Új Dunántúli Napló, 2002. május (13. évfolyam, 118-146. szám)

2002-05-29 / 144. szám

” ; Hi 2002. Május 29., szerda RIP ORT 7. OLDAL K U L T Ú R A ­ARIZONAIAK PÉCSETT. Az Arizona Egyetem Művészeti Karának kórusa érkezett a héten a városba. A vendégeket a városházán dr. Újvári Jenő alpolgármester fogadta (jobb oldali képünkön), akik este a kert­városi református templomban közös koncertet adtak a pécsi Mecsek Kórussal és az Ifjúsági Ház Vonós- zenekarával. FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Svédasztal a színház ínyenceinek Sztárparádé lesz a színészi és a szakmai zsűriben is Nem kevesebb, mint 186 rendezvény közül vá­logathatnak a II. Pécsi Országos Színházi Ta­lálkozó (június 6-15.) látogatói, igazi szelle­mi és lelki svédasztalról csemegézhetnek, hangzott el tegnap a programot beharangozó fővárosi sajtótájékoztatón. Nem csak az időtartama, a helyszínek és programok száma, de az anyagi támogatottsága is növekedett a második POSZT-nak. A legnagyobb segítség most is Pécs városától és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisz­tériumától érkezett, egyaránt 4040 millió forintot tet­tek be a közös kalapba. Pécsnek áttételesen megtérül a befektetés, a tíz nap során 6000 vendéghelyet foglaltak le előre. Jordán Tamás, a POSZT Kht. ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, ez a találkozó 21 éve rendre bemutat­ja a színházi szakma eredményeit, de Pécsett elérték azt is, hogy a katarzis érzés kijut a színfalak közül, és az egész város együtt tombol ez idő alatt. A naponta frissen terített színházünnepi svédasztalon hihetetlen fogások sorakoznak, de a legnagyobb ínyencek sem lesznek képesek mindenbe belekóstolni. A versenyprogramot Szűcs Katalin színikritikus 163 darab megtekintését követően választotta ki, aki meg­jegyezte, hogy a számára legérdekesebb, legizgalma­sabb és a vitára leginkább érdemes előadásokat igye­kezett elhívni. Több mint 250 színészt láthatunk a 16 vetélkedő darabban, és a játékkal töltött időtartam 76 óra lesz! Eldőlt az is, hogy kikből áll majd a héttagú szakmai zsűri. A Magyar Színházi Társaság egy-egy delegáltjá­ról van szó, Acs János rendező, Fehér Anna színésznő, Kovács Dezső kritikus, Radnai Annamária dramaturg, Szlávik István tervező és két külföldi színházi szakte­kintély, Maria Debicz Lengyelországból, valamint Ivan Nagel Németországból dönt a legjobb előadás, rende­zés, férfi és női főszereplő, férfi és női mellékszereplő, díszlet, jelmez, dramaturg vagy különdíj sorsáról. A színészzsűri - Für Anikó, Gáspár Sándor, Kézdy György, MoórMarianna, Tordai Teri-a legjobb színé­szi alakítást jutalmazza, míg a kö­zönség díját a Színházi Világnapon kiválasztott öttagú pécsi társaság ítéli oda. Emellett két szaklap is kü- löndíjat ajánl fel, a Súgó a legjobb 30 év alatti színésznek, a Hívó pe­dig az elmúlt évadban a színházi kultúráért legtöbbet nyújtó médi­umnak. Jordán Tamás végezetül a kiegé­szítő programokat 9 kategóriába sorolta be, s kiemelte közülük a szerinte legkülönlege­sebbet, a június 7-i mecsek-oldali virrasztást. Mint mondta, a társadalmat megosztó feszült politikai lég­kör ellensúlyozására itt egy a tabánihoz hasonló kötet­lén találkozóra várják a színészek a közönséget. Több ezer emberre számítanak, ahol tánc, ének, vers hang­zik el szabadon, sörözgetés és borozgatás közepette, és jelképesen elásnak egy csatabárdot is. m. b. e. Nem halsz meg soha! Pécsi kiadók ajánlatai az Ünnepi Könyvhétre A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése idén június 6-10. között rendezi meg a 73. Ünnepi Könyvhetet. A pécsi könyvkiadók erre a seregszemlére számos kiváló kötet­tel jelentkeznek. Egy kultúrkör vonzásában 10 éves a Pécsi Magyar-Spanyol Társaság A Jelenkor Kiadó az idei nyár fo­lyamán egy sor könyvet jelentet meg, melyek egy része az Ünnepi Könyvhét választékát bővíti. Simon Balázs költő, esszéista, prózaíró utolsó művében, a Parafa­könyvben saját halálvízióját jelení­ti meg. Somlyó György új kötete, az Ahol van, az elmúlt öt év verseinek gyűjteménye. Polgárosodott ne­mes avagy (meg)nemesedett pol­gár címmel jelenik meg Borsi-Kál- mán Béla tanulmánykötete a ma­gyarországi polgári átalakulás alaptendenciáiról és rejtett erővo­nalairól. Tudománytan nova methodo címmel adja ki a Jelenkor a nagy gondolkodó, Johann G. Fichte 1789/99-ben tartott előadá­sait. Kálmán C. György a közel­múlt és a jelen íróival foglalkozik Mű- és valódi élvezetek című köte­tében, elemzéseket olvashatunk többek között Rejtő Jenő, Nagy László, Mészöly Miklós, Bodor Ádám, Tar Sándor vagy Esterházy Péter műveivel kapcsolatban. Már­ton László A mennyország három csepp vére című könyve egy triló­gia második kötete. A magyar egy­házi irodalomból válogatott irodal­mi értékű szövegeket a Zengedező Sípszó és az Oh szép Jézus című kötetekben Lukácsy Sándor. Mon­taigne, az esszé műfajának megte­remtője. A Jelenkor három kötet­ben adja ki a francia gondolkodó szövegeit teljes terjedelmében, ez­úttal az Esszék II. jelenik meg. Oravecz Imre utóbbi másfél évti­zedben írt verseit tartalmazza A megfelelő nap. Schein Gábor első prózakötete, a Mordecháj könyve egy 20. századi zsidó család sors­történetét beszéli el a bibliai Eszter könyvének újraírásán keresztül. A Pécsi T udományegyetemen műkö­dő Sensus-csoport tagjainak tanul­mányaiból nyújt válogatást az Ér­telmezések az elmúlt századból. Az Alexandra Kiadó Kossuth-dí- jas írók címmel indít el sorozatot, melynek első öt kötete Déry Tibor, Füst Milán, Illyés Gyula, József Atti­la és Nagy Lajos műveiből kínál vá­logatást jeles irodalomtörténészek közreműködésével. A kötetek érté­kelő bevezetőt és kiadványjegyzé­ket is tartalmaznak. Méhes Károly különös hangulatú családregénye, a Lassan minden titok a szerző gye­rek- és kamaszkori élményeiből táplálkozik; Nagy Bandó András András könyve a szerzőtől szokat­lan módon, a humor világából át­lendül az emberi lét végső kérdése­inek, az élet és halál, a hit és hitet­lenség kérdéseinek világába. Havas Henrik Pro Domo-ja a Magyar Rá­dió egykori hírszerkesztőségében levő kopott határidőnaplónak az el­nevezését idézi címében. Ebben azokat az üzeneteket jegyezték fel, amelyekhez a hírszerkesztöség új­ságíróinak igazodni illett. És végül egy mondat Vamus Xavér Mert álom az ébredés, és ébredés a halál című könyvéből; „Sétálj hát a teme­tőben, és légy vidám: nem a halál tornáca ez, hanem az élet csarno­ka.” A Pro Pannónia Balogh Piroska „Szavakban fölfejteni” című köte­tével jelentkezik, amely irodalmi tanulmányok, esszék, kritikák gyűjteménye. Kiadja Sárosi István négy egyfelvonásos darabját, a kö­tet címe: Nem halsz meg soha! Tüskés Tibor monográfiája Illyés Gyula pályaképe címmel jelenik meg, Szirtes Gábor „A folyton mar- dosó titok" című kötete tanulmá­nyokat, esszéket és kritikákat tar­talmaz. CSERI LÁSZLÓ Emléktábla Krlezának Se születésének, se halálának nincsen kerek évfordulója - ez is jelzi, bármikor méltó dolog a 20. század egyik legfontosabb kö­zép-európai írójára, Miroslav Krleiára (1893-1981) emlékezni. Ugyanis holnap emléktáblát avatnak tiszteletére a Pécsi Tu­dományegyetem orvoskarának épületén, ami Krleia ifjúkorá­ban még a Magyar Királyi Had­apródiskola volt, ő maga is ide járt, készülvén a katonai pályá­ra. Ezt olyannyira komolyan vet­te, hogy elvégezte a Ludovika Akadémiát, Budapesten avatták tisztté, és az első világháború ki­törésekor a K.u.K. hadsereg tü­zérjeként épp Kaposvárott szol­gált. Krleáa a háborúban megcsö- mörlött az öldökléstől, és a har­cok befejeztével már csak az írás­nak szentelte magát. Folyéko­nyan beszélt horvátul, magyarul, németül, de írni horvátul írt. Méghozzá szinte mindent, és na­gyon magas színvonalon: verset, prózát és drámákat. A csütörtöki pécsi Krle2a-em- léknapon az August Senoa Hor- vát Klubban kiállítás nyílik éle­téről és pályájáról, majd a Pécsi Kamaraszínházban a Kroaten­lager című darabját láthatják az érdeklődök a zágrábi Gavella Városi'Színház előadásában. M. K. Eredeti spanyol dalokkal, versekkel, prózákkal, spa­nyol témájú köszöntőkkel, előadásokkal emlékeztek meg a hét elején a Pécsi Magyar-Spanyol Társaság megalakulásának 10. évfor­dulójáról. Amerika Kolumbusz általi fölfede­zésének 500. évfordulóján tartotta első összejövetelét 50 résztvevővel az 1992-ben megalakult Pécsi Magyar-Spanyol Baráti Társaság. Nagy Sándorné, a társaság elnöke elmondta, hogy a spanyol kultúra szerelmeseinek azóta 130-ra fel­duzzadt köre eddig 186 rendez­vény részese volt. Olyan nagysza­bású programok sikere fémjelzi az elmúlt 10 évet, mint az 1993-ban megrendezett spanyol és latin­amerikai hét, továbbá a chilei és argentin nap és hasonlók. Az Ibé­riai-félszigetet és Latin-Amerika je­lentős részét felölelő kultúrkör nagykövetei, kulturális és állami reprezentánsai közül többen is megfordultak a társaság rendezvé­nyein. Aktív kapcsolatokat ápol­nak a diplomáciai, kulturális, tu­dományos intézményekkel, szer­vekkel. A 300 millió ember által beszélt spanyol nyelv a világ egyik legnagyobb élő nyelve. Az erre ágyazódó országok gazdasági, po­litikai és testvérvárosi kapcsolatok lehetőségeit is magukba foglalják, így Pécs önkormányzati vezetése is jelentősnek tekinti a társaság te­vékenységét. A kétnapos ünnepsé­gen a Kodály gimnázium spanyol tagozatosai dalokkal, versekkel, prózákkal kedveskedtek a résztve­vőknek. Dr. Harsányi Iván, a spanyol nyelvterület modernkori törté­nészprofesszora, a társaság fő­védnökeként lapunk kérdésére válaszolva azt hangsúlyozta, hogy az olyan egyetemi városban, mint Pécs, nagy szerepe lehet a magyar-spanyol baráti társaság­nak. Azok az emberek tartoznak ide, akik a munkájuk, nyelvtudá­suk révén kötődnek valamilyen formában ehhez a hatalmas nyel­vi-kulturális körhöz. Érdek- és po­litikamentes társaság ez, ahol ki­ki minden összejövetellel gazda­gabbnak érezheti magát. A pro­fesszor elmondta még, hogy min­denképpen jó, ha az egyetemi munka háttere ilyen színfoltot is tartalmaz. A kutatónak pedig egyenesen előnyös az, ha ered­ményeit, azok érthetőségét elő­adásaiban egy nem szakmai hall­gatóság próbájának is alávetheti. Különösen, ha az ismeretterjesz­tést is fontosnak tartja. BEBESSI K. Mit nekünk Latin-Amerika? Mind több fejlemény enged arra következtetni, hogy a Pécsi Tu­dományegyetem lesz a magyarországi Latin-Amerika kutatások és kulturális kapcsolatépítések központja. Az egyébként is egye­dülálló, és immár hagyományos Latin-amerikai Hét keretében idén már országos tudományos tanácskozást tartottak, a jövőre pedig közép-európai Latin-Amerika konferenciát rendez a PTE. A kutatási irány korántsem a tudomány elefántcsonttornyába kí­vánkozó cél: gazdasági hasznokkal is kecsegtet. Az április végi konferencián a résztvevők arra is kitértek, hogy miért nem indokolt ez esetben a té­ma fontosságát megfricskázó kér­dés Shakespeare Hamletje után szabadon: „Mit nekünk Latin-Ame­rika?- Tavaly novemberben hozta lét­re a PTE a Latin-Amerika Közpon­tot. Ennek koncepcionális háttere az volt, hogy Magyarország bizo­nyára néhány éven belül tagja lesz az Európai Uniónak - mondja dr. Fischer Ferenc, a PTE Latin-Ameri­ka Központjának igazgatója, tan­székvezető egyetemi tanár: - Az EU régi atlanti parti államai több évszázados gyökerű, sűrűn szerte­ágazó és meghatározó súlyúként kezelt latin-amerikai kapcsolatok­kal bírnak. A mi jelenlegi kapcso­lataink Latin-Amerikával igen sze­rénynek mondhatók. Ha Magyar- ország belép az EU-ba, annak La- tin-Amerikába irányuló kapcsolat- rendszerei átjárják majd a magyar gazdaságot és tudománypolitikát is. Vagyis legalább pár százalék- ponttal felértékelődik majd szá­munkra ez a térség. Bizonyos érte­lemben most mi előre dolgozunk. A PTE Latin-Amerikai Központja kiépít egy olyan intézményi struk­túrát más magyar egyetemekkel, érintett minisztériumokkal, más­részt a környező közéfi-európai or­szágok egyetemeivel, hogy mire az EU-ba való belépés után a kapcso­latrendszer óhatatlanul kibővül, nekünk már kellő tapasztalataink legyenek. Az érdekek egyébként kölcsönösek. A latin-amerikai egyetemek részéről is határozott nyitási törekvés mutatkozik felénk. Ez azonban nem kizárólag a PTE- nek szól, és nem önmagának Ma­gyarországnak. Velünk Latin-Ame- rikában úgy számolnak, mint az EU jövendő tagjával. Ezzel össze­függésben három-négyoldalú kap­csolatok lehetségesek közép-euró­pai, nyugat-európai és latin-ameri­kai egyetemek között. Ez adott esetekben pénz­ügyi források megnyíltát, kö­zös projektek­ben való részvé­telt jelenthet. _ Dr. Anderle Ádám, a Szege­di Tudomány- egyetem professzora arra emlékez­tet, éppenséggel magyar történé­szek vetették fel a 60-as években, hogy Közép-Kelet-Európa és Latin- Amerika mint világrégiók világgaz­dasági helyzete nagyon hasonlít, ezért a fejlődésükben is nagyon sok a hasonlóság:- Latin-Amerika egy kicsit ná­lunk előrébb jár számos tekintet­ben, ezért rosszabb a helyzete - tet­ték hozzá a történészek. Érdemes tehát figyelni és elemezni a latin­amerikai folyamatokat, hogy bizo­nyos szituációkat el tudjunk kerül­ni. Újabban pedig latin-amerikani- zálódásunk tünetei is aláhúzzák ezt. Az már látszik, hogy az EU „megindult” Latin-Amerika felé, és ezzel ott nagy riválisa lett az USA- nak. Japán is nyomul a 80-as évek­től. Tavaly év végén a magyar kor­mány is gondolkodott a Latin-Ame- rika-stratégiáról: a csatlakozásunk után az EU nagy hajójának farvi­zén érdemes lenne megjelenni La­tin-Amerika gazdaságában. Ez visszatérést jelentene. Az Osztrák- Magyar Monarchia utolsó periódu­sában és a két világháború között bizonyos iparcikkek és cégek - pél­dául a Ganz, de még a Szegedi Ken­derfonó is - jelentős piaci részese­dést szereztek Argentínában és Brazíliában. A 60-as és 70-es évek­ben volt egy második hulláma a magyar- latin-amerikai gazdasági kapcsolatoknak: a gyógyszer és ok­tatástechnikai eszközök exportjá­ért cserébe gyógyszer-alapanyago­kat vásároltunk. Ez a szál a rend­szerváltás után elsatnyult, de a perspektívát éppen az USA-szom- széd Mexikóval való magyar gaz­dasági kapcsolatok alakulása mu­tatja: az elmúlt 10 évben kb. het­venszeresére növekedett a volume­ne. Dr. Anderle Ádám úgy véli: La­tin-Amerika lehet külgazdasági tö­rekvéseink egyik fő célterülete. Dr. Harsányi Iván, PTE profes­sor emeritusa osztja ezt a nézetet:- Latin-Amerika pillanatnyilag olyan térség, amely súlyos válsága miatt masszív integrációs terveket dédelget. Amint ezek a tervek be­teljesednek - például, ha a Dél­amerikai Közös Piac, a MERCO­SUR igazi közöséggé válik -, abban a pillanatban hatalmas felvevőpiac támad a számunkra, amely min­den tekintetben megfelel a mi ex­port-adottságaink - mondja a törté­nész. - Az EU számára nagyon fon­tos Latin-Amerika: megindult, hogy a dollárövezet túlsúlyát az euro jelenlétének erősítésével le­bontsa. Nekünk figyelnünk kellene arra, hogy ott legyünk, amikor ez a folyamat igazán meglódul. Azért hangsúlyozom ezt, mert az utóbbi években a Magyar Köz­társaság több követségét meg­szüntette a tér­Dr. Harsanyi Iván ul Limában és Caracasban -, és a MERCUSOR központjában, Uruguay fővárosá­ban, Montevideóban sincs követsé­günk, az EU-tagfelvételre váró tíz ország jó néhányának azonban van. Es a MERCUSOR most neki­lendül annak, hogy az eurohoz ha­sonló közöst pénzt hozzon létre. Ha tervszerűen végezzük a piacke­resést és kapcsolatépítést, sikere­sek lehetünk abban a térségben. DUNAI I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom