi­tát nyitni, tudatta lapunkkal Tóthné Király Julianna kiren­deltségvezető. Azt viszont megem­líti, hogy a pedagógusnapon az egykori kollégák megbecsülését szerették volna kifejezésre juttatni, sajnálják meg nem értésüket. És sajnálják azt is, hogy panaszukkal nem közvetlenül az intézményt keresték meg jobbító szándékkal és a vélt problémák mielőbbi or­voslása érdekében. cseri László A Pécsi Harmadik Színház ismét sikeres évadot tudhat maga mögött, hiszen állandó társulat nélkül is 124 előadás van mö­göttük, három új bemutatóval. Ugyanakkor anyagi helyzete to­vábbra sem túl biztató, „hátrálniuk” pedig már nincs hová. Vincze János, a Harmadik Szín­ház igazgatója tapasztalata azt mutatja, hogy egy minimális sze­replőgárdával és díszlettel dolgo­zó bemutató is minimum 2-3 mil­lió forintba kerül. Sajnos, az utób­bi évadban is előfordult, hogy egymillió forint körüli támogatást kellett visszautalniuk, mivel a szükséges pluszt önerőből nem tudták előteremteni. Ezzel együtt korántsem lehet azt mondani, hogy a Harmadik Színház ne vi- rágzana, ami többek között kö­szönhető annak is, hogy koráb­ban bemutatott darabjaik is folya­matosan, több éve műsoron van­nak (pl. Kvartett, Szappanopera, Ágacska, A gyáva kistigris), és új műsoraik, mint az idén volt a Me­sék Mátyás királyról vagy a Sós­ka, sültkrumpli című mai dráma, folyamatosan vonzzák a közönsé­get. A Harmadik Színház eseté­ben mindig is fontos volt, hogy befogadó színházként is műkö­dik, így sok - szám szerint 30 - más városbéli előadás látogatott Pécsre, illetve nem a színház költ­ségvetéséből, csak épületében va­lósult meg a Vagina monológok. A múltnál sokkal nehezebb szólni a jövőről, ugyanis a követ­kező szezont szinte teljes egészé­ben a különböző pályázatokon el­nyerhető pénzek határozzák majd meg, de a Nemzeti Kulturális Alapprogram, a szakminisztérium vagy a Soros Alapítvány általában csak év közepén szokott dönteni. Azt viszont már lehet tudni, hogy a pécsi színházak között az idén 18 millió forinttal több állami tá­mogatás osztható szét, mint ko­rábban, ám a Harmadik Színház a kért 5,5 millió forintnak csak a tö­redékét, 1,6 milliót kap az önkor­mányzattól. Vincze János - mint fogalmazott - „korábbi csatározá­sai miatt” a városban nem igazán lobbiképes, még talán akkor sem, ha a kultuszminisztérium frissen kinevezett politikai államtitkára, Kocsi László valaha (a nem ritkán betiltott) Örkény-darabok hőse­ként a Harmadik Színház egyik oszlopos tagja volt. ________________________UK. Ko ncertek a Bazilikában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom